Egy éve szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök egy akkor még alig ismert intézményről kezdett beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett állva moszkvai sajtótájékoztatójukon. “Magyarország készen áll arra, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) harmadik legnagyobb részvényeseként ennek a banknak Budapest adjon otthont, és ennek a banknak a központja Budapestre költözzön. Én kérem az elnök urat, hogy a bank vezetősége, igazgatótanácsa ezt a magyar javaslatot fontolja meg” – mondta Orbán.

Az orosz vezetésű, az orosz politikai elithez sok szállal kapcsolódó bank Budapestre költözött 2019 nyarán. A Direkt36 kormányzati forrásból származó információi szerint a bank téma lesz Orbán és Putyin október 30-i budapesti tárgyalásán, csakhogy nem biztos, hogy sikertörténetként.

A magyar kormány tavasszal egy törvénnyel teremtette meg az IIB működéséhez szükséges feltételeket. Ebben a pénzügyminiszter által benyújtott törvényben rögzítették, hogy az IIB Budapesten dolgozó munkatársai – más nemzetközi pénzügyi intézményekhez hasonlóan – széleskörű diplomáciai mentességet élveznek majd. A kormány azonban ezt az ígéretét a jelek szerint nem tartja be és a Direkt36 információi szerint ennek egy, az Egyesült Államokkal kötött alku az oka. Ez a sokadik példája annak, hogyan kényszerül az Orbán kormány Washington és Moszkva közti lavírozásra.

Egyetlen név

Az IIB Budapestre költözése már a nyáron lezajlott és megérkezett a bank összes vezetője is Magyarországra. Megkérdeztük az IIB-t, hogy hány tisztviselőjének van már diplomatastátusza, de a bank kommunikációs igazgatója szerint a válasz „nyilvános információ”, és a magyar külügy online diplomata adatbázisát ajánlotta figyelmünkbe.

A külügy protokollosztálya által vezetett adatbázis szerint a magyar kormány egyelőre csak Nyikolaj Koszov bankelnök akkreditációját fogadta be, senki másét. A nyár közepén az IIB egy orosz tisztviselője a Direkt36-nak még arról beszélt, hogy valószínűleg többi dolgozójuk kérelme is már elbírálás alatt van. Koszovon kívül más mégsem kapott diplomáciai mentességet, pedig a külügy protokollosztályának általában nem kellenek hónapok az ilyen engedélyek kiadásához.

A nyilvános diplomatalistát október végéig számtalan más, a nyár végén vagy ősszel érkezett külföldi diplomata nevével frissítettek. Az IIB esetében azonban mindössze annyi változás történt nyár óta, hogy Koszov neve mellett már a feleségéét is feltüntetik a listán, ami viszont csak formalitás, mivel a diplomáciai mentesség a családtagokra is vonatkozik.

A külügy diplomata adatbázisa

A késlekedés nem véletlen. A Direkt36 információi és egy megszerzett amerikai külügyminisztériumi hivatalos levél szerint David Cornstein amerikai nagykövet biztosítékokat kért és kapott Orbán Viktortól az IIB-vel kapcsolatos amerikai félelmek kezelésére. Az Egyesült Államok attól tart ugyanis, hogy az orosz állam a diplomáciai mentességet kihasználva kémkedésre használhatja az intézményt. Az amerikai diplomácia ugyan nem tudta megakadályozni az IIB Budapestre költözését, de azt láthatóan nem adták fel, hogy valamilyen módon korlátozzák a mozgásterét.

Egy, a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő, a Cornstein-Orbán alkut ismerő forrás a Direkt36-nak arról beszélt: várakozása szerint a bank azon tisztviselői, akik az IIB-ben tulajdonrésszel rendelkező EU-és és NATO-s tagországok állampolgárai, nem pedig oroszok, szintén kaphatnak majd diplomatastátuszt. A bank vezetésében ugyanis csehek, szlovákok, bolgárok, románok és magyarok is vannak, az Egyesült Államoknak pedig kifejezetten az oroszokkal és az ő diplomáciai mentességükkel van baja.

A magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium nem reagált az akkreditációkkal kapcsolatos kérdéseinkre.

Amerika-barát hangok

Az akkreditációk elakadása egybevág a Direkt36 korábbi értesüléseivel. Még nyáron írtunk arról, hogy David Cornstein budapesti amerikai nagykövet a május 13-i Orbán-Trump találkozóról hazatérve alkut kötött Orbán Viktorral. Eszerint az IIB nem költözhet olyan irodában Budapesten, amely az amerikai vagy más NATO-tag követsége közelében van. És ekkor állapodtak meg arról is, hogy az IIB nem fogja automatikusan megkapni az ígért diplomáciai mentességeket sem. Cornstein egy Budapestre látogató amerikai kongresszusi delegációnak arról is beszélt, hogy az amerikai és magyar titkosszolgálatok az IIB monitorozásában is együtt fognak működni.

Cikkünk megjelenése után az amerikai Kongresszus Demokrata és Republikánus képviselői és szenátorai, köztük Bernie Sanders egy közös levélben kérte számon Cornsteinen ezeket a megállapodásokat. Most megszereztük az erre a levélre írt választ, amit a Cornsteint alkalmazó amerikai külügy (State Department) jogi ügyekért felelős vezetője küldött október 1-jén.

null

null

Az amerikai külügy válaszlevele szerint “Cornstein nagykövet és más amerikai kormánytisztviselők nyomatékosan érveltek Magyarországnál a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) irodáinak Budapestre költözése ellen. Figyelmeztettek, hogy az a régió feletti káros orosz befolyás eszköze lehet. Ahogy a költözés (mégis) haladt előre, Cornstein nagykövet azon dolgozott, hogy bebiztosítsa, hogy garanciákat kapjon Magyarország kormányától ezeknek az aggodalmaknak a mérséklésére. Ezeknek a biztosítékoknak a további részletezésére – ahogy bármiféle lehetséges hírszerzései megállapítás, tevékenység vagy együttműködés tárgyalása esetén – zárt meghallgatás szükséges.”

A levélben előkerül egy másik kényes téma is, amelyről a New York Times írt korábban. Ez az amerikai kormány által finanszírozott Szabad Európa Rádió magyar adásának újraindítása. A New York Times korábban azt írta, hogy a magyar kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Cornstein nagyköveti hatáskörén túllépve megpróbálta elérni, hogy a rádió politikailag érzékeny témákkal ne foglalkozzon. A hivatalos levélből kiderül, hogy az amerikai külügyminisztérium teljes mértékben támogatja a rádió magyar adásának beindítását, hogy az „tovább színesítse Magyarország információs környezetét”, és növelni fogják erőfeszítéseiket a „korrupcióellenes és Amerika-barát hangok” támogatására.