Kényelmetlen napja volt augusztus 16-án Tasó László fideszes államtitkárnak, aznap javította és egészítette ki több ponton összesen tizenegy vagyonnyilatkozatát. Ez hálátlan feladat lehetett Tasó számára azután, hogy júliusban még több interjúban és Facebook-bejegyzésben bizonygatta, hogy a nyilatkozatai rendben vannak, minden olyan információt feltüntetett bennük, amire a vagyonnyilatkozati szabályok kötelezik. A javításokból az derül ki, hogy Tasó végül belátta, hogy ez nem volt igaz.

A Direkt36 a 444.hu-val és a Transparency Internationallel közös projektjében még nyáron közölt több cikket azokról a képviselőkről, akik kihagytak vagy hibásan tüntettek fel valamit a vagyonnyilatkozataikban. A cikksorozat foglalkozott Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárral, aki éveken át kihagyott a vagyonnyilatkozataiból olyan értékes földterületeket, amelyek a tulajdonában voltak. Más hibákat is vétett, például hallgatott több millió forintnyi, földjei után járó állami támogatásról.

Tasó nyilvánosan egyszer sem ismerte el, hogy hibázott, sőt, több felháborodott nyilatkozatban tagadta cikkünk állításait és tett személyeskedő megjegyzéseket a cikk szerzőjére. „Ön tájékozatlan és rosszindulatú, megrendelésre dolgozó, fizetett provokátor” – reagált például emailben még a cikk megjelenése előtt neki feltett kérdésekre. Az ATV Híradójának pedig azt nyilatkozta, hogy a Direkt36 újságírója „sok esetben mellényúlt, vagy szándékosan ferdítette el [a valóságot]. Én inkább erre gyanakszom.” Közleményt is kiadott, amely szerint „az újabb valótlan állítások és szándékosan meghamisított adatok, a rágalmazások és nyilvánvaló lejárató szándék miatt Tasó László […] a cikk szerzője ellen büntetőfeljelentést tesz, a hírportállal szemben helyreigazítási pert indít.” Nyilvánosan legalább nyolc alkalommal ígért jogi lépéseket.

Csak akkor tudjuk ellenőrizni a hatalmat, ha vannak támogatóink. Támogasd te is a Direkt36-ot!

Tasó – ígéretével szemben – végül nem kért helyreigazítást a Direkt36-tól. Zaklatás miatt tett ugyan feljelentést ismeretlen tettes ellen, a BRFK nyomozást is elrendelt, de később bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. Végül pedig Tasó mégis úgy döntött, hogy kijavítja a korábban bemutatott hibák többségét a 2006-14 közötti vagyonnyilatkozataiban, bár ezt nem kommunikálta nyilvánosan.

Miről derült ki, hogy mégis Tasó Lászlóé?

Tasó augusztus 16-i javításai során utólag beírt a vagyonnyilatkozataiba összesen 8,35 millió forintnyi támogatást, amelyeket a földjei után folyósított neki az évek során az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal). Tasó ezen kívül összesen tíz korábbi nyilatkozatába is beírta azt a két telket, amelyeket még 2002-ben vásárolt, de 2006-2014 között nem tüntetett fel a nyilatkozataiban.

Javította legutóbbi, 2015-ről szóló vagyonnyilatkozatát is, amiben a Direkt36 korábban nem talált hibát. Ebben az államtitkár pontosította egy földjei után járó támogatás összegét, mert rájött, hogy a korábban beírtnál 150 ezer forinttal kevesebb pénzt kapott.

Nem változtatta meg viszont a vagyonnyilatkozataiban a tulajdoni arányokat egy 2 hektáros ingatlan és egy 12 hektáros erdő esetében. Ezeket éveken át úgy tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban, hogy felerészben a tulajdonosuk, pedig a tulajdoni lapok szerint egyedül az övéi voltak. Tasó ezt később azzal magyarázta, hogy az ingatlanok fele „házastársi jogon” a feleségének a tulajdona. Ilyen valóban előfordulhat például házastársi vagyonközösség esetén, az pedig nem egyértelmű a vagyonnyilatkozati szabályokból, hogy az ilyen közös tulajdont hogyan kell feltüntetni a képviselői nyilatkozatokban. A két ingatlan ma már teljes egészében Tasó feleségének a tulajdona.

Megkérdeztük Tasótól, miért változtatta meg a vagyonnyilatkozatait azután, hogy nyáron még tagadta, hogy azokkal bármi probléma lenne. Megkérdeztük azt is, mit szól ahhoz, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást a zaklatás miatt tett feljelentése ügyében. A kérdéseket ismét provokatívnak minősítette és érdemben nem reagált rájuk. Csak megismételte, hogy „az összehangolt és megszervezett provokáció megrendelői, valamint végrehajtói beazonosíthatók, ellenük a jogi lépéseket megtettem, a közvéleményt azok eredményéről tájékoztatni fogom”.

Mi lett a többiekkel?

Tasóval együtt  17 politikusról derítettük ki, hogy a vagyonnyilatkozataikból kihagyták az államtól kapott agrártámogatásokat, holott azokat fel kellett volna tüntetniük. Közülük többen vitatták, hogy ezeket a pénzeket – amelyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) folyósított – be kellett-e egyáltalán vallani, míg mások elnézést kértek a hibáért és megígérték, hogy pótolják a kimaradt összeget.

A tizenhét érintett képviselőből tízen valóban javították a vagyonnyilatkozataikat – sokan több évre visszamenőleg korrigálták az adatokat. Összesen több mint 27 millió forintot vallottak be így utólag. A nyilatkozatokat javító politikusok a következők: Szabó Zsolt (Fidesz), Sós Tamás (MSZP, már nem képviselő), Földi László (KDNP), Tasó László (Fidesz), Nagy István (Fidesz), Volner János (Jobbik), Győrffy Balázs (Fidesz), Bánki Erik (Fidesz), Magyar Zoltán (Jobbik). Szintén javította a nyilatkozatát a fideszes Pesti Imre, aki korábban nem tüntette fel egy budapesti családi házon levő haszonélvezeti jogát, de ezt augusztusban pótolta.

Voltak ugyanakkor olyan politikusok, akik továbbra sem javították hiányos vagy hibás vagyonnyilatkozatukat. Összesen 9 millió forintnyi MVH-s támogatást hagyott ki a vagyonnyilatkozataiból Hanó Miklós (Fidesz, jelenleg nem képviselő, hanem békéscsabai alpolgármester), Tóth József (Fidesz, már nem képviselő), Simonka György (Fidesz), Boldog István (Fidesz), Herman István (Fidesz, már nem képviselő) és Tilki Attila (Fidesz). Egy részük vitatta, hogy mulasztott, más részük pedig nem akart nyilatkozni, vagy nem reagált nyári megkeresésünkre.

Ezeket a képviselőket ismét megkerestük. Tóth József tartotta magát korábbi magyarázatához: az MVH-s támogatások odaítéléséről sokszor decemberben érkezik tájékoztató, de a pénzt csak a következő év elején folyósítják, a vagyonnyilatkozatait évről évre kitöltő könyvelők így mindig a következő évben tüntetik fel az összeget. Boldog István annyit mondott, hogy szerinte a vagyonnyilatkozata rendben van, ha nem így lenne, javított volna. Egy 300 ezer forintba kerülő tanfolyam közpénzből támogatott tandíja hiányzik a nyilatkozatából, de szerinte ezt nem kellett feltüntetni. „Befizettem a tandíjat, és a tanfolyam elvégzése után visszakaptam ezt az összeget. Semmilyen plusz bevételem nem keletkezett” – jelentette ki.

A többiek nem reagáltak az emailben feltett kérdésünkre, és az elmúlt napokban telefonon sem voltak elérhetők.

Sorozatunkban külön cikkben foglalkoztunk még a fideszes Becsó Zsolttal, akinek az esete a vagyonbevallási rendszer hibájára mutatott rá. Egy Becsó érdekeltségébe tartozó cég több tízmillió forint közpénzt kapott egy teniszcentrum és egy hollókői vendégház fejlesztésére. Ennek a cégnek Becsó nem közvetlenül, hanem egy másik cégen keresztül a résztulajdonosa. A vagyonbevallási szabályok nem írják elő egyértelműen az ilyen áttételes érdekeltségek bevallását és Becsó is épp ezzel magyarázta, hogy miért hagyta ki a céget a vagyonnyilatkozataiból. Ezt annak ellenére is megtehette, hogy a cég működését pont ugyanolyan szabadon befolyásolhatja, mintha az a közvetlen tulajdonában lenne. Becsó tehát nem sértette meg a vagyonnyilatkozati szabályokat, de az eljárása ellentétes a rendszer szellemiségével, ami a képviselők vagyonosodásának átláthatóvá tételét szolgálja.

Rajta kívül a DK-s Varju Lászlóról is cikket írtunk, aki a vagyonnyilatkozatai alapján szinte teljesen vagyontalan, viszont több cégben is van tulajdonrésze, melyek a családja megélhetésének mintegy felét biztosítják – többek között egy panziójuk van Dunaharasztiban. Bár utolsó vagyonnyilatkozata neki is pontos volt, korábban még a cégei egy részét sem tüntette fel. Varju a korábbi nyilatkozatait, melyből egyes cégeket „rendetlenségből” kihagyott, nem korrigálta, de többször elnézést kért a hibákért.

Csak akkor tudjuk ellenőrizni a hatalmat, ha vannak támogatóink. Támogasd te is a Direkt36-ot!