Egymás után sorakoznak az orosz nevek a Moszkvából Budapestre települő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Váci úti ideiglenes irodájának fehér ajtajain, de a névtáblák kint vannak már a magyar, szlovák, vagy éppen cseh vezetők szobáin is. „Hatvan ember fér el itt kényelmesen. Harminc munkatársunk már megérkezett, augusztus végéig még huszan jönnek” – magyarázta a bank egyik magasrangú tisztviselője a Direkt36 helyszínen járó munkatársának, miközben hol magyar, hol orosz beszéd szűrődött ki a folyosóra, amin fiatal irodisták siettek el.

Úgy tűnik tehát, hogy zavartalanul zajlik a bank berendezkedése Magyarországon, ami miatt több bírálat érte a magyar kormányt szövetségesei részéről. A költözés ellenzői szerint a jelentős részben orosz állami tulajdonban lévő és a Direkt36 kutatásai szerint az orosz politikai vezetés legfelső köreihez bekötött bankot az oroszok kémkedésre használhatják. Az IIB szerint a vádak alaptalanok, a magyar kormány pedig azzal hárítja el a kritikákat, hogy a bank tulajdonosai között több EU- és NATO-tag is van. A bank azzal is próbálta enyhíteni a bírálatokat, hogy júliusban sajtóreggelit szervezett újságíróknak, és hangsúlyozza, mennyire átláthatóan működik.

A magyar diplomácia is jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy megnyugtassa a szövetségeseit. A Direkt36 információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök például szóbeli ígéretet tett arra David Cornstein budapesti amerikai nagykövetnek egy közös repülőútjukon, hogy a bank nem költözhet az amerikai követség épülete közelébe, és a magyar titkosszolgálatok is igen szigorúak lesznek a bankkal. Eközben azonban magyar kormány mégis az IIB mellett lobbizik az amerikai Kongresszusban a Direkt36 által megszerzett, magyar diplomaták által készített dokumentumok szerint.

A Direkt36 kérdésére a budapesti amerikai nagykövetség azt írta, Cornstein továbbra is fenntartja, hogy biztosítékot kapott a magyar kormánytól arra, hogy az IIB – az ezt előíró törvény ellenére – nem fog teljeskörű diplomáciai mentességet kapni. Orbán Viktor szóvivője és a magyar külügyminisztérium nem reagált megkeresésünkre. Az IIB pedig írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, de a bank egy neve elhallgatását kérő magas rangú tisztviselője több részletet elárult az intézmény működéséről. Például magabiztosan azt mondta: a banknak diplomáciai mentességet garantáló egyezmény él és működik.

Iroda, kilátással az amerikai nagykövetségre

Magas fémkerítés, útakadályok, biztonsági kapus őrbódék és folyamatos rendőri jelenlét veszi körül a Szabadság téri amerikai nagykövetségét. Nincs semmi szokatlan a látványban, hiszen a kétezres évek terrortámadásai óta az Egyesült Államok mindenütt komoly veszi külképviseletei biztonságát. 2019 tavaszán azonban egy új típusú kockázat miatt kezdtek el aggódni a követségen.

A Direkt36 még áprilisban írta meg, hogy a nagyrészt orosz tulajdonban álló Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) többek közt a Szabadság tér közelében keresi új székhelyét. Mivel az angolszász sajtóban a bankról addigra már több olyan vélemény is megjelent, hogy az intézmény az orosz titkosszolgálat fedőszerve lehet, Budapestre akkreditált NATO-s és EU-s országok diplomatái hamar azon kezdtek el egymás közt viccelődni: csak nem pont az amerikaiakéval szemben lévő, üres irodákkal teli épületbe költözne a bank?

A vicc majdnem valósággá vált. A bank idén tavasszal tényleg felmérte az amerikai nagykövetséggel szemközti, korábban a Magyar Televízió székhazaként működő épületet, a Tőzsdepalotát. „Volt egy listánk azokról az üresen álló budapesti ingatlanokról, amikről úgy gondoltuk, potenciálisan a székházunk lehet. Igen, a Tőzsdepalota valóban a listánkon volt. Szakértőink valamikor tavasszal el is mentek felmérni a helyszínt, ahogy a többi helyszínt is megnézték” – mondta a Direkt36-nak a bank egyik magas rangú tisztviselője.

A budapesti Szabadság tér felülről – balra az amerikai követség, jobb fent a volt tévészékház. Fotó: Google Earth

Az érdeklődés híre gyorsan eljutott a Szabadság tér túloldalára, illetve Washingtonba is, az amerikai kormány pedig ezt követően gyorsan jelezte aggodalmát a magyar félnek. „Az oroszokban azt azért becsülni kell, hogy ők tényleg mindennel megpróbálkoznak” – kommentálta viccelődve az ügyet egy amerikai kormánytisztviselő. A Tőzsdepalotából jó rálátás nyílik az amerikai követség ablakaira és annak fő bejárataira, ahol a diplomaták és hivatalos vendégek, vagy éppen a konzuli ügyintézésre érkező amerikai állampolgárok közlekednek.

Az Egyesült Államok ekkor már hónapok óta lobbizott a bank Budapestre költözése és az intézménynek nyújtott széleskörű – gyakorlatilag bármilyen külképviselettel megegyező – diplomáciai mentességek ellen. Például kifogásolták, hogy a mentesség értelmében az IIB irodáit magyar szervek nem vizsgálhatnák át, rendőrök pedig kizárólag a bank kérésére léphetnének be azokba. Amerikai tisztviselők több tárgyaláson is megmondták a magyar kormány tisztviselőinek: attól félnek, hogy a mentességek miatt az orosz állam ellenséges hírszerző tevékenységre használhatja a bankot, annak tisztviselőit, vendégeit és irodáit. A Tőzsdepalota iránti érdeklődés csak konkretizálta a félelmeket.

Az IIB új, budapesti székhelyét a bankról szóló tavasszal elfogadott törvény szerint a magyar kormánynak kell biztosítania. Az amerikai tiltakozás hatására a magyar kormány beleegyezett abba a kérésbe, hogy a bank ne költözhessen se az amerikai, se más NATO-tagország nagykövetségének közelébe, állította a Direkt36-nak több amerikai kormányzati tisztviselő. Szerintük arra kaptak ígéretet, hogy a bank a követségtől távol, a budai oldalon telepedik majd le. Nem sokkal később a Népszava azt írta, hogy a bank a Clark Ádám téri Lánchíd palotában rendezkedhet be.

Az IIB egy magas rangú tisztviselője szerint azonban „sosem jutottunk odáig, hogy kimondjuk, tényleg beköltözünk a Tőzsdepalotába. A hely ugyanis túl nagy az igényeinknek, így valakivel meg kellett volna osztanunk”. A tisztviselő azt állította, hogy hozzájuk semmiféle információ nem jutott el arról sem, hogy az Egyesült Államok befolyásolni próbálta a helyszínválasztásukat.

A bank jelenleg egy ideiglenes irodában működik. A már idézett IIB-s tisztviselő szerint ugyanis „a budapesti ingatlanpiac ismeretlen volt előttünk, és hamar rá kellett jönnünk, ez egy bonyolult piac, így elsőként ideiglenes irodára lesz szükségünk”. Nem az IIB székháza volt azonban az egyetlen probléma, ami miatt a magyar diplomáciának akcióba kellett lépnie és egyezkednie kellett az amerikaiakkal a bank Magyarországra való beengedéséről.

Mit ígért Orbán az amerikaiaknak?

A május 13-i washingtoni Orbán-Trump találkozón részt vett David Cornstein budapesti amerikai nagykövet is, majd a magyar miniszterelnökkel együtt, Orbán gépén érkezett vissza Magyarországra. A Direkt36 a találkozó utáni hetekben Washingtonban és Budapesten folytatott a bank ügyéről háttérbeszélgetéseket. Az utazás során zajló beszélgetések tartalmát ismerő amerikai kormányzati és kongresszusi források szerint Orbán a repülőút során több ígéretet is tett Cornsteinnek az IIB-ről. Ezekre az ígéretekre utalt Cornstein, amikor két nappal később egy tévéinterjúban bejelentette: „biztosította a kormány, hogy bizonyos mentesség, ami a bankot illeti, nem lesz úgy, vannak különböző elvárások e tekintetben és ezek meg fognak valósulni, nem lesz diplomáciai mentességük”. Később a Népszava arról írt, hogy az USA és más államok is nyomást gyakorolnak a bank miatt a magyar kormányra.

Július elején Cornstein egy Budapestre látogató amerikai kongresszusi delegáció előtt már részletesen is beszélt arról, miféle biztosítékokat kapott Orbántól az IIB ügyében. A találkozón elhangzottakat ismerő források a Direkt36-nak azt mondták, Cornstein szerint Orbán megígérte neki, hogy a bank alkalmazottai nem kapják meg automatikusan a diplomáciai mentességet, a magyar titkosszolgálatok ugyanis előtte nagyon alaposan át fogják őket világítani. Az amerikai nagykövet szerint az együttműködés a magyar biztonsági szervekkel annyira kiváló, hogy az IIB budapesti jelenléte az Egyesült Államoknak akár még lehetőséget is jelent. Megfogalmazásában a bank Budapestre költözése egy “kétirányú utca”, és bár az oroszok is használhatják az IIB-t hírszerzésre, de a szövetséges magyar szolgálatok segítségével az amerikaiak pedig majd pont a bankról gyűjthetnek több információt.

A magyar kormány nem válaszolt a repülőúton elhangzottakra vonatkozó kérdéseinkre, és a magyar kormánytisztviselők nyilatkozatai alapján nem egyértelmű, hogy mi a kormány álláspontja. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ugyanis azt mondta Cornstein tévényilatkozata után, hogy nem tudja, miről beszél az amerikai követ. Gulyás azt is kijelentette, hogy az IIB a törvény szerint minden diplomáciai mentességet meg fog kapni, a törvény megváltoztatása pedig nincs napirenden.

Az Orbán és Cornstein közti megbeszélés részleteit ismerő amerikai kormányzati források szerint Orbán ígérete nem az IIB-ről szóló törvény módosítására vagy visszavonására, hanem annak szigorú hatósági alkalmazására, illetve a két ország titkosszolgálatai közti információmegosztásra és szoros együttműködésre vonatkozik. „Ha például a bank kémeket, bűnözőket, oligarchákat vagy szankció alatt lévő személyeket próbálna meg diplomáciai mentességgel behozni, az nem fog menni” – magyarázta egyikük. Az amerikai követség pedig azt írta a Direkt36-nak, hogy Gulyás nyilatkozata ellenére Cornstein „nagykövet úr továbbra is tartja, amit korábban az ATV-nek a Nemzetközi Beruházási Bank ügyében mondott”.

A bank munkatársainak szigorú ellenőrzésével azonban több gyakorlati probléma is lehet. A diplomaták akkreditálásakor szokásos procedúráról több, korábban kémelhárítással is foglalkozó magyar szakembert is megkérdeztünk, akik egybehangzóan azt állították, hogy a diplomatastátuszra jelentkezők elbírálására a kémelhárításnak nincs kapacitása, de az jellemzően nem is feladatuk. Az akkreditálás ugyanis az államközi szerződésektől függ és gyakorlatilag automatikus. A külügyminisztérium elvben ugyan felülvizsgáltathatja a küldő féllel az akkreditációt, de az a szakértők szerint nagyon durva lépés lenne.

„Az elhárítás a diplomaták végleges listáját kapja csak meg. Ebből elkezdik kiszűrni a hírszerzőgyanús személyeket, aztán feldolgozni – környezettanulmány készítésével, megfigyeléssel stb. – őket. Pár év múlva a diplomaták szépen hazamennek, és minden kezdődik újra” – magyarázta egy volt magyar biztonsági tiszt. Szerinte „az országba érkezőket előzetesen maximum annyira tudjuk megnézni, mint a letelepedési kötvényeknél”. Ezzel az olyan esetekre utalt, mint amikor Direkt36 és a 444 megírta, hogy a magyar elhárítás az orosz külső hírszerzést vezető Szergej Nariskin közvetlen rokonait nem szűrte ki a letelepedési kötvényt igénylők közül.

Nyomul a magyar diplomácia Washingtonban is

Bár amerikai tisztviselők szerint Orbán engedményeket ígért az USA-nak az IIB ügyében, a magyar kormány közben a háttérben kampányt indított az amerikai törvényhozásban a bírálatok semlegesítésére. A Direkt36 és a 444 is megszerzett két olyan dokumentumot, amiket magyar diplomaták az amerikai Kongresszusban osztogattak az elmúlt hetekben republikánus képviselők munkatársainak. Ezekben a kormányt érő kritikákra próbálnak válaszolni és azt hangsúlyozzák, hogy az IIB nem orosz, hanem EU/NATO-s tagállamok többségi részesedésében lévő nemzetközi bank, amit nemzetközi alapegyezmények szerinti diplomáciai mentesség illet meg. A szövegkörnyezet alapján júliusi dokumentumok külön kiemelik, hogy eddig egyetlen esetben sem merült fel, hogy az IIB alkalmazottai illegális, a szokásos banktevékenységtől eltérő akciókban vennének részt.

Az IIB-ről szóló magyar kormányzati tájékoztató. Fotó: Direkt36

Az összefoglalók ennek ellenére szintén kitérnek rá, hogy a magyar kormány az IIB ellenőrzésében együttműködik az Egyesült Államokkal. “A két országnak megvannak rá az eszközei és lehetőségei, hogy ellenőrizze az ilyen (illegális) szándékokat, és Magyarország már többször felajánlotta együttműködését” – áll az egyik papíron. Ez a dokumentum azt is megjegyzi, hogy bár az IIB-vel kötött megállapodás alapján a magyar kormány segíti a bankhoz kötődő személyek zavartalan belépését az országba, “de ezek a személyek NEM mentesülnek a jogszerű belépés feltételeinek teljesítése alól. Az IIB-hez kötődő személyeket ellenőrzik és regisztrálják”.

A téma érzékenysége miatt a nevük elhallgatását kérő egykori kémelhárítók szerint azonban már a korábbi magyarországi orosz jelenlét ellenőrzésére és nyomon követésére sem volt ereje és tudása a magyar elhárításnak. Csak az orosz nagykövetségen jelenleg negyven körüli diplomata szolgál, míg az IIB egy korábbi bejelentés szerint hamarosan száztíz fővel fog Budapesten működni. Bár nem minden munkatársuk lesz orosz, ez is nagyon leterhelheti a magyar szerveket. Megoldást jelenthet elviekben, ha szövetséges NATO-tagállamok is besegítenek a magyar kémelhárításnak.

A bank korábban idézett magas rangú tisztviselője szerint azonban csupán az számít, hogy a parlamentben elfogadott egyezmény szerint mi jár nekik, azt ugyanis meg is fogják kapni. „Nem szeretném kommentálni az amerikai nagykövet kijelentéseit, azt leszámítva, hogy a fogadó országgal kötött megállapodás érvényben van és működik. Azokkal a kijelentésekkel nem is törődtünk különösebben. Csak az fog történni, ami a megállapodásban szerepel. A magyar parlament ezt elfogadta és áprilisban már érvénybe lépett” – tette hozzá az IIB-s forrás.

Az IIB semmilyen jelét nem látja magyar hatósági szigornak. „Már június óta folyamatosan költöznek Magyarországra a munkatársaink, és azóta semmi rendkívül nem történt. Hogy a magyar titkosszolgálatok mit csinálnak, arról nincs tudomásunk, és ez is nem olyasmi, amiről értesülnénk” – mondta a bank tisztviselője. Az IIB Budapestre költözése az előzetes tervek szerint halad, augusztus közepére a bank összes döntéshozó szerve itt lesz. „Nincs közvetlen kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, hiszen ők nem tagjai a banknak. A szerepvállalásukról annyit tudunk, amennyit a sajtóban olvasunk, mivel az egész régióban csináltatunk médiafigyelést. A magyar kormány soha semmit nem mondott nekünk arról, hogy az Egyesült Államoknak milyen kérései voltak” – mondta az IIB tisztviselője.

A magyar külügyminisztérium nyilvános online adatbázist vezet a Magyarországra akkreditált diplomatákról, az adatbázist hivatalosan augusztus 8-án frissítették utoljára. Ezen a listán a Nemzetközi Beruházási Bank részéről egyelőre valamiért csak Nyikolaj Koszov bankelnök szerepel. A bankban dolgozó forrás magyarázata szerint a többiek kérelme is valószínűleg már elbírálás alatt van, de a magyar külügyminisztérium az ennek a tisztázását kérő kérdéseinkre sem reagált.

Eközben az amerikai Kongresszusban terjesztett magyar dokumentumok azt állítják, hogy az IIB körüli vitát mesterségesen gerjesztik és a félelmeknek semmi alapja nincs. Az egyik dokumentum például külön kiemeli, hogy 2019 februárjáig sem az Egyesült Államoknak, sem az EU-nak, sem senki másnak nem volt baja a jó és egyre javuló hitelminősítéssel rendelkező bank Budapestre költözésével. A dokumentum ráadásul azzal a konklúzióval zárul, hogy a bankkal kapcsolatos „hamis narratívát” nem más, mint „think-tankek és főként az Obama-adminisztráció volt tisztviselőinek jól meghatározható köre” terjeszti csupán, akik a Trump-adminisztrációt és az Orbán-kormányt egyaránt az oroszbarátság vádjával próbálják támadni.