Gubicza Ágoston olyan vállalkozónak tűnik, aki kifejezetten tesz azért, hogy jókor legyen jó helyen.

Már huszonévesen megtalálta az utat az első Orbán-kormány legfelsőbb szintjéig, bejárása volt az egyik minisztériumba, később üzletelni is kezdett a tárca vezetőjének egyik lányával. A Fidesz 2010-es visszatérése új lendületet adott neki, és egyre nagyobb üzleti lehetőségekhez jutott, nagyrészt az állam segítségével. És közben még magánéleti szálon is közvetlen kapcsolatba került Orbán Viktor egyik legbizalmibb emberével, Rogán Antallal, miután összeházasodott Rogán előző feleségével, és ő neveli a politikus első gyerekét.

Az ismerői által arrogáns, kapcsolataival kérkedő üzletembernek jellemzett Gubiczának egy uniós támogatási rendszer, a Jeremie program hozta meg az áttörést, amelybe 2014-ben szállt be. Ennek a programnak az a célja, hogy innovatív induló vállalkozásoknak nyújtson befektetést, a Direkt36 azonban a Forbes magazin által megszerzett belső iratok segítségével feltárta a rendszer több visszásságát is.

A Gubicza által kezelt Jeremie-alapoknak is voltak ellentmondásos befektetéseik, például többször is hozzájuk kötődő emberek érdekeltségeit juttatták forrásokhoz. Emellett több tízmillió forinttal járultak hozzá Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyik üzlettársának vállalkozásához is.

A döntések ismertek voltak az állam számára is, a Jeremie programot ugyanis közvetlenül az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bonyolította le. A program szellemiségéhez nem mindig illő befektetések ellenére a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank mégis úgy döntött, hogy Gubiczáékra bízza hasonló profilú, de még nagyobb volumenű kockázatitőke-alapjait.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást, támogasd a munkánkat!

Az Eximbank egy meglehetősen egyenlőtlen feltételekkel lebonyolított pályáztatással választotta ki Gubiczáékat, a bankon belül többen már előre sejtették, hogy ők lesznek a győztesek. Gubicza ugyanis közvetlenül a pályáztatás előtt többször is járt a bankban, a pénzintézet vezetőivel egyeztetett, köztük a korábban Rogán Antal mellett dolgozó Puskás Andrással.

Balra Puskás András, forrás: kormany.hu

Gubiczáék azt állították, hogy Jeremie-befektetéseik szabályosak voltak, és az MFB nem emelt kifogást ellenük. A Jeremie programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt közölte, hogy néhány esetben az MFB jelezte aggályait az alapkezelőnek. Gubiczáék elismerték, hogy az üzletember járt az Eximbankban a pénzintézet pályázatának kiírása előtt, de állításuk szerint más ügyben folytatott tárgyalásokat. Az Eximbank annyit közölt, hogy mindig a jogszabályoknak megfelelően jártak el.

Politikusok és repülők

Az 1977-es születésű Gubicza a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára járt, és már egyetemista korában vállalkozni kezdett. Ismerősei kreatív, pörgő, mindig ötletelő, vállalkozó szellemű embernek írták le, akinek jó kommunikációs és kapcsolatépítési készségei vannak. Egy volt kollégája szerint „nem az üzlet háttere érdekelte, hanem a pénzcsinálás maga”, és minél közvetlenebb kapcsolatok kialakítására törekedett.

„Mindig azon agyalt, hogyan kösse össze egymással különböző ismerőseit” – mondta egy másik korábbi munkatársa. Ismerősei szerint Gubicza tudatosan építette politikai kapcsolatait is. „Többször hangot adott annak, hogy ha valaki nagyban akar játszani, akkor nem elég az adott üzletben profinak lenni, hanem kapcsolatokat kell építeni” – mondta egy régebbi barátja. Gubicza már egyetemista korában közeli kapcsolatba került Nógrádi Lászlóval, aki az első Orbán-kormány idején pár hónapig közlekedési és vízügyi miniszter, 1998 és 2010 között a Fidesz, majd a KDNP parlamenti képviselője volt.

Gubicza Nógrádi képviselői titkára volt, és állítása szerint titkárként dolgozott a politikus mellett a minisztersége alatt, valamint közös vállalkozásai is voltak a miniszter lányával. Nógrádi ezzel szemben azt mondta a Direkt36-nak, hogy 17 évvel ezelőtti ügyekre nehezen emlékszik, de emlékei szerint Gubicza nem volt a minisztériumnál alkalmazásban. Nógrádi szerint Gubicza többször bejött a minisztériumba, bár konkrét ügyekre nem emlékszik, „vélhetően kapcsolatokat akart építeni”. Gubicza munkatársán keresztül erre az ellentmondásra reagálva azt közölte, tiszteli annyira egykori mentorát, hogy nem fog nyilvános üzengetésbe kezdeni vele.

A 2000-es évek közepén Gubicza repteres üzletekkel próbálkozott, de egyik sem sült el jól. Ír befektetőkkel közösen kezdték el üzemeltetni a sármelléki fapados repteret 2004-ben, a működtető cég azonban később jelentős tartozást hátrahagyva tönkrement. Ennek ügyében rendőrségi nyomozás is indult, Gubiczát tanúként hallgatták meg, és végül az ügyet azzal zárták le, hogy nem találtak bűncselekményre utaló nyomot. Gubicza egy másik résztulajdonú cége 2008-ban a mezőkövesdi reptér bérleti jogait is megszerezte száz évre. Több százmillió eurós fejlesztéseket és egy éven belül beinduló forgalmat ígértek, de ebből semmi sem valósult meg. A szerződést végül 2014-ben mondták fel az önkormányzatok.

A repülőteres üzletek után Gubicza az építőiparban próbálta ki magát, ez sem volt azonban egyértelmű sikertörténet. 2011-ben hozta létre később ACM-re keresztelt építőipari cégcsoportját, amellyel többek között a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépnek is bedolgozott egy kisebb munka elvégzésével. Az ACM-csoport 2012-es 147 milliós árbevétele 2013-ra 1,4 milliárdra növekedett, de a kiugró év után 2015-re már 116 millióra zsugorodott vissza.

Aztán jött a Jeremie

Gubicza ezek után újabb állami kötődésű üzletbe, a Jeremie kockázatitőke-programba szállt be. A program keretében 28 alap 130 milliárd forint forrást fektet be különböző vállalkozásokba. Az alapokat magánbefektetők működtetik, akik 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak. A program egyik nagy nyertese Töröcskei István, a korábban jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező bankár volt.

Töröcskei környezete még 2012-ben több alap működtetését is elnyerte, de aztán a bankár és a kormány kapcsolata megromlott, 2014 nyarán kiderült, hogy a jegybank vizsgálódik Töröcskei bankjánál. Töröcskeiék ekkor úgy döntöttek, hogy eladják az egyik hozzájuk tartozó alapkezelőt. Az összesen 8,6 milliárd forint tőkével rendelkező Prosperitás alapokat kezelő céget Gubicza vette meg, aki korábban is próbálkozott már egy másik Jeremie-alapnál, de a tulajdonostársakkal való konfliktusa miatt az az üzlet meghiúsult. Ez után vetett szemet a Prosperitásra.

Forrás: Direkt36

A Jeremie-alapos üzletbe Gubicza egy Boris Mihály nevű üzletemberrel szállt be, aki korábban a pénzügyi befektetésekkel foglalkozó Concorde Értékpapír Zrt.-nél dolgozott. Gubicza és Boris együtt vették át az alapkezelőt, és átnevezték Prosperitásról GB & Partnersre, a cég nevében a „G” Gubiczát, a „B” Borist jelöli.

Gubiczáék több olyan befektetési döntést is hoztak, amelyekkel az általuk kezelt alapok befektetőit, illetve saját környezetükhöz kötődő vállalkozást juttattak forrásokhoz. Például a Sectum Security Zrt. nevű biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cégnek 2014 decemberében 750 milliós forrást ítéltek meg. A társaság alapító-tulajdonosa az a Tenk Zoltán ügyvéd volt, aki nemcsak az alapkezelő, hanem személyesen Gubicza jogi képviseletét is ellátta.

A Sectumba történő befektetés nem volt szabálytalan, az összeférhetetlenségi előírások csak az alap vezetőinek és közeli hozzátartozóinak a támogatását zárják ki. Több, általunk megkérdezett befektetési szakember mégis problémásnak találta a döntést. Volt, aki egyenesen „perverznek” nevezte, hogy az alapkezelő ügyvédjének érdekeltségét juttatta forráshoz. Egy másik szakember szerint a komolyan vehető kockázatitőke-alapok kizárják, hogy az alapkezelő működését, döntéseit befolyásoló személyek cégeibe fektessen be az alap. „Az alapkezelő ügyvédje egyértelműen olyan személy – mondta a szakember –, akinél az érdekkonfliktus problémája fennáll.”

A GB & Partners megkeresésünkre azt közölte, hogy mind az alapkezelő, mind Gubicza számos ügyvédi irodával működik együtt, a Tenk vezette ügyvédi iroda pedig nemcsak a GB & Partners, hanem más piaci szereplők jogi képviseletét is ellátja. Emlékeztettek arra, hogy az MFB a befektetést „minden szempontból a program szellemiségének megfelelőnek ítélte”. Az MFB helyett a programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium válaszolt a kérdéseinkre, és ők azt írták, hogy Tenk a szabályok szerint független félnek számít. Hozzátették azt is, hogy az MFB csak észrevételezi a befektetési javaslatokat, az erről szóló döntéseket saját felelősségére az alapkezelő hozza meg.

Bár a Jeremie program célja elvileg az, hogy innovatív piaci vállalkozásokat támogasson, a Sectum már az alapítástól azt tervezte, hogy később innovatívnak nem igazán nevezhető állami megrendelésekhez jut majd. Ez abból a „befektetési előterjesztésből” derült ki, amely az alapkezelő vezetésének bemutatta a projektet. A cég hamarosan sikeresen is indult állami közbeszerzéseken. A Magyar Államkincstár tavaly júniusban kötött szerződést a Sectummal és annak partnercégével egy 77 milliós takarítási munkára. A fővárosi kormányhivataltól ugyanez a konzorcium ugyanebben a hónapban takarítási és ingatlankezelési megbízást nyert 254 millió forintért. A cég egyik korábbi munkatársa szerint tárgyalásokat folytattak a Honvédelmi Minisztérium ingatlanokat üzemeltető cégével, a HM EI-vel is, a tervek szerint a társaság alvállalkozójaként tevékenykednének. A HM EI közölte, hogy 2015 októbere és 2016 novembere között valóban dolgozott nekik a Sectum Security, de ma már nincs közöttük szerződéses kapcsolat.

Az ingatlankezelő munka mellett a Sectum más módon is megpróbált üzletelni az állammal. Még 2015-ben a Malév állami felszámolása során 230 millió forintért megvettek egy kisebb repülőgépet, a tranzakcióhoz létrehoztak egy külön céget Sectum Air Services néven. Az üzletről a Népszabadság számolt be, a lap szerint a cég azt tervezte, hogy állami vezetők szállítására használnák a repülőt. A cég pénzügyi befektetőit képviselő Boris akkor azt mondta a lapnak, hogy semmit sem zárnak ki a repülőgép felhasználási lehetőségei közül. Még mielőtt elkezdték volna a repülőgép felújítását, jelentkezett rá egy külföldi vevő, és a Sectum eladta neki a gépet.

A GB & Partners közölte, hogy a Jeremie program nem tiltja, hogy a forráshoz jutott társaságok állami pályázatokon, közbeszerzéseken induljanak, szerintük ez „ellent is mondana a józan üzleti logikának”. A megvásárolt Malév-gépről azt írták, nem a kormánygépként való üzemeltetés volt a cél, magas színvonalú és költséghatékony szolgáltatást akartak nyújtani „vállalati és privát ügyfelek, valamint a közszféra számára”.

Tenk kérdéseinkre nem válaszolt, amit egyrészt ügyvédi titoktartással magyarázott, másrészt arra hivatkozott, hogy már nem tulajdonosa a Sectumnak, így nem beszélhet a cég belső ügyeiről. A cégbírósági iratok szerint részvényeit idén februárban átruházta egy németországi lakcímmel rendelkező férfira, aki több olyan startupban is megjelent, amelyekbe Gubiczáék befektettek. Az alapkezelő azt közölte, hogy a német férfival „jó szakmai viszonyt” ápolnak, néhány startupjuknál tanácsadóként dolgozik. A Sectum írásban feltett kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.

Gáztározó Irakban, Harry Potter Nyugat-Európában

Ugyanazon a napon, amikor a Sectum felkarolását jóváhagyták, Gubiczáék 750 millió forintot ítéltek meg egy internethálózatokat hasznosító projektre, és a végül Optireg néven létrehozott cégnek az alap lett a százszázalékos tulajdonosa. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez a megoldás nem jellemző a kockázati tőkés befektetésekre, hiányzik ugyanis az ötletgazda vállalkozó, akit pénzhez juttatna az alapkezelő.

Egy szakember ahhoz hasonlította a helyzetet, mintha valaki a „saját bírósági ügyében lenne bíró”. A GB & Partners alapkezelési szabályzata sem bátorítja ezt a felállást, bár kifejezetten nem tiltja. A szabályzat úgy fogalmaz, hogy ugyan a többségi tulajdonrész megszerzése a cél a támogatott startupokban, de meghatározó, vagyis 75 százalékot meghaladó többségre már „nem feltétlenül” törekednek.

A GB & Partners emlékeztetett arra, hogy a Jeremie szabályai megengedik, hogy az alapnak százszázalékos részesedése legyen a támogatott cégekben. Az NGM ugyanakkor azt közölte, hogy a programot lebonyolító MFB a százszázalékos befektetések esetében „jelezte aggályait, felhívta a figyelmet az auditkockázatokra.” Ezekről a kockázatokról azt írták, hogy a felkarolt cégnek “a tevékenysége nem mosódhat össze az alapkezelőével, pénzmozgásaival transzparens módon kell elszámolnia”. Az NGM hozzátette, hogy a befektetési döntésekbe az állami intézmények nem szólhattak bele, csak véleményezési joguk volt.

Az Optireg létrehozott egy leányvállalatot is, amely üzemeltetni kezdett egy évtizedek óta működő salgótarjáni gépgyárat azzal a céllal, hogy eszközöket is készítsen a telekommunikációs hálózathoz. Az általunk megismert dokumentumok szerint a cég tervei között szerepelt egy iraki gáztározó felépítése is, amely több milliárd forintból, iraki állami garanciával valósult volna meg, a projektet azonban végül még az előkészítési szakaszban elvetették. Gubiczáék ezenkívül még egy olyan céget juttattak forráshoz, amelynek százszázalékos tulajdonosa az alap: 46,5 milliót adtak egy kezdő vállalkozásokat segítő inkubátorháznak.

A GB & Partners egyik tulajdonosa, Boris Mihály érdekeltsége is kapott 570 milliós forrást, bár ez még az előtt történt meg, hogy Gubiczával megszerezték volna az alapkezelőt. A Boris résztulajdonában álló Smart Move Entertainment azt tervezte, hogy Harry Potter- és Star Wars-kiállításokat szervez nyugat-európai városokban, és ehhez kapott forrást az akkor még Töröcskeihez kötődő alaptól. A GB & Partners és az NGM is azt állítja, hogy Boris pár nappal az alapkezelőben való megjelenése előtt, 2014. augusztus 5-én lemondott a kiállításszervező cég vezetéséről. A cégnyilvántartási adatok szerint azonban Boris ügyvezetői megbízatása a Smart Move Entertainmentben csak 2014. szeptember 8-án szűnt meg.

Az összesen 671 millió forint forrásban részesített kiállításszervező cég tulajdonosa később az alap és annak érdekeltsége, az Optireg lett. Tavaly év végén a céget eladták a társaság korábbi német ügyvezetőjének. A kiállításokat végül Kölnben és Párizsban rendezték meg, az alapkezelő szerint ezek összesen 900 ezer látogatót vonzottak.

Gubiczáék nem csak ilyen módon segítettek hozzájuk közel álló érdekeltségeket. A GB & Partners az operatív működtetés egy részét kiszervezte a CEMI nevű tanácsadó cégnek, amely 2010 előtt több fővárosi önkormányzati cégnek is bedolgozott. A GB & Partners által felkarolt cégek között legalább három olyat találtunk, amelyek áttételesen a CEMI egyik tulajdonosához, illetve tisztviselőihez köthetők (forráshoz jutott például az egyik CEMI-tulajdonos, Vadas László üzlettársának cége). A CEMI válaszában azt írta, hogy ők keresték meg a GB & Partnerst, 40–50 startupot ajánlottak a figyelmükbe, ezek közül az alapkezelő néhányba be is fektetett. A CEMI szerint a befektetésekről szóló döntésekben ők nem vettek részt, így szerintük ezeknél semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn.

Gubiczáék forráshoz juttatták Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester horvát üzlettársának, Ivan Meštrovićnak a cégét is. Meštrović Mészárossal együtt vette meg az eszéki focicsapatot. Meštrović többségi tulajdonos egy levélkézbesítő cégben, amely engedélyt kapott arra, hogy a Magyar Posta versenytársa lehessen. Gubiczáék alapkezelője ennek a levélkézbesítőnek a leányvállalatába, a City Mail Konszolidátor Kft.-be fektetett be 46 millió forintot. A forrás megítélése után az anyacég tulajdonosai között megjelent Mészáros egyik közeli ismerőse, Sakalj Ferenc, aki Mészárosnak tolmácsolt Horvátországban, és az eszéki focicsapat vezetésében is benne van.

A GB & Partners tagadta, hogy Meštrović és Mészáros kapcsolata szerepet játszott volna a horvát üzletember cégének felkarolásában. A Gubiczáék által kezelt alap az év elején kiszállt a cégből. A City Mail írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt.

Bejárt az Eximbankba

A Jeremie-pénzek befektetési szakasza 2016 májusában lezárult, ezután az alapok új startupokba már nem helyezhettek ki forrásokat. Gubiczáék így már korábban elkezdtek új lehetőségek után nézni, és 2015 végén meg is nyerték az Eximbank pályázatát. Ezzel a GB & Partners lett a kezelője az állami tulajdonú pénzintézet hat- és tízmilliárdos tőkealapjainak, azzal a feladattal, hogy olyan cégekbe fektessenek be, amelyektől komoly növekedés várható, illetve amelyeknek tőkére van szükségük az export beindításához.

A Jeremie-től eltérően itt már nem volt szükség önrészre, a munkáért pedig 2,45 százalékos alapkezelői díj jár Gubiczáék cégének. Ez alacsonyabb a Jeremie–alapoknál szedett díjnál, de egy, a piacot ismerő forrás szerint még mindig szokatlanul magas arány, mert a piacon 1,5 és 2 százalék között szokott lenni ez a mutató. Gubiczáéknak a befektetési időszakban évente 392 millió forint jár így az alapkezelésért.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank hónapokon át nem volt hajlandó elárulni, hogy ki nyerte a tendert. A Forbes és a Figyelő cikkeiből azonban kiderült, hogy a pályázatot meglepő gyorsasággal, mindössze pár nap alatt bonyolították le, és a pályázati feltételekkel korlátozták az indulók számát.

A pályázatról szóló újságcikkek azt sugallták, hogy számítani lehetett Gubiczáék sikerére, ezt megerősítette a Direkt36-nak két, az Eximbank működését és annak belső viszonyait jól ismerő forrás is. Egyikük azt mondta, hogy Gubicza 2015 őszén többször is járt az Eximbankban, és részt vett olyan megbeszéléseken, ahol téma volt a pályázat előkészítése. Ebből több tisztviselőnek is egyértelmű volt, hogy a GB & Partners lesz a befutó. „Nem lobbizni járt be, már eldöntött tény volt, hogy ő fog nyerni” – fogalmazott a forrás.

Az egyik szűk körű egyeztetés szeptemberben volt, ezen Gubiczán kívül jelen volt Puskás András, a bank vezérigazgató-helyettese is. Puskás korábban Rogán Antal alpolgármestere volt az V. kerületben, mindkét politikus a II. kerületi Pasa Parkban él, feleségeik közösen birtokolnak egy harmadik lakást a luxuslakóparkban. Gubicza és Puskás láthatóan ismerte egymást, „személyes volt a viszonyuk, jó kedélyűen beszélgettek” – mondta a forrás. Szerinte Puskás később is „szívén viselte” a pályázat sorsát, kabinetje rendszeresen érdeklődött róla, annak ellenére, hogy az ügy szervezetileg nem hozzá tartozott.

A GB & Partners az Eximbankban tett látogatásokkal kapcsolatos kérdéseinkre megerősítette, hogy Gubicza valóban járt az állami bankban, és tárgyalt Puskással, de azt állítják, hogy ez egy másik projekt miatt történt. Kértük, hogy közöljenek részleteket erről a projektről, de csak annyit árultak el, hogy az egyik általuk felkarolt cég keresett „banki forrást egy tervezett beruházáshoz”, és az Eximbank tett is ajánlatot, de ezt végül nem fogadták el. A GB & Partners Gubicza és Puskás kapcsolatát szakmainak jellemezte, megemlítve, hogy Gubicza igyekszik kapcsolatot fenntartani a bankok képviselőivel.

Az Eximbankot valamennyi részletről megkérdeztük, konkrétumok helyett mindössze annyit válaszoltak, hogy mindig a jogszabályoknak és a bank belső szabályainak megfelelően jártak el.

Gubiczáék és az Eximbank között a 16 milliárdos pályázaton kívül más kapcsolódási pontokat is lehet találni. A Sectumot megalapító és Gubicza jogi képviseletét is ellátó ügyvéd, Tenk Zoltán irodájával tavaly októberben szerződött a bank, az intézmény honlapján található adatok szerint erre hivatkozva tavaly tízmillió forintot fizettek ki az ügyvédnek. Az Exim felügyelőbizottságának jelenleg is tagja Kohut Balázs korábbi külügyi államtitkár, aki egy ideig dolgozott Gubiczáék Jeremie alapos cégénél, a Sectumnál.

Gubicza kiterjedt politikai kapcsolatairól részletesen beszámolt az Index is az üzletemberről május végén megjelent portréjában. A cikk szerint Gubicza előszeretettel meséli ismerőseinek, hogy egyszer Orbán Viktorral is beszélgetett. Állítólag egy szlovákiai szabadsága idején véletlenül találkozott a miniszterelnökkel, és beszámolt neki üzleti terveiről. Orbán ehhez állítólag sok sikert is kívánt neki. Gubicza az Indexnek nem tagadta a történetet, csak annyival kommentálta, hogy „nem szoktam alaptalanul kérkedni, de vállalom a kapcsolataimat”.

Rogán Antal, forrás: kormany.hu

A politikai kapcsolat látszatára ráerősített az is, hogy Gubicza magánéletileg is közel került a Fidesz egyik vezető politikusához. 2011-ben feleségül vette Rogán Antal első feleségét, így jelenleg ő is neveli a miniszterelnök kabinetjét vezető politikus korábbi házasságából származó, legidősebb gyerekét. Gubicza több egykori üzlettársa is azt állította, hogy a vállalkozó rendszeresen szokott utalni a politikushoz fűződő kapcsolatára. Egy korábbi cégtársa Gubicza olyan megjegyzéseire emlékszik, mint például „a hétvégén megyünk át Rogánékhoz, és megbeszélem vele”, vagy „a hétvégén bort iszogattunk Rogánéknál”.

A GB & Partners erre reagálva annyit közölt, hogy Gubicza és Rogán kapcsolata „kiegyensúlyozott, kizárólag magánjellegű”. Rogánt minisztériumán, a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül kérdeztük meg Gubiczáról, kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A céges adatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.