Tavaly már átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett Antall Péter, a közpénzből működő Antall József Tudásközpont Alapítvány (AJTK) igazgatója – másfélszer többet, mint egy évvel korábban, derül ki a szervezet legfrissebb pénzügyi beszámolójából. A néhai miniszterelnök fiának juttatásaira 2020-ban összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben Antall fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.

A Tudásközpont pénzügyeit közben a NAV is vizsgálja, júniusra több AJTK-s munkatársat is beidéztek meghallgatásra. Az adóhatóság az AJTK 2019-es gazdálkodása miatt indította a vizsgálatot, de kiemelten foglalkozik egy új szolgáltatásukkal is, amely az alapítvány szakmai anyagait teszi elérhetővé egy online adatbázisban. Sok anyag ingyenesen letölthető, bizonyos tartalmakért azonban – annak ellenére, hogy közpénzből készültek – külön kell fizetni.

A Direkt36 májusban tárta fel az AJTK költekezésének visszásságait, amelyet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján többek között arról írtunk, hogy az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is. A szervezet egyfajta családi üzletként is működik: Antall Péter felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.

Az AJTK közleményben reagált a Direkt36 cikkére. Ebben többek között azt írják, „az AJTK-t tudatosan lejárató, gazdálkodását és működését rossz színben feltüntető cikkek létrejöttét az alapítvány a közelgő választási kampányok sajnálatos velejárójának tekinti”, de cikkünk konkrét állításaival szemben nem kértek helyreigazítást.

Antall Péter fizetése az AJTK szerint az „az államigazgatásban dolgozó államtitkárok fizetéséhez van igazítva” – ami jelenleg havonta bruttó 1,75 millió forint. Azonban a fizetés nem pont ugyanaz, mint az AJTK pénzügyi beszámolókban szereplő juttatás. A juttatásba ugyanis a fizetésen kívül például a jutalmakat és mindezek járulékait is beleszámolják. A Direkt36 kérdésére az AJTK közölte, hogy Antall Péter az államtitkári szintű havi fizetése mellett a brüsszeli irodájuk vezetéséért is vesz fel tiszteletdíjat. Ezen kívül 2020-ban egyszeri, jubileumi jutalmat kapott az alapítvány 10 éves és a brüsszeli iroda 5 éves fennállása alkalmából. A szervezet a Direkt36 kérdésére nem közölte, hogy mekkora volt az említett tiszteletdíj és jutalom pontos összege, és azt sem árulták el, hogy mekkora volt Antall nettó keresete.

Az AJTK-nál tavaly átlagosan 40 ember dolgozott, de a személyi jellegű kiadásokra fordított pénz 19,7 százaléka csak az igazgató juttatására ment el. Egy évvel korábban, átlagosan 42 munkavállaló mellett ugyanez az arány még 11,3 százalékos volt, vagyis Antall Péter juttatásai arányaiban is nagyot nőttek. Az igazgató juttatása már korábban is meredeken emelkedett: 2013-ban még csak havi átlag 719 ezer forintot kapott, 2019-ben már 4,6 milliót.

Az Antall-házaspár jövedelmi helyzetének javulására utal az is, hogy tavaly új lakásba költöztek: Pesthidegkúton, a természetvédelmi terület határán, egy lakóparkban vásároltak egy 225 négyzetméteres, négy plusz két félszobás, panorámás sorházi lakást. Az AJTK korábban azt írta a Direkt36 erre vonatkozó kérdésére, hogy az ingatlant saját forrásból, részben örökségből és hitelből fizették ki.

A Miniszterelnökség és a NAV is vizsgálja a szervezetet

Korábbi cikkünk nyomán a Miniszterelnökség – az AJTK működésének fő támogatója – vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, az AJTK a „jó gazda gondosságával” költötte-e a rábízott közpénzt. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 8-án tartott Kormányinfón csak annyit mondott, hogy a vizsgálat még tart. Cikkünk megjelenése előtt újra rákérdeztünk a vizsgálatra a Miniszterelnökségnél, válasz egyelőre nem érkezett.

Mint korábban megírtuk, az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az AJTK kasszája gyakran kiürült, az alkalmazottak többször heteket, hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Bár az AJTK-t tavaly is nagy összeggel, 824 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség, és további két minisztériumtól is kaptak milliós nagyságrendben pénzt, a legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a mérleg 2020-ban ismét negatívba fordult. Az alapítvány 26,6 milliós veszteséget hozott össze annak ellenére, hogy tavaly az év nagy részében a járvány miatt sem konferenciákat, sem külföldi utazásokat nem lehetett bonyolítani.

A beszámolóban azzal magyarázzák a veszteség kialakulását, hogy „a mérleg szerinti eredmény a készletekre elszámolt értékvesztés miatt mutat veszteséget”. Az AJTK szerint ez a könyvkiadási tevékenységükkel függ össze, mert „az értékvesztés oka, hogy a könyvek bekerülési költsége magasabb, mint amennyiért értékesítésre kínáljuk”. Az utazások pedig valóban elmaradtak tavaly a járvány miatt, de a konferenciákat megtartották online. Bár a helyszínbérletet megspórolták, „a professzionális digitalizációhoz szükséges költségek merültek fel tételként” – válaszolták a Direkt36 kérdésére.

Antallék a pénzügyi gondjaikat – további támogatások gyűjtése mellett – egy részben fizetős szolgáltatással tervezik megoldani. Az éves beszámolóban ugyanis azt írják: „A saját tőke pótlására a vezetés további forrásbevonás érdekében folytat adományozókkal, egyéb szervezetekkel tárgyalásokat. Az elmúlt évek tudományos munkájának összefoglalásaként elindította a Digitális Tudástár fizetős alkalmazását is, amely további bevételeket jelent.”

A Tudástárat 2021 elején indította az AJTK. Ez egy olyan online adatbázis, az AJTK kiadványai, kutatási anyagai, szakmai publikációi tölthetők le. “A Digitális Tudástár egyszerre örökségmegóvás és egyben egy könyvtár funkciót is magával hordoz, hogy a fiatalok, felsőoktatásban tanulók, illetve szakmai érdeklődők számára is segítséget nyújtson tanulmányaikban, munkájukban” – olvasható a szolgáltatás honlapján.

Az anyagok egy része – az AJTK szerint évi szinten mintegy száz- százötven elemzés, ismeretterjesztő írás és a rendezvényeik felvételei, podcastek – most regisztrációval, ingyenesen érhető el, más részük azonban a „prémium” kategóriába kerül, ezek csak 2500 forintos éves előfizetés ellenében érhetők el. Ilyen például az AJTK negyedévente megjelenő Fókuszban című külpolitikai magazinja és olyan tudományos elemzések, amelyek „szintén ellenérték ellenében, ún. extra tartalmakként érhetőek el, melynek oka, hogy egy mélyebb, részletesebb elemzést nyújt egy-egy adott és szakmailag, szakterületileg speciálisabb témában az előfizető számára” – írta az AJTK.

A platform eddig egy, az AJTK ügyeit ismerő forrás szerint nem túl sikeres, csupán néhány előfizetője van, vagyis számottevő bevételre egyelőre nem számíthatnak belőle. Az előfizetők pontos számára vonatkozó kérdésünkre az AJTK nem reagált.

A Digitális Tudástárral ráadásul gondok akadtak: a NAV adóellenőrzést indított – eredetileg az alapítvány 2019-es gazdálkodása miatt –, de ennek keretében vizsgálják a csak később létrehozott Digitális Tudástár ügyét is.

Az adóhatóságot többek között az érdekli, hogy a közpénzből működő alapítvány a közpénzből létrehozott tartalmainak egy részét miért teszi fizetős szolgáltatássá. A NAV júniusra már az AJTK több munkatársát is beidézte meghallgatásra az ügyben.

Az adóellenőrzéssel kapcsolatban a sem az AJTK, sem a NAV nem adott tájékoztatást a Direkt36-nak arra hivatkozva, hogy adótitokról van szó. A kérdésünkre, hogy ez egy közpénzből működő közhasznú alapítvány adóellenőrzésére is vonatkozik-e, az adóhatóság azt felelte, hogy adóalanytól függetlenül minden adózással kapcsolatos adatot és iratot titokban kell tartaniuk.

A címlapi képet Murányi János készítette.