„A klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk, megelőzünk olyan országokat, mint a németek, hollandok vagy az osztrákok a klímavédelmi politika tekintetében” – büszkélkedett Orbán Viktor idén január 9-én, amikor sajtótájékoztatót tartott a Budai Várban levő Karmelita kolostorban. A miniszterelnök aznap sokat beszélt a környezetvédelemről és egy akciótervet is beharangozott, a kormány tagjai pedig azóta is azt bizonygatják, hogy komolyan veszik a klímavédelmet és a fenntarthatóságot.

Miközben Orbán erről beszélt, az irodájától nem messze, a Várdomb lábánál fekvő Széna téren sűrű szmogfelhőben jöttek-mentek a budapestiek. Másnap pedig a Fővárosi Önkormányzat el is rendelte a szmogriadót a kiugró porszennyezés miatt.

A levegő szennyezettsége csak egy apró szelete a klímaváltozással és a gazdasági fejlődéssel járó problémáknak, hatása viszont óriási. Következményei ugyanis emberéletekben mérhetők:

• a finom szálló por évente 12 ezer magyar idő előtti halálát okozza
• a Magyarországon élők az egész EU-ban a harmadik legszennyezettebb levegőt szívják
• a fejlett gazdasággal rendelkező országok között Magyarország levegője az ötödik legporosabb

A kormány is tisztában van vele, hogy milyen pusztító hatása van a szennyezett levegőnek. Egy kormányzati előkészítő dokumentum szerint hat hónapon át dolgozott öt minisztérium egy olyan terven, amely harcot indított volna a szmog ellen. Végül kialakult egy olyan verzió, ami tetszett a minisztériumok szakpolitikusainak és a légszennyezéssel foglalkozó szakmai és civil szervezeteknek is.

A készítők látványos eredményt vártak: úgy számoltak, hogy ha a célokat sikerülne elérni, akkor 2030-ra 5,4 hónappal nőne a várható élettartam Magyarországon és a légszennyezéshez köthető idő előtti halálozások száma több, mint ötezerrel csökkenne. A Direkt36 több, a tervről szóló egyeztetéseken részt vevő forrásból úgy tudja, hogy a programot év végén, az elfogadás előtti utolsó lépésnél a kormány gyakorlatilag lenullázta: kihúzták belőle a konkrét eredménnyel kecsegtető vállalások legnagyobb részét.

A program elakadásának okáról megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a témáért felelős Agrárminisztériumot is, de egyik helyről sem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Bejut a testbe és folyamatos gyulladást okoz

Magyarországon 2016-ban 12 100 ember halt meg idő előtt a levegőben szálló finom por miatt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint. Az EU-ban csak Bulgária és Lengyelország lakói veszítenek nálunk több évet az életükből a légszennyezés miatt, egész Európát nézve pedig csak néhány balkáni országban súlyosabb a helyzet, mint Magyarországon, ahol százezer lakosra évente 1322 elvesztett életév jut.

A levegő minősége nagyban múlik az időjáráson (a szél kitakarítja, az eső leülepíti a szálló port) és a földrajzi helyzeten is – a Kárpát-medencére például általánosságban igaz, hogy nehezebben tisztul ki innen a szennyezett levegő.

PM2,5-szennyezettség Európában – Forrás: EEA

Magyarországon a légszennyezés súlyosságát leginkább az határozza meg, hogy mennyi finom szálló por van a levegőben. Ennek a neve PM2,5, ami arra utal, hogy a porszemcsék átmérője kevesebb, mint 2,5 mikrométer, azaz egy emberi hajszál átmérőjének huszadrészénél is kisebb.

A nagyobb porszemcsék fennakadnak az orrszőrökön, a kisebbek viszont nem. Ez azért probléma, mert a szemcsék felületére mérgező, rákkeltő anyagok, pollenek, baktériumok és vírusok tapadnak, a szemcséken utazva elérik a tüdőt és az oxigéncsere legfontosabb szerveit, a tüdőhólyagocskákat. Innen pedig a legapróbbak bejutnak a vérbe, a véren keresztül a májba, a szívbe, az agyba és lerakódnak a szövetekben. A lerakódott részecskék folyamatos gyulladást okoznak a szervezetben, rövid távon nehezítik a légzést, köhögést okoznak, növelik a szív-, tüdő- és érrendszeri betegségek, a tüdőrák kockázatát, súlyosbítják az asztmát és az allergiát. A szállópor szennyezettségnek nincs biztonságos szintje, a legkisebb koncentráció is káros, minél hosszabban van kitéve neki az ember, annál súlyosabbak a káros hatásai.

A szállópor sok dologból tevődik össze: a fűtésből származó koromból; a járművek kipufogógázából; az autógumikról lekopó részecskékből; a mezőgazdasági gépek által felvert porból; távoli iparvidékek kéményeinek füstjéből; a porban még kutya-, macska- és galambürülék is van.

Ezen az ábrán jól látszik, hogy mi a legtöbb szállópor forrása:

A magyarországi szállópor-szennyezés forrásai – forrás: IIR 2017

A magyarországi levegőbe bocsátott finom szállópor 84 százalékát a lakosság állítja elő. A legtöbb finom szállóport a lignit-, a barnaszén-, valamint a fatüzelés bocsátja ki, hulladékok égetésével pedig ráadásként egy sor erősen mérgező anyagot is a levegőbe eregetünk. A távhő a legkevésbé szennyező, de az elmúlt évtizedekben tömegesen váltak le a magyar háztartások a távfűtésről, és álltak át egyre többen a fatüzelésre: a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés aránya megháromszorozódott 2007 óta.

A kormot nem csak a falusi házak fatüzeléses kályhái eregetik, hanem a gazdagabbak körében egyre divatosabb kandallók is. A levegő minősége fűtési idényben emiatt nem csak a zsákfalvakban borzasztó, ahol a legszegényebbek olcsó barnaszénnel, lignittel vagy éppen mindenféle hulladékokkal gyújtanak be, hanem például a Rózsadombon is. „Problémát jelent az is, ha a rászorulóknak az önkormányzatok fűtési szezonban tűzifa helyett barnakőszenet osztanak szociális tüzelőanyagként. A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata” – mondta a Direkt36-nak Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a korábbi ÁNTSZ) levegőhigiénés szakértője.

A Miniszterelnökség közbeszólt

A légszennyezés csökkentésére a kormány elkezdett kidolgozni egy programot, ennek a neve Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP). A terv megalkotására 2018. novemberben tárcaközi bizottság alakult, öt minisztérium képviselői négyszáz lehetséges intézkedést vizsgáltak meg, ezek közül választották ki a fűtésre, a közlekedésre, a mezőgazdaságra és a többire vonatkozó pontokat.

„A PM2,5 kibocsátás csökkentési cél eléréséhez a lakossági fűtésből származó kibocsátást kell csökkenteni” – rögzíti a tervezet szövege. Az öt minisztérium bevonásával írt tervezetről a készítők azt gondolhatták, hogy mindenki számára elfogadható javaslat, mert már egy állami intézmény oldalán is megjelent. Az OLP legfontosabb célja épp az volt, hogy az ország teljes erőbedobással ráálljon a fűtés korszerűsítésre és a lakóházak hőszigetelésére, valamint visszaszorítsa a szén- és fafűtést.

Az OLP első változata tavaly tavaszra készült el. Ez a változat tíz lakossági energiahatékonysági intézkedést tartalmazott, köztük a szociális tüzelőanyagok rendszerének környezetbaráttá tételét. Ez a gyakorlatban a lignit- és szénosztás megszüntetését jelentette volna. Szintén emiatt került volna bele a programba “egyes szilárd tüzelőanyagok lakossági használatának korlátozása, minőségi követelményeinek meghatározása”, és egy környezetbarát szociális bérlakásépítő program indítása is. Tervezték a családi házak rendszeres kéményfelülvizsgálatának újbóli bevezetését, fűtéskorszerűsítési programok támogatásának bővítését és épületek korszerűsítését hőszigeteléssel, nyílászáró-cserével és megújuló energiaforrások használatával.

A minisztériumok bemutatták a tervet környezetvédelemmel foglalkozó cégek és civil szervezetek képviselőinek is: az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) 2019. április 18-i ülését teljes egészében ennek szentelték. Ekkor a kormányt már szorította az idő, a hónap elejéig kellett volna elküldeni Brüsszelbe az elfogadott tervet, az OLP elkészítését ugyanis az Európai Bizottság írta elő minden tagállamnak, hogy rászorítsa őket a polgáraik egészségét védő lépésekre.

„Amit akkor bemutattak, az jó volt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország által delegált OKT-tag. A Levegő Munkacsoportot vezető Lukács András úgy fogalmazott, hogy az OLP „helyes intézkedéseket tartalmazott”, bár több fontos intézkedést hiányolt belőle.

Ezután nyáron a társadalmi egyeztetés is lezajlott, őszre az OLP már csak a kormány jóváhagyására várt – és itt megbicsaklott a folyamat. A Miniszterelnökség a program tervezett elfogadása előtt nem sokkal utasította a terv felelőseit: húzzák ki a programból a lakossági energiahatékonysági intézkedések nagy részét, éppen azokat, amelyek igazán hatékonyan csökkentették volna a drámai porszennyezést – tudta meg a Direkt36 több, a terv előkészítésében résztvevő forrásból. A tervezett intézkedések kihúzását nem tartották teljes titokban, például a Levegő Munkacsoport nevű civil szervezetnek is beszámoltak róla az Agrárminisztériumban tartott egyeztetésen.

A tíz felsorolt intézkedésből csak három, kisebb jelentőségű pont maradhatott meg az átdolgozott programban. Novemberben pedig már ezt a változatot mutatta be az Agrárminisztérium képviselője egy szakmai konferencián.

Bár a legfontosabb, fűtésre vonatkozó intézkedések nagy része kikerült a tervezetből, azért így is maradt benne több olyan intézkedés, ami segíti a légszennyezés csökkentését. Az tervezet foglalkozik többek között a városi közlekedés légszennyező hatásának csökkentésével és a mezőgazdaság ammónia kibocsátásával is, ami szintén rontja a levegő minőségét. Egy sor intézkedést ír elő ennek érdekében: például az útdíj bővítését, a használtautó-import szabályozását, vagy a mezőgazdaságban a trágyakijuttatás és a műtrágyázás technikáinak modernizálását, az istállók ammónia-kibocsátásának csökkentését. Ezek az intézkedések az átalakított verzióban is szerepelnek.

Két, az OLP-ből kihúzott pont – a lakóházak fűtés-korszerűsítési, illetve szigetelési programja – azóta felbukkant egy másik kormányzati dokumentumban: a Nemzeti Energia- és Klímatervben hosszú távú program kidolgozását ígérik a probléma kezelésére. A legsúlyosabb légszennyezést okozó fa- és széntüzelés visszaszorítása viszont teljesen eltűnt a kormány terveiből.

Kockázatos és drága, de elkerülhetetlen

Az OLP kigyomlált változatát még nem fogadta el a kormány és a programot még továbbra sem hirdették ki. A Direkt36 a Miniszterelnökséget, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az Agrárminisztériumot is megkérdezte a program elakadásának okáról, de válasz egyik helyről sem érkezett.

A Direkt36-nak egy, a témát ismerő, névtelenséget kérő ITM-es forrás azt mondta, több oka is lehet a Miniszterelnökség akadékoskodásának. Az egyik, hogy a kihúzott intézkedések megvalósításához rendszerszintű változásokat kell keresztülvinni – például hosszú távon háztartások százezreit környezetbarát fűtési módok felé terelni. Más intézkedések – például a nullenergiás szociális bérlakások tömeges építése – nagyon drágák. Az eredeti terv megvalósítása pedig politikailag is kockázatos lett volna: a széntüzelés kivezetése például a legszegényebb rétegeket érintené érzékenyen, akiknek sokszor a túlélésük függ az önkormányzatok által biztosított szociális tüzelőtől.

Ráadásul az EU-s levegőminőségi elvárásoknak egyik tagállam sem tud maradéktalanul megfelelni. Rajtunk kívül még hét tagállam nem adta le mostanáig a saját levegőterhelés-csökkentési programját. Magyarország egy előzetes verziót azért elküldött Brüsszelbe, de a végleges, elfogadott programmal még adós. Miközben fogytán az EU türelme is: 2018-ban az Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen, amiért több mint egy évtizede veszélyesen szennyezett a levegő Budapesten és a Sajó völgyében. Az EB célja a bírósági eljárásokkal az volt, hogy „megvédje az európai polgárokat a levegőszennyezéstől”.

Az OLP elkészítésének halogatásával Magyarország azt is kockáztatja, hogy másodszor is az Európai Unió Bíróságára kerül a mulasztás miatt. Az OLP-t már tavaly áprilisban el kellett volna küldeni Brüsszelbe az Európai Bizottsághoz, majd hozzákezdeni a program megvalósításához. A Bizottság eddig nem tett lépéseket a csúszás miatt, de ha úgy dönt, hogy nem vár tovább, akkor nem az általában szokásos kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk, hanem az ügy egyből a bírósághoz kerül – erősítette meg a Direkt36 információját Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának egyik szóvivője. Ez pedig azt jelentené, hogy a magyar államnak bírságot kell fizetni a kormány késlekedése miatt.Forrás: EEA” width=”962″ height=”628″ /> PM2,5 concentration in Europe[/caption]In Hungary, the most important factor of air pollution is the amount of fine particulate matter floating in the air. This pollutant is called PM2,5, which means the perimeter of these particles is smaller than 2,5 micrometers: smaller than one twentieth of a human hair’s perimeter.

Larger particles get stuck in the nasal hairs, but smallers get deeper. This is a huge problem because the surface of particles catches toxic and potentially carcinogene chemicals, pollens, bacteria and viruses, this way reaching the lungs and the most important organs of oxygen exchanges, the alveoli. From here, the tiniest particles get into the bloodstream, and can reach the liver, heart, brain and stay in the tissues.

Particulate matter causes continuous inflammation in the body, respiratory problems, increase risk of cardiopulmonary disease, lung cancer, and worsen the symptoms of asthma and allergies. There is no safe level of PM2,5, even the lowest concentration is dangerous, the longer the exposition is, the more severe are the effects.

PM2,5 has multiple sources: soot from biomass burning of residential heating; exhaustion of vehicles; particulates of car tires; soil resuspension of agricultural activities; smoke of chimney of remote industrial areas; it even contains dog, cat and pigeon faeces.

This figure shows the most important source of PM2,5:

Sorces of Hungary’s PM2,5 emission, total compared to the residential heating sector

Residential heating is responsible for about 84 percent of Hungary’s PM2,5 pollution. Biomass burning emits the most: lignite, brown coal and wood combustion. Burning waste adds a whole lot of toxic chemicals to the thick smoke. District heating is the less pollutin option, but during the last decades, many households left the system, and many started burning wood. Biomass burning has tripled its share since 2007.

Thick smoke not only comes from old village houses’ chimneys but also from fashionable fireplaces built into houses of the well-off. Therefore, during the cold months, poor air quality not only harms villagers but inhabitants of rich neighborhoods as well. “It is also a problem that municipalities sometimes distribute lignite or coal to the needy, instead of good quality firewood. The most environmentally friendly way of heating is gas heating and district heating”, claims Tamás Szigeti, air hygiene expert of the National Public Health Centre (NNK).

The Prime Minister’s Office interferes

The government worked out an action plan to shrink Hungary’s air pollutant emission, it was the National Air Pollution Control Programme (NAPCP). An inter-ministerial committe was formed in November 2018, experts of 5 ministries looked into 400 possible measures and chose some of them to include in the NAPCP. There were measures in the field of residential energy efficiency, traffic, agriculture and so on.

“In order to reach our commitments in case of PM2,5 emission reduction, emission of residential heating needs to be decreased”, states the NAPCD. The compilers must have believed the action plan was consensual, as it was published on the website of a governmental institution. On of the main goals of NAPCP was to start modernizing heating and heat insulation of buildings whereas reducing coal and wood combustion.

The first draft of NAPCP was ready by last spring. This one conatined ten measures in the field of residential energy efficiency. Among them was making the social biomass distribution system more environmentally friendly, which would have meant stopping the distribution of lignite and brown coal. One point was “limiting residential use of certain solid fuels, setting quality requirements”, and launching an environmentally friendly social rental housing program. It also planned to reintroduce regular chimney inspections of single-family houses, expand support for heating modernization programs and modernize buildings with heat insulation, window and door replacement and the use of renewable energy sources.

The NAPCP draft was introduced to companies involved in green technologies and environmental protection NGOs: the April 18, 2019 meeting of the National Environmental Protection Council (OKT) was entirely built around the NAPCP. At that time, the government was already under pressure to submit the plan to Brussels by April, as it was the European Commission that had required all Member States to create their own NAPCPsin order to force them to take action to protect the health of their citizens.

“The draft that was presented was good”, said one of the OKT members, Gergely Simon of Greenpeace Hungary. Head of Clean Air Action Group (LMCS) and also OKT-member András Lukács said that the plan “conatined effective measures”, although added that there were several important measures missing.

By autumn, NAPCP only needed the stamp of the government. And that is where the process stopped. The Prime Minister’s Office, instead of accepting the plan, ordered the compilers of the NAPCP in the Ministry of Agriculture to cross out most of the residential energy efficiency measures: the ones that were supposed to be the most effective ones in tackling dramatic PM2,5 pollution, Direkt36 learned from several sources taking part in the preparations of the NAPCP. The changes were not strictly kept secret. For example, the Claen Air Action Group was informed about it in a meeting held in the Ministry of Agriculture.

Of the ten measures, only three mildly important ones stayed. This new, changed draft was publicly presented by the Ministry of Agriculture in November at a conference.

Although the most important measures were out of the plan, most of the ones still in it can help reducing air pollutant emission. For example, the NAPCP conatins measures reducing pollution of urban transport and emissions of ammonia from agriculture, which also worsen air quality. A few examples are increasing road tolls, regulating used car imports, modernizing feritliser use techniques in agriculture and reducing ammonia emissions from livestock. These measures are included in the modified version, too.

Two measures removed from the NAPCP – residential heating modernisation and insulation program – have since turned up in another government document: The National Energy and Climate Plan promises to develop a long-term plan to address the problem. But the reduction of wood and coal combustion, which causes the most serious air pollution, has completely disappeared from the government’s plans.

Risky and expensive, but inevitable

To this day, government has not approved even the modified version of the NAPCP. Direkt36 has asked the Ministry of Agriculture, the Prime Minister’s Office and the Cabinet Office of the Prime Minister about the reasons of the delay, but we got no answers.

There might be several reasons behind the angularity of the Prime Minister’s Office, said a source from the Ministry of Innovation and Technology, who is familiar with the subject but wished to remain anonymous. One is that systemic changes are needed to implement the measures that have been removed, for example, in order to persuade hundreds of thousands of households to environmentally friendly heating methods. Other measures, such as the mass construction of zero-energy social housing, are very expensive. The implementation of the original plan would have been politically risky: the elimination of coal burning, for example, would hit the poorest, whose survival often depends on the social fuel provided by the municipalities.

In addition, none of the EU member states can fully comply with EU’s air quality regulations. Apart from Hungary, seven member states failed to present their NAPCPs in time to Brussels. Hungary did send a preliminary draft to Brussels, but still needs to submit an approved NAPCP. Meanwhile the EU’s patience is waning; in 2018, the European Commission has filed a suit against Hungary because of the heavily polluted air in Budapest, and the Sajó valley. The EC’s goal with the lawsuit was to “protect EU citizens from air pollution”.

With the procastination at finalizing the NAPCP, Hungary risks a second lawsuit, as the plan should have been submitted by last April. Although the Council hasn’t yet taken any steps because of this delay, if it decides to do so, the case will be filed to the Curia of the EU straightaway, instead of starting a regular infringement procedure, confirmed Balázs Lehóczki, a spokesperson for the Curia. This would mean that Hungary had to pay a fine for the hesitance of its government.