Teljes hátraarcot hajtott végre az Orbán-kormány az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ügyében, miután szerdán az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a pénzintézetet. Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy kilép az addig általa számos módon segített bankból.

Ez a fordulat azért is volt meghökkentő, mert – mint azt a Direkt36 nemrég bemutatta belsős banki iratokra alapozva – az elmúlt egy évben az Orbán-kormány vált a bank legfőbb támaszává, miután azt az Ukrajna elleni háború miatt magára hagyta minden más kelet-európai tagországa, és zár alá került a forrásainak egy jelentős része is.

A Direkt36 birtokába került új információk szerint az IIB nemcsak a kormányra számíthatott ebben a nehéz időszakban, hanem a kormányközeli gazdasági birodalomra is. A pénzintézettől kiszivárgott iratok szerint ugyanis amikor tavaly tavasszal az OTP úgy döntött, hogy megszünteti az IIB számláit, akkor a pénzintézet a miniszterelnök régi barátjának, Mészáros Lőrincnek a résztulajdonában álló MKB Banknál talált menedéket, itt tudott pénzügyi tranzakciókat lehetővé tevő számlát nyitni.

A bankváltás az IIB-től kiszivárgott iratok szerint nem ment simán, az MKB egy ideig halogatta az erről szóló döntés meghozatalát, az IIB-nél ezért az is felmerült, hogy az ügyben Varga Mihály pénzügyminisztertől kérnének segítséget.

A Pénzügyminisztérium a Direkt36 azon kérdésére, hogy a minisztérium az IIB érdekében lobbizott-e az MKB-nál, azt válaszolta: „A hír kacsa, a Pénzügyminisztériumban nincs ilyen ügy.” Az MKB-nak több kérdést is feltettünk, többek között arra vonatkozóan, hogy az amerikai szankciók hogyan érintik az IIB-vel való kapcsolatukat, ezekre nem kaptunk választ. Cikkünk megjelenése után általánosságban azt közölték: „Az MKB Bank minden tekintetben a hatályos magyar, európai uniós és egyéb alkalmazandó jogi előírások szerint működik és betartja nemzetközi szankciókat, és az előírt intézkedéseket, ideértve az orosz magánszemélyekkel és intézményekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket.” Az IIB nem reagált a megkeresésünkre.

Az OTP megszüntette az IIB számláit

Az OTP tavaly március 22-én levélben közölte az IIB-vel, hogy a náluk vezetett forint, euró és angol font levelezőbanki számláit meg fogják szüntetni. Azt írták, hogy „alapos megfontolás után, az évek óta tartó együttműködésre való tekintettel” a számlákat a korábbi tervekkel szemben nem három hét alatt fogják lezárni, hanem ennél több időt adnak az IIB-nek. Eszerint az euró- és a fontszámlákat 30, a forintszámlát pedig 60 napos határidővel fogják lezárni.

Ez a levelezés is része az IIB-től idén februárban kiszivárgott dokumentumcsomagnak, amely a Direkt36-hoz is eljutott. Ebben a levélben az OTP munkatársa még azt is közölte az IIB-vel: „A forintra vonatkozó meghosszabbított határidő miatt az IIB valószínűleg találni fog olyan helyi bankot, ahol számlát tud nyitni. Remélem, üdvözölik ezt a fejleményt.”

Az OTP az erről szóló döntését a belső üzletszabályzatával indokolta, amely többek között arra is kitér, mi a teendő nemzetközi szankciók esetén. Eszerint az OTP ügyfeleinek tulajdonosai nem lehetnek olyan személyek, akik szankciók hatálya alatt állnak. Az OTP leveléből kiderül, hogy az IIB esetében ilyen „személynek” számít az orosz állam, amely ekkor a háború miatt már az EU és az USA szankciói alatt állt. A levél nem említi, de Oroszország az IIB legnagyobb részvényese, tulajdonrésze ekkor meghaladta a 47 százalékot. (A számlák lezárásával kapcsolatban megkerestük az OTP-t, a bank azonban nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.)

Az IIB honlapja is utal arra, hogy a pénzintézet éveken keresztül az OTP-nél vezetett számlát. Az itt elérhető dokumentumok szerint az IIB 2019-ben, de még nem sokkal a háború kitörése után, 2022. április 1-én is levelező banki kapcsolatban állt az OTP-vel. A levelezőbanki megfogalmazás azt jelenti, hogy az IIB ennél a banknál folyószámlát vezet, és ennek köszönhetően tud tranzakciókat lebonyolítani.

Az OTP elvesztését az IIB komoly csapásként élte meg. Ez derült ki abból a kiszivárgott dokumentumból, amelyben a bank pénzügyi igazgatója, Elliott Auckland tavaly év végén az IIB siralmas pénzügyi helyzetéről tájékoztatta a bank többi vezetőjét. Eszerint a tagállami kilépések és a bank forrásainak zárolása miatt az IIB tavaly márciusban „a fizetésképtelenség szélén állt”.

Auckland a pénzügyi problémákat ecsetelve kitért arra is, hogy az IIB „olyan kritikus banki partnereket veszített el, mint az OTP, az ING és a Goldman Sachs, ami pénzügyi veszteségeket okozott, és fennállt annak a veszélye, hogy a banki tranzakciók során problémák léphetnek fel”. (Az ING Group azt közölte a Direkt36-tal, hogy ügyfeleikről és más pénzügyi intézményekkel való kapcsolataikról nem nyilatkoznak. A Goldman Sachs nem reagált a megkeresésünkre.)

Mészáros bankját választották

Az IIB próbált új banki partnereket találni, a választásuk pedig a kormányközeli MKB Bankra esett. Az MKB volt az a pénzintézet, amely 10,7 millió euró hitelt adott a tavalyi francia elnökválasztáson induló, Orbán Viktorral szövetséges Marine Le Pennek. A brit Financial Times szerint a bank ráadásul a hitelről Orbán közvetlen utasítására döntött. Az is mutatja, hogy az MKB mennyire kiemelt szerepet tölt be a magyar kormány számára, hogy a bank részvételével jelenleg zajlik az OTP riválisának szánt, kormányközeli Magyar Bankholding építése.

Az MKB tavaly tavasszal eleinte halogatta az IIB számlanyitásáról szóló döntés meghozatalát. Ez egy, az IIB-től kiszivárgott emailből derült ki. A Direkt36 által megismert levelezést tavaly április 1-jén az IIB pénzügyi igazgatója indította el, aki a 444 egyik cikkét osztotta meg a kollégáival. A cikk arról szólt, hogy a Paks II. építésével megbízott orosz Roszatom egyik magyarországi cége az orosz Sberbank magyar leányvállalatának csődje miatt tavaly márciusban az MKB-nál kezdett el bankolni.

Az IIB orosz alelnöke, az amerikai szankciós listára a napokban felkerülő Georgy Potapov a körbeküldött hírre reagálva azért háborodott fel, mert az ő számlanyitási kérelmüket viszont még mindig nem hagyta jóvá az MKB.

„Azt hiszem, a megfelelő választási eredmény után fel kell kérnünk Varga M.-t, hogy beszéljen dr. Barna Zsolttal, a Magyar Bankholding és az MKB Bank elnök-vezérigazgatójával”

– írta Potapov arra utalva, hogy a két nap múlva esedékes magyar parlamenti választás után meg kéne kérniük Varga Mihály pénzügyminisztert, járjon közbe az ügyükben.

A kiszivárgott dokumentumokból a tervezett számlanyitással kapcsolatban további részlet nem derült ki, többek között az sem, hogy a bankváltás ügyében az IIB végül kért-e segítséget a magyar kormánytól. Az IIB honlapján elérhető információk szerint azonban az IIB-nek sikerült számlát nyitnia az MKB-nál. Az egyik ide feltöltött dokumentum azt sorolja fel, hogy 2022 júniusában milyen levelezőbanki kapcsolatai voltak az IIB-nek. Ezen a listán moszkvai és bécsi pénzintézetek mellett pedig az MKB neve is szerepel.

Az IIB-vel szemben kivetett amerikai szankciók kérdésessé teszik, hogy az IIB meddig tarthatja meg az MKB-nál vezetett számláját. Az USA szankciós döntése ugyan semmilyen kötelezettséget nem ró az MKB-ra, de egy, a Direkt36 által megkérdezett banki szakember szerint a pénzintézetek általában szabadulni szeretnek a szankciók alatt álló ügyfelektől. Magyarországnak a bankból való kilépése pedig még inkább felerősítheti ezt a hozzáállást.