Így néz ki belülről az ellenzék vergődése

2022. április 26-án, közel négy héttel az ellenzék számára megrendítő vereséggel záruló parlamenti választás után a kampányban szövetséges pártok létrehoztak egy csoportot a Signal nevű kommunikációs csatornán. A csoport összetétele vegyes volt, akadtak köztük ismertebb politikusok – mint például Arató Gergely DK-s parlamenti képviselő –, de többségében olyan háttéremberek érkeztek a pártokból, akik ritkán szerepelnek a nyilvánosság előtt. A Signal-csoport a „választási kárbecslő” nevet kapta, és egyike volt annak a kevés közös ellenzéki próbálkozásnak, amely azt célozta, hogy kielemezzék a számukra lesújtó eredmény okait, és levonják belőle a tanulságokat.

Ez a munka azonban lényegében még az előtt befejeződött, hogy komolyan elkezdődött volna.

A csoport tagjainak volt néhány személyes találkozója a DK Teréz körúti irodájában, megosztottak egymással pár dokumentumot emailben is, de valóban mély elemző munkát nem végeztek.

„Még azt sem elemeztük végig, hogy hova tűntek a Jobbik-szavazók”

– idézte fel a csoport egyik tagja, utalva arra, hogy feltehetően a jobbikos szavazók távolmaradása miatt kapott jóval kevesebb szavazatot a pártszövetség ahhoz képest, amennyi voksot 2018-ban elértek az ellenzéki pártok.

A személyes találkozók a résztvevők szerint leginkább terápiás jellegűek voltak, a Signal-csoportban pedig olyan témák kerültek szóba, hogy az egyik párt képviselője covidos lett, a másik pedig megy majd szerepelni az ATV-be. Május 17-én Agócs Ádám, az MSZP elemzésekkel foglalkozó szakembere küldte a csoportba az utolsó üzenetet, amely úgy szólt, hogy „írjatok majd”, de erre már nem válaszolt senki.

Nemcsak a vereség okait nem vitatták meg magukat a Fidesz demokratikus ellenzékeként meghatározó pártok, hanem egyelőre az sem látszik, hogy miként lennének képesek valódi kihívást jelenteni a kormányoldalnak. Bár az elmúlt egy évben rekordmagas infláció sújtotta a lakosságot, zsugorodott a gazdaság, és a kormány sorra jelentett be megszorító intézkedéseket, ebből a tavalyi választáson közösen induló ellenzék nem tudott érdemben profitálni.

A Direkt36 az elmúlt hónapokban több tucat ellenzéki forrással – politikusokkal és tanácsadókkal – folytatott beszélgetéseket, hogy feltárjuk ennek okait. A források többsége azzal a feltétellel adott információkat a belső történésekről, ha névtelenséget biztosítunk nekik.

A kutatásainkból az derült ki, hogy bár az elmúlt egy évben volt néhány látványos ellenzéki akció – például a Momentum kordonbontása vagy a DK inflációs plakátkampánya –, a pártok leginkább nem a Fidesz hatalmának meggyengítésével, hanem egymással vannak elfoglalva.

Az energiáik nagy részét arra fordítják, hogy az ellenzéki térfélen belül jobb pozíciókat harcoljanak ki maguknak a jövő nyári európai parlamenti és önkormányzati választások előtt. Az olyan kisebb pártok, mint az MSZP és a Párbeszéd, szeretnének valamilyen összefogást, hogy nagyobb esélyük legyen mandátumokhoz jutni, a DK – és valamilyen szinten a Momentum – azonban ellenzi ezt, mert szerintük a 2024-es választások alkalmasak lesznek arra, hogy letisztítsák a terepet, és eltűnjenek a valós támogatottsággal nem rendelkező politikai szervezetek.

Az ellenzéki térfél két legbefolyásosabb szereplője, Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc DK-elnök között ugyan született egy megállapodás, hogy nem keresztezik egymás útját a választásokig hátralevő időszakban, de kettejük konfliktusa valójában nem rendeződött. Gyurcsány továbbra is túlságosan puhánynak tartja Karácsonyt a kormánnyal szemben, és a DK még pár hónappal ezelőtt is megkeresett politikusokat – köztük Baranyi Krisztina független ferencvárosi polgármestert – azzal, hogy induljanak Karácsonnyal szemben a főpolgármesteri posztért.

A belső viták és helyezkedések közben alig tesz bármi olyat az ellenzék, ami kikezdené a Fidesz hatalmát. Korábban volt ilyen próbálkozás az ellenzéknek sikereket is hozó 2019-es önkormányzati választás után, de az is hamar befulladt. Ennek az epizódnak az elmesélésével kezdjük az ellenzék vergődésének színfalak mögötti történetét.

I. A PRÓBÁLKOZÁS

A megyei jogú városok ellenzéki vezetői 2019-ben – Forrás: Botka László Facebook-oldala

2019. december 14-én, egy szombati napon Botka László szegedi polgármester vendégül látta azokat az újonnan megválasztott polgármestereket, akik az októberi önkormányzati választásokon ellenzéki színekben nyertek a megyei jogú városokban. Mindmáig az volt az ellenzék legnagyobb sikere az Orbán-rendszer 2010 óta tartó kiépülése során, és Botka úgy érezte, hogy erre a lendületre hosszabb távon is lehet építeni.

A tíz polgármester egy szegedi belvárosi hotel különtermében gyűlt össze egész napos tanácskozásra. A szegedi polgármester az egyik résztvevő szerint tartott egy viszonylag hosszú beszédet arról, hogy az ellenzéki polgármestereknek együtt kell mozogniuk, mert különben „a Fidesz le fogja darálni őket”. Egy másik résztvevő szerint Botka beszélt arról is, hogy mivel a Fidesz csak az erőből ért, ezért „építsünk erőt magunknak”. A forrás szerint a találkozón összeszámolták azt is, hogy az ország lakosságának nagyjából egyharmada ellenzéki vezetésű településen él, és

„ebből jött az ötlet, hogy innen formálódik meg az ellenállás a NER-rel szemben”.

Felmerült többek között az, hogy építsenek ellenzéki médiát. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester például egy hírügynökséget akart létrehozni – amit aztán vidéki MTI-ként kezdtek emlegetni –, mások pedig azt szerették volna, hogy legyen egy közös újság, amelyben az önkormányzatok saját hírei mellett megjelennének országos belpolitikai anyagok is. Ezekről a tervekről több találkozót is tartottak ellenzéki önkormányzatok vezetői és képviselői, de a kezdeti lendület hamar alábbhagyott.

Az egyik megbeszélést Dunaújvárosban tartották 2020 februárjában, ahol egy helyi médiacég vezetője, Varga Richárd tartott egy prezentációt egy olyan újságról, amelynek az első három oldala lett volna tele országos hírekkel, a többi oldalon pedig egy-egy oldalt kaptak volna az egyes önkormányzatok. Már ekkor érződött azonban, hogy az elképzelés nem élvez egyöntetű támogatást a polgármesterek részéről. Az egyik városvezető például azzal biztatta az előadást tartó Vargát, hogy sok sikert kíván neki, és megjegyezte, hogy „biztosan talál majd forrást a megvalósításához”. Varga erre megjegyezte, hogy

„a polgármesterek fordítva ülnek a lovon, nem neki van szüksége rájuk, hanem nekik rá.”

Nemcsak az volt azonban a gond, hogy egyes városvezetők nem akartak finanszírozni egy ilyen projektet. Sok gyakorlati probléma adódott abból is, hogy nagyon más fejlettségi szinten voltak a különböző települések médiumai, és így nehéz lett volna összefésülni őket. „A szegedi például egy holding [benne több különböző médiummal], Ajkán pedig fénymásolt havi újság van” – hozott példákat az egyeztetéseken részt vevő egyik forrás, aki szerint a közös kiadvány vélhetően azért sem tetszett egyes önkormányzatoknak, mert abban kevesebb hely jutott volna a saját anyagaiknak. „A plusz tartalom nem jó, mert akkor nem a polgármester fotója kerül az újságba” – fogalmazott a forrás.

Volt még egy médiás találkozó 2021-ben Érden, majd 2022 elején egy polgármesteri találkozón Pécsen is napirenden volt a téma, de ekkorra már egyértelművé vált, hogy a közös kiadványból nem lesz semmi. Bár a dunaújvárosiak egy próbaszámot is vittek az újságból a pécsi tanácskozásra, a többi polgármester részéről hűvös fogadtatásban részesültek. Néhány városvezető elismerően bólogatott ugyan, de a legtöbben hallgatásukkal jelezték, hogy nem támogatják az ötletet. „Az ülés után már fátylat is borítottunk rá” – mondta a megbeszélés egyik résztvevője.

Még eddig sem jutott el a másik olyan elképzelés, amely az Orbán-rendszer hatalmának kikezdését célozta volna. Az ellenzéki önkormányzatok körében felmerült az is, hogy hozzanak létre saját közbeszerzési tanácsadói hálózatot. Ezt azért tartották volna szükségesnek, mert szerintük sok közbeszerzést azért kapnak meg kormányközeli vállalkozók, mert a tendereket eleve rájuk írják ki.

„Tudjuk, hogy a legtöbb közbeszerzés a kiírás előtt eldől, amikor rakják össze”

– fogalmazott az egyik polgármester munkatársa, aki szerint ezért tartották fontosnak, hogy a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező közbeszerzési tanácsadókat – akik a tenderek összeállításában részt vesznek – iktassák ki a rendszerből.

Ebből sem lett semmi, és hamar kiderült az is, hogy a polgármesterek egységes politikai fellépésére se lehet számítani. Botka például szerette volna, hogy a kormány bizonyos intézkedései ellen közös közleményben álljanak ki, ezzel azonban nem mindenki értett egyet. Voltak olyan polgármesterek, akik nem akartak országos politikai ügyekkel foglalkozni, vagy egyszerűen tartottak attól, hogy elesnek bizonyos kormányzati forrásoktól, ezért a közös közleményeknek már a megfogalmazása is nehézkesen haladt.

Az egyeztetés egy Signal-csoportban zajlott, és az abban részt vevő egyik polgármester szerint míg a szegedi városvezető minden szöveget radikálisabbra vett volna (a forrás szerint az is előfordult, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségéből kilépést is felvetette a társainak), addig több városvezető tompítani akarta a szövegeket, vagy egyáltalán nem is szólt hozzá a beszélgetéshez.

Az ellenzéki önkormányzatok közötti szövetség megteremtésére Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is tett egy próbálkozást. Az ő kezdeményezésére indult el a Szabad Városok nevű szerveződés, amely a nagyobb megyei jogú városok mellett a kisebb ellenzéki településeket is igyekezett összefogni. A médiás együttműködésről szóló egyeztetések részben ennek keretében zajlottak, és ezen a fórumon is felmerült a kormányzattal szembeni közös fellépés témája.

Karácsony stábja ezt azért is szorgalmazta, mert ez az országos építkezés része volt a főpolgármester hosszabb távú politikai törekvéseinek is. A Szabad Városok kezdeményezés azonban már azelőtt elhalt, hogy Karácsony elbukta a miniszterelnök-jelöltségért folytatott harcot. A szerveződés Facebook-oldalán – amelynek kevesebb mint négyezer követője van – legalábbis 2021 januárjában jelent meg az utolsó poszt, a honlapja pedig már nem is működik.

II. HERVADÁS

Az MSZP is keresi a helyét. Forrás: MSZP Facebook-oldala

A 2022-es országgyűlési választásnak nagy reményekkel vágott neki az ellenzéki tábor a sokakat megmozgató előválasztás után, de a Márki-Zay Péter vezetésével lebonyolított kampány végén az ellenzéki pártszövetség megrendítő vereséget szenvedett. Bár több pártban is voltak olyanok, akik mély önvizsgálatot szorgalmaztak, általában magukra maradtak ezzel.

Jellemző történet például az, ami nem sokkal a 2022 áprilisi választás után történt a Párbeszéd elnökségi ülésén. Ezen az elnökség tagjai mellett a megválasztott országgyűlési képviselők és a pártban más fontos szerepet betöltő emberek vettek részt. Az ülés egyik résztvevője szerint a tanácskozás hivatalos kezdésére várva „ventiláltak” egymásnak: szóba került, hogy a Fidesz a vidéki települések mellett már a lakótelepeken is erősödik, miközben az ilyen baloldalinak elkönyvelt helyeken szavazatokat veszített az ellenzék.

Ha azonban egyes résztvevők arra számítottak, hogy a tanácskozáson elmélyülnek majd a választási vereség elemzésében, akkor csalódniuk kellett.

A megbeszélés hivatalos része akkor kezdődött, amikor némi késéssel megérkezett Karácsony Gergely budapesti főpolgármester (akkor még egyben a párt társelnöke), és egyből értésére adta mindenkinek, hogy nem a választási vereség átbeszélését tartja a legfontosabb témának. „Fontos lenne elemezni az eredményeket, de itt most a mandátumpótlás miatt helyzet van” – emlékezett vissza a főpolgármester belépőjére az ülés egyik résztvevője. Karácsony arra utalt, hogy az LMP az ellenzék választási megállapodásának értelmében egy mandátumot kapott a DK-tól, hogy frakciót tudjon alakítani. Emiatt a többi párt úgy könyvelte el, hogy az LMP a DK lekötelezettje lett, és túl közel kerülhetnek egymáshoz.

Karácsony az ülés több résztvevője szerint is felvetette, hogy ezt meg kell akadályozni. Az egyik forrás szerint a főpolgármester arról beszélt, hogy inkább ők segítsék ki az LMP-t, mert így a nagy zöld szövetséget újra lehet alakítani.

„Van egy utolsó esély, hogy az LMP-t leszedjük a DK-ról” – idézte fel a forrás Karácsony mondandójának lényegét.

Bár volt az ülésen, aki felvetette, hogy térjenek vissza a választás elemzésére, erre nem került sor. „Elég sokáig rágtuk a gittet” – idézte fel az egyik forrás, hozzátéve, hogy végül teljesen eredménytelenül zárult az ülés, és arra sem találtak megoldást, hogy az LMP-t hogyan kössék magukhoz. Karácsony nevében a főpolgármesteri hivatal sajtófőnöke minden, a főpolgármestert érintő kérdésre azt válaszolta, hogy „Budapest főpolgármestere szánalmas politikai pletykálkodásokkal nem foglalkozik”.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője pedig válaszában azt állította, „a pontos részletekre ennyi idő távlatából nem emlékszem, de az biztos, hogy sem az LMP, sem a DK, pláne az ő egymáshoz való viszonyuk nem volt központi téma ezen az ülésen.”

Nem a Párbeszéd volt az egyetlen ellenzéki párt, ahol kerülték a választási vereséggel való komolyabb szembenézést. AZ MSZP esetében Ujhelyi István EP-képviselő próbálta rábírni erre a pártot, de nem járt túl sok sikerrel.

A választás után nem sokkal, április 23-ára hívott össze választmányi ülést az MSZP vezetősége a párt Villányi úti központjába. A 200-as teremnek nevezett előadóban nagyjából 150, a kampányt helyben vezető párttag gyűlt össze, hogy értékeljék a szocialistákat is sokként érő választási eredményt.

Napirend előtt a párt két társelnöke szólalt fel, de volt egy váratlan előadó is. Ujhelyi István nem sokkal az esemény előtt jelezte a párt vezetőségének, hogy ő is szólni akar a párttagokhoz. Nem részletezte, miről tervez beszélni.

Ujhelyi a választmánynak egy néhány diából álló prezentációt mutatott be. Ebben a fideszes polgári körök mintájára létrehozott közösségek segítségével megújuló MSZP-ről beszélt, illetve újfajta nyitásról a párt és a civil szervezeti forma között – ez volt az Esély Közösség nevű kezdeményezése. Az EP-képviselő provokatív volt, a szocialisták régi szimbólumára utalva egy ponton kijelentette például azt, hogy „hervad a szegfű”.

Ujhelyi nem sokkal később bejelentkezett a párt társelnöki pozíciójára is, de ez a próbálkozása megbukott az MSZP jelenlegi vezetésének ellenállásán. Előbb csak a társelnöki ambícióit adta fel, majd 2022 őszén ki is lépett a pártból.

„Hibáztam, amikor nyers őszinteséggel tartottam tükröt magunknak? Lehet” – írta Ujhelyi a kilépéséről szóló Facebook-posztban.

Az MSZP ugyanakkor a Direkt36-nak most azt írta, hogy a politikus azért szorult ki a pártból, mert „kalandor jellegű szervezeti átalakítást” akart végrehajtani. Ujhelyi a közleményre a Direkt36-nak úgy reagált, hogy terve „nem kalandorság, hanem bátor újjászületés” lett volna. Hozzátette, „nem akarok visszanézni és sok sikert kívánok a barátaimnak.”

A Momentumot is elsősorban belső konfliktusok kötötték le a választás utáni hetekben. A pártnak új elnököt kellett választania, miután az addigi vezető, Donáth Anna bejelentette, hogy nem indul újra a posztért, mert gyermeket vár. Az új elnök Gelencsér Ferenc lett, aki konfliktusba került Fekete-Győr András korábbi pártelnökkel.

A választás után ugyanis a Parlamentbe akkor először bekerülő Momentum frakciójának Fekete-Győr lett a vezetője, de július elején a párt elnöksége már le is váltotta erről a posztról, a helyét pedig Gelencsér foglalta el. A hivatalos indoklás szerint „a párt ideális működése és hatékony munkaszervezése érdekében” történt a váltás. Több momentumos forrás szerint Fekete-Győr nehezményezte a váltást. Gelencsér a Direkt36-nak azt mondta, miután visszahívták a frakcióvezetőségből, Fekete-Győrt országjárásra küldte, hogy a Momentum helyi közösségeit motiválja az elvesztett választás után.

Fekete-Győr a Direkt36-nak tagadta, hogy Gelencsér utasította az országjárásra, szerinte ezt ő maga vetette fel a párt EP-képviselőjének, Cseh Katalinnak és az elnöknek egy hatszemközti megbeszélésen. Hozzátette,

„mástól is hallottam már, hogy az elnök küldött országjárásra, de ez nem így volt.”

Volt ugyanakkor egy párt, amelyet nem belső konfliktusok kötöttek le. Az egyébként is fegyelmezettségéről híres Demokratikus Koalíció lehetőséget látott a választási vereség után kialakult helyzetben, és kora ősszel meg is indította akcióját.

III. A DK-MŰVELET

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára nagy bejelentésre készült. A DK-ban vezető szerepet betöltő házaspár tavaly szeptember 15-ére hívott össze szűk körű találkozót Bodnár Zoltán korábbi MNB-alelnök II. kerületi otthonába. A meghívottak között volt Vásárhelyi Mária szociológus, Lakner Zoltán, a Jelen közéleti hetilap főszerkesztője, Győrffy Dóra közgazdász, Bruck András író, Bruck Gábor kampányszakértő és Kuncze Gábor volt SZDSZ-es belügyminiszter.

A vendégek Bodnár elegáns, festményekkel díszített nappalijában, egy zongora mellett gyűltek össze. Egy asztal körül ültek, amelynek két végén foglalt helyet Dobrev és Gyurcsány.

Gyurcsányék elmondták, hogy másnap a nyilvánosság elé lépnek azzal, hogy árnyékkormányt alakítanak. Dobrev arról beszélt, hogy az EU-s pénzek megérkezésére még jó darabig biztosan nem számíthat az Orbán-kormány, a gazdasági nehézségek miatt pedig azzal számolnak, hogy a Fidesz népszerűsége bezuhan, míg a DK támogatottsága meredeken emelkedhet. Beszéltek arról, hogy más ellenzéki pártban nem látták a siker lehetőségét.

„Az MSZP-t mint nem létező pártot kezelték” – mondta a találkozón részt vevő egyik forrás.

Egyedül a Momentumról beszéltek úgy mint tényezőről – szerintük az ő támogatottságuk a Mi Hazánkéval lehet versenyben –, más politikai szervezetről pedig említés szintjén sem esett szó.

Gyurcsányék azt is jelezték azonban, hogy a Momentumot sem tartják túl komoly szereplőnek. Elmondták, hogy a Momentum négy-öt héttel korábban tudomást szerzett az árnyékkormány megalakulásáról, és ezért a DK-ban tartottak tőle, hogy a momentumosok valahogy keresztbe fekszenek majd a tervüknek, például előállnak azzal, hogy legyen egy pártokon átívelő árnyékkormány, ami a DK-sok szerint végeláthatatlan tárgyalásokba torkollt volna. A Momentum azonban nem hozakodott elő semmi olyan ötlettel, ami megakadályozta volna a DK terveit. A találkozón jelenlévő egyik forrás azt mondta, neki az volt a benyomása, hogy Gyurcsányék ezen őszintén meglepődtek és amatőrnek tartották a Momentum tétlenségét.

A Bodnár lakásán tartott találkozón Dobrev nem is tagadta, hogy a tervükkel az ellenzéki pártok közötti versenyt akarják élezni. „A verseny jó dolog, eszköz hozzá, hogy letisztuljon az ellenzéki térfél” – fogalmazott a DK-s politikus az egyik találkozón részt vevő forrás szerint. A DK-nál rákérdeztünk minden olyan, a cikkben szereplő információra, amely rájuk vonatkozik, de a párt csak annyit közölt, hogy „nem kommentál pletykákat.”

Nem csak az árnyékkormány megalakításával tette világossá a DK a többi pártnak, hogy dominálni akarja az ellenzéki térfelet. A tavalyi választás után aktívan keresték a lehetőségét annak, hogyan csábíthatnak át minél több politikust a többiektől. Az elmúlt másfél évben mások mellett a DK-ba igazolt Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, Szücs Balázs, a párt erzsébetvárosi alpolgármestere, a Jobbikból korábban kilépett országgyűlési képviselő, Varga Ferenc, a Momentumból pedig az újpesti polgármester, Déri Tibor mellett Bodrozsán Alexandra és Buzinkay György is.

Bár a DK-s források háttérbeszélgetéseken „organikus folyamatként” emlegették az átigazolásokat, amely szerintük természetes velejárói annak, hogy ők a legnagyobb ellenzéki párt, a Direkt36 kutatásai alapján a legtöbb átigazolás nagyon is tervezett módon zajlott, és annyira komoly prioritást jelentettek a pártnak, hogy az első lépéseket sokszor a párt legfőbb vezetői tették meg.

„Azért meglepődik az ember, amikor Gyurcsány Ferenc beleszól a telefonba”

– emlékezett vissza például a DK megkeresésére egy olyan budapesti momentumos politikus, aki végül visszautasította az átigazolásról szóló felkérést.

A politikust Gyurcsány mellett Dobrev is felhívta, és vele több alkalommal kávézni is leültek. A politikus azt mondta, ezeken a beszélgetéseken úgy érezte magát, mintha csak egy nagy multicég próbálná meggyőzni arról, csatlakozzon hozzájuk. Dobrev dicsérte a tehetségét és azt, hogy fiatalon milyen sokra vitte a politikában. A politikust pár hónap különbséggel többféle ajánlattal is megkereste a DK, de végül egyiket sem fogadta el.

A DK-s tárgyalások tervezett és tudatos módjára jó példa az a végül egyelőre sikertelen átigazolási kísérlet, ami Nyíregyházán történt. Gyurcsány Ferenc idén év elején találkozott a helyi MSZP-s vezetővel, Jeszenszki Andrással, és beszélt vele az átigazolásáról, majd a további ügyeket Jószai Attilára, Szigetszentmiklós korábbi DK-s alpolgármesterére és Ráczné Földi Juditra bízta, aki március óta országgyűlési képviselő is.

Gyurcsány látogatását követően Jószaiék több alkalommal is a városba utaztak, hogy a helyi alapszervezet tagjaival egyeztessenek. Egy látogatásukra a helyi elnökség tagjait hívták össze, akikhez a több megyét összefogó területi igazgató is csatlakozott. Nagyjából húszan zsúfolódtak össze egy korábbi kisboltból kialakított helyiségben.

Jószaiék felkészülten érkeztek: a helyi DK-sok elé Excel-táblába kigyűjtve tették le más pártok városbeli tisztviselőinek névsorát. Párttársaikat arra kérték, hogy 10-es skálán értékeljék az embereket, attól függően, hogy mennyire szimpatizálnak a DK-val és mekkora esélyt látnak az átlépésükre. Ezek után rájuk bízták volna a megkereséseket, de aztán különféle helyi nézeteltérések miatt megakadt az egyeztetési folyamat, és végül egyelőre nem történtek átlépések.

Volt példa arra, amikor az átigazolásba a személyes sértettség is belejátszott. A párbeszédes Kocsis-Cake Olivio az előző ciklusban parlamenti képviselő volt, a 2022-es listán azonban már nem kapott befutó helyet. Ráadásul még az eredetileg tervezettnél is hátrébb sorolták a kampány során, mivel így tudták megoldani, hogy teljesüljön Márki-Zay Péter követelése, hogy legyen három roma jelölt az ellenzék listájának befutó helyein.

Kocsis-Cake sérelmeit csak fokozta, hogy a választás után versenyt hirdettek a pártbeli pozíciójára, a pártigazgatói tisztségre. Ezt végül sikerült megtartania, de több párttársa szerint rossz néven vette, hogy ilyen helyzetbe hozták. Kocsis-Cake végül 2023 januárjában jelentette be, hogy átlép a DK-ba, a korábbi pártjától pedig egy belső Facebook-csoportban közzétett üzenetben búcsúzott. Ebben az üzenetet ismerő több forrás szerint arról írt, hogy „kell egy nagy párt”, mert szerinte a sok kicsi nem működik. Felhozta azonban személyes sérelmeit is, például azt, hogy nem került jobb helyre a 2022-es ellenzéki listán, és így nem került be újra a parlamentbe. (Kocsis-Cake nem válaszolt az átlépés körülményeire vonatkozó kérdéseinkre.)

A DK tehát sikeresen csábított át politikusokat a Párbeszédtől is, de továbbra sem sikerült fogást találnia a párt legismertebb és legbefolyásosabb politikusán, Karácsony Gergely főpolgármesteren. Pedig voltak ilyen irányú próbálkozásai az elmúlt bő egy évben is.

IV. GYURCSÁNY VS. KARÁCSONY

Karácsonyon próbál fogást találni a DK. Forrás: Karácsony Facebook-oldala

Baranyi Krisztina, a IX. kerület független polgármestere váratlan kérdést kapott idén tavasszal, a fővárosi közgyűlés egyik ülése után. Már kinn volt a szabadban, a parkoló autók mellett beszélgetett egy kisebb társasággal, amikor egyikük – a DK egyik fővárosi politikusa – megkérdezte tőle: „Kriszta, te nem akarsz főpolgármester lenni?”

Baranyi jelezte, hogy nincs ilyen szándéka, de pár héttel később ismét érdeklődött nála a DK, hogy nem gondolta-e meg magát. A polgármester ekkor ismét jelezte, hogy nem érdekli a dolog.

Nem Baranyi volt az egyetlen politikus vagy közéleti szereplő, akit a DK megkörnyékezett a főpolgármester-jelöltség ötletével. Egy ellenzéki politikus szerint neki maga Gyurcsány beszélt arról, hogy több jelölt is van a fejükben, és közülük név szerint Somogyi Zoltán politikai tanácsadót, a Political Capital elemzőintézet egyik alapítóját említette. Más források és a nyilvánosságban is megjelent információk szerint a pártban szóba került Bősz Anett, a DK által támogatott főpolgármester-helyettes és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester neve is.

Somogyi a Direkt36-nak azt mondta, pletykákat hallott arról, hogy a DK felkérné főpolgármester-jelöltnek, de hivatalos megkeresés nem érkezett hozzá. Amikor a pártnál érdeklődött a terveikről, állítása szerint elismerték, hogy ötletként bedobták a nevét belső egyeztetéseken. Somogyi hozzátette, nincsenek főpolgármesteri ambíciói. Bősz és Szaniszló nem válaszolt a nekik küldött kérdésekre.

A DK-s keresgélés is mutatja, hogy a párt nem elégedett Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és szeretne kihívót találni vele szemben, vagy éppen így akarják nyomás alá helyezni, hogy engedményeket tegyen számukra a különböző politikai alkudozásokban.

Ahogy azt a Direkt36 korábban feltárta, a Karácsony és a DK közötti konfliktusos viszony évekre nyúlik vissza. Voltak köztük ütközések már a 2019-es választás után nem sokkal, a kapcsolat pedig még tovább mérgesedett a 2022-es választási kampányban. A DK-ban először azt vették zokon, hogy Karácsony az előválasztáson történt visszalépése után Dobrev Klára ellen kampányolt, majd amikor a kampányban egyértelművé váltak a végül közös miniszterelnök-jelöltnek választott Márki-Zay Péter vezetési hiányosságai, akkor ezért részben Karácsonyt tették felelőssé. „Baszd meg Gergő, te hoztad a nyakunkra ezt az embert, ez a te felelősséged” – vágta akkor Gyurcsány a főpolgármester fejéhez egy 2022 eleji találkozón.

A régi sérelmek azóta sem tűntek el. Gyurcsány az árnyékkormány bejelentése előtti, Bodnár Zoltánnál szervezett találkozón is szóba hozta, hogy Karácsony szerinte nem elég kemény. Azt is a szemére vetette, hogy Budapestet nem az ellenzék fontos erőforrásaként kezeli.

A DK elnöke a nyilvánosságban is hangot adott Karácsonnyal szembeni elégedetlenségének. A legélesebben ezt tavaly szeptemberben, a Partizánnak adott interjújában tette meg. Ekkor kijelentette, „nem alapértelmezett”, hogy a 2024-es önkormányzati kampányban a jelenlegi főpolgármester a DK támogatását fogja bírni. „A főpolgármesternek az a dolga, hogy felújítsa a Blaha Lujza teret és legyen biciklisáv az Üllői úton, vagy az a dolga, hogy megszervezi a legszabadabb magyar város közösségét az önkénnyel szemben. Ez a dilemma. Én azon az állásponton vagyok, hogy ez egy súlyos politikai lehetőség és felelősség” – magyarázta Gyurcsány a Partizánban.

Gyurcsány egy ellenzéki politikussal nemrégiben folytatott privát beszélgetésében ennél egyértelműbben fogalmazott. Amikor a politikus megkérdezte tőle, hogy miért áll bele Karácsonyba, azt válaszolta:

„Aranypofám, azért, mert megvolt a lehetősége, hogy megszervezze az ellenzéket. Elszalasztotta.”

A forrás szerint Gyurcsány kibontotta, hogy az ellenzék megszervezésére a főpolgármesteri pozíció kifejezetten alkalmas lenne, de Karácsony nem ennek megfelelően cselekszik.

Karácsony számára azonban megerősítést jelent, hogy a stábja szerint a közvélemény-kutatások alapján stabil a pozíciója (hasonló mérésekről számolt be több fideszes forrás is). Egy ellenzéki tanácsadó szerint néhány hónapja Gál J. Zoltán, Karácsony Gergely tanácsadója arról beszélt neki, hogy a miniszterelnök-jelölti visszalépése miatt korábban tartottak tőle, visszaesik Karácsony támogatottsága, de most azt mondta, „a Gergő tök jól áll, szóval megnyugodtunk.” A Direkt36-nak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is azt állította, hogy „Karácsonyról csak jó méréseket látott”.

Így már a DK sem keresi annyira intenzíven Karácsony lehetséges kihívóit, és inkább arra koncentrál, hogy növelje befolyását a Fővárosi Közgyűlésben, amelynek támogatása nélkül a főpolgármesternek nagyon kicsi mozgástere van.

„Ha ad tíz főt a DK, akkor vécére se mehet ki a Gergő”

– magyarázta egy ellenzéki kampánytanácsadó, hogy mi lehet a következménye annak, ha a DK-nak sikerül több önkormányzati helyet szereznie.

Karácsony egyik közeli munkatársa szerint egyébként most nyugodt a viszonyuk a DK-val. A forrás szerint ennek oka, hogy Karácsony csak Budapestre és az önkormányzatokra fókuszál, az európai parlamenti kampánnyal pedig nem foglalkozik. Már 2019-ben is volt ehhez hasonló megállapodás Karácsony és Gyurcsány között, és a forrás szerint „most is van ilyen igény a DK részéről”. Erről most közvetítők útján egyeztetett a két politikai vezető, és a forrás szerint ugyan nincs hivatalosan aláírt dokumentum, „de béke van Budapest tekintetében”.

Ez persze nem akadályozza meg azt, hogy a többi ellenzéki szereplő szervezkedjen akár a DK, akár más pártok ellenében.

V. „PÁRBESZÉD A MANDÁTUMOKÉRT”

A Momentum kordonbontással is próbálta felhívni magára is a figyelmet. Forrás: Momentum Facebook-oldala

2023 januárjában levelet küldött az MSZP a 2022-es kampányban szövetséges többi pártnak, hogy meghívja őket a Villányi úti székházába tárgyalni az együttműködés folytatásáról. A Jobbik és a Párbeszéd ugyan igent mondott, de az LMP és a DK hamar jelezte, hogy nem tartják időszerűnek a dolgot. A találkozó nem is jött össze akkor, csak jóval később, májusban, miután a szocialisták többször is megismételték a meghívást.

Ezek a megbeszélések azonban egyelőre nem produkáltak kézzelfogható eredményt. Ami nem is feltétlenül meglepő, hiszen több pártban eleve kétkedve állnak hozzá a pártok együttműködéséhez. Ilyen például a megbeszélésektől eleve húzódozó DK, amely jelenleg a közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságú ellenzéki párt. A tárgyalások egyik résztvevője szerint már az is árulkodó, hogy a DK-t képviselő Arató Gergely „ügyesen kerülgeti a kérdéseket, konkrétumokat nem mond”.

A forrás hozzátette ugyanakkor, hogy a Villányi úti tárgyalásoknak azért sincs jelentősége, mert a házigazda szocialisták mára végletesen meggyengültek.

„Láthatóan nem megy az MSZP-nek, hogy ők diktáljanak, senki nem veszi már őket komolyan” – fogalmazott a politikus.

Az egykor több cikluson át kormányzó, sokáig az ország legnagyobb pártjának számító MSZP mára tényleg csak árnyéka régi önmagának. Felmérések szerint a támogatottsága a biztos pártválasztók között épp 4-5 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy egy mostani parlamenti választáson még parlamentbe sem feltétlenül jutna be, ha egyedül indulna.

Az MSZP-nél is kétségbeejtőbb helyzetben van a Párbeszéd, amelynek támogatottsága 2 százalék körül van. Így ha mandátumot akarnak szerezni a jövő évi európai parlamenti választáson, az jelen állás szerint csak akkor lehetséges, ha összefognak más párttal, és közös listát állítanak.

Tavaly év végén a párbeszédes Karácsony Gergely tárgyalást is kezdeményezett erről a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel. Decemberi és januári találkozójukon a közös EP-lista ötletét vetette fel. A főpolgármester azzal érvelt az ötlet mellett Gelencsérnek, hogy a pártjaik szavazói gyakran másodlagos preferenciaként egymást jelölik meg, így „két kisebb, européerebb” párt listája sikeresen szerepelhet.

A Momentum elnöke nem zárkózott el a lehetőségtől. Azt javasolta azonban, a közös EP-lista mellett másfajta együttműködésben is gondolkozzanak. A Direkt36-nak Gelencsér azt mondta, az összeolvadás szót erősnek érzi, de „szorosabb és hosszabb távú partnerséget” képzelne el, és „nem zárkózna el attól, hogy gyakrabban egyeztessenek.”

A Momentum és a Párbeszéd közeledését ugyanakkor akadályozza a készülődés az önkormányzati választásra. A Párbeszédben kifogásolják, hogy Gelencsér polgármester szeretne lenni az I. kerületben, amelyet jelenleg a párbeszédes V. Naszályi Márta vezet. (A Momentum erre reagálva azt közölte, hogy politikusaik „vélt vagy valós polgármesteri ambíciói” nem befolyásolják az EP-választást megelőző egyeztetéseket.)

Emellett az sem tiszta, hogy a Momentum testületileg támogatna-e egy közös listás megoldást.

„Nincs lemérve, de a tagság jelentős részén érződik, hogy önállóan akarna indulni az EP-választáson. Sokan úgy vannak vele, hogy az tisztítótűz lesz, ami után csak pár százalékot elérő kis pártok oda sem ülhetnek majd a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott egy momentumos forrás.

A Párbeszéd így újabban inkább az LMP felé tapogatózott. Több párbeszédes politikus szerint az utóbbi időben már az lett a prioritás, hogy az LMP-vel hozzanak össze valamilyen együttműködést a közös EP-indulásról. A két párt közös indulását az sem feltétlenül befolyásolja, hogy mindketten bejelentették, ki fogja vezetni az EP-listájukat: a Párbeszéd márciusban Jávor Benedek korábbi EP-képviselőt, az LMP pedig szeptember 9-én Ungár Péter társelnököt. Utóbbi már kijelentette, hogy akkor sem ülne be az EP-be, ha mandátumot szerezne a választáson.

„Az LMP-nél még lehet, hogy elválik a listahely a mandátumtól” – mondta a Direkt36-nak Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, utalva arra, hogy az egyeztetések a két párt között a bejelentések ellenére folynak. Ungár Péter nem kívánt reagálni a két párt jövőjéről feltett kérdésekre.

Miközben a korábban szövetséges pártok ezekkel a helyezkedésekkel vannak elfoglalva, addig érdemben nem tudtak profitálni a Fidesz népszerűségére is hatással lévő gazdasági nehézségekből. Pedig egy politikai elemző belső mérések alapján azt állítja, hogy lett volna lehetőségük erre.

„Közkeletű tévhit, hogy a gazdasági válság ellenére a Fidesz nem vesztett támogatót. Ennél kevés nagyobb tévhit van. 3 millió szavazójuk volt, ebből a mi méréseink szerint 700 ezret vesztettek, több mint 20 százalékot”

– fogalmazott az elemző, aki szerint ezek a szavazók csak csekély mértékben jelentek meg a 2022-ben közösen induló ellenzéki pártoknál”, és sokkal inkább a Kétfarkú Kutyapártnak és a Mi Hazánknak származhat előnye ezekből a bizonytalanokból.

Az ellenzéki oldalon is vannak, akik szerint ezért a pártok elsősorban magukat okolhatják. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerint például a korábban szövetséges ellenzéki pártok közül senki nem akar építkezni, csak a pozíciók érdeklik őket.

„Az ellenzék szlogenje lehetne, hogy párbeszéd a mandátumokért. A pártvezetők nem tárgyalnak másról egymással, mint a pozíciókról. Nem a víziókról vagy a programról beszélnek, hanem felügyelőbizottsági meg külső bizottsági helyekről” – fogalmazott a ferencvárosi polgármester.

Voltak ugyan próbálkozások arra egyes pártoknál, hogy felépítsenek valamilyen, a kormány támogatottságát kikezdő kampányt, de itt hamar szembesültek a saját korlátaikkal.

A Momentumban például többen is szorgalmazták a pártvezetésnél, hogy kezdjenek valamit az inflációval, de egy tavasszal készült belső kutatásból az derült ki a párt számára, a szavazók ebben nem tartják elég kompetensnek a Momentumot, így szerencsésebb más központi üzenettel előállniuk. A Direkt36-nak több momentumos politikus is megerősítette, hogy volt ilyen mérés, és elmondták azt is, hogy többek között emiatt választotta a párt végül az oktatást az első számú kampánytémának, bár aztán épp a napokban indítottak egy inflációról szóló kampányt is.

A DK már tavasz végén indított egy inflációs plakátkampányt, de ez a párt számára érdemi sikert nem hozott. Legalábbis hiába tettek ki plakátokat arról, hogy az Orbán-kormány által okozott áremelkedési problémát Dobrev Klára megoldja majd, a párt támogatottsága érdemben nem javult ettől. A Republikon Intézet legutóbbi, augusztusi mérései szerint valamelyest még csökkent is a DK támogatottsága az előző hónaphoz képest.

Ilyen fejlemények után nem csoda, hogy a Fideszben már régóta nem tartanak komolyan a korábbi ellenzéki szövetség tagjaitól.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről nyíltan is beszélt egy zárt körű tanácskozáson. A miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének egy tavalyi ülésén vett részt, és mivel ezek a megbeszélések zárt ajtók mögött zajlanak, oldottabb hangulatban beszélgetnek egymással a kormánypárti és ellenzéki politikusok. Az egyik résztvevő szerint Gulyás is elengedte magát, és egy ponton a jelen lévő ellenzéki polgármesterek előtt Szita Károly fideszes MJVSZ-elnökhöz fordulva kijelentette:

„legyünk őszinték, a mostaninál jobb ellenzéket nem nagyon kívánhatunk magunknak.”