„Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer” – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a rá jellemző magabiztossággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramját. Az MNB célja a programmal az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.

A programot a kisebb gazdasági szereplőknek – az úgynevezett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak – hirdették meg, a kedvezményezettek között ugyanakkor feltűnik az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává nőtt Tiborcz István, a miniszterelnök veje is.

Tiborcz ingatlanos cégcsoportja évente milliárdos hasznot termel, és a Forbes magazin tavalyi becslése szerint ezzel a 60. legértékesebb magyar tulajdonú vállalkozás. A jogi besorolás szerint még ezzel a teljesítménnyel is középvállalkozásnak minősül a cégcsoport, amelynek egyik tagja, a BDPST Zrt. vett fel 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt az MNB programjának segítségével. Ezzel váltotta ki egy budapesti ingatlanfejlesztéshez korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét.

A Direkt36 kutatása szerint Tiborczhoz köthető más vállalkozók is részt vettek a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő jegybanki programban. Így jutott 1,72 milliárdos kölcsönhöz annak a Sájer Gábornak a vállalkozása, aki korábban Tiborcz közvilágítási pályázatokon taroló cégét, az Eliost vezette. Kedvezményes feltételekkel kapott közel egymilliárdos nagyságú hitelt egy ismert pécsi szálloda felújítására Czéh-Tóth Márk, aki Tiborcz egyik közeli ismerősének az üzlettársa.

A program a jegybank refinanszírozásával történik, ami azt jelenti, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelez, amelyek ezután adják tovább a hitelt a vállalkozásoknak. Tiborcz és üzlettársai a hiteleiket minden esetben állami tulajdonú bankoktól kapták, a BDPST Zrt. például a Budapest Banktól. A BDPST Zrt. annak ellenére folyamodott állami bankhoz kedvezményes hitelért, hogy Tiborcz korábban még arról beszélt, távol akar maradni az állami vagy önkormányzati ügyektől.

Az NHP Hajrá keretében közel egy év alatt összesen 31 ezer vállalkozás jutott különböző méretű hitelekhez. Az MNB kimutatása szerint a kedvezményezettek több mint fele mikro- és kisvállalkozás volt, és a kölcsönt kapók többsége legfeljebb tízmilliós nagyságrendben vett fel hitelt. Tiborcz és a hozzá kötődő emberek cégei ehhez képest jóval nagyobb, milliárdos tételben kaptak segítséget.

A jegybank a Direkt36-tal azt közölte, hogy az NHP Hajrá keretében eddig megkötött 45 500 ügyletből 155 esetben fordult elő, hogy a hitel mértéke meghaladta az egymilliárd forintot. Azt banktitokra hivatkozva nem árultak el, hogy kik voltak az érintettek. A BDPST Zrt. kölcsönéről azt írták: a cégek hiteleiről nem ők döntenek, ennek ellenére szerintük indokolatlan lenne kizárni a programból azokat a cégeket, amelyek évek óta nyereségesen, hatékonyan működnek. A BDPST Zrt., a Budapest Bank, valamint Czéh-Tóth vállalkozásai nem reagáltak a kérdéseinkre.

Tiborcz jobb kamatra váltott

A kormány tavaly tavasszal egymás után jelentette be azokat a lépéseket, amelyekkel a járvány okozta gazdasági nehézségeket próbálták ellensúlyozni. Ehhez csatlakozott a Matolcsy György vezette jegybank is, amely több intézkedést is bejelentett. Ezek egyike volt, hogy visszahozzák az MNB egyik korábbi programját jóval kedvezőbb feltételekkel, méghozzá NHP Hajrá néven.

Erre az MNB először 1500 milliárd forintot különített el, amit aztán később több lépcsőben 3000 milliárd forintra bővített. A programban a mikro-, kis- és középvállalkozások olcsón, legfeljebb 2,5 százalékos kamatra és fix kamatozással kaphatnak hitelt. Ennek minimális összege 1 millió, a felső plafonja pedig 20 milliárd forint. A kölcsönt akár 20 éves futamidőre is lehet igényelni. Ezt a cégek különböző célokra, beruházásra, hitelkiváltásra, de még a cég napi működésével összefüggő feladatokra, például bérfizetésre is felhasználhatják.

Az igénylők egyike Tiborcz István cége, a BDPST Zrt. volt. A 2015-ben alapított vállalkozás jelentős ingatlanportfolióval rendelkezik a fővárosban és vidéken egyaránt. A Forbes magazin a 60. helyre tette a céget és a leányvállalatait tömörítő csoportot a legértékesebb magyar magántulajdonban lévő cégeket tartalmazó tavalyi listáján. A Forbes Tiborcz cégcsoportjának értékét 11,5 milliárd forintra becsülte, amely a magazin összesítése szerint 2019-ben 5,8 milliárdos nyereséget termelt.

A BDPST Zrt. számos ingatlanprojektjének egyike a Budapest belvárosában, a Szabadság téren található, részben műemléki védettség alatt álló Adria-palota felújítása. A cég 2019 márciusában jelentette be, hogy megvásárolta az épület jelentős részét. Ehhez az állami tulajdonú Budapest Banktól (BB) vettek fel egy 2,99 milliárd forintos kölcsönt még 2019-ben. A cégbíróságon fellelhető dokumentumok szerint ez a hitel változó kamatozású volt: a 2,5 százalékos kamathoz ugyanis hozzájött még egy folyamatosan változó érték is.

A BDPST Zrt. tavaly júliusban ezt a hitelszerződést váltotta ki egy másik BB-hitellel, amelyet a bank az NHP Hajrá keretében nyújtott a cégbírósági dokumentumok szerint. Ez a hitel valamivel nagyobb összegű, 3,025 milliárd forint, viszont a kamata már fixen 2,5 százalék. Tiborcz cégének ez nemcsak azért érte meg, mert alacsonyabb lett a hitel kamata, hanem azért is, mert a fix kamattal kiküszöbölte a korábbi kamatkockázatot. A BB számára pedig azért volt előnyös, mert a bank a többi pénzintézethez hasonlóan az NHP Hajrá keretében nulla százalékos kamatra kap hitelt a jegybanktól.

Tiborcznak más cége is kapott korábban közpénzt. Az Elios Innovatív Zrt. nevű cége korábban több közvilágításfejlesztési pályázatot is elnyert, amelyeknél az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szabálytalanságokat talált. Tiborcz a cégből való kiszállása után azt mondta, megértette, hogy a miniszterelnök rokonaként távol kell maradnia az állami vagy önkormányzati ügyektől. Ezt követően a BDPST Zrt. a különböző ingatlanprojektjeihez többször is kapott állami banki hiteleket. Tiborcz ezt azzal magyarázta, hogy ezek nem állami támogatások, hanem hitelek, amelyeket vissza kell fizetni.

Tiborcz tanácsadója

A Budapest Bank nyújtott kedvezményes jegybanki hitelt Tiborcz egyik ismerőse, Sájer Gábor vállalkozásának is. Sájer 2012 és 2016 között volt az Elios Innovatív Zrt. cégvezetője, majd vezérigazgatója, vagyis abban időszakban, amikor a cég számos közvilágítási pályázatot elnyert. Tiborcz és Sájer kapcsolata az Eliosból történő kiszállásuk után is megmaradt, a Válasz online korábbi cikke szerint ugyanis Sájer külsős tanácsadóként segítette Tiborcz cégét az Adria-palota megvásárlása idején.

Tiborcz István Orbán Viktorral, Forrás: Orbán Viktor Facebook

A BB Sájer cégének, a Nexteen Zrt.-nek tavaly október végén nyújtott egy 1,72 milliárd forintos hitelt. A hitelszerződést néhány nappal azelőtt írták alá, hogy a BB és más bankok részvételével létrejött a kormányközeli Magyar Bankholding Zrt., amelynek köszönhetően a magyar állam közvetett tulajdona megszűnt a Budapest Bankban. A cégbíróságon elérhető dokumentumok szerint a Nexteen Zrt. is az NHP Hajrá keretében kapott hitelt, amelynek kamata fixen 2,5 százalék. A Nexteen Zrt. több olyan cég tulajdonosa, amelyek napelemparkok létesítésével foglalkoznak. A mostani BB-hhitel fedezeteként ezekre a napelemes cégekre jegyeztek be jelzálogot.

A Nexteen Zrt. a Direkt36-tal azt közölte, hogy miután a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményében deklarálta, hogy “a hitelprogram a kis és középvállalkozások új beruházásainak támogatására, növekedésre, fejlesztésre és működési finanszírozására jöhetett létre”, így az ő cégük “is jogosulttá vált a programban való részvételre.”

A pécsi szál

Részt vett a  programban a Tiborczhoz áttételesen kötődő Czéh-Tóth Márk is. A pécsi vállalkozó öt trafikkoncessziót nyert el 2013-ban, amelyek működtetésére alapított egy céget is. Egy másik vállalkozása pedig 2014-ben felszámolói jogosultságot szerzett egy állami pályázaton. Mindkét cégben Czéh-Tóth üzlettársa a mai napig Hamar Endre, aki régóta közeli kapcsolatot ápol Tiborcz Istvánnal. Hamar és Tiborcz együtt volt tulajdonos 2010 és 2013 között a Hamar & Tiborcz Kft-ben, de Hamar egy időben Tiborcz legfontosabb ingatlanos vállalkozásában, a BDPST Zrt.-ben is részvényes volt. A BDPST jogi képviseletét pedig továbbra is Hamar ügyvédi irodája látja el.

Czéh-Tóth két cége, a Hotel Palatinus Kft. és HotelKer Kft. jutott kedvezményes hitelhez. Ez a közjegyzői kamara úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásából derül ki, amely a cégek banki kölcsöneiről tartalmaz információkat. Eszerint a két cég a jegybank NHP Hajrá programjának keretében kapott kölcsönt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A bejegyzésből a hitel összege nem derül ki, csak az, hogy a két cég vagyonára május végén 970 millió forint értékben jegyeztek be jelzálogjogot az MFB javára. Ez pedig az esetek többségében megegyezik a felvett kölcsön összegével. A hitellel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az MFB-nek, a bank ezekre üzleti és banktitokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.

A Hotel Palatinus Kft. és HotelKer Kft. tavaly januárban jelentette be, hogy megvették a Pécs belvárosában található, több mint százéves Palatinus Hotelt, aminek a felújítását is tervezik. A projektre nemcsak kedvezményes hitelt kaptak, hanem tavaly májusban az is kiderült, hogy ezen felül 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban is részesültek a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Ez utóbbi egy komoly visszhangot kiváltó program volt, amellyel az állami ügynökség a járvány miatt nehéz helyzetbe került turizmust támogatta, a pályázat legnagyobb nyertesei azonban a kormányközeli vállalkozók voltak.

Tiborcz és ismerősei nem magántulajdonban lévő kereskedelmi, hanem állami bankoktól kapták a kedvezményes hiteleiket. Ez pedig azért figyelemreméltó, mert ha egy állami bank ügyfele nem tud törleszteni, akkor ez az állam, vagyis áttételesen az adófizetők vesztesége lesz.

A jegybank április elején közölt statisztikái alapján a Tiborczéknak nyújtott milliárdos hitelek jóval magasabbak annál, mint amit a program többi résztvevője átlagosan kapott. Eszerint közel egy év alatt 31 288 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez. Ezek átlaga a beruházási hitel esetén 36,7 millió forint, a hitelkiváltási kölcsönnél pedig 222,6 millió forint volt. A jegybank szerint a források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmaduk pedig kisvállalkozásokhoz került.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.