Célba vették az izraeli Pegasus kémszoftverrel Patócs Ilona ügyvédet, aki többek közt a Prisztás-gyilkosságért börtönre ítélt Hatvani Istvánt is védi – derítette ki a Direkt36. A tapolcai védőügyvéd telefonszáma is benne van abban a több mint 300 magyar számot is tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, melyben az izraeli kémprogramot gyártó NSO Group külföldi kliensei által kiválasztott megfigyelési célpontok szerepelnek.

Az ügyvédet 2019 nyarán célozták meg a Pegasusszal, nem sokkal azt követően, hogy váratlan fordulatot vett ügyfelének, Hatvani Istvánnak az évek óta húzódó büntetőügye. 2019 nyarán a szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč az előző évben tett rendőrségi vallomása után már a bírósági tárgyaláson is magára vállalta Prisztás József alvilági kapcsolatokkal rendelkező üzletember 1996-os meggyilkolását. A merénylet elkövetésével egészen odáig Patócs védencét, az akkorra már hét éve börtönben ülő Hatvanit vádolták.

Az ügyvéd mindvégig azt állította: védence ártatlan, a Hatvani mellett szóló tanúvallomásokat szándékosan figyelmen kívül hagyták, és valójában politikai okok fűződtek az elítéléséhez. Hatvanit ugyan Roháč vallomása miatt szabadon engedték, de később a másodfokon eljáró bíróság visszaküldte a börtönbe letölteni a büntetéséből még hátralévő éveket.

Nem Patócs az egyetlen ügyvéd a Pegasus-célpontok között. A Direkt36 korábban több befolyásos ügyvéd telefonszámát is beazonosította az izraeli kémszoftver célpontjai között – ilyen volt például Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, vagy Nagy Ajtony Csaba, Simicska Lajos bizalmasa.

Ahogy azt korábban megírtuk, a telefonszámok alapján beazonosított összesen legalább tíz ügyvéd annak ellenére válhatott megfigyelési célponttá, hogy az ügyfeleikkel való kommunikáció titkossága – az ügyvédi titok intézménye – elviekben munkájuk törvényileg is garantált alapja. Csakhogy a magyar megfigyelési szabályok olyannyira lazák, hogy az ügyvédi titoktartás sem jelent alóluk kivételt.

Ügyvédi kamarai vezetők korábban a Direkt36-nak elmondták, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva ügyvédeket is bármikor minden további nélkül meg lehet figyelni. Bár büntetőügyekben csak akkor lehet titkos információgyűjtést alkalmazni ügyvédek ellen, ha konkrétan velük szemben merül fel bűncselekmény gyanúja, a megfigyelt ügyvéd csak akkor értesülhet utólag a megfigyeléséről, ha végül meg is gyanúsítják bűncselekménnyel. Amennyiben mégsem válik belőle gyanúsított, jó eséllyel sosem fog tudomást szerezni a lehallgatásról.

Patócs Ilona ellen 2019-es Pegasus-célponttá válását követően semmilyen büntetőeljárás nem indult, és nem is értesítették őt semmiféle megfigyelésről.

Az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti, hogy a célszemély telefonját valóban sikerrel fel is törték, ezt egyértelműen csak a telefon vizsgálata mutathatja ki. Patócs esetében technikai okokból nem tudtuk ezt az elemzést elvégezni, ugyanis olyan androidos készüléket használt, melyet a Pegasus kimutatására eddig kifejlesztett módszerekkel nem lehet megvizsgálni.

Az ügyvéd szerint Pegasus-célponttá válása Roháč vallomástételével függhet össze, ugyanis a megelőző évben, 2018-ban már volt rá példa, hogy a Roháčcsal való beszélgetéseit lehallgatták – csak akkor még a szlovák férfi oldaláról folyt a megfigyelés. „Az tehát, hogy lehallgatják a beszélgetéseimet, nem új” – mondta a Direkt36-nak Patócs Ilona. „Az viszont, hogy a személyem a megfigyelés célpontja, és hogy ezzel betörnek az otthonomba, az igen” – tette hozzá az ügyvéd, arra utalva, hogy a kémszoftver gyakorlatilag lehallgatókészülékké tudja változtatni a telefont a mikrofon és a kamera bekapcsolásával.

Patócs jogi lépéseket szeretne tenni, ezért hetedikként csatlakozik a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) hat ügyfeléhez (akiknek zöme újságíró, köztük ennek a cikknek a társszerzője, Panyi Szabolcs), akik Pegasus-megfigyeléseik miatt eljárásokat kezdeményeznek Magyarországon, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bizottság előtt, illetve Izraelben.

Az ügyvéd azt is hozzátette, hogy felháborítónak találja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrég befejezett vizsgálatát, amely szerint minden vizsgált esetben törvényesen használták idehaza a Pegasust, és büntetőfeljelentést fog tenni az ügyvédi titoktartás megsértése miatt. Patócs elmondta, azért is vállalja névvel a történetét, mert szerinte a jogi lépések mellett a legfontosabb a nyilvánosság. „Nem szabad hagyni, hogy elaludjon ez az ügy” – mondta.

A TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté közölte, hogy szerencsésnek tartják, hogy Patócs Ilona is csatlakozik a megfigyelés miatt eljárást kezdeményező ügyfeleikhez, mert az ő esete alkalmas annak az igazolására, hogy a titkos megfigyelés magyar szabályai az ügyvéd-ügyfél kommunikáció bizalmasságának követelményét is megsértik.

„A magyar megfigyelési jogszabályok nincsenek tekintettel arra, hogy bizonyos hivatások gyakorlói kommunikációjának bizalmas volta magasabb szintű védelmet kíván – ezt az adatvédelmi hatóság is megállapította, bár nem kifogásolta” – mondta Szabó, hozzátéve, hogy így viszont a megfelelő jogi korlátok nélküli titkos megfigyelés lehetősége nemcsak a magánszférához való jog, hanem más alapvető jogok, mint a sajtószabadság, a tisztességes eljáráshoz vagy a védelemhez való jog sérelmét is eredményezi.

A kormány nem reagált a Patócs célponttá válásával kapcsolatos kérdésekre.

Furcsaságok a Prisztás-ügy körül

Patócs Ilona 2014 nyarán lett Hatvani István védőügyvédje, nem sokkal azután, hogy elrendelték a Prisztás-gyilkosság elsőfokú eljárásának megismétlését. Hatvani Istvánt, Jozef Roháč szlovák bérgyilkost, valamint a merénylet áldozatát, Prisztás József vállalkozót egy negyedik ember, Portik Tamás kapcsolta össze.

Portik a magyar alvilág egykori meghatározó figurája; tagja volt a kilencvenes évek olajmaffiájának, és azóta több merénylet miatt – például az Aranykéz utcai robbantásért és Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolásáért – is súlyos börtönbüntetésre ítélték felbujtóként. Portik az első jogerős börtönbüntetését azonban éppen a Prisztás-merényletért kapta. 15 év börtönt szabtak ki rá, mert a vád szerint megbízta egykori sofőrjét azzal, hogy ölje meg a vállalkozót. Ez a sofőr volt a Hatyinak is becézett Hatvani István, aki szintén 15 évet kapott.

Patócs Ilona – aki 2016 és 2018 között rövid ideig Portik Tamás védője is volt – a Direkt36-nak azt mondta: Portik és Hatvani kapcsolata nem volt sem szoros, sem hosszú életű. Szerinte Hatvani valójában csupán pár hónapig volt Portik sofőrje, 1997 után pedig már nem is érintkeztek.

Prisztás és Portik a bíróság szerint olyan, több százmillió forintot érő ingatlanok miatt kerültek konfliktusba, amelyeket mindketten maguknak akartak. A jórészt uzsorakihelyezésekből meggazdagodó Prisztást ezt követően ölték meg az óbudai Ladik utcában 1996 novemberében. A férfi éppen a kocsijába készült beszállni, amikor egy kerékpáros támadó hátulról fejbe lőtte.

Az ügy későbbi bírósági tárgyalásai során – a merényletet a 2010-es években többször is tárgyalták – szemtanúk azt vallották, hogy a kerékpáron érkező gyilkos egy átlagos termetű férfi volt. Ez a leírás egyáltalán nem illett a merényletért 2012-ben letartóztatott, nagydarab Hatvanira. Több más tanú ráadásul már akkor egyenesen azt állította, hogy a gyilkosságot az ismert bérgyilkos, Jozef Roháč követte el. Az RTL Klubnak egy később adott interjújában Hatvani azt mondta, hogy letartóztatását követően hiába kért maga ellen hazugságvizsgálatot is, erre nem került sor.

Miután Patócs Ilona átvette Hatvani védelmét, jelezte a bíróságnak, hogy többen még alibit is tudnak igazolni ügyfelének. A bíróság ezeknek a vallomásoknak nem adott hitelt, Hatvanit pedig 2016-ban jogerősen is elítélték.

Roháč közbelép

A 2016-ban lezártnak hitt ügy két évvel később váratlan fordulatot vett. A szlovák Jozef Roháč azt üzente a börtönből: tényleg tudja, ki a valódi gyilkos, és vallani szeretne. Az Aranykéz utcai robbantásban és a Fenyő-gyilkosságban is merénylőként elítélt Roháč, aki ekkor már életfogytiglani büntetését töltötte, a testvérén keresztül juttatott el egy telefonüzenetet a HírTV Riasztás című műsorába, ahol arról beszélt: többször is jelezte, hogy tud a valódi gyilkosról, a rendőrök mégsem akarják kihallgatni.

Patócs ekkor rögtön kezdeményezte a Prisztás-ügy perújítását a Fővárosi Ítélőtáblánál, amit szintén elutasítottak. Roháč ezt követően egyenesen neki üzent, és kérésére Patócs meglátogatta őt a szegedi Csillag börtönben, ahol mindössze öt percet beszéltek, ellenőrzött körülmények között. A férfi neki is elmondta, hogy vallomást szeretne tenni, és ebben az ügyvéd segítségét kérte.

Találkozójuk után Patócs Ilona ismét perújítást kezdeményezett, majd Roháčot végül mégis kihallgatták: a szlovák bérgyilkos 2018 augusztusában az NNI, 2019. június 14-én pedig a bíróság előtt is vallomást tehetett. Ezt követően nem sokkal tűnik fel Patócs telefonszáma is a Pegasus-célpontok között. Patócs szerint azért Roháčnak a 2019-es bírósági meghallgatásával függhet össze a célponttá válása, mert a megelőző évben is épp a szlovák férfi vallomástétele miatt hallgatták le a telefonját.

Az ügyvéd a Direkt36-nak elmondta, hogy Roháč még a 2018-as rendőrségi vallomásában megnevezett három olyan tanút, akik szerinte tudtak arról, hogy 1996-ban ő végzett Prisztással. Ezeket a tanúkat Roháč már korábban próbálta meggyőzni arról, hogy nem kell félniük, nyugodtan vallomást tehetnek ellene; ez lehetett az oka annak, hogy az NNI ezt követően, 2018 őszén lehallgatta a szlovák férfi telefonját, és így hozzáfért Patóccsal váltott üzeneteihez is. A lehallgatás oka az lehetett, hogy az NNI ellenőrizte, vajon igazat mond-e Roháč, vagy megpróbál tanúkat befolyásolni.

Patócs a kettejük közti kommunikáció lehallgatásáról később azért értesült, mert a hatóság hozzáférhetővé tette a bérgyilkos lehallgatási anyagait. Végül azonban a bírósági eljáráshoz a bérgyilkos megfigyelése nem járult hozzá: a Roháč által megnevezett három férfi a bíróságon mégsem tett vallomást arról, hogy Roháč végzett Prisztással.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara szintén Pegasus-célponttá vált elnöke a Direkt36-nak korábban azt mondta, tudomása szerint ügyvédek korábban csak akkor kerültek bele megfigyelési ügyekbe, ha az ügyfeleik a megfigyelési célpontok. Ez ugyan megmagyarázná, hogy 2018-ban miért hallgatták le Patócs kommunikációját Roháčcsal. Az viszont nem világos, miért választották ki az ügyvédnő telefonszámát közvetlenül is Pegasus-célpontnak nagyjából pár héttel azután, hogy Roháč a bíróságon magára vállalta Prisztás megölését, és ezzel igazolta Hatvani ártatlanságát, amit Patócs akkor már régóta hangoztatott.

Járulékos veszteség

Hatvani Istvánt Roháč vallomása után, 2020 februárjában szabadlábra helyezték. Patócsot személyesen hívták fel a szombathelyi börtönből, amikor Hatvanit kiengedték, miközben a rabok örömükben hangosan verték a rácsokat. „Olyan érzés volt, mint mikor végre minden a helyére kerül” – emlékezett vissza az ügyvéd.

Hatvani azonban nem élvezhette sokáig a szabadságot: valamivel több, mint egy év után a másodfokú bíróság úgy határozott, hogy Roháč vallomásának annak bizonyos ellentmondásai miatt nem ad hitelt, és így Hatvaninak mégis le kell töltenie a büntetését. A férfi 2021 májusában vonult be ismét a börtönbe, hogy a korábbi nyolc mellé a maradék hét börtönévét is leülje.

Az ügyvéd szerint a döntés mögött politikai indokok vannak: a cél igazából nem Hatvani, hanem Portik Tamás börtönben tartása. „Az én ügyfelem igazából csak járulékos veszteség” – tette hozzá. Szerinte ugyanis, ha Hatvani érintettsége az ügyben megkérdőjelezhető, könnyebben kérvényezhető az őt állítólagosan felbujtó Portik ítéletének a felülvizsgálata is. Portik ügyvédje kezdeményezett is perújítást Roháč vallomástételét követően, ezt azonban elutasították.

Patócs szerint a Portikkal kapcsolatos ügyek többek közt azért rendkívül átpolitizáltak, mert a maffiózó korábban többször is beszélt arról, hogy információi vannak fideszes korrupciós ügyekről, és emiatt a neve a politikai csatározásokban is rendre előkerült. Portik 2016-ban egy bírósági szembesítésen például Rogán Antalt és Habony Árpádot érintő ügyekről beszélt. Patócs szerint a maffiózó neki is beszélt a Rogánnal való viszonyáról. Az ügyvéd – aki akkoriban Portikot is védte – próbálta rábeszélni a védencét, hogy ha vannak konkrét információi politikai szereplőkről, azokat hozza nyilvánosságra, ezt Portik végül nem tette meg.

Nem Patócs Ilona az egyetlen olyan ügyvéd a Pegasus-célpontok között, akivel kapcsolatban felmerül Portik Tamás neve. Ahogy a Direkt36 korábban már megírta, Bánáti János telefonszámát akkor választották ki Pegasus-megfigyelésre, amikor javában folyt a nyomozás ügyfelével, Gyárfás Tamással szemben, Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban. A vád szerint Gyárfás Portikot bízta meg a merénylettel, aki aztán Roháčcsal végeztette ki a médiavállalkozót a nyílt utcán.

Címlapi kép: Somogyi Péter / Telex