2022-ben valamelyest visszaesett a kórházak által bejelentett, az intézményeken belül keletkezett fertőzéses megbetegedések száma, de még így is jóval magasabbak a számok a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 1-jén közzétett jelentéséből.

A tavalyi éves jelentéshez képest 18-27 százalékkal csökkent mind a három kötelezően jelentendő fertőzés előfordulása, viszont még így is jóval magasabbak ezek a számok, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban.

A súlyos hasmenést okozó clostridium difficile fertőzés előfordulása (úgynevezett incidencia sűrűsége) 100 000 ápolási napra vetítve 62,1 volt, amely bár kevesebb, mint a tavalyi, még így is majdnem kétszerese a 2019-es számnak. Az antibiotikumoknak is ellenálló multirezisztens kórokozók esetében az előfordulás 52,9 volt, amely másfélszerese a Covid járvány előtti évnek. A véráramfertőzések előfordulása 2022-ben 42,8 volt, ami szintén közel másfélszeres növekedés 2019 óta.

A Direkt36 az elmúlt hetekben cikksorozatban tárta fel, hogy a kórházi fertőzések helyzete mennyit romlott az évek alatt Magyarországon, és a probléma valójában még annál is súlyosabb, mint ami a hivatalos statisztikákból látszik. Az egészségügyi hatóságok is nyíltan elismerik ugyanis, hogy a kórházak nem jelentenek be minden fertőzést.

Cikksorozatunkban rámutattunk arra is, hogy a koronavírus-járvány 2020-as berobbanása után ugrásszerűen megnőtt mindhárom fertőzés előfordulása. Dr. Galgóczi Ágnes, az NNGYK Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának osztályvezetője a Direkt36-nak ezt egy korábbi interjúban azzal indokolta, hogy az egészségügyi intézmények „nem tudtak felkészülni a megfelelő izolációra, illetve a beteganyag is megváltozott”. Ezzel arra utalt, hogy a kórházakba súlyosabb betegek kerültek, akik fogékonyabbak a fertőzésekre, és a koronavírus-járvány miatt egészséges emberek is nagyobb számmal szorultak intenzív osztályos kezelésre, ami szintén növelhette a kórházi fertőzések előfordulását.

Ezzel szemben viszont például Ausztriában a clostridium difficile előfordulása alacsonyabb volt 2021-ben, mint 2019-ben, amit az osztrák egészségügyi minisztérium munkatársa a Direkt36-nak pont a covid járvány alatt bevezetett intézkedések sikereivel magyarázott.

Több százan haltak bele

A 2022-es évre vonatkozó jelentés szerint összesen 2158 multirezisztens kórokozóval fertőzött betegnél jelentették, hogy a beteg meghalt, ebből a kórházak szerint 286 betegnél fordult elő, hogy a fertőzés összefüggött a beteg halálával vagy annak oka volt.

A clostridium difficile fertőzések esetében 2655 új esetnél jelentették, hogy a beteg meghalt, melyből 314 beteg halálával függött össze a fertőzés. A visszatérő fertőzéseknél (azok az esetek, amelyek egy korábbi clostridiumos fertőzés kezdetéhez képest 2 héten túl, de 8 héten belül jelentkeztek) 107 alkalommal jelentették a kórházak, hogy a beteg meghalt, és 16 esetben a fertőzés hozzájárult az emberek halálához. 1954 véráramfertőzést szenvedett beteg halt meg 2022-ben, és 290 esetben a kórházak elismerték, hogy a fertőzés miatt.

Bár az NNGYK nem teszi közzé, hogy mely kórházakban fordulnak elő legtöbbször a kórházi fertőzések, egy régiós bontást nyilvánosságra hoznak. Ebből tisztán látszik, hogy továbbra is minden évben rendre ugyanazok a régiók – főként Közép-Magyarország és Észak-Alföld – szerepelnek rosszul. A tavalyi évhez képest ezekben a régiókban is csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, de még mindig két-háromszor gyakrabban jelentenek be fertőzést ezeken a területeken, mint az ország többi részén.

„Aktualizálni kell a stratégiát”

Kedden sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Kórházi Főigazgatóság a kórházi fertőzésekről. Bár az elmúlt hónapokban számos alkalommal kerestük kérdésekkel mindkét intézményt a témában, a Direkt36-ot nem hívták meg az eseményre, arról csak utólag értesültünk az egyik résztvevőtől.

November 11-én a Telexen mutatjuk be a dokumentumfilmet

A megjelent beszámolók szerint a rendezvényen elmondták, hogy az NNGYK és az OKFŐ néhány hónapja közös munkacsoportot alapítottak a kórházi fertőzések visszaszorítására, ez a munkacsoport készíti az infekciókontroll- és antibiotikum stratégiát. „Aktualizálni kell a stratégiát” – mondta Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese a Medical Online kérdésére, hogy miért van szükség újabb terv kidolgozására, amikor Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere már 2018 decemberében bejelentette, hogy elkészült az erre vonatkozó nemzeti cselekvési terv.

Szóba került a tájékoztatón a Direkt36 cikksorozata is, amelynek része volt egy biostatisztikus szakember által készített lista arról, hogy az egyes kórházak miként teljesítenek a kórházi fertőzések terén. Surján György, az NNGYK igazgatója közölte, hogy ők nem fognak a Direkt36 elemzéseihez hasonló listát közzétenni az intézményekről, de „készítenek egy elemzést”.

Bár a Medical Online tudósítása szerint Surján megjegyezte, hogy értékes és matematikailag alapos munkát végzett a Direkt36 a kórházak rangsorával, szerinte a lista mégis „félrevezető”, és hozzátette azt is, hogy „sajnálja, hogy nem fordultak [a Direkt36 újságírói] hozzájuk segítségért”. Ez nem fedi a valóságot, a Direkt36 ugyanis számos alkalommal kereste az OKFŐ-t és az NNGYK-t az elmúlt hónapokban, és részletes kérdéssort küldtünk nekik az adatokkal kapcsolatban.

Egyedül az NNGYK mutatott némi nyitottságot, lehetővé téve, hogy interjút készítsünk a Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának vezetőjével, Dr. Galgóczi Ágnessel. Az augusztus 29-én folytatott beszélgetés során rákérdeztünk arra, hogy miként működik együtt az OKFŐ és az NNGYK a kórházi fertőzések visszaszorításának érdekében, de ő nem ejtett szót arról a munkacsoportról, amelyet a keddi sajtótájékoztató szerint már hónapok óta működtet a két intézmény.

Galgóczi az akkori interjúban azt hangsúlyozta, hogy az NNGYK csupán ajánlásokat tesz, és nem rajtuk múlik, hogy a kórházak ezeket betartják-e. Beszélt arról is, hogy az OKFŐ dolga megoldani, ha finanszírozási, munkaerőhiány vagy infrastrukturális problémák miatt nem tudják a kórházak megállítani a fertőzések terjedését.