Bíznak a visszatérésben és várnak a papírokra

A BM a fordulatot a Direkt36-nak azzal magyarázta, hogy „jogszabályváltozás okán a járványügyi szabályszegés miatt folyamatban lévő büntetőeljárások szabálysértéssé minősültek át. Ezekben az esetekben fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása miatt indult szabálysértési eljárás.” A járványügyi vészhelyzet és különleges jogrend hivatalosan június 18-án szűnt meg, ezt követően állították le a büntetőeljárást az iráni egyetemisták ellen.

A legjobb helyzetben az a négy iráni van, akiket még nem toloncoltak ki Magyarországról és továbbra is Budapesten vannak. „A kiutasítás jogi alapja részben a büntetőeljárás, részben a Budapest Rendőr-főkapitányság véleménye, ami közrendvédelmi veszélyt állapított meg. A büntetőeljárást megszüntették és a BRFK véleményét is visszavonták, ezért vonták vissza később a kiutasítást is” – magyarázta ügyfele helyzetét Nehéz-Posony. Ennek a négy diáknak a jövője ezzel még nem teljesen oldódott meg, mert bűncselekménnyel már nem, de szabálysértéssel még mindig gyanúsítják őket, és az újabb tartózkodási engedélyük elbírálása folyamatban van.

Az a 11 társuk is bizakodhat, akiket bár hazatoloncoltak Iránba, de a büntetőeljárásuk szintén megszűnt. Egy, az egyetemisták ügyét részleteiben ismerő iráni forrás a Direkt36-nak azt mondta, hogy az iráni külügyminisztérium informálisan többször is azt állította, már megállapodtak a magyar féllel, de a végleges döntés és papírmunka a diákok visszatéréséhez még hátra van.  A budapesti iráni nagykövetség nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

A BM ugyanakkor azt is közölte a Direkt36-tal, hogy a tizenkilenc diák között van még négy olyan, akik ellen egy másik,

„csoportosan elkövetett garázdaság miatti büntetőeljárás továbbra is folyamatban van”.

Az egyetemisták környezetéből úgy tudjuk, a rendőrség őket – két fiút és két lányt – gyanúsítja azzal, hogy a Szent László Kórházban az állítólagos rendbontásban „élen jártak”. Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján például az hangzott el még márciusban, hogy ketten székeket dobáltak ki a kórteremből, amit a diákok tagadtak. A karanténszabályok megszegése miatti büntetőeljárást velük szemben is megszüntették, de a garázdaság miatt indított eljárás miatt ők nem biztos, hogy egyhamar visszatérhetnek Magyarországra.

A kitoloncolás után az iráni külügy akcióba lépett, hogy megpróbálják elérni a kiutasítás visszavonását, és a diákok az iráni külügyminisztérium mellett az elnök hivatalát is megkeresték panaszukkal. A Direkt36 több hallgatótól is úgy értesült még hónapokkal ezelőtt – ők kérték, ne írjuk le a nevüket –, hogy a kiutasított egyetemisták szülei a teheráni magyar nagykövettel is találkoztak. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-nak azt írta, nem ők az illetékesek a kiutasított iráni diákok ügyében – szerintük egyéni, idegenrendészeti hatósági esetekről van szó – és ezért az iráni külüggyel ők nem is egyeztetnek. Továbbá megerősítették, hogy „Magyarország teheráni nagykövete – kérésükre – találkozott az érintett hallgatók szüleivel, és tájékoztatást adott részükre a hazai jogszabályokról és rendelkezésekről” – írták.

Merkely Béla újra akcióba lép

Az iráni hallgatók többsége az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményének számító Semmelweis Egyetem (SE) hallgatója volt. A diákok a botrány kirobbanása után több tanárukat megkeresték, hogy támogató levelet kérjenek tőlük, amelyben igazolják, hogy jó a magaviseletük. Többen azonban azt a választ kapták – állították hallgatók a Direkt36-nak –, hogy sajnos nem állhatnak ki mellettük, mert az ügyüket az egyetem vezetése vette kézbe.

Az SE egyik rektorhelyettese által írt, a Direkt36 birtokába került levél arról tájékoztatja a diákokat, hogy Merkely Béla rektor napi szinten konzultál az Operatív Törzzsel, benne az illetékes minisztériumokkal, és hogy ezek a megbeszélések az iráni egyetemisták ügyére is kiterjednek. A Direkt36-nak több érintett diák is azt állította, hogy az egyetem több vezetője is azzal nyugtatta őket, hogy a rektor a „legfelső szinten” képviseli az ügyüket.

Maga Merkely is írt egy angol nyelvű levelet az iráni hallgatóknak még március első felében, az ügy kirobbanásakor. A Direkt36 által megszerzett levelet a rektor azzal kezdi, hogy hallott a diákok „megengedhetetlen” viselkedéséről. Merkely azt javasolja a diákoknak, hogy írásban kérjenek bocsánatot, „hogy csökkenjen a feszültség, amit szükségtelenül keltettetek és hogy orvosoljátok a helyzetet”. Merkely szerint ebben a levélben bocsánatot kell kérniük a kórházi dolgozóktól és a hatóságoktól, és a Szent László Kórházban karanténba került összes SE-s iráni hallgatónak alá kell írnia. Merkely azt írta:

„Ezt a dokumentumot azonnal meg kell írni, szignózni, iktatni, beszkennelni és elküldeni nekem, de mindenek felett meg kell mutatni a kórházi személyzetnek”.

Az egyik egyetemista szerint a hallgatók többsége nem volt hajlandó erre a bocsánatkérésre, egyrészt mert álláspontjuk szerint nem követtek el semmit, másrészt az ügyvédeik is lebeszélték őket erről. Az irániak egy kisebb csoportja viszont hallgatott Merkelyre és megírta bocsánatkérő levelet, amiben ugyanakkor nem direkt módon, hanem hallgatótársaik esetleges helytelen cselekedetei miatt kérnek elnézést.

Az SE a Direkt36 kérdésére a levélről azt írta: “Az egyetem vezetői minden hallgató iránt felelősséget éreznek, így természetesen figyelemmel kísérték az érintett iráni hallgatók helyzetét, és minden lehetőséget megragadtak, hogy szükség esetén képviseljék az érdekeiket. Ugyanakkor az említett hallgatók nem viselkedtek hallgatói fogadalmukhoz méltón, ezért kérte őket az egyetem vezetése arra, hogy kérjenek ezért elnézést a Dél-pesti Centrumkórház orvosaitól és szakdolgozóitól”.