Tavaly tavasszal különleges manőverek zajlottak a régóta húzódó, már évek óta jelentős csúszásban lévő paksi atomerőmű-bővítés körül.

Bár az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók az atomenergetikai szektort nem érintették, megindultak spekulációk arról, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet. Még az oroszokkal régóta egyre szorosabb szövetséget építő magyar kormányzaton belül is felmerült, hogy vajon az oroszok képesek lesznek-e Paks II. befejezésére.

Ezek az aggodalmak egészen odáig jutottak, hogy a Direkt36 információi szerint a paksi bővítésért felelős állami szereplők körében formálódni kezdett egy olyan elképzelés, amely az oroszok lassú kiszorítását is eredményezhette volna.

Ebben a gondolkodásban kulcsszerepet játszott a beruházással megbízott magyar állami cég, a Paks II. Zrt. A vállalat vezetése tavaly év elején arra jutott, közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, ehelyett a francia Framatome nevű céget bízták volna meg azzal, hogy kezdjenek el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, bár valószínűleg más helyszínen megvalósuló atomerőművet. Ezzel párhuzamosan a magyar kormányzat komolyabb segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna.

Az elgondolásból néhány hét vacillálás után végül nem lett semmi. A történtek részleteit ismerő források szerint hiába támogatta az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, a miniszterelnök nemet mondott rá. Orbán ragaszkodott hozzá, hogy az oroszok projektje valósuljon meg.

Nem ez volt az egyedüli olyan eset, amikor az Orbán-kormány az elmúlt időszakban nukleáris kérdésben a háború miatt döntéskényszerbe került. Ehhez hasonló helyzet állt elő tavaly a jelenleg is üzemelő Paks I. atomerőművel összefüggésben is.

Az orosz építésű atomerőművet használó kelet-európai országok többsége a háború kitörése után az üzemanyag-szállításban igyekezett függetlenedni az oroszoktól. Mivel ilyen típusú reaktorokhoz az amerikai Westinghouse nevű cég már szállított üzemanyagot, ezért több ország is velük szerződött. A szintén orosz fűtőanyagot használó Paks I. 2023 első felében közel állt ahhoz, hogy a környező országok nukleáris létesítményeihez hasonlóan megállapodjon az amerikaiakkal.

A magyar kormány ezt azonban politikai okok miatt az utolsó pillanatban megtorpedózta. A Biden-adminisztrációval való rossz viszony miatt arra jutottak, hogy inkább az amerikai Westinghouse francia riválisával, a Framatome-mal működnének együtt ez ügyben. Az Orbán-kormány annak ellenére ezt az utat választotta, hogy a franciáknak jelenleg nincs Paks I.-ben használható üzemanyaguk.

Orbán sajtófőnöke a megkeresésünkre azt írta: „A paksi beruházásról szóló minden kérdéssel, pletykával, rémhírrel kapcsolatban kérem, forduljon a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz.” A Paks II.-t felügyelő külügy és az energiaügyi tárca, amelyhez Paks I. tartozik, nem reagált a kérdéseinkre.

Szenvedjenek egyedül az oroszok

Az oroszoktól való függést csökkentő terv előzménye az volt, hogy 2023 januárjára kiderült, Németország vonakodik attól, hogy Paks II. építéséhez leszállítsa az egyik fontos berendezést. A németek szerepe azért merült fel, mert bár a projekt fővállalkozója az orosz Roszatom, bizonyos berendezéseket alvállalkozóként nyugati cégek szállítanak be. Az egyik ilyen az atomerőmű biztonságos működéséért felelős rendszer, az úgynevezett irányítástechnika. Ezt a tervek szerint egy német és egy francia cégből álló konzorcium biztosítaná Paks II. számára.

Ennek az elképzelésnek tett keresztbe, hogy a német kormány nem engedélyezte a szállítást a konzorcium német tagjának, a Siemensnek. A döntés oka az volt, hogy az Oroszország elleni szankciók tiltják az olyan technológia szállítását, amelyet a polgári mellett katonai célokra is használhatnak az oroszok. A német kormány arra jutott, vizsgálniuk kell azt a kérdést, hogy az irányítástechnika vajon ebbe a kategóriába tartozik-e.

Szijjártó Péter külügyminiszter keményen bírálta a németek hozzáállását.

„Felháborító, hogy a német kormány zöldpárti miniszterei ideológiai vagy politikai okokból blokkolják a paksi bővítést”

– mondta 2023. január végén Szijjártó arra utalva, hogy a többpárti német kormánykoalíción belül a gazdasági és a külügyi tárcát a Zöldek nevű párt miniszterei irányítják.

A németek döntése után a magyar kormány számára világossá vált, hogy bár az uniós szankciók látszólag nem érintik közvetlenül a nukleáris ipart, áttételesen mégis közük van hozzá. Mivel a kormány úgy vélte, az országnak továbbra is szüksége van egy új atomerőműre, elkezdtek különböző alternatívákban gondolkodni. „Az ötletelés mögött az volt, hogy miként fog így megépülni Paks II.” – írta le a helyzetet egy kormányközeli forrás.

Az ötletelésben komoly szerepet játszott a paksi bővítésért felelős Paks II. Zrt. nevű állami cég, amely a 2022-es választás utáni időszakban új vezetést kapott. A korábban Süli János tárca nélküli miniszter által felügyelt projekt ugyanis átkerült Szijjártó Péter alá, és a Paks II. Zrt. élére a miniszterhez közel álló Jákli Gergely került. A cég igazgatóságában megjelent Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter is, aki évtizedek óta közeli kapcsolatot ápol Orbánnal.

Ennél a cégnél zajló gondolkodás során felmerült, hogy a háborút fel lehetne használni arra, hogy az oroszokat nyomás alá helyezzék, vagy akár meg is szabaduljanak a már a tervezési munkákkal is nehézkesen haladó Roszatomtól. A részleteket ismerő egyik forrás szerint a Paks II. Zrt. egy kevésbé konfrontatív megoldásban gondolkodott, nem tervezték például az oroszokkal megkötött szerződés felbontását sem. Úgy ítélték meg, hogy a szerződés a magyar fél számára kedvező, az oroszokat helyezi lépéskényszerbe, hogy szállítsák le a kulcsrakész atomerőművet.

Ehelyett az merült fel, hogy a magyar kormány belevágna egy „Paks III.” nevű projektbe, amelyet a komoly nukleáris tapasztalattal rendelkező francia Framatome nevű cégre bíztak volna. Az elképzelést ismerő egyik forrás szerint nem biztos, hogy az új atomerőmű Pakson épült volna fel, a „Paks III.” a projektnek csak a munkacíme volt. Egyébként Paks III. ötlete már ezen kormányzati tervek előtt is felmerült: Aszódi Attila, a bővítésért felelős korábbi államtitkár 2022-ben arról beszélt, hogy az energiaválság miatt szükség lenne egy harmadik magyar atomerőműre is, amely nem Pakson, hanem a Duna egy másik szakaszán vagy a Tisza mentén épülhetne meg.

Orbán a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval 2023 júniusában – Forrás: miniszterelnok.hu

Az elképzelések szerint Paks III. építésével párhuzamosan az orosz fejlesztésű Paks II. azért került volna nehéz helyzetbe, mert a magyar állam ekkortól kezdve már nem nyújtott volna érdemi segítséget az oroszoknak.

„Ha mi nem segítjük az oroszokat, akkor a projekt úgyis bedőlt volna”

– fogalmazott az egyik forrás arra utalva, hogy az orosz Roszatom már korábban is komolyan küzdött azzal, hogy a terveit megfeleltesse a magyar és az uniós előírásoknak. A forrás elmondása szerint a magyar fél csak a szerződésbeli kötelezettségeinek tett volna eleget, komolyabb segítség nélkül pedig az oroszok valószínűleg nehezen boldogultak volna egyedül.

Bár a magyar kormányt az sem zavarta volna, ha az oroszok ebben a szituációban összekapják magukat, és Paks III. mellett felépül Paks II. is. „Ezzel lehetett volna revolverezni az oroszokat is a tárgyalásokon” – mondta a Paks III.-mal kapcsolatos elképzelésekről az egyik kormányközeli forrás. A kormányzaton belül ugyanis úgy vélték, hogy a jelenlegi nagyszabású akkumulátorgyár-fejlesztési tervek miatt mindenképp kelleni fognak új energiaforrások, így akár mindkét új építésű atomerőműre is szükség lehet.

„Ha a BYD és a CATL megépül, akkor az amúgy is elvinné a Paks II.-t”

– mondta a Szegedre tervezett kínai elektromosautó-üzem és a Debrecen mellett épülő kínai akkumulátorgyár energiaigényéről az egyik forrás.

A Paks III.-ról szóló tervről tavaly február–márciusban zajlott az ötletelés. A Direkt36-nak több, a folyamatot ismerő forrás azt mondta, hogy az ezzel kapcsolatos elképzelések kezdetlegesek voltak, részletekbe menően nem voltak kidolgozva, így ezekről csak szűk körben, informális csatornákon keresztül egyeztettek. Az egyik forrás szerint bár a javaslat hivatalosan nem került a kormány elé, Lantos Csaba energiaügyi miniszter támogatta azt. A forrás szerint Lantos úgy vélte, hogy a jelenlegi háborús helyzetben meg kell vizsgálni minden olyan atomerőmű-építési alternatívát, amelyben nem vesznek részt az oroszok.

Orbán nemet mondott

Az ötletelés során a franciák szerepe nemcsak azért merült fel, mert komoly nukleáris tapasztalattal rendelkeznek, hanem azért is, mert az elmúlt években elindult egyfajta közeledés Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök között. A két politikus érdekei azért is találkoztak egymással, mert mindketten kritikusan állnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok erős európai befolyással rendelkezik. Az egyik kormányközeli forrás szerint Orbán a Macronnal való kapcsolata révén azt is akarja mutatni a külvilág felé, hogy „látjátok, mi nem is az oroszok emberei vagyunk”.

Orbán és Macron 2023 márciusában – Forrás: Orbán Facebook-oldala

Abban az időben, amikor a kormányzaton belül elkezdtek beszélni Paks III.-ról, Orbán találkozott is Macronnal. A magyar miniszterelnököt 2023. március 13-án Párizsban fogadta a francia elnök. Bár a találkozóról kevés részlet derült ki, néhány nappal később a brit Financial Times arról írt, hogy a két politikus közötti megbeszélésen a paksi projekt és nukleáris kérdések is szóba kerültek.

A Paks III.-ról szóló tervekből azonban végül nem lett semmi. Az elképzelés részleteit ismerő források szerint Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy Paks II. épüljön meg. „Orbán döntött úgy, hogy marad az orosz irány” – mondta az egyik forrás, aki szerint Orbánt a jogi, pénzügyi szempontok mellett az időtényező is motiválta. Egy teljesen új beruházás engedélyeztetését ugyanis elölről kellett volna kezdeni, vagyis a Paks II. projektre fordított közel tíz évet elpocsékolták volna.

Miután Orbán az erről szóló döntést meghozta, a paksi beruházás újabb szakaszába lépett. Szijjártó tavaly augusztusban jelentette be, hogy Paks II. átlépett az úgynevezett megvalósítási fázisba, amely komoly mérföldkő a projekt történetében. Az oroszokkal megkötött szerződés ugyanis két nagy fázisra osztotta a munkákat, az első az előkészítésről, a tervezésről, az engedélyezésről szólt, a második pedig a tényleges építkezésről. A bejelentés után az oroszok el is kezdték a földmunkákat, és megrendelték azokat a berendezéseket is, amelyeknek a gyártása több évet vesz igénybe.

Mindennek azért van jelentősége, mert a Roszatom innentől kezdve a projektre szánt forrásokból nagyobb összegeket tud lehívni, a különböző építési és gyártási munkáknak ugyanis az anyagi vonzata már jóval nagyobb. A bővítés részleteit ismerő források szerint mindezek miatt az oroszok már régóta sürgették az ebbe a munkafázisba történő átlépést.

A szakmai érdeket felülírta a politika

Az oroszok Ukrajna elleni háborúja miatt 2023 első felében egy másik olyan helyzet is előállt, amelynek során a magyar kormány nukleáris területen versenyre kényszeríthette volna az oroszokat. Ez azonban már nem az épülő Paks II.-vel, hanem a jelenleg is üzemelő Paks I. atomerőművel függött össze.

Az EU már évek óta sürgette az orosz építésű atomerőműveket használó tagállamokat, hogy az orosz üzemanyag mellett nézzenek más alternatíva után. Az orosz–ukrán háború kitörése után pedig még fontosabbá vált ezen a területen a diverzifikáció. Ennek megoldására a két piacvezető beszállító, a francia Framatome és az amerikai Westinghouse jöhetett szóba. A Westinghouse-nak azonban az egyik magyar nukleáris szakember megfogalmazása szerint „lóhossznyi előnye van a Framatome-mal szemben”. Ennek az volt oka, hogy az amerikaiak már gyártottak orosz típusú reaktorokba üzemanyagot, a finnek pedig a loviisai atomerőműben korábban használták is azt. A franciák jelenleg hasonlóval nem rendelkeznek, nukleáris szakemberek szerint több évbe fog telni, mire ki tudják fejleszteni az orosz blokkokban használható fűtőanyagot.

Az orosz építésű atomerőművet üzemeltető több uniós tagállam – például Bulgária, Csehország, Finnország – ezért a háború kitörése utáni időszakban a Westinghouse-zal szerződött. Az amerikai céggel Paks I. vezetése is felvette a kapcsolatot. Az ügyre rálátó források szerint a tárgyalások annyira előrehaladottak voltak, hogy azt tervezték, 2023 első felében szerződni is fognak az amerikai céggel. Az elképzelések szerint a Pakson működő négy blokk közül az egyik a jelenlegi üzemideje végéig az amerikai fűtőanyagot használta volna.

A szerződéskötés azonban mégsem történt meg. A folyamat először akkor akadt el, amikor az atomerőmű élére 2023 januárjában kinevezték a jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező Horváth Péter Jánost, aki a történteket ismerő források szerint láthatóan nem szorgalmazta, hogy létrejöjjön az egyezség. Tavaly nyáron aztán meg is akadtak a tárgyalások a Westinghouse-zal, miután az egyik forrás elmondása szerint a magyar fél részéről hiányzott a „legmagasabb szintű politikai jóváhagyás”. Az ügyre rálátó források szerint ebben szerepet játszott az Orbán-kormánynak az amerikai demokrata adminisztrációval szembeni ellenszenve.

Egy, a Paks I. működését közelről ismerő forrás szerint hiába jó minőségű az orosz üzemanyag, ellátásbiztonsági szempontból fontos lett volna, hogy amerikai fűtőelem is legyen a készleten, arra az esetre, ha az orosz szállítással a jövőben bármi történne.

Bár a franciáknak jelenleg nincs Pakson használható üzemanyaguk, a magyar kormány alternatívaként a francia Framatome-ot kezdte el emlegetni. A Telex korábban arról írt, hogy Orbán a 2023. szeptemberi kötcsei találkozón zárt körben arról beszélt, hogy Paks I. a jövőben francia üzemanyaggal is működhetne. Néhány nappal később a Lantos Csaba vezette Energiaügyi Minisztérium pedig együttműködési megállapodást is kötött a Framatome-mal, amely több területet is érintett, ezek egyike az üzemanyag-ellátás volt.

Az ügyre rálátó egyik forrás szerint ennek hátterében az állt, hogy az EU nukleáris területen is csökkenteni akarja az orosz függőséget. „A kérdés az, hogy az orosz függést amerikaira cseréljük-e, vagy megoldjuk-e az EU-n belül” – mondta a forrás, aki szerint az atomerőmű-építésben, üzemanyaggyártásban, urándúsításban a Westinghouse versenytársa jelenleg egyértelműen a francia Framatome. Az Orbán-kormány pedig ebben a nagyhatalmi játszmában a franciákkal mozogna együtt.

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda