Hónapok óta jogerős bírósági ítélet kötelezi arra a kormányt, hogy kiadja a cégek társasági adójából támogatást kapó sportklubok részletes adatait. Egyelőre azonban nem teljesítette ezt a kötelezettségét, és csak kisebb részleteket volt hajlandó közölni a 2011 óta óriási mennyiségű közpénzt, mintegy 450 milliárd forintot megmozgató, tao néven ismert támogatási programról.

Az adatokért Transparency International Magyarország (TI) indított pert és most hozzá is jutott ugyan a hivatalos dokumentumok egy részéhez, de ezek csak nagyjából 900 támogatásról és kevesebb, mint 4,5 milliárd forintról tartalmaznak információkat, ami a teljes tao-programnak kevesebb, mint 1 százaléka. Az egyik nagy nyertesről, az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított felcsúti fociakadémiáról például egyetlen adat sem szerepel a dokumentumok között. A TI által megszerzett adatok azonban így is jelentősek, hiszen most először kerülhetnek nyilvánosságra arról szóló dokumentumok, hogy mely cégek ajánlották fel társasági adójuk egy részét különböző sportegyesületeknek.

A TI az Emberi Erőforrás Minisztériumától kapott adatokat hat szerkesztőséggel, köztük a Direkt36-tal osztotta meg. A 900 támogatás nagy része szám- és összegszerűen is kosárlabda kluboknak ment, de van az adatok között futballtámogatás is. Az adatok nagy része a tao-rendszer bevezetésének első két évéből, a 2011/12-es, illetve a 2012/13-as támogatási ciklusból származik.

Simicska és a Ziccer Tigrisek

A dokumentumokban szereplő összes támogatás 15 százalékát olyan szolnoki kosárlabda- és fociklubok kapták, amelyek – például a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft és a Szolnoki MÁV FC Kft. – 2011 óta Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt többek között a Közgép nevű építőipari vállalkozásban, így nem meglepő, hogy a Közgéptől 2014-ben több mint 240 millió forint támogatást kapott a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC, és a Simicska-Nyerges birodalom mezőgazdasági vállalkozásai is Szolnokra küldték el a társasági adójuk egy részét.

Csak akkor tudjuk végezni ezt a munkát, ha vannak támogatóink.
Csatlakozz te is!

A Közgép kérdésünkre annyit közölt a támogatásokról, hogy a cég “az elmúlt években több tucat sportszervezetnek ajánlott fel tao-támogatást, öt látványsportágban (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda, jégkorong), többek között a Magyar Jégkorong Szövetségnek és a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének is”.

Nyerges klubjai kaptak pénzt más, a Közgéppel rendszerszeresen együtt dolgozó építőipari vállalkozásoktól, például a Strabagtól is. Sőt, utalt támogatást az ő klubjainak két olyan építőipari vállalkozás, a Dömper Kft. és a Subterra a.s. magyarországi fióktelepe is, amelyek abban az időben több közbeszerzésen is a Közép versenytársaiként indultak.

A focitámogatások közel húsz százalékát, 340 millió forintot az Ovi-Foci Közhasznú Alapítvány kapta. Az alapítványt 2011-ben hozta létre Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, az alapítvány elnöke pedig Molnár Andrea, egy debreceni sportszereket gyártó cég tulajdonosa lett. Az alapítvány 2014-ben arra kért pénzt, hogy a cég által gyártott multifunkcionális sportpályát, és az ehhez szükséges kiegészítő eszközöket, illetve oktatást minél több óvodába eljuttassák. Az igényelt összegből több mint 100 millió forintot az állami közbeszerzéseken is rendszeresen induló Colas csoporttól szerezték, de 30 millió forintot kaptak a vasútépítésekben érdekelt Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-től is.

Az azóta már Ovi-Sport Alapítvány néven futó szervezet elnöke a Direkt36-nak azt mondta, hogy minden évben 50-60 céggel kötnek tao-támogatásról szerződést, mindig van köztük egy-két nagyobb cég, de kevés az állandó partnerük, mert minden évben máshol valósítják meg a programot, és helyi cégek is szívesen támogatják őket. Már csak azért is – mondta – mert a cégeket konkrét listával keresik meg, amelyen azok az óvodák szerepelnek, ahol abban az évben terveznek fejlesztést, a cégek pedig kiválaszthatják, hogy az ő tao-támogatásukat melyik óvoda kapja meg.

A nyilvánosságra hozott támogatásokból a fentieken kívül több tucat jól és kevésbé ismert sportklubnak és diáksport egyesületnek jutott a pénz nagy része. Szerepel a listán a Budapesti Honvéd kosárcsapata, a zalaegerszegi fociklub, a Vasas női kosárcsapata vagy a paksi Atomerőmű SE. Felbukkan jónéhány iskolai sportklub és olyan utánpótlásneveléssel foglalkozó vicces nevű egyesület is, mint a Legyőzhetetlen Feketék, a Ziccer Tigrisek és Szögedi Harcsák. Ezek között a nevük és a támogatási célok alapján nagyon sok olyan is van, amelyek valóban gyerekek sportolására kértek és kaptak pénzt.

A támogatásokat felajánló cégek listája is nagyon változatos. Köztük van az E.On energiaszolgáltató több leányvállalata, a Magyar Telekom, a Porsche Hungária, a Duna Aszfalt és a soproni kaszinót üzemeltető cég is. De felbukkan több tucat kisebb cég is, amelyek pár tíz vagy százezer forintot ajánlottak fel jellemzően helyi sportegyesületeknek. Azt nem lehet megítélni, hogy a dokumentumokban kiemelkedő támogatással szereplő egyesületek és a kiugróan sokat adományozó cégek mennyire jelentősek az egész tao-programban, mivel arról az EMMI semmit sem árult el, hogy miért pont ezekről közölt adatokat és hogy az egy klubra vonatkozó adatok hiánytalanok-e.

Arcátlannak tartják

A TI még 2016 tavaszán kért először részletes adatokat a 2011 és 2016 közötti tao-támogatásokról két illetékes minisztériumtól. Az EMMI a most kiadott adatokat tartalmazó CD-hez csatolt levélben arra hivatkozott, hogy túl sok adatot kell összeszedniük különböző helyekről, ezért nem küldik egyelőre az összeset. A Nemzetgazdasági Minisztérium annyit válaszolt, hogy adótitoknak tekintik a kért adatokat, azaz gyakorlatilag megtagadták a Kúria ítéletének végrehajtását.

“Egészen arcátlannak és példátlannak tartjuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium semmibe vette a Kúria kötelező érvényű döntését, és nemtelen egyszerűséggel megtagadta az adatok kiadását. Az is felháborító, hogy az EMMI töredékes adatokat adott csak át, és teljesen rosszhiszeműen cselekedve semmilyen módon nem jelezte, hogy a további adatok mikor, milyen ütemezésben és milyen felbontásban várhatóak” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője.

A sportcélú tao-támogatások rendszere 2011 júniusa óta létezik, és a lényege, hogy a nyereséges vállalkozások a társasági adójuk egy részét sportcélokra ajánlhatják fel. A támogatásból öt, úgynevezett látványcsapat-sport – a labdarúgás, a vízilabda, a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong – szövetségei, sportszervezetei, a sport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványok, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság részesülhetnek.

Az alapítványok és a klubok a sportszövetségekhez adhatnak be fejlesztési terveket utánpótlás-nevelésre, ahhoz kapcsolódó költségekre, illetve azt támogató beruházásokra. Ha a terveket elfogadják, akkor már a klubok dolga, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzt összegyűjtsék olyan cégektől, akik társasági adót fizetnek. De a vállalkozások nem közvetlenül a sportkluboknak utalnak, hanem a pénz egy gyűjtőszámlára kerül, és innen a sportszövetségek utalják tovább a kluboknak.

Orbán szerint nem közpénz

A rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az EMMI adatai szerint már több mint 450 milliárd forint áramlott így a költségvetés helyett a sportklubokhoz. A rendszer egyik legnagyobb nyertese az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely 2011 óta már több mint 16 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott meg. Nagyrészt tao-támogatásból építették fel például a felcsúti Pancho Arénát is. A futballpálya megnyitóján Orbán Viktor a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás kommunista örökségének nevezte azt, hogy az őt kérdező újságíró közpénzként hivatkozott a tao-támogatásokra. “Meg kellene érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és a vállalkozók döntötték el, hogy hova adják. […] Ez a vállalkozók pénze, ők használták fel, ezért nem közpénz” – mondta.

A Transparency azért ment bíróságra, mert meg voltak róla győződve, hogy a kormány állítása ellenére a tao-támogatás közpénz. “Különösen hazugnak éreztük a kormány azon állítását, miszerint ez a cégek magánpénze, hiszen az egész látvány-csapatsport támogatási rendszert jóváhagyó brüsszeli folyamatban a kormány is elismerte, hogy állami támogatásról van szó, ellenkező esetben, vagyis akkor, ha ez tényleg céges szponzorálás lenne, semmi szükség nem lett volna az Európai Bizottság engedélyére” – mondta Ligeti.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.