Az Orbán-kormány ugyan a migránsok és menekültek előtt szinte teljesen lezárta a határokat, a sokat kritizált letelepedési kötvényprogram éveken keresztül hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok – többek közt politikusok és állami cégvezetők – is kaptak magyar papírokat, és több esetben arról is sikerült megbizonyosodni, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója és egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott orosz üzletember is a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyfele volt, bár azt a BMH-nál nem árulták el, hogy pontosan milyen minőségben.

A kutatómunka alapját azok az információk képezték, amikhez a Direkt36 és a 444 jutott hozzá idén év elején. Januárban mindkét szerkesztőséghez egy-egy feladó nélküli boríték érkezett, amelyben számos ország – köztük Oroszország – állampolgárainak a neve szerepelt. A feladó szerint ezek az emberek részt vettek a magyar kötvényprogramban, és ezt most több orosz szereplővel kapcsolatban sikerült is megerősítenünk.

Például az orosz törvényhozás alsóházának, a Dumának az egyik tagja, Vlagyimir Blockij közölte, hogy ő és családtagjai is a kötvényprogramon keresztül szereztek magyar papírokat. Azt mondta, hogy ez még azelőtt történt, hogy képviselő lett volna, és a megválasztása után állítása szerint lemondott a magyar papírokról. Blockij mellett több orosz állami cégvezető is elismerte, hogy magyar tartózkodásra jogosító dokumentumokat szerzett, volt olyan is, aki a kötvényprogramos vásárlásról is beszélt.

A névtelen forrás által megosztott orosz nevek között feltűnt az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is. Róla a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátorunk is azt állította, hogy részt vett a programban, a Bevándorlási Hivatal pedig elismerte, hogy Szergej Nariskin fia ügyfelük volt, de azt nem árulták el, hogy ez pontosabban mit jelent. Bár több csatornán keresztül is kerestük Nariskinékat, nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A nevek között szerepelt Dimitrij Boriszovics Pavlové is. Ő egy, a Kremllel szoros kapcsolatot ápoló, sokat jótékonykodó és az Orosz ortodox egyház környékén is aktív üzletember, akit több orosz újság is összefüggésbe hozott a moszkvai maffia egyik csoportjával. Pavlov nem reagált a megkereséseinkre, ugyanakkor a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátorunk, ahogy a Nariskin fiáról, róla is azt állította, hogy részt vett a programban és a BMH-nál is arról beszéltek, hogy a férfi ügyfelük volt.

“Nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen figyelemreméltó és releváns, ha ilyen magas beosztású állami, politikai szereplők, illetve az ő családtagjaik vásárolnak magyar, EU-s tartózkodásra is feljogosító letelepedési kötvényeket”

– mondta a Direkt36-nak Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi munkatársa. “A magyar és EU-s biztonsági szolgálatok fokozott érdeklődését is kiválthatja egy-egy ilyen kötvényvásárlási szándék, hiszen a nevezett szereplők beosztásuk, hivatalos ügyeik miatt egyébként is szabadon utazhatnak mindenfajta különösebb procedúra nélkül az EU-ba” – tette hozzá a korábbi titkosszolga. Megjegyezte, hogy a magyar és uniós szolgálatok kiemelt feladata, hogy vizsgálják, a kötvényvásárlásra jelentkező “milyen szintű kapcsolatban áll az orosz biztonsági szolgálatokkal és ennek milyen kockázatai lehetnek Magyarországra, illetve az Európai Unióra nézve”.

A magyar hatóságok szerint minden kérvényező szigorú biztonsági átvilágításon esett át, az ellenőrzés pontos folyamatáról azonban nem közöltek részleteket. Korábbi cikkeinkben idéztünk azonban két, az ellenőrzés menetét ismerő forrást, akik szerint az átvilágításokkal nem volt minden rendben. Egyikük szerint a programban részt vevő külföldiek mennyisége és az idő rövidsége miatt nem folyhatott valódi felderítés, különösen, hogy a letelepedési programmal egy időben zajlott a határon túli magyar állampolgárok honosítása is, ami kezelhetetlen mennyiségű munkát adott a biztonsági ellenőrzésekkel foglalkozó hatóságoknak. Ahogy azt nemrég megírtuk, egy emberiség elleni bűncselekményekkel összefüggésbe hozott szíriai pénzember például mindössze tíz nap alatt szerzett magyar tartózkodási engedélyt, és négy munkanap elegendő volt neki, hogy a magyar papírok megszerzéséhez átmenjen a nemzetbiztonsági ellenőrzésen.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal most az orosz érintettekkel kapcsolatos újságírói kérdéseinkre közölte, hogy adatvédelmi okok miatt nem adhatnak ki információkat, és a nekik küldött hivatalos közérdekű adatkéréssel sem jártunk sikerrel. A VolDan Investment Limited – az egyetlen cég, amely oroszok számára árulhatott értékpapírokat a program keretében – csupán azt közölte, hogy „semmiben nem tudnak segíteni”.

Az orosz hírszerző főnök fia

A nekünk januárban elküldött nevek között szerepelnek az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) jelenlegi vezetőjének, Szergej Nariskinnek a családtagjai. A szovjetek polgári titkosszolgálatának, a KGB-nek több utódszervezete is létezik a mai Oroszországban, ezek közül az SZVR foglalkozik klasszikus külföldi hírszerzéssel. Nariskint 2016 októberében nevezték ki a szervezet élére, de korábban is fontos pozíciót töltött be: 2011 végétől közel öt éven keresztül ő volt az orosz parlament alsóházának, a Dumának az elnöke.

A krími válságot követően, 2014-ben a Duma elnökeként – több magas rangú orosz tisztviselővel együtt – Nariskin felkerült az EU szankciós listájára, amiért nyilvánosan támogatta az orosz erők Ukrajnába telepítését. A listán szereplő emberek európai vagyonát befagyasztották, és utazási tilalmat rendeltek el ellenük.

Szergej Nariskin 39 éves fia, Andrej apjához hasonlóan az orosz állam közelében maradt, bár sosem vállalt politikai szerepet. Egy 2012-es orosz Forbes cikk szerint az orosz elektromos hálózatért felelős állami óriáscég igazgatósági tagja lett, korábban pedig egy hasonló profilú szentpétervári cégben is feltűnt, ami például a 2014-es Szocsi olimpia előkészítésénél kapott megbízásokat. Jelenlegi munkahelyéről vagy üzleti tevékenységéről nem találhatók nyilvános információk. Andrej Nariskin feleségével és két gyerekével közösen szerepel a nekünk küldött nevek közt. Közösségi oldalakra posztolt képek szerint a család az elmúlt években több európai országban is megfordult, az egyik családtag 2016-ban a Budai Várban készült fényképeket töltött fel magáról, szeptember elején pedig a magyar parlament előtt fotózkodott.

Andrej Nariskint több csatornán, írásban kérdeztük arról, hogy ő és a családtagjai szereztek-e magyar tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, de nem reagált a megkeresésünkre. Az SZVR sajtóirodája csak azt írta a kérdéseinkre, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörükbe. A Novaja Gazeta egyik, az SZVR-hez közel álló forrása azt mondta, hogy „tudják [az SZVR-nél], hogy a letelepedési engedélyes helyzet valódi, de nem hiszik, hogy ebből bármi probléma származhatna, így nem fognak reagálni”. A magyar kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátorunk azt mondta Nariskin fiáról, hogy vásárolt magyar papírokat.

Miután újságíróként nem tudtunk hivatalos megerősítést szerezni, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő segítségét kértük. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény 9. paragrafusa szerint a képviselők valamennyi államigazgatási szervhez és közintézménybe szabadon beléphetnek, és az állami szervek dolgozóinak kötelező az országgyűlési képviselők kérdéseire válaszolniuk. A BMH annyit árult el Hadházynak, hogy volt Andrej Nariskin nevű ügyfelük, de sem azt nem mondták meg, hogy kapott-e tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt Magyarországon, sem azt, hogy ha igen, akkor milyen jogcímen.

Bár nem derült ki egyértelműen, hogy Nariskin családtagjai milyen eljárásban vettek részt, egy, a Magyarországra érkező külföldiek átvilágításának menetét ismerő forrásunk azt mondta:

“Amikor a hatóság felméri, hogy valaki milyen kockázatot jelent Magyarország számára, akkor nemcsak az adott személyt vizsgálják az átvilágításkor, hanem a környezetét és családtagjait is, ezt hívják környezettanulmánynak.”

Szerinte egy olyan személy nagyon problémás, akinek közvetlen családtagjai között ilyen magas rangú hírszerzőt találni, és emiatt politikai beleegyezés nélkül aligha dönthetnek egy ilyen ügyben az átvilágítást végző állami hivatalok.

Nariskin kötvényvásárlása nem csak magyar szempontból lehet érdekes. A letelepedési programról szóló korábbi cikkünkben éppen az Oroszországban magyar kötvényeket forgalmazó cég, a VolDan működését ismerő informátorunk beszélt arról, hogy az orosz vezetés egyáltalán nem nézi jó szemmel, ha az országból pénzt visznek ki a tehetősebb polgárok. Ezen felül a hírszerzési világban külön ellentmondásos, hogy egy nemzeti szolgálat vezetőjének közvetlen családtagja egy másik országban szerez magának papírokat, tartózkodási vagy letelepedési engedélyt.

Hat ember kapott golyót a születésnapi buliban

A névtelen levélben a 444 és a Direkt36 részére elküldött nevek között szerepelt Dimitrij Borisovich Pavlové is. Arról, hogy a férfi magyar papírokat szerzett egy, a letelepedési programmal kapcsolatos hatósági eljárásokra rálátó forrás is beszélt, illetve az ő esetében is merősített annyit a BMH Hadházy Ákos képviselőnek, hogy a férfi ügyfelük volt. Bár Pavlov neve nem túl ismert, a tavaly ősszel rendezett születésnapi partiján történtek sokat elárulnak róla.

2017. november 17-én este az orosz viszonyokhoz képest is durva lövöldözés tört ki a moszkvai Oko nevű felhőkarcoló tövében. A toronyház Crystal Ballroom nevű étteremében ünnepelte 50. születésnapját az orosz éjszakában csak Pavlik becenéven ismert Dimitrij Borisovich Pavlov. Az angol nyelvű orosz lap, a Crimerussia, és más oldalak szerint több mint 200 vendég jelent meg, köztük az orosz éjszakai élet ismert arcai, politikusok és üzletemberek, például az orosz milliárdos Gavril Yushvaev, a Hegyi Zsidók Világkongresszusának elnökhelyettese. Miközben a vendégek az étteremben buliztak, a felhőkarcoló alján helyi idő szerint est fél kilenc körül parkolási vita alakult ki a hegyizsidó-alelnök sofőrje, a földszinten hagyott különböző testőr csapatok, illetve az épület biztonsági szolgálata között. A vitából előbb dulakodás, aztán lövöldözés lett, ami az épület alsó néhány szintjére, majd születésnapi bulinak otthont adó Crystal Ballroom étteremre is átterjedt. Egy ember meghalt, öten megsérültek, főleg a testőrök közül, de lövést kapott a buli DJ-je is.

A moszkvai felhőkarcoló tövében történt tűzharcról készült tudósítások részletesen beszámolnak Pavlov előéletéről. Több lap is megemlíti, hogy 20 évvel korábban testi sértés miatt egy alkalommal elítélték, ahogy azt is, hogy a férfi orosz belügyi források szerint a 2000-es évek elején az “Izmaylovsky” nevű Moszkvában működő szervezett bűnözői csoportot vezette.

Dimitrij Pavlov manapság jótékonykodó ingatlanfejlesztőként pozícionálja magát, Yurfinkollegiya nevű cége bevásárlóközpontokat üzemeltet, és ingatlanügyekben ad jogi tanácsokat. Ő maga ezen kívül egy Anastasios nevű alapítvány vezetőjeként az Orosz ortodox egyházat segíti, például templomok felújításában működik közre. Pavlov saját életrajza szerint támogatta még az árvákat, a veteránokat, az élsportolókat, segélyszállítmányt küldött a 2008-as háborúban Dél-Oszétiába, és szervezett jótékonysági koncertsorozatot az orosz titkosszolgálat, az FSZB javára, szóval általánosságban véve szívesen állt be a Kreml számára kedves ügyek mögé. A hála, úgy tűnik, nem maradt el, oldala szerint az elmúlt években kitüntetéseket kapott az Orosz ortodox egyháztól, a védelmi minisztériumtól és az elnöki hivataltól is.

Magyarország és a Duma

Az orosz törvényhozás egykori és jelenlegi tagjai között is akadt, aki magyar tarzókodási engedélyt kapott. Vlagyimir Blockij – aki a kötvényvásárlást telefonon erősítette meg a Novaja Gazeta újságírójának – azt mondta: “Körülbelül három hónapig tartott a folyamat, az orosz Sberbank nyújtott szolgáltatásokat az ügyfeleknek. A bank lépett kapcsolatba egy magyar ügyvédi irodával, amely mindent elintézett.” Blockij azt nem részletezte, melyik magyar ügyvédi iroda és pontosan mikor foglalkozott a jelentkezésükkel.

Egyes orosz állampolgárok számára problémás lehet a külföldi papírok szerzése, mivel az orosz törvények a magas rangú tisztviselőknek tiltják, hogy más országokban szerezzenek állampolgárságot vagy tartózkodásra jogosító dokumentumokat. Blockij is erre utalva hangsúlyozta azt, hogy lemondott a magyar papírjairól, amikor 2016 szeptemberében, a Kommunista Párt tagjaként orosz parlamenti képviselőnek választották. „Egy képviselőnek nem lehetnek külföldi papírjai, be kell tartanunk a törvényeket” – mondta. A Forbes magazin szerint Blockij 2017-ben Oroszország 48. leggazdagabb köztisztviselője volt, a családi vagyonát 2016 végén 263 millió rubelre (akkori árfolyamon 1,2 milliárd forintra) becsülték.

Az orosz parlament egy korábbi képviselője, Iliaz Muszlimov – akinek a neve ugyancsak szerepelt a nekünk küldött borítékban – szintén telefonon erősítette meg, hogy kapott magyar tartózkodásra jogosító engedélyt. További részleteket azonban nem akart elárulni, így azt sem mondta el, hogy kötvényvásárlásért cserébe kapta-e a magyar papírjait. Muszlimov 2007 és 2011 között volt parlamenti képviselője a kormányzó Egyesült Oroszország Pártnak, és segítette Putyin elnöki kampányát is. Muszlimov kiemelte, hogy a magyar tartózkodásra jogosító engedélyét akkor kapta meg, amikor már nem volt orosz parlamenti képviselő.

Roszatom, Gazprom, Aeroflot

Jevgenyij Evsztratov, az új magyar atomerőművet építő orosz vállalat, a Roszatom egyik korábbi vezetője szintén feltűnt a névtelen forrástól kapott adatok között. Evsztratov a Roszatom igazgatóhelyettese volt 2008-tól 2011-ig, amikor letartóztatták egy 110 millió rubeles (akkori árfolyamon közel 740 millió forintos) sikkasztás gyanújával. Közel három hónapot volt őrizetben, majd 2011 novemberében szabadon engedték, és végül 2016-ban megszüntették az ellene folyó eljárást.

Egy Evsztratovhoz közel álló forrás szerint a férfi a saját védelme érdekében, már az őrizetből való kiengedése után akart magyar tartózkodásra jogosító papírokat szerezni, de azt nem közölte, hogy ezeket a kötvényprogram keretében igényelte-e. A forrás állítása szerint a magyar hatóságok végül elutasították Evsztratov jelentkezését az orosz államhoz való kötődése miatt. Evsztratov jelenleg egy elektronikai eszközök nagykereskedelmével foglalkozó állami tulajdonú vállalat, a Radiopriborsnab vezetője.

Az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom egyik leányvállalatának, a Gazprom Nyeftnek a vezérigazgató-helyettese, Alekszej Jankevics neve szintén szerepelt a névtelen forrás által küldött adatok között. A Novaja Gazetának egy, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy Jankevics valóban szerzett magyarországi tartózkodásra jogosító papírokat, de a forrás azt nem részletezte, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt-e.

Andrej Kalmikov, az Aeroflot orosz állami légitársaság fapados leánycégének vezetője megerősítette, hogy magyar letelepedési engedélyhez jutott a kötvényprogram révén. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem sértette meg az orosz törvényeket, mert ő nem kezel államtitkokat. Közölte, hogy értesítette az orosz belügyminisztériumot a magyarországi papírok megszerzéséről. Kalmikov hozzátette, hogy utazási célból tett szert a dokumentumokra.

A magyar papírok megszerzésének folyamatáról Kalmikov azt mondta, hogy mindenről a VolDan gondoskodott, és három hónapot vett igénybe az eljárás. Kalmikov szerint ők intézték az ujjlenyomatvételt is, amely a moszkvai magyar követség konzulátusán zajlott, a letelepedési kötvényt pedig végül futárszolgálattal kapta meg.

Rogántól jött a letelepedési program ötlete

A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. Más európai országokban is működnek hasonló programok. Külföldi újságok beszámoltak arról, hogy például Ciprus és Málta programján keresztül Putyinhoz közel álló orosz üzletemberek is európai tartózkodásra jogosító papírokhoz jutottak.

A magyar többek közt abban különbözött más országok programjaitól, hogy a szabályok szerint a befizetett pénz nagy részét a kötvények lejáratakor visszakapják a befektetők. A kötvények forgalmazására a Rogán-féle gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választott ki néhány, jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú céget. Ezek a vállalkozások milliárdokat kerestek az ügyfeleknek felszámolt 40-60 ezer eurós kezelési költségen, illetve a letelepedési kötvények kamatain. A közreműködő vállalkozások jelentős részét összefüggésbe hozták Rogán Antallal és Habony Árpáddal is. A kínaiak letelepedését intéző, tehát messze a legnagyobb forgalmat bonyolító kötvényes cég intézte például Habony Árpád és akkori barátnőjének hongkongi helikopterútját 2015-ben.

A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Ezek túlnyomó többsége kínai állampolgár volt, de több százan jelentkeztek a programba Oroszországból és a Közel-Keletről is. A magyar hatóságok azonban adatvédelmi okokra hivatkozva megtagadták a kötvényvásárlók nevének kiadását.

Roman Slejnov a Novaja Gazeta tényfeltáró rovatának szerkesztője.