Tavaly év végén ismét Orbán Viktorra irányult a világsajtó figyelme, miután az EU-tagállamok vezetői közül egyedül ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását. A magyar miniszterelnök többek között olyan érveket hozott fel, hogy Ukrajna túl korrupt, és hogy a csatlakozása óriási anyagi terhet róna a többi tagállamra.
Hónapokkal korábban egy zárt körű tanácskozáson azonban teljesen más aggályokat fogalmazott meg. Ezek inkább arról szóltak, hogy a saját kormányának geopolitikai mozgásterét érzi veszélyben. Arról beszélt ugyanis, hogy Ukrajna EU-csatlakozása felborítaná az Európán belüli hatalmi viszonyokat, és túl nagy befolyást szerezne a térségben az Egyesült Államok.
Ez a tanácskozás tavaly tavasszal zajlott az Országgyűlésben. Orbán a parlamenti képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon beszélt, amelyet a jogszabály szerint az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozói, vagyis az Európai Tanács ülései előtt hívnak össze. A miniszterelnök itt tájékoztatja az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, köztük több ellenzéki képviselőt is arról, hogy mi várható a néhány nap múlva esedékes csúcstalálkozón.
Az „EU-s nagytanács” rendszeres résztvevői szerint ezeken az alkalmakon a nyilvános parlamenti ülésekhez képest jóval békésebb a hangulat, és Orbán itt gyakran megosztja távlatosabb vízióit is. A tavaszi tanácskozáson elhangzottakról a Direkt36 a megbeszélés részleteit közelről ismerő forrásokból értesült. A miniszterelnök által elmondottakkal kapcsolatban több kérdést is feltettünk Orbán sajtófőnökének, ezekre azonban nem kaptunk választ.
Tavaly március 23-án tartották az Európai Tanács épp aktuális csúcstalálkozóját, amelynek hivatalos napirendjén még nem szerepelt az ukrán EU-csatlakozás megindítása, Orbán azonban mégis elmerült a témában a pár nappal korábban, március 20-án megtartott zárt körű országgyűlési tanácskozáson.
A megbeszélés részleteit ismerő források szerint a miniszterelnök azt osztotta meg a résztvevőkkel, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban meg fognak indulni a háború sújtotta országgal. „Zelenszkij úgy megy rá az elnökválasztási kampányra, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával” – mondta Orbán arra célozva, hogy ez erősítené Zelenszkij belpolitikai pozícióját.
(Orbán nem említette, de Ukrajna integrációs folyamatának már volt előzménye. Az ország 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt, miután néhány nappal az orosz invázió megindulása után kérvényezte a tagságot. Ukrán vezető politikusok 2023 elején arra számítottak, hogy a csatlakozási tárgyalások is megindulhatnak hamarosan. Az EU vezetői tavaly év végén megszavazták a tárgyalások megkezdését, de a 2024 elején esedékes elnökválasztást a jelek szerint a háború miatt nem fogják most megtartani.)
„Lesz egy kis csinn-bumm cirkusz előtte” – fogalmazott Orbán arra utalva, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés szükséges, így a magyar kormány bizonyos ügyekben érvényesíteni tudja majd az akaratát. A miniszterelnök azt mondta, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy Ukrajna állítsa vissza azokat a jogokat, amelyekkel még 2015 előtt rendelkezett a magyar kisebbség. Orbán azt is mondta, ez egy olyan álláspont, amit nyugodtan lehet képviselni, ahhoz hasonló alapvetés, mint hogy „fehér ember késsel-villával eszik”.
Orbán hozzátette, hogy a kisebbségvédelem terén semmilyen más új javaslatot nem fognak elfogadni, azokról ugyanis nem lehet tudni, hogyan működnének a gyakorlatban. A 2015 előtti állapotokra való hivatkozás jó ideje része a kormányzati kommunikációnak, Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal az EU-s nagytanács ülése után is posztolt erről.
Orbán ugyanakkor jelezte, hogy bár szerinte Magyarország némi eredményt el tud érni, érdemi akadályt nem tud majd emelni az ukránok csatlakozása elé. Úgy fogalmazott, hogy a kifogásaik ellenére is viszonylag gyorsan „át fogják rajtunk nyomni Ukrajna EU-s tagságát”.
Ezután tért rá arra, hogy milyen geopolitikai kockázatokat lát ebben. Orbán közölte, hogy az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amelyet az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni Orbán szerint szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Ezek olyan országok, amelyek Oroszországtól tartva szorosabb kapcsolatot ápolnak az USA-val.
A zóna súlyát a miniszterelnök szerint az is mutatja, hogy az USA Nyugat-Európa helyett már csak Lengyelországba és Ukrajnába telepít fegyvereket. „Belarusz dolgában még meglátjuk, ott egy-két színes forradalom még megtörténhet” – fogalmazott Orbán, utalva a több posztszovjet országban korábban kirobbant – és az oroszok szerint amerikai támogatással zajlott – tüntetéssorozatokra. Orbán szerint így egy esetleges belarusz forradalom révén még nagyobb lenne az amerikai dominanciájú zóna.
A miniszterelnök azt is végigvette, hogy ennek a blokknak mekkora lesz a népessége. Orbán konkrét számokat említve úgy kalkulált, hogy a Baltikum, Lengyelország és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál. Orbán kitért arra is, hogy ezt az elméletet Emmanuel Macronnal is megosztotta, a francia elnöknek azonban elmondása szerint „nem volt teljesen világos, hogy mit mivel kell összeadni”.
Orbán a zárt ülésen beszélt azokról a számokról, amelyeket Macronnal is megosztott. Ukrajna esetén 20 millióval számolt, vagyis arra utalt, hogy a háború előtt még 32 milliós ország lakossága az oroszok inváziója miatt ennyire fog csökkenni. (Orbán a saját kalkulációjában a francia lakosságot némileg alul, a lengyelek számát pedig felülbecsülte. Ha ugyanis a hivatalos adatokat vesszük figyelembe, a 38 milliós Lengyelország, a 6,1 milliós Baltikum és a 20 millió ukrán együtt sem múlja felül a 68 millió franciát.)
Orbán beszélt arról is, hogy ez a blokk gazdaságilag is fajsúlyos szereplő lesz. A várakozásai szerint ez többek között az ide áramló amerikai befektetéseknek és az Ukrajna újjáépítésére szánt forrásoknak lesz köszönhető. A miniszterelnök szerint mindez oda fog vezetni, hogy „ez az új erőközpont” „erősebb lesz, mint Németország gazdaságilag”. Orbán szerint ennek az általa „amerikai–lengyelnek” hívott stratégiának köszönhetően az EU-n belüli erőviszonyok felborulnak, és a jelenleg dominánsnak számító német–francia tengely befolyása csökkenni fog.
„Nekünk erre volt egy ajánlatunk a derék franciáknak és a németeknek, akik ezt nem fogadták el” – mondta Orbán arról, hogy ő korábban kísérletet tett az EU-n belüli jelenlegi status quo fenntartására. Ennek érdekében javasolták, hogy a francia–német tengelyt egészítsék ki a visegrádi négyekkel (vagyis Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal).
Orbán érvelése szerint ha ezeket az országokat szorosabban bevonták volna az EU döntéshozatalába, akkor konszolidálni lehetett volna az EU keleti felét. Orbán szerint ez azért nem történt meg, mert Németország riválist látott a V4-ben, ezért megpróbálta szétverni azt. A miniszterelnök logikája szerint ezért indult többek között jogállamisági eljárás Lengyelország ellen. Orbán végkövetkeztetése szerint a németek és a franciák magukkal szúrtak ki, ahelyett, hogy „megerősítették volna Európa stratégiai autonómiáját”, felkínálták Közép-Európát az amerikaiaknak.
Orbán beszédéből az is kiderült, hogy ez az átrendeződés azért zavarja őt, mert ez keresztbe vágja a stratégiai elképzeléseit. A miniszterelnök beszélt arról, hogy szerinte a világgazdaság súlypontja – főleg demográfiai okok miatt – a Nyugat helyett egyre inkább Ázsiába, többek között Kínába tevődik át. Orbán azt mondta, nem tartja helyesnek, hogy „az amerikaiak erre úgy reagálnak, hogy kettéhasítják a világgazdaságot”.
Szerinte ebben a folyamatban nem szabad a nyugati és a keleti térfél között választani, ehelyett azt kell elérni, hogy „az érdekeinknek megfelelően mindenkivel mindenfajta kapcsolatot tudjunk kialakítani”. Úgy vélte, hogy Magyarországnak a következő tíz évben ki kell használnia a nyugati és a keleti kapcsolatrendszerből származó előnyöket is.
Orbán több olyan keleti országot is felsorolt, amelyek szerinte fontosak ennek a „magyar stratégiának” a végrehajtása szempontjából. Ezek között említette például Kínát. Azt mondta, hogy Indiával mélyíteni akarják a kapcsolatokat, de annak még egyelőre nem találták meg a módját. Hozzátette azt is, hogy a háború befejezése után „az oroszokkal is ki kell alakítani az új biztonsági kereteken belül valamilyen kapcsolatot”.
A miniszerelnök ezeknek a gondolatoknak egy részét már nyilvánosan is megosztotta. Pár nappal a parlamenti tanácskozás előtt például hasonló dolgokat mondott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt elmondott beszédében is. Itt ugyanakkor Orbán az elméletét jóval rövidebben ismertette, az Egyesült Államok szerepére is korlátozottan tért ki, így az elmondottak kevesebb figyelmet is kaptak.
Az ukrán csatlakozás kérdését azután kezdte el a magyar kormány komolyabban bírálni, hogy az Európai Bizottság tavaly november elején erre tett javaslatot. A magyar kormány az Orbán által felvázolt menetrendet követve, a kisebbségi jogokat emlegetve reagált a bejelentésre. Szijjártó Péter még aznap a Facebook-videójában arról beszélt, Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra. „Mi, magyarok továbbra is elvárjuk azt, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkeztek” – fogalmazott.
Időközben azonban Ukrajna is lépett. Tavaly december elején több, a csatlakozás megkezdéséhez szükséges törvényt is elfogadtak. Ezek egyike a kisebbségi jogokról szólt. Az új törvény lehetővé tette, hogy az Európai Unió hivatalos nyelvein, így többek között magyarul is folyhasson oktatás az ukrajnai iskolákban. A magyar kormány erre reagálva azt közölte, értékelni fogják az új törvényt, hozzátették, az azonban láthatóan messze van a 2015-ös jogok visszaadásától.
A következő időszakban a kormány kommunikációjában a kisebbségi jogokra való hivatkozás visszaszorult. Orbán is másféle érveket kezdett emlegetni. Ezek egyike arról szólt, hogy Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra. „Ukrajnát úgy ismerjük, hogy az a világ egyik legkorruptabb országa. Ez kész vicc!” – mondta például a Le Point francia hetilapnak tavaly decemberben.
A miniszterelnök ellenérvei között megjelent az is, hogy Ukrajna felzárkóztatására óriási összegek mennének el. Tavaly december 13-án a parlamentben például azt mondta, hogy agrártámogatásra Ukrajna tízszer többet kapna, mint amennyire Magyarország jogosult. „Ennek a pénznek ráadásul tekintélyes része valójában az amerikaiak zsebébe vándorolna, lévén, hogy az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat” – mondta. Azt is hozzátette, Antony Blinken amerikai külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy az USA által Ukrajnába küldött pénz 90 százaléka visszajut az Egyesült Államokba, és az a munkahelyek létrehozását, a növekedést segíti.
Orbán emellett tavaly december elején Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt levelében azt javasolta, a következő Európai Tanács ülés napirendjéről töröljék az ukrán csatlakozás témáját. Az Európai Bizottság javaslatáról ugyanis a december 14–15-i csúcson kellett egyhangúan dönteniük a tagállamok vezetőinek.
Orbán azt is közölte Michellel, az Ukrajnának a tervek szerint 2027-ig nyújtandó 50 milliárd eurós pénzügyi támogatással sem ért egyet. A miniszterelnök korábbi nyilatkozataiból kiderült, mindezt azért nem támogatta, mert ellenezte, hogy az EU ehhez hitelt vegyen fel. Ráadásul pénzkidobásnak is érezte az összeg folyósítását, mivel az ukrán hadsereg nem hozta a várt katonai eredményeket.
Orbán vétóval való fenyegetése miatt nagy figyelem irányult a decemberi csúcstalálkozóra. Az ülés első napján megszavazták a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ez úgy történt meg, hogy a szavazás pillanatában Orbán a német kancellár, Olaf Scholz javaslatára, előre egyeztetett módon elhagyta a termet. A magyar kormány utólag azt közölte, hogy a hosszúra elnyúló csatlakozási tárgyalások során számos esetben lesz szükség egyhangú döntésre, így még bőven lesz alkalmuk vétózni.
Másnap Orbán a tárgyalások megkezdésénél sürgetőbb, az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló döntést azonban megvétózta. Később kiderült, Orbán ezen a téren is nyitott valamilyen fajta kompromisszumra. A Politico nevű lap január elején arról írt, hogy a magyar kormány felvetette, feloldanák a vétót, ha az Ukrajnának szánt finanszírozást minden évben felülvizsgálnák. Ez viszont azt jelentené, hogy a magyar kormánynak minden évben lehetősége lenne vétóval zsarolni az Európai Uniót.
Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex