Wang Yi kínai külügyminiszter 2019 júliusában két napon keresztül tárgyalt magyar politikai vezetőkkel Budapesten. „Sohasem lehet tudni, mire jó egy barátság: 70 évvel ezelőtt a magyarok nem gondolták volna, hogy milyen nagy jelentősége lesz ennek a kapcsolatnak” – mondta akkor Orbán Viktor miniszterelnök arra utalva, hogy Magyarország az elsők közt ismerte el a Kínai Népköztársaságot 1949-ben. Nagy bejelentéseket mégsem tettek, a látogatás valódi céljairól kevés konkrétum derült csak ki.

Az akkori hivatalos kormányzati beszámolók egy szóval nem említették, ám a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumokból kiderül: valójában akkor dőlt el a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának építése is. Wang Yi először Matolcsy György jegybankelnökkel és Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjével, majd még külön Szijjártó Péter külügyminiszterrel is egyeztetett a Fudanról – áll az ITM-nek a február 24-i kormányülésre készített, a Direkt36 által megszerzett előterjesztésében.

A kínai külügyminiszter azt is világossá tette, hogy a kampuszépítést rendkívül fontosnak tartja a kínai állam. Az előterjesztés szerint ugyanis „az egyeztetés során Wang Yi államtanácsos a Fudan Egyetem magyarországi campusának alapítását kiemelt projektként, a Budapest-Belgrád vasút építésével egy szinten kezelte”. Azaz az eddigi legjelentősebb Magyarországon megvalósuló kínai beruházáshoz hasonlította a Fudan építését. Az előterjesztés szerint Pekingbe hazatérve Wang Yi ezután „személyesen tájékoztatta a Kínai Népköztársaság Oktatási miniszterét a Fudan Egyetem magyarországi campusának alakulásáról és kérte, hogy kiemelt projektként kezeljék”.

A Fudan építésének részletei és valódi méretei a Direkt36 áprilisi cikkéből derültek csak ki a nyilvánosság számára. A kormányzati terv látványos összeütközéshez vezetett, de a színfalak mögött a kormányzaton belül addigra már komoly konfliktust szült az építkezés. A kínai külügyminiszter látogatását követően ugyanis felgyorsult a kampusz tervezése, és eldőlt, hogy a Fudan Pest déli, Csepel északi részére költözik: éppen oda, ahová a kormány sokáig magyar egyetemistáknak akart új kollégiumokat, közösségi tereket és hasonlókat építeni Budapest Diákváros néven. A Fudan érkezését azonban nehezen akarták elfogadni a budapesti fejlesztésekért felelős kormánypárti döntéshozók. De – akárcsak a CEU kisöprésekor – jött Palkovics László, és lezárta a vitákat.

Az Orbán-kormány a következő években 1500 milliárd forintból akarja fejleszteni a teljes magyar felsőoktatást. Ehhez képest Palkovicsék egyetlen intézményre, a Fudan Hungary Egyetemre még külön ennek az összegnek legalább a harmadát költenék el, de a következő tíz évben ennél jóval több pénz megy majd el a budapesti Fudanra: az építkezés mellett a kiemelkedő tanári fizetésekre és a működésre is, amiből szintén részt vállal a magyar állam a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumok szerint.

A kormányzati előterjesztésekből kiderül az is, hogy az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy a Fudan Hungary Egyetemet fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget. Ezzel ugyanis kikerülhető a közbeszerzések kiírása az építkezés és az egyetem működtetése során. A Direkt36 megkereséseire semelyik érintett minisztérium és kormányzati szerv nem reagált.

Lenyomták a Fudant az elégedetlenkedő fideszesek torkán

Az eredetileg a budapesti olimpiai falu utódjának megálmodott Budapest Diákváros-Déli Városkapu projektet Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkára, valamint a Vitézy Dávid vezérigazgató vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) menedzselte. A dél-pesti, észak-csepeli területre még egy mindenre kiterjedő úgynevezett mestertervet is készíttettek a tervpályázatot 2018 decemberében megnyerő világhírű norvég Snøhetta tervezőirodával.

Az építkezés célja a rozsdaövezet fejlesztése mellett egyértelműen az volt, hogy a kormány a fiatalabb korosztály kedvében járjon. A Diákvárosban 8-12 ezer kollégiumi férőhely mellett további 5800 bérlakás épülne fiatal pályakezdőknek, vidékről és határon túlról Budapestre költöző magyaroknak, de a városfejlesztés a kormányzati remények szerint 16 ezer új munkahelyet is létrehozott volna.

A projekt leírása ilyen fiktív portrékkal mutatta be, hogy kiknek szól a jelentős állami beruházás:

„Attila (21) végzős hallgató a bionika alapképzésen. Egy kis békés megyei faluból származik és nagyon élvezi, hogy minőségi diákszállásban lakhat egy másik diáktársával közösen. (…) Havi lakhatási keretösszeg: 50,000 Ft”

„Imre (24), Katalin (22) és Janka (1) kifejezetten családos egyetemi hallgatók számára kialakított lakásban élnek. (…) Mindkettőjük szülei támogatják őket. Lakhatási keretösszeg havonta: 51,000 Ft”

Csakhogy a kispénzű magyar diákoknak megálmodott városrész és a gazdag külföldi egyetemistáknak épülő Fudan ugyanoda kerül, és nem fognak elférni egymás mellett úgy, hogy a Diákváros az eredeti tervek szerint valósulhasson meg. Wang Yi kínai külügyminiszter 2019-es látogatása után pár hónappal ugyanis a Fudan vezetése is Magyarországra érkezett. Két, a Diákváros projekt alakulását követő forrás szerint ebben az időszakban, 2019 második felében dőlt el, hogy a kínaiaknak több lehetséges helyszín közül szintén a dél-pesti terület tetszett meg a leginkább. Erről azonban a Diákváros fejlesztését követők is csak utólag értesültek, olyannyira titokban tartotta a kormányzat az előkészületeket. A Népszava egy korábbi cikkében arról írt, a kínai delegációval kifejezetten Duna-menti, vízparti helyszínről állapodtak meg.

Matolcsy György, az MNB elnöke, Palkovics László az ITM-et vezető miniszter és Wang Yi kínai külügyminiszter 2019-ben. Fotó: Magyar Nemzeti Bank

A Diákváros fejlesztéséért felelős Fürjes Balázst és a BFK-t legkésőbb 2020 nyarán már egyértelműen utasította a kormány, hogy tervezzék újra a Diákváros felosztását és találjanak helyet a Fudannak, állította egy kormányzati forrás a Direkt36-nak. Csakhogy Fürjesék az egyetem helyigényét különböző érvekkel rögtön megpróbálták visszaszorítani. „70 ezer négyzetmétert rögtön lecsíptek volna a Fudanból, arra hivatkozva, hogy ott úgyis párhuzamosság lenne diákvárosi funkciókkal” – mondta egy, a projekt alakulását követő forrás. Ezután felajánlották a Diákváros-Déli Városkapu terület északi részét a kínai egyetemnek. Ezt a részt ugyanis sűrűbben és magasabb épületekkel lehet beépíteni, így a Fudant itt a lehető legkisebb helyre lehetett volna összeszorítani. Fürjesék célja ezzel a kompromisszummal az volt, hogy legalább a terület zöldebb, leghangulatosabb középső-déli részét – ahová a szintterületi mutatók miatt alacsonyabb és szellősebb, lakhatásra alkalmasabb épületek mehetnek csak – megmentsék valahogy a diákszállások számára.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Direkt36-nak azt mondta: ő januárban hallott először a Fudanról egy BFK-s tárgyalópartnerétől, aki a hivatalos tárgyaláson kívül említette meg, hogy “esetleg egy kínai egyetem is kaphat egyetlen egy épületet a Diákvárosban”. Baranyi ekkor azt gondolta, hogy ez akár még jól is elsülhet, hátha így majd a kormány a Diákváros felhúzására is mielőbb előteremtheti a pénzt, és egyszerre épülhet meg a 12000 férőhely és a sport- kulturális funkciók is. Csakhogy a háttérben a Fudan Budapestre költözését egyengető Palkovics ellenezte Fürjesék “kis Fudan, nagy Diákváros” elképzelését, mivel ő addigra már a kampusz méreteiről és terveiről előzetesen megállapodott a kínaiakkal.

A vita eldöntéséhez végül hozzájárult az is, hogy februárban kiderült: Budapest biztosan nem rendezheti meg a 2032-es olimpiát, amiben fontos szerepe lett volna a Diákvárosnak, ahol például sportolókat szállásoltak volna el. Egy kormányzati forrás szerint ekkor született meg a politikai döntés, hogy Diákváros helyett valójában kínai kampusz épül, és ezt tette hivatalossá az a februári ITM-előterjesztés, mely alapján a Direkt36 a Fudan terveit bemutatta április elején.

Akkori cikkünk megjelenése után a kormány először tagadta, hogy a Fudan építése felborítaná a Diákváros terveit. A terület felosztásáról Fürjes és Vitézy olyan kormányzati ábrákat mutatott be, melyek alapján valóban próbálták a Fudant a terület északi sarka felé beszorítani, csakhogy a kampusz még így is részben a Diákváros kollégiumi épületei elől vette volna el a helyet. Palkovics azonban hamarosan egy kormányhatározattal az egész Diákváros-projekt felügyeletét átvette Fürjestől. Ezt követően az ITM-miniszter teljesen felforgatta Fürjesnek a Fudan és a Diákváros közti területosztásáról bemutatott terveit. Palkovics ugyanis olyan törvényjavaslatokat készített, melyek szerint éppen a Diákváros zsugorodna össze a terület sűrű, forgalmas északi sarkába, míg a Fudan kapná meg a jóval nagyobb középső és déli, köztük az értékes Duna-parti telkeket.

A kormány által elfogadott és azóta is hatályban lévő ITM-es terv azt írja elő, hogy a Fudan kampusza kapja meg a Diákváros-Déli Városkapu 135 hektáros területének körülbelül a felét: 26 hektár beépítendő területet és azt körülvevő 40 hektár parkos-városias részt. A Diákváros BFK által korábban kiírt pályázatában az szerepelt, hogy a területre 1178 ezer négyzetméternyi épületet terveznek. A győztes norvég építésziroda ennyi épületre adott be tervet, de most ennek majdnem a felét is a Fudan viszi majd el, amely a kormányzati tervek szerint 520 ezer négyzetmétert foglalna el. Hogy a Fudan építkezése a kormányzati nyilatkozatokkal szemben mennyire felborította az egész fejlesztési tervet, azt mutatja az is, hogy a Diákváros eredeti norvég terveiben oktatásra alkalmas új egyetemi épületek egyáltalán nem szerepeltek. Ezek a nagy épületek tehát mindenképpen a Diákvárosba tervezett funkciók elől veszik el a helyet.

Míg a Diákváros és környéke összesen 18 ezer magyar egyetemistának és lakásbérlőnek nyújtott volna lakhatást, a Fudan és a magyar kormány közti stratégiai megállapodás szerint a Fudan kampuszán még a kínai magánegyetem hallgatói közül is csak 2500-3000-nek elegendő kollégiumi hely épülne, amibe már az oktatók szálláshelyeit is beleszámították.

Szegény magyarok helyett gazdag külföldiek

A kínai Fudan kampusza azonban egészen más célcsoportnak épül, mint az azt körülvevő magyar Diákváros – derül ki az ITM által a február 24-i kormányülésre készített előterjesztés, az ahhoz készült minisztériumi háttérszámítások, valamint a Fudan és a kormány közt megkötött stratégiai megállapodás alapján. A Fudan Hungary Egyetem ugyanis tehetős külföldi diákokat megcélzó fizetős magánegyetem lesz. Az ITM háttérszámításai szerint az alapszakos tanulmányok 2,5 millió, a mesterszakosak 3,7 millió forintos éves tandíjjal indulnának, majd ezek még tovább emelkednének az évek során 3, illetve 4,4 millió forintra. Az ITM Direkt36 által megszerzett számításai szerint a budapesti Fudan kétszer olyan drága lesz, mint a prágai közgazdaságtudományi egyetem, viszont kb. a felével olcsóbb, mint a világhírű London School of Economics.

Bár az új budapesti magánegyetem sok száz milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzből jönne létre, a Direkt36 által megszerzett dokumentumok sehol nem említik, hogy az Orbán-kormány biztosítana a magyar diákoknak államilag finanszírozott képzést. Palkovics több interjúban is arról beszélt, hogy maga az egyetem, illetve vállalatok kínálhatnak majd ösztöndíjat. Előterjesztésében is csak ennyi szerepel a hosszú távú tervek között: „(hazai) partnercégek ösztöndíjprogramok indítására való ösztönzése, magyar hallgatók számára”.

Hogy a kapuit a tervek szerint 2024-ben megnyitó Fudan Hungary Egyetem mekkora költségekkel és bevételekkel kalkulálhat, arra az ITM egy háttérszámítást is készített, melyet a Direkt36 szintén megszerzett. Ez alapján a kiadások csak kisebb részét fedezné az évi kb. 20,5 milliárdos tandíj- és kollégiumi bevétel. A dokumentum több helyen megemlíti, hogy az egyetem évi 50,8 milliárdba kerülő működési kiadásait legalább részben Kína állná, illetve a „kínai kormányzat, vállalatok, szervezetek és egyéni adományozók pénzügyi támogatásának bevonásával” lehetne még pluszbevételt szerezni. Azonban sem az nem világos, hogy a kínai hozzájárulás mennyi lenne, sem az, hogy a magyar állami támogatás miből állna.

A Fudan Hungary Egyetem tervezett bevételei és tandíjai az ITM előterjesztéséből. Fotó: Direkt36

Abban viszont a kormány is biztos, hogy az egyetem elindítása és működése még évekig milliárdokba kerül majd a magyar államnak. Az ITM számításai szerint 2023-27 között kb. százmilliárd forintot, majd 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére és felszerelésére költeni. Ez a dokumentum szerint „közvetlen állami támogatás, vállalati szponzoráció mellett biztosítandó”, illetve a „a kutatóegyetemi potenciálban rejlő kutatási, pályázati lehetőségek keretében”. Utóbbiról az ITM konkrétan ki is mondja, hogy mint Magyarországon nyilvántartásba vett egyetem „a Fudan Hungary önállóan is képes lesz EU-ban elismert diplomák kibocsátására és egyben az EU-s kutatási források elérésére”.

A Fudan magas költségeit nemcsak a drága építkezés okozza, hanem a kiemelkedő oktatói fizetések is. Az ITM számításai szerint a Fudanon átlag havi 1,1 millió forinttól havi 6,3 millióig terjedne a munkatársak, tanárok fizetése. Egy magyar állami egyetemen a közalkalmazotti bértábla szerint bruttó havi 221 és 587 ezer forint között mozognak a fizetések a tudományos segédmunkatárstól az egyetemi tanárig. De egy egyetemi professzor például még az azóta Bécsbe elköltöző Közép-európai Egyetemen is csak kicsit több mint a felét kereste annak Budapesten, mint amit a Fudanon kaphatna – derül ki egy, a Direkt36 által megszerzett belsős CEU-s dokumentumból.

A Fudan Hungary Egyetem oktatóinak tervezett fizetése az ITM előterjesztéséből. Fotó: Direkt36

A tervek szerint 2028-ra, mire a Fudan Hungary Egyetem eléri teljes kapacitását, 19 milliárd forint lesz a 330 oktató és 150 fős kiegészítő személyzet teljes éves bérköltsége. Nagyjából ekkora a teljes éves bérköltség Magyarország legrégebbi egyetemén, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), ahol majdnem tízszer annyian, kb. 4400-an dolgoznak. A budapesti Fudanon ráadásul az oktatók évi 3-6 millió forint kutatási pluszforrást is kapnának három éven keresztül, továbbá lakhatást a kampusz területén, valamint további „jóléti elemekről” is szó esik.

A budapesti kampusz az ITM februári háttérszámítása szerint 2028-ra érné el az 5000 fős teljes hallgatói létszámot, ami 3000 alapszakos, 1500 mesterszakos és 500 doktori hallgatóból állna össze. Ők négy karon (Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kar, Természettudományi és Mérnöki Kar, Közpolitikai és Üzleti Kar, Orvostudományi Kar) tanulnának.

A magyar állam nem lesz többségben

A Fudan építése két nagy tételből áll a kormány tervei szerint: a „közvetlen oktatási, kutatási, kollégiumi ingatlan infrastruktúrája” 440 milliárdba kerülne, míg a kapcsolódó sport- és konferenciaközpont további 100 milliárd forintot vinne el. Így jön ki az összesen 540 milliárdos építési költség, amivel az ITM számol. Palkovics nemrég egy interjúban elárulta a matematikai modellt, amivel ezt az összeget kihozták: először felmérték, mekkora területre lenne szüksége a Fudannak, majd ezt felszorozták egy becsült négyzetméterárral. „Ebből jön ki az 520 ezer négyzetméter, ha ezt megszorozzuk nagyjából egymillió forinttal – ma Magyarországon egy ilyen minőségű, struktúrájú ingatlan ennyibe kerül négyzetméterenként –, akkor megközelítőleg kijön az 540 milliárdos összeg” – nyilatkozta a miniszter.

A Fudan Hungary Egyetem tervezett építési és üzemeltetési költségei az ITM előterjesztéséből. Fotó: Direkt36

Palkovics ehhez azt is hozzátette, hogy „bízom benne, hogy alacsonyabb lesz a költség”. Egy másik jelentős, szintén az ITM által felügyelt magyar-kínai beruházásnál a költségek leszorítása nem jött össze. A Budapest-Belgrád vasútvonal költségét a kormány az első bejelentéskor 472 milliárd forintra becsülte, de az pár év alatt 50 százalékos növekedést produkálva már 700 milliárdnál jár. A Fudan építésének mintája pedig az ITM szerint a vasúti beruházás lesz.

A Direkt36 birtokában lévő dokumentumok szerint valójában a kormány sem tudja, mennyibe kerül majd a beruházás. Ahogy előző cikkünkből kiderült, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat 338 milliárdos kivitelezési ajánlatot tett az építkezésre, ami jóval kedvezőbb az ITM 540 milliárdos saját költségbecslésénél, ezért Palkovics szerint érdemes lenne elfogadni. Csakhogy a miniszter ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány figyelmébe ajánlotta a Kínai Fejlesztési Bank finanszírozási ajánlatát is. Ez az ajánlat viszont már az ITM becslésénél is magasabb, 580 milliárdos teljes költségszámításról szól.

Az viszont kiderült az ITM terveiből, hogy a projekt kivitelezése és az egyetem működtetése során a versenyeztetést szeretnék elkerülni. A Fudan Hungary Egyetemet ugyanis egy vagyonkezelő alapítvány hozza majd létre, és a minisztériumi előterjesztés kimondja, hogy ennek vezető testületeiben sem a kínai, sem a magyar fél nem lehet többségben. A dokumentum azzal érvel, hogy amennyiben a magyar állam többségbe kerülne a fenntartó alapítvány vezetésében, akkor a Fudan Hungarynak a törvény szerint muszáj lenne közbeszerzési eljárásokat kiírnia.