Frissítés 2015. december 3.: Az alábbi cikkben részletezett perben született másodfokú ítélet megváltoztatta az elsőfkon eljáró bíróság döntését. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy nem számítanak közérdekű adatnak, hogy kikkel tárgyalt Lázár János az utazásain. A bíróság annak ellenére döntött így, hogy Lázár többször kijelentette, állami ügyben folytatott tárgyalásokat, azok részleteit pedig nem titkosították utólag. Az ítélet jogerős, de lehet kérni a felülvizsgálatot, amivel – a jogi segítséget nyújtó Transparency Internationallel közösen – élni fogunk.

És itt akkor az eredeti cikk:

A Fővárosi Törvényszék hétfői ítélete szerint a Miniszterelnökségnek részleteket kell közölnie a hivatalt vezető Lázár János több olyan külföldi tárgyalásáról, amelyekről eddig csak nagyon kevés információt tettek közzé. Ezek a tárgyalások olyan utazások során zajlottak, amelyek korábban a magas hotelszámlákról híresültek el.

A pert a Direkt36 újságírója indította a Transparency International antikorrupciós szervezet jogi segítségével, miután a Miniszterelnökség nem válaszolt a tárgyalásokról feltett kérdésekre.

A per tárgya két 2013-as tárgyalás volt: az egyik Svájcban, a másik Olaszországban zajlott. A bíróság most kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek közölnie kell, hogy Lázár kivel folytatott tárgyalásokat az utazások során, hogy ki és miért kezdeményezte ezeket a megbeszéléseket, és hogy mi volt a témájuk. Az ítélet nem jogerős.

A május 8-i első bírósági tárgyaláson a Miniszterelnökség jogi képviselője azzal érvelt, hogy ezeket az adatokat nem rögzítették, így nincs is mit kiadni. A Direkt36 újságíróját képviselő ügyvéd, Karsai Dániel többek között azzal utasította ezt vissza, hogy a „józan ésszel is ellentétes” az, hogy ilyen adatokat ne rögzítenének egy hivatalos úton.

Ennek a pernek az előzménye egy olyan jogi eljárás volt, amelyet a svájci és az olaszországi utazás (valamint egy harmadik, angliai út) szállásköltségeinek kiderítése érdekében indított szintén a Direkt36 újságírója még az Origo munkatársaként. A jogi képviseletet abban az eljárásban is a Transparency International biztosította.

Az első per előzménye az volt, hogy az újságíró kérdéseket tett fel a Miniszterelnökségnek Lázár János három olyan utazásáról, amelyeken a szállásköltség jóval magasabb volt, mint a hivatal vezetőinek más kiküldetésein. Egy 2012. november végi háromnapos angliai utazáson 920 ezer forint volt a szállásköltség, egy 2013 márciusi kétnapos svájci úton 469 ezer forintba, egy 2013 júliusi, szintén kétnapos olaszországi úton pedig 582 ezer forintba került a szállás.(Egy friss tájékoztatóban a Miniszterelnökség már alacsonyabb összeget jelölt meg a svájci hotelszámlára, de egyelőre nem reagáltak az ellentmondásra vonatkozó kérdésünkre.)

Ehhez hasonló nagyságú szállásköltségek még csak megközelítőleg sem szerepeltek más miniszterelnökségi vezetőknél, pedig többen közülük akkor Lázárral azonos tisztséget viseltek.

A Fővárosi Törvényszék tavaly május végén részítéletet hozott a svájci és az olaszországi utazásról. Ebben kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a két kiküldetése során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen, ezért került sor a másodfokú eljárásra.

A másodfokú ítélet nagyrészt helybenhagyta az elsőfokú döntést, a Miniszterelnökség pedig ezt sem fogadta el teljes mértékben. A szállodák nevének kiadása ügyében felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

A Miniszterelnökség kezdetben azzal hárította el a válaszadást, hogy az utazások részleteinek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sértenének, mert a kiküldetéseken Lázár mint a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal vezetője vett részt. Később a per során azonban mégis közöltek részleteket az az utazásokról. Kiderült például, hogy mindegyik úton csak ketten – Lázár és egy kísérője – vettek részt, tehát a magas hotelszámlákat nem népes delegációk produkálták.

A Miniszterelnökség képviselője azt is közölte az elsőfokú per során, hogy Svájcban “egy német állampolgárral tárgyalt a magyar–német, valamint a magyar–orosz kapcsolatokról”, Olaszországban pedig “a Svájcba illegálisan vitt magyar pénzeszközökkel kapcsolatban folytatott tárgyalást, a tárgyalópartner által megjelölt szállodában”.

A hotelszámlák ügyében hozott jogerős ítélet csak a svájci és az olaszországi útra vonatkozott, mert az angliai kiküldetés esetében még nem született meg az elsőfokú ítélet sem. A Miniszterelnökség a per során közölte, hogy arról a kiküldetésről létezik egy titkosított irat. Ennek a Külügyminisztérium a gazdája, amely azonban többszöri megkeresésre sem adott betekintési lehetőséget ebbe a bíróságnak, így egyelőre nem sikerült lezárni a pernek ezt a részét.

Lázár János a tavaly májusi elsőfokú részítélet másnapján közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy az utazások során szállásra költött közel kétmillió forintot befizeti az állami költségvetésnek. Bár Lázár abban a közleményben kijelentette azt is, hogy “készséggel állok utazási szokásaim részleteivel is a független magyar bíróságok rendelkezésére”, az elsőfokú részítélet ellen végül mégis fellebbezést nyújtott be a Miniszterelnökség.