Joe Biden múlt vasárnap jelentette be a közösségi médiában, hogy visszalép az újraválasztási kampányától, nem sokkal később pedig arról tett közzé bejegyzést, hogy alelnöke, Kamala Harris elnökjelöltségét támogatja.

Bidenre június vége óta nehezedett egyre nagyobb nyomás a Demokrata Pártból, miután katasztrofálisan teljesített a Donald Trump elleni tv-vitán, felerősítve ezzel a félelmeket, hogy 81 évesen már nem alkalmas az elnökségre. Kaló Máté külpolitikai elemző szerint bőven van mivel számot vetnie a demokratáknak amiatt, hogy az utolsó pillanatban fogták csak fel, milyen veszélyt jelent rájuk, ha valóban újra Biden próbálná legyőzni Trumpot.

„Aki a jeleket követte és figyelte Joe Biden szerepléseit, láthatta – még akkor is, ha elfogadjuk azt, hogy intellektuálisan képes komplex folyamatokat átlátni – az állapota a világ legstresszesebb, legigénybevevőbb munkájára már sajnos nem alkalmas. És ezt be kell látni, valóságot kell érzékelni”

– mondta.

Biden már a vita előtt sem volt igazán népszerű elnök, és a kampányt tőle átvevő alelnöke, Kamala Harris sem számíthat arra, hogy könnyen nyeri meg magának a választókat. Garamvölgyi Flóra, a The Guardian és a Szabad Európa külsős munkatársa Kaliforiniában – az egyik legbiztosabb demokrata bástyában – élve is azt tapasztalja, hogy van szkepticizmus Harrisszel szemben, még azok körében is, akik semmiképp sem akarnák Trumpot újra az Ovális Irodában látni.

„Nem feltétlenül ő a legjobb jelölt, akit valaha láttak, de most esélyes arra, hogy legyőzze Trumpot” – ezért az újságíró szerint ha nem is feltétlenül tartja mindenki szimpatikusnak a korábbi kaliforniai legfőbb ügyészt és szenátort, sokan fognak úgy dönteni, hogy leszavaznak rá Trump ellen.

Mindkét vendég kiemelte, hogy Kamala Harrisben van valami „cringe”, a közösségi médiában sok mém születik a kínos viselkedéséről, harsány nevetéséről, amivel kínos kérdésekre reagál és néha nehezen értelmezhető hasonlatokhoz nyúl – mint amilyen a szintén agyonmémelt kókuszfás magyarázata. Erről azt mondta, gyerekkorában anyja visszatérő neki feltett kérdése volt, hogy„azt hiszed, csak úgy leestél egy kókuszfáról?” Harris anyja ezzel rendszerint arra akarta felhívni a figyelmét, hogy senki nem önmagában létezik, a társadalom és közösség része, ezért hatása van annak, amit tesz.

Hogy ezek jelentenek-e bármit a megválaszthatósága szempontjából, csak november 5-én derül ki.

Trump a kőkonzervatív amerikai jobboldal jelöltje lett

Éppen az adás ideje alatt mondott le az amerikai titkosszolgálat igazgatója, amellyel lényegében elismerte, hogy a szolgálatok hibáztak a Trump ellen elkövetett július 13-i merényletnél.

Ez akár segítheti is a volt elnököt a népszerűsége növelésében. Az elnökségét azonban jobban meghatározhatja a Heritage Foundation republikánus think-tank által összeállított több mint 900 oldalas dokumentum, a Project 2025. Ezt Trump ugyan igyekszik magától távol tartani, de nehéz elképzelni, hogy ne lenne köze hozzá: már csak azért is, mert a dokumentum egy részében azt taglalják a szerzők, hogy fontos állami pozíciókba kiket lenne érdemes kinevezni, és köztük számos Trumphoz hűséges ember található Garamvölgyi Flóra szerint.

„A fő célja a Project 2025-nek, hogy egy jobboldali, nemzeti, keresztény állammá tegye Amerikát.

Olyanok szerepelnek benne, hogy az eutanázia és az abortusz nem tartoznak az egészségügybe, szűnjön meg az oktatási minisztérium, illetve hogy amelyik iskolákban az oltás és a maszk kötelező, az ne kapjon állami támogatást”

– sorolta az újságíró a dokumentumban foglalt javaslatokat, amiben klímavédelmi intézkedések drasztikus visszavágása és az államigazgatás káderekkel feltöltése is szerpel.

„Ezt a jelenséget még a régi szép establishment idejében hívták úgy, hogy >>American Taliban<<, ezt a vallási és szélsőjobboldali fanatizmust. Most úgy néz ki, hogy ez a politikai establishment részévé vált” – mondta Kaló, aki szerint nyugodtan lehet a Project 2025-ban leírtakat fasisztoidnak is nevezni. Ugyanakkor úgy látja, Trump ha elnök is lenne, a dokumentumban foglaltak megvalósítása éppen miatta is akadozhatna, hiszen könnyen rúg ki vele egyet nem értőket, és egyébként is nagyon komplex folyamat lehet egy-egy ötlet megvalósítása.

A podcastban beszélgettünk még arról, hogy Harris kik közül válogathat majd alelnökjelöltet, és hogy Trump miért épp a korábbi bestselleríró J.D. Vance-t választotta „running mate”-nek, illetve arról is, mit jelentene egyik vagy másik jelölt megválasztása az ukrajnai háború és a Közel-Kelet szempontjából.

A beszélgetés elérhető Soundcloudon, Spotify-on és Youtube-on is.

Borítókép: Donald J. Trump / Facebook