Megváltozott légkör fogadta Magyar Levente külügyminiszter-helyettest, amikor decemberben kétnapos tárgyalásra érkezett Washingtonba. Elvileg bízhatott volna abban, hogy pozitív fogadtatásban lesz része az amerikai külügyminisztériumban, a magyar-amerikai kapcsolatok ugyanis hosszú évek után tavaly végre javulni kezdtek. Ehhez képest Magyar azzal szembesült, hogy amerikai tárgyalópartnerei frusztráltak és újra kritikusak.

„Kezd elfogyni a levegő azok körül, akik hisznek az amerikai-magyar kapcsolatokban, eredményt kell felmutatnunk” – magyarázta saját magára is célozva Wess Mitchell külügyi államtitkár, a Trump-kormány magyar kérdésekben legbefolyásosabb tisztviselője Magyarnak 2018. december 18-án washingtoni tárgyalásukon. Mitchell arra panaszkodott a magyar külügy második emberének, hogy a törvényhozás szerepét betöltő amerikai kongresszus

„ellenséges álláspontot képvisel Magyarországgal szemben, folyamatos a kritika a CEU és a kiadatási ügy” miatt.

Wess Mitchell és Magyar Levente beszélgetésének részletei egy Direkt36 által megszerzett magyar diplomáciai táviratban szerepelnek, amelyet a washingtoni magyar nagykövet jegyez. A dokumentum bepillantást enged a magyar-amerikai kapcsolatokba, és kiderül belőle, hogyan próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra az amerikai diplomácia a számára fontos ügyekben, miközben a magyar kormány próbál lavírozni szövetségese, az Egyesült Államok és Oroszország között.

Magyar Levente tavaly decemberi kétnapos tárgyalásain nem csak Wess Mitchell-lel, hanem az amerikai diplomácia több fontos képviselőjével találkozott az amerikai külügyminisztérium épületében, ahol ugyanazt ismételte el neki több tárgyalópartnere. Eszerint az amerikai külügy – szakítva az Obama-kormány idején bevett gyakorlattal – kerüli a magyar kormány bírálatát belpolitikai és ideológiai témákban, cserében viszont azt várja, hogy a számukra fontos kérdésekben segítse az Egyesült Államokat.

A dokumentumból kiderült, hogy ennek a stratégiának a részeként a CEU ügye tavaly év végén már nem szerepelt az amerikai kormányzat legfontosabb prioritásai között, viszont a katonai együttműködés erősítése és az amerikai energiapolitikai terjeszkedés támogatása igen. A dokumentum szerint az amerikaiakat frusztrálja, hogy bár változtattak a magyar kormányhoz való hozzáállásukon, úgy érzik, hogy a magyar fél ezt nem viszonozza kellően.

Fektess be a demokráciába! Támogasd a Direkt36-ot, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.

Az iratban szerepelnek részletek egy, az elmúlt napokban politikai vihart kavaró epizóddal kapcsolatban is. A Wall Street Journal és az Átlátszó arról írt vasárnap közös cikkében, hogy Orbán Viktor a közelmúltban amerikai diplomatáknak arról beszélt volna, hogy „azt akarja, országa legyen semleges, mint Ausztria”. A miniszterelnök kedden ezt álhírnek nevezte, a Direkt36 birtokába került irat szerint azonban az állítólagos kijelentés – igaz, az irat alapján enyhébb és feltételes formában hangzott el – téma magasabb diplomáciai szinteken is. A dokumentum szerint Wess Mitchell is felhozta a decemberi tárgyalások egy pontján azt, hogy Orbán a budapesti amerikai nagykövetnek Ausztriát emlegette. Az iratból nem derül ki, Magyar Levente erre reagált-e bármit is.

Mitchell január 4-én, bő két héttel a Magyar Leventével folytatott tárgyalások után beadta felmondólevelét családi okokra hivatkozva. Arra semmilyen információ nem utal, hogy döntésének a magyar ügyekhez köze lenne. Ezzel a magyar kormány – melynek tagjai rendszeresen méltatták Mitchellt, és egyértelműen neki tulajdonították a kapcsolatok szorosabbá válását – a Trump-adminisztráción belüli egyik legfontosabb és legtürelmesebb partnerét veszítette el.

Kértük a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) és a miniszterelnök szóvivőjét, hogy reagáljanak a táviratban szereplő kijelentésekre, de nem válaszoltak érdemben megkeresésünkre. Az amerikai külügyminisztérium egyik munkatársa annyit közölt, hogy nem kommentálnak zárt tárgyalásokon elhangzottakat.

A szövetséget fenn kell tartani

2017 őszi kinevezése után Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár látványos fordulatot hajtott végre az USA Magyarország-politikájában. Az Obama-adminisztráció még nyíltan bírálta Orbán Viktor kormányát jogállamisággal, emberi jogokkal, antiszemitizmussal, médiaszabadsággal és korrupcióval kapcsolatos ügyekben, és 2012 után a külügyminiszteri szintű találkozók is megszűntek a két ország között. A magyar kormány képviselői többször Mitchell elődjét, Victoria Nulandet hibáztatták a kapcsolatok romlásáért, akit a kormánypárti Magyar Idők egyenesen „Soros tettestársának” és „Magyarország amerikai sírásójának” is nevezett.

Mitchell ezzel szemben teljesen más álláspontot képviselt Magyarországgal kapcsolatban. A megszerzett diplomáciai irat szerint tárgyalásukon azt mondta Magyar Leventének, hogy „sosem értett egyet elődjével, Victoria Nulanddel a Magyarországgal kapcsolatos politikája miatt”, mert szerinte „a szövetségeseket meg kell tartani szövetségesnek”. Mitchell arról is beszélt, rajta kívül mások is sokat dolgoznak „a Magyarországgal kapcsolatos pozitív amerikai politikán”.

Ennek a magyar kormány szempontjából pozitív irányváltásnak több jele is volt az elmúlt másfél évben. Az egyik első egy olyan programnak a leállítása volt, amit még az amerikai külügy Obama által kinevezett diplomatái indítottak el 2017 őszén. Ez egy 700 ezer dolláros pályázat volt a kormányfüggetlen magyarországi média támogatására, amit azonban Mitchell kinevezése után nem sokkal leállítottak, így végül a pénzt sem osztották ki. A kapcsolat javulását jelezte, hogy Szijjártó Pétert 2018 tavaszán végre fogadta Washingtonban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is.

A magyar-amerikai viszony új irányát mutatta az is, amikor David Cornstein új amerikai nagykövet 2018 nyarán megérkezett Budapestre. Négy olyan témát nevezett meg, amit kiemelten fontosnak tartott. Ezek közül három az amerikai geopolitikai érdekek érvényesítésével függött össze és csak a CEU Magyarországon tartása volt alapjogokat érintő ügy. Amikor azonban kiderült, hogy a CEU mindenképp elköltözik, akkor egyszerűen „két ember [Orbán és Soros] vitájának” minősítette a problémát. Cornstein korábban még azt is kijelentette, hogy nem látja a szabadságjogok csorbulását Magyarországon.

Az amerikai irányváltás mögött – Mitchell egy korábbi beszéde szerint – az a gondolat húzódik meg, hogy az Obama-kormány külpolitikája elhanyagolta, ezzel pedig Moszkva (és részben Kína) karjába lökte Magyarországot és a térség más országait. A mostani amerikai külügyi vezetés szerint viszont inkább az a fontos, hogy védelmi, biztonsági és energetikai kérdésekben a magyar és a többi térségbeli kormány kikerüljön a keleti befolyás alól és inkább az amerikai geopolitikai érdekeket támogassa. Ezért cserébe pedig el kell engedni az olyan témákat, mint a jogállamiság és a szabadságjogok hanyatlása.

Felfokozott türelmetlenség Magyarországgal szemben

A Direkt36 által megszerzett diplomáciai irat szerint Magyar Levente decemberi tárgyalásai ebben a szellemben zajlottak, viszont amerikai tárgyalópartnerei érezhetően frusztráltak voltak. Mitchell a korábbi, 2018 novemberi találkozásukhoz képest ugyanis

„negatívabb helyzetet vázolt fel, és több provokatív kérdést fogalmazott meg”.

A diplomáciai irat összefoglalója szerint Magyar Levente „politikai vonalon a korábbiaknál negatívabb, egyeztetett üzenetet kapott (…) Egyre nagyobb a nyomás az amerikai adminisztráción a Magyarországgal kapcsolatban kialakított, szövetségi politika miatt, miközben magyar oldalról az eredmények elmaradnak”.

Brian H. Hook, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter befolyásos politikai főtanácsadója még jobban ráerősített az üzenetre. A diplomáciai irat szerint érzékeltette a Magyarországgal szembeni

„felfokozott várakozást és türelmetlenséget”.

Az amerikai külügyminisztérium „komoly politikai kockázatot vállal és támadásokat kap a magyar kormánnyal kapcsolatos politikaváltás miatt. Magyar részről a kiemelt ügyekben nincs előrelépés, a Ljubisin-ügy is kudarcos. Nemcsak a demokratákkal, de a republikánusokkal szemben is védeniük kell Magyarországot. Mit mondhatnak, mikor az eredményekről kérdezik őket?” – vonta kérdőre Pompeo főtanácsadója Szijjártó Péter helyettesét.

A Direkt36 által megszerzett irat szerint a CEU Bécsbe költözése már csak említés szintjén jelent meg a tárgyalásokon. Az amerikai diplomaták leginkább olyan összefüggésben beszéltek az egyetem ügyéről, hogy az egy újabb tehertétel, ami miatt a külügyminisztérium védekezésre kényszerül az amerikai kongresszus bírálataival szemben. Az irat nem említi, hogy jogállamisággal, médiaszabadsággal, korrupcióval kapcsolatos bármiféle kritika elhangzott volna.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Terhelte viszont a magyar-amerikai viszonyt egy, a Direkt36 által feltárt történet és az arra adott magyar kormányzati reakció is. Ez annak a két orosz fegyverkereskedőnek a kiadatási ügye, akiket az amerikai és magyar rendőrök közös akcióban csaltak csapdába és fogtak el Magyarországon. A közös akció ellenére azonban a magyar állam végül nem az ügyüket felgöngyölítő Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak adta ki őket.

A Direkt36 orosz fegyverkereskedőkről szóló cikkének megjelenése után az amerikai külügyminisztérium – amely eredeti megkeresésünkre még nem kommentálta a történteket – közleményt adott ki, amiben hosszú idő után először bírálta a magyar kormányt. Az amerikai külügyi szóvivő azt írta, hogy a magyar kormány döntése „kérdéseket vet fel Magyarországnak a rendészeti együttműködés iránti elkötelezettségét illetően”. Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő válaszul az Egyesült Államokat azzal vádolta meg, hogy ők sem teljesítik a magyar kiadatási kérelmeket: „Szeretnénk felhívni az eset kapcsán véleményt formálók figyelmét arra a tényre, hogy az elmúlt öt évben Magyarország kilenc alkalommal fordult kiadatási kérelemmel az Amerikai Egyesült Államokhoz, amelyből az amerikai hatóságok nyolcat elutasítottak” – írta Kovács.

A témát Mitchell felhozta a Magyar Leventével folytatott megbeszélésén is. A magyar diplomáciai irat szerint „a Ljubisin-ügy kapcsán Mitchell kérte, hogy jelezzük számukra, ha nem vagyunk megelégedve az amerikai kiadatási gyakorlattal. Felsorolt nyolc kiadatási esetet, amelyben a magyar fél nem jogosan hivatkozik az amerikai eljárás kedvezőtlen döntésére (4 ügyben nem kaptak megfelelő bizonyítékot a magyar féltől, 2 ügy esetében az érintett személyek nem az USA-ban tartózkodtak, 1 ügyet a magyar fél nem vitt diplomáciai csatornákra, 1 ügyben 25 év börtönbüntetést kapott az elítélt.) […] „Mitchell államtitkár alapvetően azt nehezményezte, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő nyilvánosan kritizálta az amerikai kiadatási gyakorlatot nyolc esetre hivatkozva, miközben ők nyitottak megvizsgálni a magyar kifogásokat”.

Egy, a fenti amerikai-magyar kiadatási ügyekről információkkal rendelkező névtelenséget kérő forrás a Direkt36-nak azt mondta: a Kovács által emlegetett nyolc eset többségénél a magyar fél mulasztott, a magyar hatóságok ugyanis nem adták be a kiadatási kérelemhez szükséges dokumentumokat, illetve azután sem pótolták őket, hogy az USA ezt kifejezetten kérte tőlük. Egy esetben pedig Kovács egy olyan ember ügyére hivatkozik, aki nem is az Egyesült Államokban, hanem Kanadában tartózkodott. Kovács nem reagált a Direkt36 kérdésére, hogy továbbra is fenntartja-e állításait.

Van, amiben meggyőztük az amerikaiakat

A problémás ügyek mellett pozitívumok is előkerültek Magyar tárgyalásain. Az amerikai diplomaták többször kiemelték, mennyire hasonlít a Trump- és Orbán-kormány politikája. Ezen kívül dicsérték a közel-keleti újjáépítésben való magyar részvételt és az üldözött keresztényekért tett lépéseket. Mitchell megköszönte azt is, hogy „nem csak az EU-n belül, de az ENSZ-ben is kiállunk Izrael és a Jeruzsálemmel kapcsolatban hozott amerikai döntés mellett. Érdeklődött, hogy mikor helyezzük át a nagykövetségünket Jeruzsálembe”. Ugyanerre sürgette őt David Hale, az amerikai külügy politikai államtitkára is. Magyar Levente szerint Magyarország az EU-s országok között nem szeretne ebben első lenni – de ha mondjuk Olaszország, Románia vagy Csehország ezt meglepné, nem zárja ki, hogy Budapest kövesse példájukat. Sandra Oudkirk, az energiaügyek felelőse pedig azt köszönte meg, hogy a Mol már nem importál kőolajat Iránból.

A magyar külügyminisztérium egyik magas rangú vezetője is leginkább ezeket az ügyeket sorolta fel pozitív példaként a Direkt36-nak, mint amikben a magyar és az amerikai diplomácia együttműködik. A forrás szerint Magyarország „az amerikai külpolitika egyik legfontosabb európai támogatója az ENSZ-ben”, amire példa az ENSZ Globális Migrációs Csomagjának elutasítása, vagy az, hogy „megvétóztunk több, az amerikai külpolitikát elítélő nyilatkozatot az EU-ban”.

Előkerül olyan téma is Mitchell és Magyar tárgyalásán, amelyben korábban eltérő állásponton volt a magyar és az amerikai kormányzat, de a magyar érvek – a magyar diplomáciai irat szerint – végül meggyőzték az amerikai felet. Az Egyesült Államok diplomáciája az elmúlt években többször kritizálta nyíltan a magyar kormányt, amiért a magyar kisebbség számára hátrányos ukrán oktatási törvény miatt az Orbán-kormány 2017 őszén blokkolni kezdte Ukrajna NATO-közeledését. A helyzet a diplomáciai irat szerint mostanra némileg megváltozott.

„Ukrajna kapcsán az amerikai fél immár egyetért a magyar állásponttal a nacionalista ukrán hozzáállás és az oktatási törvény veszélyes precedensjellege tekintetében” – áll az iratban. Mitchell eszerint elismerte, hogy „az ukrán oktatási törvény kisebbségeket érintő magyar kifogásai legitimek, amelyeket az USA folyamatosan felvet az ukrán félnek”. Mitchell azt mondta, reményei szerint hamarosan engedni fog az ukrán kormányzat, és a külügyminisztérium egy magasrangú tisztviselője is azt mondta a Direkt36-nak, hogy az elmúlt hónapokban az ukránok konstruktívabbnak tűntek Szijjártó Péter tárgyalásain.

A magyar és az amerikai diplomácia közötti egyetértés azonban messze nem teljes Ukrajna kérdésében sem. Mitchell felemlegette Magyarnak, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédében „bufferországként” beszélt Ukrajnáról. Szerinte azonban Magyarországnak is „elemi érdeke”, hogy Ukrajna a Nyugathoz tartozzon, és Ukrajna lehet rá az esettanulmány, hogy „egy kis nemzetállam képes politikai függetlenséget kialakítani Oroszországgal szemben”.

A tárgyalásokról beszámoló diplomáciai távirat magyar készítői úgy értékelik, hogy az amerikai szenátusban „változatlanul meghatározó az Oroszországhoz fűződő viszony szemüvegén keresztül történő véleményalkotás”, míg „a demokrata többségű képviselőház miatt a State Departmenten a nyomás januártól csak növekedni fog”. Az irat konklúziója, hogy az amerikai külügyminisztérium a CEU és a Ljubisin-ügy miatt a főként a kongresszus és a média irányából érkező bírálatokat ugyan még tudja hárítani, de „szükségük van fő témákban történő előrelépésre”.

Mitchell és kollégái jelezték is Magyarnak, hogy mik ezek a témák. Sürgették, hogy legalább két energetikai projektben (a cseppfolyósított amerikai gáz fogadására alkalmas horvátországi LNG terminál és a román-magyar gázvezeték fejlesztése), illetve a védelmi együttműködés (DCA) kérdésében legyen együttműködő a magyar kormány.

Verseny a magyar gázcsapokért

2018 végén Zágrábban és Budapesten tárgyalt Francis R. Fannon amerikai energiaügyi államtitkár, akiről a diplomáciai irat szerint Mitchell azt mondta Magyarnak, hogy

„frusztráltan jött vissza Magyarországról, mert hazánk többször módosította álláspontját a Krk kapcsán”.

A szóban forgó Krk egy horvátországi sziget, ahol az amerikai cseppfolyósított gáz átvételére alkalmas tengeri terminál épül. Mitchell szerint azonban az amerikaiak csalódottak, mert Orbán Viktor miniszterelnök sokallta az amerikai gáz árát, amely 20 százalékkal magasabb a piaci átlagárnál. Az amerikaiak szerint azonban a gázbeszerzés stratégiai döntés, nemcsak az árnak kell mérvadónak lennie.

Mitchell a diplomáciai irat szerint „finoman kétségbe vonta” a magyarok elkötelezettségét az energiadiverzifikáció iránt. Szerinte a magyar kormány csak azért tárgyal erről a témáról az Egyesült Államokkal, mert így „jobb tárgyalási pozíciót képes kialakítani Putyinnál” az orosz gázszerződésről való alkudozásokhoz. Magyar Levente a kritikát azzal utasította vissza, hogy mind az energiadiverzifikáció, mind a jobb tárgyalási pozíció elérése érdeke a magyaroknak, előbbire a bizonyíték, hogy Románia és Horvátország irányába is kiépítette azokat a vezetékeket, amelyeket keresztül nem orosz forrásból származó földgázt lehet behozni Magyarországra. Magyar egy másik partnerével, David Hale politikai államtitkárral való tárgyalásán pedig visszautasította, hogy a magyar kormány a jelenleginél erősebben támogassa a krki gázprojektet. Azt mondta, hogy „az energiadiverzifikáció esetében mindent megtettünk, de gazdaságilag életképtelen kötelezettséget mi sem vállalunk”.

Az amerikai gázpiaci terjeszkedés mellett még egy olyan téma van, amelyben a diplomáciai irat szerint nem találja a kompromisszumot a magyar és az amerikai kormány, ami utóbbit frusztrálja. Az Egyesült Államok egy úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodást (DCA) akar kötni a régió államaival, köztük Magyarországgal. Ez a megállapodás rögzíti, hogy milyen szabályok szerint működhetnek szövetségesei területén az amerikai katonák. A DCA azért fontos az amerikaiaknak – mondta a Direkt36-nak név nélkül egy, az amerikai álláspontot ismerő magyar szakértő –, mert az Egyesült Államok úgy érzi, hogy európai szövetségesei a védelmi kiadások ígért növelése ellenére sem fog belátható időn belül érdemben hozzájárulni a kontinens biztonságához, így az USA legalább a saját katonai infrastruktúrájának jelenlétét, illetve hatékony és gyors mozgatását szeretné biztosítani.

Verseny a magyar szövetségért

A két ország 2017-ben kezdett el a DCA-ról tárgyalni, de egyelőre nem jutottak kompromisszumra. Vitás pont például, hogy a Magyarország területén a magyar törvényeket megsértő amerikai katonák ügyében az Egyesült Államok vagy Magyarország bíróságai járjanak-e el. A legjelentősebb vita azonban a diplomáciai irat szerint az úgynevezett általános mandátum: ennek lényege, hogy a DCA egyszeri megkötése és jóváhagyása után az Egyesült Államok a továbbiakban szabadon mozgathatná csapatait szövetségese, Magyarország területén.

Az Orbán-kormány az ország szuverenitására hivatkozva ebbe nem akar belemenni, és minden további csapat- és eszközmozgatáshoz külön parlamenti szavazással adna felhatalmazást. A diplomáciai irat szerint Magyar Levente is azt fejtegette Wess Mitchellnek, hogy „az általános mandátum a katonák mozgásával kapcsolatban az Alaptörvénybe ütközik”. Mitchell erre azt válaszolta, hogy tanulmányozta a magyar alkotmány vonatkozó részét, és szerinte „csak politikai akarat kérdése, hogy az Alkotmány vonatkozó pontját a megállapodás elérése érdekében kedvezően értelmezze a magyar fél”. Arra, amit a magyar fél kér, Mitchell szerint nincs precedens, és figyelmeztette Magyart: „ha nem lesz elmozdulás, akkor nem fogjuk megkötni a megállapodást”. Magyar Levente minderre úgy reagált, hogy „nyitottak vagyunk a megállapodás megkötésére, és annyira vagyunk rugalmasak, amennyire tudunk”.

A magyar kormány jogi kifogásokat hozott fel a tárgyalásokon, de az amerikaiak más okokat is sejtenek a háttérben. Egy, a tárgyalásokról közvetett információkkal rendelkező forrás szerint az amerikai kormány a megállapodásra várható orosz reakciótól való félelmet feltételezi a magyar kormány vonakodása mögött. Ha van is ilyen magyar aggodalom, Magyar Levente nem említette a washingtoni tárgyalásokon, sőt, ott kívánatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok katonailag elrettentse Oroszországot. „Miniszterhelyettes úr Lengyelország és a Balti országok kapcsán felhívta a figyelmet a konkrét orosz veszélytől való félelemre, ezért az amerikai katonai jelenlét kulcskérdés számukra” – áll az iratban, amely szerint Magyar hozzátette azt is, hogy az Orbán-kormány alá akarja írni a DCA-megállapodást, és utalt arra, hogy ebben a kérdésben februárban lehet előrelépés.

Egy névtelenséget kérő magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő azt mondta a Direkt36-nak a DCA körüli vitákról, hogy szerinte azt nem értik meg Washingtonban, hogy ötven év orosz megszállás és az ’56-os szovjet katonai intervenció után a szuverenitás részleges feladása miféle érzelmeket vált ki. „Nincs bajom az amerikaiakkal, nagyon rendesek, de azért mindennek van határa” – mondta.

Az amerikaiak közben pénzzel is próbálják ösztönözni a DCA aláírását. Az Egyesült Államok kongresszusa korábban megszavazott egy 55 millió dolláros (kb. 15 milliárd forint) hozzájárulást a magyar katonai infrastruktúra fejlesztésére. Ez a kezdeményezés hivatalosan független a DCA-tól, ám az amerikai diplomácia egyértelművé tette: olyan országnak, amelyikkel nincs megkötve megállapodás, nem folyósítják.

Új hangsúlyok a magyar külpolitikában

A diplomáciai iratban előkerül Orbán Viktor egy tavaly év végi állítólagos kijelentése is, amelyet a DCA-ről tárgyalva tett és ami meglepte az amerikaiakat. A Wall Street Journal és az Átlátszó hétfőn arról írt, hogy a magyar miniszterelnök az amerikai nagykövetnek és más diplomatáknak azt mondta: „azt akarja, hogy országa semleges legyen, mint Ausztria”.

Orbán kedden ezt álhírnek és zavarkeltésnek nevezte. Több jel is utal azonban arra, hogy a semlegességről szóló kijelentés valamilyen formában elhangzott. A Direkt36 két névtelenséget kérő forrásból úgy tudja, hogy Orbán akkor beszélt erről, amikor tavaly december 6-án, George H. W. Bush korábbi amerikai elnök halála után ellátogatott a Szabadság térre, hogy beírjon az amerikai nagykövetségen egy részvétnyilvánító könyvbe. Ekkor került sor egy nagyjából fél órás beszélgetésre közte és Cornstein nagykövet között.

A Direkt36 által megszerzett magyar diplomáciai irat szerint a kijelentés felmerült Magyar Levente washingtoni tárgyalásin is. A dokumentum szerint Wess Mitchell közölte a magyar diplomatával, hogy

„David Cornstein nagykövet szerint Orbán Viktor miniszterelnök úr kifejtette számára, hogy Magyarország lehet, hogy egy semlegesebb, Ausztriához hasonló pozíciót venne fel a katonákat érintő kérdésben”.

Mitchell hozzátette még, hogy „amennyiben igaz, akkor kérik, hogy azonnal jelezzük”. Ennél több részlet nem szerepel erről az iratban, így nem derül ki az sem, hogy Orbán pontosan milyen kontextusban mondta ezt a mondatot. A táviratban Orbán kijelentése nem ennyire egyértelmű feltételes módban szerepel („lehet, hogy egy semlegesebb, Ausztriához hasonló pozíciót venne fel”), így ennek alapján az sem világos, hogy mennyire gondolja komolyan ezt a szándékot.

Ausztria 1955-ben hirdette ki az örökös semlegességet – vagyis, hogy nem lép be a NATO-ba –, ami a Szovjetunió elvárása volt azért cserébe, hogy az ország visszanyerhesse szuverenitását. Orbán azonban sem a Cornsteinnel való beszélgetését ismerő források szerint nem utalt arra, hogy Magyarország NATO-val kapcsolatos politikája változott volna. Nem utal a NATO-ra a Magyar tárgyalásait összefoglaló diplomáciai irat sem. Orbán keddi nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy „Magyarország NATO-tagállam és az Amerikai Egyesült Államok szövetségese. Erről a magyar emberek népszavazáson döntöttek. Magyarország kormányának továbbra is az a célja, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló szövetségesi kapcsolatát erősítse”.

A DCA fontosságát jelezte az is, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter január 22-én felhívta Orbán Viktort és megvitatták a két ország „stratégiai kapcsolatai erősítésének fontosságát, beleértve a kétoldalú védelmi kapcsolatokat is”. A diplomáciai irat szerint Wess Mitchell és Szijjártó Péter soron következő februári találkozóján várhatóan eldől, megkötik-e a megállapodást. Bár Mitchell január 4-én beadta a lemondását, február közepéig még hivatalban marad. A Direkt36 magyar külügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, február 6-án Washingtonban találkozik Szijjártó Péterrel, hogy a megállapodást véglegesítsék. Ezen a megbeszélésen Mitchell mellett többek közt Cornstein nagykövet, az amerikai DCA-főtárgyaló és a Pentagon képviselője is jelen lesz. A magyar külügyminiszter a találkozót megelőzően a Fehér Házban Trump elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával, John Boltonnal is beszél a DCA-ról.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezt követően egy héttel indul első közép-európai körútjára. Február 13-14-án Lengyelországba utazik, 15-én pedig a BuzzFeed értesülése szerint Szlovákiában tárgyal (a diplomáciai irat szerint Szlovákia és az Egyesült Államok hamarosan megállapodnak a DCA-ről). Ezt követően érkezhet Budapestre, de az amerikai fél egyelőre Pompeo budapesti és pozsonyi útját sem erősítette meg. Orbán Viktor kedden azt mondta, hogy Magyarország erősíteni akarja a szövetségesi kapcsolatot, és „ennek szellemében készülünk Michael Richard Pompeo külügyminiszter úr budapesti látogatására”, de Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő szerint „nincs szó utazásról, amit jelen pillanatban bejelenthetnénk.”

Fektess be a demokráciába! Támogasd a Direkt36-ot, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.