A Földközi-tengeren, Szicília és Észak-Afrika partjai közt fekvő Málta szigetét nemcsak a nyugalomra vágyó turisták kedvelik. Az Európai Unió legkisebb tagállama népszerű az üzleti vállalkozások körében is, köszönhetően rendkívül kedvező adózási feltételeinek és az angol nyelvű, gyors ügyintézésnek. Mint most kiderült, több száz magyar is élt ezekkel a lehetőségekkel.

Másfél évvel a Panama-iratok ügyének nyilvánosságra kerülése után újabb hatalmas mennyiségű adat szivárgott ki olyan cégekről, amelyeknek tulajdonosi háttere eddig részben vagy egészen rejtve volt. Köztük van több mint nyolcvanezer máltai cég is, amelyek dokumentumaiban 562 olyan magyar embert azonosítottunk, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek ezekben a társaságokban. Kiderült, hogy

• a Paks II. projektcég korábbi vezetői Máltán alapítottak energiatanácsadó céget;
• egy Habony Árpádhoz kötődő, a letelepedési kötvényes üzletben is felbukkanó család egyik tagja Gyurcsány Ferenc volt kincstárnokával üzletel;
• az állami fenntartású Nemzeti Sportközpontok két, jobbikos kötődésű dolgozója Máltán fejleszt e-learning rendszert;
• az ingatlanmilliárdos, korábban állami üzletekben is részt vevő Nobilis Kristófnak máltai hajózási cége és luxus versenyhajója van;
• MSZP-közeli vállalkozók már a kilencvenes évek óta előszeretettel használnak máltai cégeket.

A máltai cégnyilvántartás eddig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni. Így eddig nehéz volt teljes képet kapni arról, hogy kik használják a máltai rendszer előnyeit, de a teljes adatbázis kiszivárgásával ez megváltozott. A fájlokat a Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 67 ország több mint 380 újságírója.

Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, amelyben a máltai mellett 18 másik ország cégadatbázisát és két offshore-cégek alapításával foglalkozó vállalkozás belső iratanyagát dolgoztuk fel. Előző cikkünkben több magyar üzleti szereplő eddig rejtett offshore-tevékenységére derítettünk fényt, most pedig a Máltán üzletelő magyarokat mutatjuk be.

Offshore Európában

Málta némileg különbözik a klasszikusnak számító, egzotikus offshore területektől – például Hongkongtól, a Brit Virgin- vagy Kajmán-szigetektől. Ott rendszerint lehetőség van arra, hogy a területükön bejegyzett cégek tulajdonosai teljesen rejtve maradjanak, és sokszor semmilyen érdemi tevékenységet nem kell végezniük az ottani adókedvezmények igénybe vételéhez.

A brit gyarmati múlttal rendelkező Málta rendszere azonban a klasszikus offshore világhoz képest „kulturáltabban” működik, mondta egy névtelenséget kérő, offshore-cégek alapításával foglalkozó magyar szakember a Direkt36-nak. A cégbejegyzés Máltán is viszonylag egyszerű folyamat, azonban itt nem elég az offshore országokra jellemző, úgynevezett postaláda cégeket fenntartani. Elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. „Sokszor komolytalan, bullshit tevékenységek vannak, vagyonkezelés például” – mondta egy máltai cégekkel kapcsolatos szolgáltatást is nyújtó tanácsadó cég korábbi munkatársa.

Málta azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek (35%), a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít. A részvényesek osztalékfizetése esetén például visszajár a befizetett adó akár hathetede, és a Máltán jegyzett cégeknek egyáltalán nem kell adózni egyes befektetési jellegű jövedelmek és jogdíjak után. További előnyt jelent, hogy a más országokkal – köztük Magyarországgal – kötött adóegyezményeknek köszönhetően ezeket a jövedelmeket Máltán kívül sem terheli adó.

Vannak nemzetközi erőfeszítések az offshore tevékenység visszaszorítására, de a Direkt36 offshore cégek alapításával foglalkozó forrása szerint Málta a viszonylag szigorúbb szabályai miatt „kicsúszik a célkeresztből”. Így is érték azonban már kritikák az országot. Egy, az Európai Zöld Párt által készíttetett tanulmány szerint máltai adórendszer egyes elemei „károsnak tekinthetők”, és „offshore struktúrák megjelenését segítik”.

A máltai kormány szerint ugyan az ország adótörvényei összhangban vannak a nemzetközi szabályokkal, Málta a megadott határidőig nem ültette át a saját jogrendjébe az EU legutóbbi pénzmosás ellenes irányelvét. Emiatt idén júliusban kötelezettségszegési eljárás indult az országgal szemben. Október közepén a többek között offshore-érdekeltségek után nyomozó máltai újságírónő, Daphne Caruana Galizia brutális meggyilkolását követően több ezren tüntettek Máltán, a politikát és a hatóságokat átszövő korrupció felszámolását sürgetve.

Utaztatott magyar profit

Számos magyar vállalkozóról már korábban kiderült, hogy máltai cégekben érdekeltek. A Magyar Nemzeti Bank által megvett majd eladott Eiffel Palace fejlesztésén és értékesítésén például egy olyan máltai cég keresett, amely mögött magyar ingatlanfejlesztők állnak. A többségi tulajdonos Kovács Attila a HVG-nek korábban azt nyilatkozta, hogy nem az adózás, hanem a stabil, „az angolszász és kontinentális elemeket vegyesen hordozó jogrendszer”, és a fejlett a cégkultúra miatt választották Máltát, a „kiutaztatott profitokat pedig visszaforgatják az új projektjeikbe”.

A kormány egyik legellentmondásosabb projektje, az idén megszüntetett letelepedési kötvényprogram is kötődik Máltához. A Rogán Antal által kezdeményezett, külföldieknek pénzért letelepedési engedélyt kínáló programon az állam veszített, míg a kötvényeket árusító offshore-hátterű cégek milliárdokat nyertek. Az egyik kötvényárusító, a Discus Holdings Ltd. nevű cég Máltán volt bejegyezve, az igazgatója pedig a magyar származású Zsoldos János Demeter volt.

Energiatanácsadás paksi vezetőktől

A Discus Holdings csak egyike volt Zsoldos máltai érdekeltségeinek: a kiszivárgott iratok szerint négy máltai cégnek az igazgatója, de 2015 előtt több mint tíz másik cégben töltött be hasonló tisztséget.

Ezek közül az egyik a 2013-ban indított Power Consulting House Ltd. vagyis Energia Tanácsadó Ház volt. A céget Bán Tamás és Gelencsér Endre alapította, akik 2015-től a közelmúltig a paksi bővítés előkészítéséért felelős cég vezetői voltak.

Korábban mindkét üzletember az állami Magyar Villamos Műveknél, majd a Budapesti Városüzemeltetési Központnál dolgozott vezető beosztásban. Bán az MVM-nél vezérigazgató-helyettes, a BVK-nak pedig a vezérigazgatója volt, 2015-ben pedig az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója lett.

A vezérigazgatói kinevezése előtt pár hónappal Bán a máltai cégben lévő összes részvényét átadta egy személynek, aki a neve és lakcíme alapján valószínűleg a hozzátartozója. Gelencsér kabinetfőnök lett a paksi projektcégben, de ezzel párhuzamosan megtartotta máltai tanácsadó cégben lévő részvényeit is.

Egy 2013-ban keletkezett dokumentum szerint a Power Consulting House tevékenységének több mint 90 százalékát Máltán kívül végzi. Viszont sem az MVM, sem a Paks II. Zrt. nem kötött szerződést a máltai céggel, írták a Direkt36 kérdésére az állami vállalatok. Bán Budapesten működő cégén keresztül próbáltuk elérni a máltai cég jelenlegi és volt részvényeseit, de nem válaszoltak a megkeresésünkre. A Paks II. Zrt. menedzsmentjét idén nyáron lecserélték, ma már Bán és Gelencsér sem dolgozik a cégnél.

Egy Habony-ismerős rokona és Gyurcsány kincstárnoka

Máltán van céges érdekeltsége egy magyar üzleti körökben jól ismert izraeli családnak is. A Princess pékséglánc mögött álló Gagel családot Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó izraeli barátaiként emlegették több újságcikkben. A család egyik tagját, a 45 éves Michael Gagelt ugyanis többször le is fotózták a miniszterelnök egyik legfőbb bizalmasával.

A családot a már említett letelepedésikötvény-biznisszel is összefüggésbe hozták. Először a Heti Válasz írt arról, hogy Gagelék üzleti köre kapcsolatban áll a VolDan nevű offshore céggel, amely orosz állampolgároknak adott el kötvényeket. Az újság ezt többek között azzal támasztotta alá, hogy a VolDan budapesti képviseletvezetője a Princess pékséglánc bázisán működtet egy saját vállalkozást. A Heti Válasz sajtóperekben védte meg azt az állítását, hogy a VolDan a Gagel család üzleti körének infrastruktúráját és embereit használja a kötvényárusításhoz.

A máltai cégadatokban egy eddig kevésbé ismert Gagel családtag tűnt fel. Michael Gagel öccse, a 31 éves Beni Gagel a LinkedIn profilja szerint Budapesten nőtt fel, majd Londonban dolgozott ingatlanbrókerként. Budapestre nemrég, az ingatlanpiac fejlődését látva költözött vissza; a befektetési- és projektfinanszírozási lehetőségek megtalálásához az „erős kapcsolatait” tervezi kihasználni. 2016-ban ki is nevezték a Gagel család egyik budapesti, ingatlanos cégének a vezetésére.

Beni Gagel ugyanebben az évben lett a máltai Apium Media Holding Ltd. egyik igazgatója is. Ez a cég pedig Zelles Sándoré, aki a Gyurcsány-kormány alatt töltött be vezető tisztséget egy fontos állami szervezetnél.

Zelles 2005 és 2007 volt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója, amely ebben az időszakban több tízmilliárd forintnyi állami ingatlant értékesített. A KVI tevékenysége kapcsán többször korrupciógyanút emlegetett az akkor ellenzékben lévő Fidesz. A Fidesz kormányra kerülése után Budai Gyula kormánybiztos hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett a Budapest Airport privatizációja ügyében. Nyomozást is elrendeltek, de vádemelés nem történt. A KVI 2008-as átalakítása után Zelles egy évig a pénzügyi tárca tanácsadójaként dolgozott, majd 2010-ig a Nitrogénművek igazgatóságának tagja volt. Ezt követően látszólag háttérbe vonult. Zelles 2015-től magyar ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő vállalkozásokban jelent meg, és 2016 végén indította a hasonló profilú máltai cégét, amely a cégadatok szerint a tevékenységét főleg Máltán kívül végzi.

„Befektetési lehetőségeket keresek Magyarországon és Izraelben,” írta a Direkt36-nak Zelles, de további részleteket nem árult el arról, milyen projekteket tervez a cég. Beni Gagelt azért választotta igazgatónak Zelles, mert „naprakész információkkal rendelkezik az Izraeli befektetési lehetőségekről és képzettsége is tökéletes”. Beni Gagel nem válaszolt a kérdéseinkre.

A máltai Apium Media Holdingon keresztül Zelles 2017-ben két vagyonkezeléssel foglalkozó kft-t is alapított Magyarországon: ezeket VPP Invest Kft-nak és a VPP Project Kft-nak hívják.

Jobbikosok Máltán

Málta felé vette az irányt két jobbikos sportvállalkozó is. A korábban hosszútávúszóként versenyző Nagy-Pál Levente az idei vizes világbajnokság szervezőbizottságának jobbikos delegáltja volt, és részt vesz a párt sportkabinetjének a munkájában is. Üzlettársa, Tömör-Tones Zsolt 2009 óta a Jobbik sportkabinetjének vezetője, és korábban résztulajdonosa volt a Hunnia Kézilabda Sport Kft.-nek. A címerében rovásírással „Új Erő” feliratot viselő klub női kézilabdacsapata nagy reményekkel indult, 2009-ben az NB1-ig jutott. A Hunnia viszont pár év alatt tartozásokat halmozott föl, és 2012-ben felszámolást kezdeményeztek a céggel szemben. Ekkor a NAV-nak 620 ezer forinttal tartozott a klub, de a cégvezető szerint ezt később rendezték.

2011-ben mindkét üzletember az állami sportlétesítményeket fenntartó Nemzeti Sportközpontoknál (NSK) kezdett dolgozni. Tömör-Tones jelenleg a BOK Sportcsarnok – korábbi nevén Syma Csarnok – intézményvezetője. Máltai cégüket 2015-ben alapították GC Academy néven, amely egy többnyelvű, első sorban a sportoktatás területére koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A budapesti vizes világbajnokság önkénteseit a GC programjával tanították be, és jelenleg ezt a rendszert használja a Nemzetközi Judo Szövetség is. A részvényesek azt mondták a Direkt36-nak, hogy a máltai cégnek sem az állami pénzből működő NSK-hoz, sem a Jobbikhoz nincs köze.

A részvényesek szerint egy világszínvonalú terméket fejlesztettek, amelynek viszont nincs nagy piaca Magyarországon. “Elegünk lett abból, hogy ebben az országban csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni” – mondta Nagy-Pál, aki szerint egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol “csak a szakmaiság számít”. Máltát többek között azért választották, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is. „Az üzleti életben máshogy viszonyulnak az angolszász cégekhez, mint a magyarokhoz. Máltán egyszerűbb az élet. Szolgáltatni akarunk, nem tönkremenni” – mondta a Direkt36-nak Kozsla Tibor, a cég harmadik részvényese, a Testnevelési Egyetem korábbi nemzetközi osztályvezetője.

A cégnek tavaly a 15 ezer eurós profit mellett 6200 euró adót kellett fizetnie, amelyből 5200 euró adóvisszatérítést fognak kapni. “Ha ezt nem kapnánk vissza, az sem zavarna; nem érdekel, mennyi adót kell fizetnünk. A cég osztalékot nem fizet, minden pénzünket a szoftver fejlesztésére költjük, amit egy magyar cég végez. Itthoni adózással” – mondta Nagy-Pál.

 „Nem volt semmiféle pénzmosás”

Sopron korábbi, szocialista polgármestere tavaly alapított céget Máltán. Walter Dezső 2002 és 2006 között irányította a várost, a nevéhez fűződik a „Walter-gate” ügyként emlegetett eset: egy nagy értékű önkormányzati hulladéklerakó telep egy részét mindössze 22,7 millió forintért vásárolhatta meg Walter egyik családi cége, de a szerződést jó erkölcsbe ütközőnek ítélte a Győri Ítélőtábla. Walter 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben is indult a polgármesteri címért, de mindhárom alkalommal alulmaradt a fideszes jelölttel szemben.

Polgármestersége után a családi, többek között autókereskedő és ingatlanos cégeiben dolgozott tovább. Walter 2016 elején hasonló tevékenységek végzésére alapította a máltai LBVBL Limited nevű cégét is, de ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt.

A máltai cégek már korábban, a kilencvenes években nagy népszerűségnek örvendtek az MSZP-közeli üzletemberek körében: a kor nagy gazdasági botrányai, a Postabank-és Hengermalom-ügyhöz kötődő üzleti kör több mint tíz máltai cégben lett tulajdonos, miközben magyar érdekeltségeik sorra eladósodtak.

Az ország egykor legnagyobb malomipari vállalatát, a Budai Hengermalmot 1994-ben az MSZP korábbi pénztárnokának és alelnökének, Máté Lászlónak a cége privatizálta, majd a Postabank éveken keresztült masszívan hitelezte azt. A veszteséges Hengermalom végül 1999-ben került felszámolás alá, a Postabank pedig tíz éves fennállása alatt 150 milliárd forintnyi veszteséget termelt.

Károlyi Vilmost, a Hengermalom korábbi ügyvezetőjét 2009-ben három és fél év börtönbüntetésre ítélték hűtlen kezelés miatt. Ő 2000 végére hat máltai cégben lett részvényes, ezek közül négy máig működő cégként van nyilvántartva. Károlyi nem válaszolt a cégekkel kapcsolatos kérdéseinkre.

Két máltai cége volt Máté László sógorának, Matyók Györgynek, aki a Hengermalom felügyelőbizottságának a tagja volt. „Sosem volt kapcsolat a máltai cégek és a Hengermalom között, nem volt semmiféle pénzmosás,” mondta Matyók a Direkt36-nak, de azt üzleti titokra hivatkozva nem akarta elárulni, hogy pontosan mivel foglalkozott a két máltai cég, és mekkora nyereséget értek el. Az egyik máltai cége hosszabb-rövidebb ideig tulajdonos lett több mint tíz magyar cégben, például ruhaeladással, vitaminokkal dúsított kenyérgyártással és vadászatok szervezésével foglalkozó vállalatokban. Mára a máltai cégei megszűntek, a magyar vállalatok pedig végelszámolás vagy felszámolás alá kerültek.

A kilencvenes években a volt MSZP-kincstárnok üzlettársa volt Szász András is, akivel szemben később, az MVM szövevényes offshore ügyleteiben való részvétele miatt indult eljárás. Az Index MVM botrányról szóló cikksorozata szerint 2006 és 2008 közötti Szász képviselt több olyan ismeretlen hátterű offshore-céget, amelyeknek az MVM előnytelen szerződések alapján nagyobb összegeket utalt.

Szász egy olyan, 2009-ben bejegyzett máltai céggel is kapcsolatba került, amely éveken keresztül áramtermeléssel kapcsolatos tanácsokat adott, a cégiratok szerint főként Máltán kívüli partnereknek. A Power Plant Advisory Limiteddel viszont semelyik MVM-cég nem kötött szerződét, válaszolta az MVM a Direkt36 kérdésére. A máltai cég a Szász elleni per vádiratában sem szerepelt, írta a Kaposvári Törvényszék.

Szászt 2013 januárjában nevezték ki a cég igazgatójának. Ekkorra már megváltozott a cég neve és a fő profilja is: 2012-től Global Netprint Limited néven fotó-, könyv- és katalógusnyomtatással foglalkozott a cég tavaly augusztusi megszűntetéséig.

Nem Szász volt az egyetlen magyar a cégben: már 2012 májusában a cég titkára lett a kilencvenes évek egy másik befolyásos vállalkozója, Hujber Ottó, akit 2013-ban, Szász érkezésével egy időben igazgatóvá léptettek elő. A máltai cég mögött pedig egy ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cég állt, amelynek ugyanaz volt a levelezési címe, mint Hujber dél-karibi, Saint Vincent és Grenadin szigetén bejegyzett offshore-bankjának. Hujber nem válaszolt a kérdéseinkre, a jelenleg baleár-szigeteki lakcímmel rendelkező Szászt pedig nem sikerült elérnünk.

A jachtok országa

Málta szigete vonzza a hajó- és jachttulajdonosokat is, többek között a gyors és olcsó regisztrációs ügyintézésnek és hajókra vonatkozó adókedvezményeknek köszönhetően. Az európai uniós országok közül itt regisztrálják a legtöbben a hajójukat, köztük magyar milliárdosok is. A tavaly kiszivárgott Panama-iratokból derült ki, hogy Csányi Sándor bankvezérnek egy máltai cégen keresztül van egy luxus jachtja, és a Magyar Narancs pár hónappal később Mészáros Lőrincet is egy máltai zászló alatt hajózó jachton fotózta le.

Máltai cége és hajója van a brókerből lett ingatlanmilliárdos, korábban állami üzletekben is részt vevő Nobilis Kristófnak is. Nobilis családi cége adta bérbe például az állami Eximbanknak a Lánchíd budai hídfőjénél álló Lánchíd Palotát, az üzlet viszont egy jelenleg is tartó pereskedésbe torkollott.

Nobilis a Direkt36-nak megerősítette, hogy Máltán van hajója, amelyet egy hajózási cégen keresztül egyik fiával, Demeterrel közösen birtokol. A Cassiopeia 68 elnevezésű hajó „egy gyors versenyhajó, amit kereszteztek a modern technológiával, és a letisztult eleganciával” és „készen áll, hogy luxus körülmények között részt vegyen a kategóriájához méltó versenyeken, vagy egy földkörüli túrán”, írja a hajóról készített honlap, amelynek videóin Nobilis is feltűnik a Cassiopeia kormánya mögött. A hajó 2015-ben egy, az Atlanti-óceánt átkelő versenyen 250 versenyzőből ötödikként ért célba, írta Nobilis a Direkt36-nak.

A hajót tulajdonló, és annak bérbeadásával foglalkozó Cassiopeia 68 Ltd. nevű céget 2015 elején alapították. Nobilis szerint Málta – a földrajzi helyzetére tekintettel – nagy gyakorlattal rendelkezik hajózással foglalkozó cégek jogi és gazdasági tevékenységének felügyeletében és vizsgálatában. „Málta az EU része, így teljesen érthető, hogy egy tengeri hajó kölcsönzéssel foglalkozó céget ott jegyezzenek be. Faipari tevékenységet erdélyi cégem végez, és ha Bécsben akarnék kávéházat, azt valószínűleg osztrák cégen keresztül végezném”, írta a Direkt36-nak.

A cégnyilvántartási információkhoz az Opten szolgáltatását használtuk.