Szokatlan tranzakciók tucatjaira figyeltek fel 2011-ben a Deutsche Bank amerikai részlegénél. Egy Guarantee Agency nevű karibi offshore cég több tízmillió dollárt utalt el rajtuk keresztül a világ különböző pontjain lévő bankszámlákra. A bank annyira gyanúsnak tartotta a tranzakciókat, hogy több bejelentést is tett az amerikai pénzügyminisztérium nyomozó csoportjánál, amely többek között pénzmosásgyanús eseteket vizsgál.

A Deutsche Bank szokatlannak találta például azt, hogy a tranzakciók egy jelentős része kerek összegű volt, és nem volt világos, hogy pontosan milyen célból történtek. A bankot emellett láthatóan zavarta az is, hogy nem tudta, pontosan ki is áll a karibi cég mögött.

Ennek kiderítéséhez Magyarországon keresztül vezetett az út, de a Deutsche Bank itt akadályokba ütközött.

A Guarantee Agency ugyanis az egyik legnagyobb magyar pénzintézetnél, az MKB Banknál vezette a számláját, de a bank elzárkózott attól, hogy információkat adjon ki az ügyfélről. Nem ez volt ugyanis az első eset, hogy a Deutsche Bank gyanúsnak találta a karibi cég tranzakcióit, és amikor egy korábbi alkalommal megkereste az MKB-t, hogy árulja el, ki a Guarantee Agency tulajdonosa, akkor erre elutasító választ kapott.

„Tájékoztatjuk, hogy a helyi banktitok szabályok miatt nem tudunk több adatot átadni az ügyfelünkről” – írta az MKB.

Ez az üzenetváltás abból a bizalmas iratcsomagból derült ki, amelyet egy nemzetközi újságírócsapat dolgozott fel az elmúlt közel másfél évben. A nyomozás alapját olyan titkos jelentések adták, amelyeket az Egyesült Államokban működő bankok küldtek be az amerikai pénzügyminisztériumnak általuk gyanúsnak tartott tranzakciókról. A BuzzFeed News amerikai szerkesztőség szerzett meg több mint 2100 ilyen titkos jelentést, majd ezeket megosztották az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, amely koordinálta a közel 90 országra kiterjedő nyomozó munkát. Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt a projektben.

Az iratokban számos más alkalommal tűntek fel magyar bankok különböző gyanúsnak tartott tranzakciók résztvevőiként. Pusztán az iratok alapján nehéz megállapítani, hogy az utalások tényleg szabálytalanok vagy jogsértőek voltak-e, és a magyar pénzintézetek gyakran csak egy sokszereplős láncolatok egy-egy állomásaként szerepelnek az utalásokban. Annyi azonban mindenképp kiderül a dokumentumokból, hogy a magyar bankrendszeren keresztül is hajtottak végre olyan tranzakciókat, amelyek célja vagy eredete megkérdőjelezhető volt.

A Guarantee Agency esete azért is figyelemre méltó, mert nemcsak a Deutsche Banknak szúrtak szemet a cég utalásai. A Direkt36 kutatásai azt mutatják, hogy a cég érintett volt egy több millió fontos brit csalási ügyben is. Brit bírósági iratok szerint egy hitelkártya csalásokért elítélt csoport egyik tagja több százezer fontot mozgatott át a Guarantee Agency-n keresztül. Az nem világos, hogy a cég már akkor is az MKB ügyfele volt-e, de a bírósági iratok megjegyzik, hogy a cégnek már abban az időben is egy magyar banknál volt a számlája.

Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy az MKB miért védte annyira a Guarantee Agencyt az amerikai érdeklődéssel szemben. Amikor a Deutsche Bank az MKB egy másik offshore céges ügyfeléről érdeklődött – amelynek 2012-ben voltak szokatlan tranzakciói –, akkor a magyar pénzintézet vonakodás nélkül kiadta a kért információkat.

Az MKB Bank azt közölte, hogy a banktitokra vonatkozó szabályok miatt nem válaszolhatnak a kérdéseinkre. Nem segített a bank abban sem, hogy elérjük a Guarantee Agency-t. A cégnek nincs fellelhető honlapja, és az egyedüli ismert címe egy postafiók a Saint Vincent és Grenadine-szigetek nevű karibi országban.

Titkos jelentések gyanús üzletekről

A kiszivárgott iratok olyan jelentések, amelyeket amerikai bankok és egyéb pénzügyi cégek küldtek be az Egyesült Államok pénzügyminisztériumán belül működő Financial Crimes Enforcement Networknek. Ez a FinCEN néven ismert szervezet központi szerepet tölt be a pénzmosás elleni globális küzdelemben. A pénzmosás lényege, hogy az illegális tevékenységből – például drogkereskedelemből – származó pénzt a bűnöző csoportok megpróbálják bejuttatni a bankrendszerbe és úgy feltüntetni, mintha törvényes üzletekből szerezték volna.

A tényfeltáró projektet vezető ICIJ elemzése kimutatta, hogy a kiszivárgott iratok szerint 1999 és 2017 között a jelentéseket tevő bankok legalább 2 ezer milliárd dollárnyi tranzakció esetében állapították meg pénzmosás vagy más bűncselekmény gyanúját. Ez a hatalmas összeg is csak egy apró töredéke a bankrendszeren belüli gyanús tranzakcióknak. Míg a mostani kiszivárgott dokumentumokban 2100 jelentés szerepel, valójában évente akár több mint egymillió ilyen jelentés is készül az Egyesült Államokban.

Magyarországon a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája fogadja a pénzmosás gyanús bejelentéseket. Tavaly több mint 14 ezer ilyen esetet vizsgált a NAV, ezek közül több mint 8 ezret banki bejelentések alapján.

A kiszivárgott iratok minden korábbinál mélyebb betekintést adnak a nemzetközi tranzakciók titkos világába, ahol gyakran tűnnek fel offshore cégek mögé bújó ügyfelek, köztük bűnözők is. Az ICIJ kutatásai szerint a bankok úgy mozgatnak hatalmas összegeket, hogy nem is tudják, pontosan ki áll a tranzakciók mögött, és akkor sem tesznek semmit, amikor nyilvánvaló, hogy pénzmosásgyanús ügyletekről van szó.

Az iratokban több magyar bank is előkerül, de a dokumentumok a legtöbb esetben nem részletezik, hogy milyen szerepet játszottak a gyanúsnak tartott tranzakciókban. Kivételt jelentenek a Guarantee Agencyről szóló iratok.

A cégről három jelentés is szerepel a kiszivárgott dokumentumok között. A Deutsche Bank nevű német óriásbank amerikai leánycége küldte be a jelentéseket az amerikai pénzügyminisztériumnak, jelezve, hogy 2011 első felében több mint 51,3 millió dollár értékben találtak szokatlan utalásokat a cég részvételével a saját rendszerükben. Ezekben a Guarantee Agency vagy a tranzakció kezdeményezőjeként vagy címzettjeként tűnt fel.

A tranzakciók elemzése során a Deutsche Bank problémásnak tartotta, hogy az utalások egy jelentős része „nagy, kerek összegű dollár” tranzakció volt. Emellett megjegyezték, hogy az utalások tárgyaként sokszor csak annyi volt megjelölve, hogy „hitel” vagy „szerződés”, a Deutsche Bank pedig „független kutatása során nem tudta megerősíteni az üzleti célját ezeknek a tranzakcióknak”.

„Ha az utalás céljánál csak annyi szerepel, hogy hitel vagy szerződés, az nagyon kevés” – mondta a Direkt36-nak egy a nemzetközi pénzügyi szektorban dolgozó magyar forrás. „Minden egyes alkalommal ügyelni kell arra, hogy ne csak a közleménybe írják be az utalás célját, hanem akár a szerződést is be kell mutatni a banknak” – tette hozzá.

A jelentések felsorolják, hogy milyen más cégek, magánszemélyek és bankok voltak részesei az ügyleteknek, de azt nem részletezik, hogy konkrétan ki mennyi pénzt adott, illetve kapott. A cégek és a magánszemélyek említésekor általában a néven kívül semmilyen más információt nem adnak meg (például címet vagy magánszemélyek esetén születési dátumot), így nehéz beazonosítani őket.

Az iratokból kiderül, hogy a beazonosítás a Deutsche Banknak is gondot okozott. A német óriásbanknak azt sem sikerült kideríteni, hogy egyáltalán ki áll a tranzakciókban főszerepet játszó Guarantee Agency mögött. A rendelkezésükre álló iratokból annyit tudtak csak biztosan, hogy a cég a karibi Saint Vincent és Grenadin-szigetekre van bejegyezve, és így úgynevezett offshore társaságnak számít.

Az offshore cégek olyan – gyakran a karibi szigetvilágban vagy más egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre, pénzmosásra vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbujtatására.

A Deutsche Bank úgy próbálta megismerni a Guarantee Agency tulajdonosi hátterét, hogy megkereste a cég számlavezető bankját, a magyar alapítású, de a kérdéses időszakban még német tulajdonban lévő MKB Bankot. Ezt még a 2011-es tranzakciók előtt tette meg, mivel már azt megelőzően is felfigyeltek szokatlan, a Guarantee Agency részvételével zajló utalásokra. Ekkor kapták azt az elutasító választ az MKB-tól, hogy a banktitokra hivatkozva nem adhatók ki információk a cég tulajdonosairól. Az MKB hozzátette ugyanakkor, hogy „fokozott megfigyelési státuszba vettük az ügyfelünket, és szükség esetén megtesszük a meghatározott lépéseket a hatóságok felé a vizsgálat eredményétől függően”.

Mivel az MKB Bank nem válaszolt a kérdéseinkre, így nem derült ki, hogy ez a fokozott megfigyelési státusz mit jelentett, illetve, hogy a bank miért utasította el a Deutsche Bank kérését. A kiszivárgott iratokból kiderült, hogy az MKB Bank nem mindig volt ilyen titkolózó az ügyfeleit illetően. 2012-ben például az MKB Bank mindenféle aggály nélkül átadott információkat a Deutsche Banknak egy izraeli-orosz kötődésű offshore cégről, amely szintén nála vezetett bankszámlát – derül ki a kiszivárgott iratokból.

A Guarantee Agency-vel kapcsolatos titkolózás már csak azért is figyelemre méltó, mert – mint az a Direkt36 kutatásaiból kiderült – a cég már a Deutsche Bank által gyanúsnak talált utalások előtt évekkel érintett volt egy határokon átívelő bűnügy nyomozásában.

Csalás Nagy-Britanniában

2005. szeptember 29-én Londonban a Victoria metróállamosnál a rendőrség egy rutinellenőrzés során igazoltatott egy lengyel állampolgárságú férfit, akinél találtak negyven mobiltelefonkártyát és ezer font készpénzt. Mivel ez gyanúsnak tűnt, később az otthonát is átkutatták, ahol további kártyákra bukkantak, majd a további vizsgálódás feltárta, hogy a férfi egy nemzetközi hitelkártya csaló hálózat tagja volt.

A másfél éven át tartó nyomozás során kiderült, hogy a csoport mintegy 32 ezer hitelkártya adatait lopta el, amikről aztán jelentős összegeket emeltek le. A bűnszervezet tagjai rendszeresen jártak luxusutazásokra, és megvásároltak számos nagyértékű ingatlant Londonban és környékén, valamint Spanyolországban.

A nyomozással összefüggő, a Direkt36 birtokába jutott egyik iratból kiderül, hogy a hatóságok a pénz útját követve találkoztak a Guarantee Agency nevével is. A társaság egyik tagja ugyanis több tranzakció során közel félmillió dollárt utalt át a cégnek. A pénz elvileg hitel volt a Guarantee Agency számára, de a nyomozás során feltárt dokumentumokból úgy tűnt, hogy a cég már aznap vissza is fizette a kölcsönbe kapott pénzeket. A nyomozati iratokból nem világos, hogy mi volt ezeknek a tranzakcióknak a célja.

Bár a dokumentumokból az nem derül ki konkrétan, hogy a Guarantee Agency konkrétan mely banknál vezette a számláját, de a brit hatóságok azt megjegyezték, hogy „a cég Magyarországon bankol”. Az MKB Bank nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy már akkor is ők vezették-e a Guarantee Agency számláját, illetve, hogy volt-e tudomásuk a brit nyomozásról. A nyomozást végző brit hatóságok szintén nem reagáltak a megkeresésünkre.

A brit nyomozással kapcsolatos iratokat az OCCRP tényfeltáró hálózat Investigative Dashboard nevű szolgáltatása segítségével szereztük be.