Az ország egyik legrégebbi hőerőműve, az Oroszlányi Erőmű már másfél éve nem üzemel, de amikor egy forró júliusi napon felkerestük a telephelyét, az korántsem tűnt elhagyatottnak. Sorra érkeztek oda a kamionok, jó részük a miniszterelnök fiatalabbik öccsének, Orbán Áronnak a szállítmányozási cégétől.

A Nehéz Kő Kft. logóját viselő teherszállítók egy kanyar után, az erőmű területén tűntek el a szem elől, nem messze attól a töltéstől, amely mögött jelenleg helyreállítási, úgynevezett rekultivációs munkák zajlanak. A közel 2 milliárd forint értékű állami projekt keretében állítják vissza a korábbi erőművi tevékenység által roncsolt területek eredeti állapotát, az ehhez szükséges alapanyagokat pedig többek között Orbán Viktor édesapjának gánti bányájából szállítják.

Az Orbán család tagjainak tulajdonában lévő, bányászattal, építőelem-gyártással és szállítmányozással foglalkozó cégek látványosan növekedtek az elmúlt években. Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az Orbán-cégek kiemelkedő, évente már 4-5 milliárd forint bevételt elérő teljesítményéhez számos állami finanszírozású munka járult hozzá: az elmúlt években csatornázási beruházásokhoz, vasút-és autóút felújításhoz is szállítottak építőanyagokat.

Orbán Viktor az első miniszterelnöki ciklusa idején, 2001-ben még kifejezetten arra kérte az édesapját, hogy a cége ne szállítson követ az akkor folyó nagy állami autópályaépítéshez. Orbán a Direkt36-nak idén júniusban azt mondta, továbbra is fontosnak tartja, hogy édesapja ne vegyen részt állami beruházásokban. A miniszterelnök válaszai ugyanakkor arra utalnak, hogy azt nem tartja problémának, ha ezek a cégek csak a fő- vagy alvállalkozók beszállítóiként jelennek meg ezekben a projektekben. Annak ellenére mondta ezt, hogy a beszállító cégek is ugyanúgy közpénzből részesülnek, mint a beruházások magasabb szinten lévő résztvevői.

Az erőmű területén zajló munka megrendelői és kivitelezői nem árulták el, hogy a projekt összköltségéből mennyi pénz került az Orbán családhoz, és hogy a cégek pontosan milyen munkára kaptak megbízást. Ezekre a kérdéseinkre a projektben részt vevő Orbán-cégek, a Nehéz Kő Kft. és a Dolomit Kft. sem válaszoltak.

Hat bányász a közelben

Az Oroszlányi Erőmű a hatvanas évektől 2015 végéig termelt energiát, főként a Vértes-hegység nyugati felében, a Márkushegyi Bányaüzemben kinyert szénből. A szénégetés során keletkező hulladékanyagokat, például pernyét, hamut és salakot az erőmű mellett kialakított, összesen közel kétszáz hektáros területen helyezték el. A jelenleg zajló rekultiváció során ezt a lerakott hulladékot más, bányászati tevékenységből származó anyagokkal keverik, majd erre a fedőrétegre növényzetet telepítenek.

A hulladéklerakó lezárása és a rekultiváció elvégzése az erőmű üzemeltetőjének, a Vértesi Erőmű Zrt.-nek a feladata, amely az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-n keresztül százszázalékos állami tulajdonban áll. A munkát több szakaszra osztották, és közbeszerzési pályázatok útján választották ki a kivitelezőket.

A projekt második ütemét idén májusban indították, kivitelezését a budapesti Terra-Log Mélyépítő Kft. és a miskolci MENTO Környezetkultúra Kft. konzorciuma nyerte el. A nyilvános közbeszerzési iratok között elérhető, a beruházás alapinformációit tartalmazó szerződés szerint a kivitelezők jövő év január végéig 34 hektárnyi területet fognak rekultiválni. Az ide kerülő fedőréteghez közel 250 ezer köbméter anyagot – például bányászati melléktermékeket, humuszos talajt és tőzeget – terveznek külső helyszínről beszállítani.

Az Orbán család állami munkáiról szóló első cikkünk megjelenése után kaptuk azt az információt, hogy ebben a projektben beszállítóként vesz részt a miniszterelnök édesapjának cége is, akinek gánti bányája az erőműtől 30 kilométerre található. A Vértesi Erőmű Zrt. megerősítette, hogy az Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft. valóban szállít be anyagot a rekultiváció során felhasznált fedőréteghez, de arra a kérdésünkre már nem válaszolt, hogy a cég pontosan milyen típusú és mekkora mennyiségű anyagokat szállít a projekthez.

Július 5-én délelőtt, amikor a projekt helyszínén jártunk, egy óra alatt több mint tíz Nehéz Kő Kft. feliratú kamion fordult meg az erőműnél. Ezt az utóbbi években látványosan felívelő céget Orbán Viktor apja és két testvére alapította, tavaly év vége óta pedig a legfiatalabb testvér, Orbán Áron kizárólagos tulajdonában áll. Az erőmű portájához érkező kamionok szállítmányát nem lehetett látni, de a projektet ismerő, névtelenséget kérő forrásaink szerint a Dolomit Kft.-től származó zúzott követ szállították a rekultivációs projekthez.

A Vértesi Erőmű Zrt. szerint a Dolomit Kft. mellett még öt másik cég szállít be anyagokat a rekultiváció során használt fedőréteghez. „Az ellátásbiztonság érdekében a logisztikailag és gazdaságosság szempontjából elérhető bányákból történik az anyag beszállítása, 6 anyaglelő helyszínről” – írta a Vértesi Erőmű Zrt. a Direkt36 kérdésére.

A beszállítóként megnevezett öt másik cég közül egy erősítette meg telefonon a Direkt36 kérdésére, hogy valóban beszállítója a projektnek, míg kettő vállalkozás nem válaszolt kérdésünkre. Kettő megkérdezett cég viszont azt közölte, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. állításával ellentétben nem szállított anyagokat a rekultiváció során használt fedőréteghez.

A Vértesi Erőműtől e-mailben kértük az ellentmondás tisztázását, de többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak. A cég eredetileg nettó 1,37 milliárd forintot szánt a munkára, de a projekt végleges ára nettó 1,99 milliárd (bruttó 2,52 milliárd) forintra emelkedett. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a miniszterelnök édesapjának a cége milyen áron szállítja be a projekthez megrendelt anyagokat. A megkérdezett beszállító cégek a projekt alvállalkozóihoz, az alvállalkozók a fővállalkozókhoz, a fővállalkozók pedig a projektet megrendelő Vértesi Erőmű Zrt.-hez irányítottak minket, amely végül nem indokolta meg, miért nem válaszol a kérdéseinkre.

A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk.