„A magyar települések több tízmillió forintot spórolnak meg az éves rezsiköltségükből […], ez egy jó beruházás volt”. Ezzel védte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azokat a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatokat, amelyeken 2012 után több mint tízmilliárd forintot nyert az Elios, az a cég, amely a beruházások idején Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott. Ezeknél a pályázatoknál tárt fel súlyos szabálytalanságokat az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és nyomozást indított miattuk a magyar ügyészség is.

A Direkt36 vizsgálatai azonban azt mutatják, hogy hiába Csepreghy és más kormánytagok lelkesedése, két városban biztosan nem teljesültek a cég energiamegtakarítása tett vállalásai. Pedig az energiamegtakarításra tett ígéreteknek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az EU mennyi pénzzel támogatta ezeket a beruházásokat, azaz végső soron, hogy mennyi pénzt kaphatott ezekért a munkákért az Elios.

Az uniós pénzből közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatokon települések indulhattak. Akkor kaphattak támogatást, ha a beruházás után a felújított közvilágítás üzemeltetése és karbantartása olcsóbb lett, mint előtte volt. A pályázatokat kiíró hatóság egy bonyolult képlet alapján számolta ki, hogy a városok fejlesztési terve alapján elég nagy lesz-e a beruházás megtérülése, azaz kaphatnak-e pénzt a pályázók. A megtérülési ráta függött a várható megtakarítástól, az új lámpák üzemidejétől és árától is. A megtérülés mértékétől függött az is, hogy mennyi uniós támogatást kérhettek a városok a beruházásra.

Ilyen ügyeket csak akkor tudunk feltárni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is! 

Kíváncsiak voltunk rá, hogy mennyit tudnak spórolni a pályázaton résztvevő önkormányzatok az Elios által elvégzett felújítás után, ezért többet is megkértünk arra, hogy mutassák meg nekünk az elmúlt évek áramszámláit. Ezeket össze lehet vetni azokkal az előzetes energetikai tanulmányokkal, amelyekből kiderült, hogy mennyi megtakarítással pályáztak a városok az uniós pénzre, és kiderül az is, hogy az Elios tudta-e teljesíteni a vállalásait.

Egyelőre egy helyről, a keszthelyi önkormányzattól kaptunk részletes fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy az új lámpákkal tudott spórolni a város, de messze nem annyit, mint amennyit terveztek. Az energetikai tanulmányban az szerepelt, hogy az új lámpákkal 37,3 millió forintról 21,2 millió forintra csökken majd a város éves villanyszámlája, a karbantartás pedig évi 6,3 millió forint helyett csak évi 3 millió forintjába fog kerülni, ami összesen évi 19 millió forint spórolás.

Keszthelyen már energia sem kell

Az új lámpák 2014. október 17-e óta működnek, azaz 2015 volt az első olyan év, amikor már végig mérni lehetett a megtakarítást. Abban az évben 39,8 millió forintba került a közvilágítás, tehát magasabb is volt a villanyszámla, mint 2012-ben, ami azonban nem a beruházás hibája, hanem az energiaárak változása okozta. A karbantartás költsége 4,5 millióra csökkent, ami szintén messze van az ígért 3 milliótól. A helyzet azóta kicsit javult, 2017-ben már csak bruttó 33,4 millió forint volt a villanyszámla, viszont még ez is messze elmarad a beígért 21,2 millió forinttól. A karbantartás továbbra is 4,7 millió forintba kerül évente, pedig a polgármester a korszerűsítés kezdetekor azt ígérte, hogy az első öt évben egyáltalán nem kell majd karbantartási költségekkel számolniuk, mert az Elios 60 hónap garanciát vállal a munkára. Megkérdeztük csütörtökön az önkormányzatot és az Elios-t is, hogy miért kell a városnak fizetni a karbantartásért, ha az a cég dolga lenne, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre.

Ezek a pár millió forintos különbségek kicsinek tűnhetnek, a pályázatok támogatása és az Elios által a beruházásokkal megszerezhető pénz szempontjából azonban kulcsfontosságúak voltak. A pályázatokban ugyanis úgy alakították ki a megtakarítást, hogy ha ebből kevesebbet vállaltak volt, akkor a pályázat már nem, vagy csak úgy kaphatott volna támogatást, ha a költségeket is csökkentik – azaz a későbbi kivitelezőnek olcsóbban kellett volna felszerelnie ugyanazokat a lámpákat.

A közvilágítási költségeket az energiaárak változása jelentősen befolyásolhatja. Keszthely például 2013-ban ugyanannyi energiát használt el a közvilágításra, mint 2012-ben, de egyik évben ez 37, a másikban 54 millió forintba került. Az ígért energiamegtakarítás azonban nem csak az áramszámlákon nem látszik, hanem a város fogyasztási adatain sem. A keszthelyi közvilágítás 2012-ben 943 349 kWh áramot fogyasztott, ami 2017-re 670 617 kWh-ra csökkent. Ez nem egészen 30 százalékos csökkenés, ami elmarad attól a 43 százaléktól és évi 468 187 kWh-tól, ami a projekt leírásában szerepel.

Az uniós pályázatra beadott energetikai tanulmányban meg kellett adni azt is, hogy mennyi energiát takarít majd meg a város évente az új lámpákkal. A keszthelyi pályázatban az szerepel, hogy a város 3532,94 GJ-lal fog kevesebbet fogyasztani. Ez meglepő, mert a városi közvilágítás éves energiafogyasztása majdnem pontosan ennyi, 3396,05 GJ volt 2012-ben, azaz gyakorlatilag azt ígérték be, hogy a teljes fogyasztás megtakarítják. Ennek a nagymértékű energiamegtakarításnak az ígérete szintén növelte a pályázat esélyeit és a beruházásra megszerezhető összeget is.

Zalaegerszegen sokáig tart az átállás

Zalaegerszegtől egyelőre nem kaptunk adatokat, de a város költségvetéséből követhető, hogy mikor mennyit költöttek a közvilágításra. Ott az Elios igazgatója is azt ígérte egy interjúban a lámpacsere kezdetén, hogy a város évente legalább 55 millió forintot fog spórolni az új lámpákkal. Kocsis Gyula ellenzéki képviselő a város 2017-es költségvetésének tárgyalásakor szóvá is tette, hogy csak 25 millióval kevesebb az áramszámla, mint 2015-ben, ezért szerinte “nem is sikerült jól ez a beruházás”. Balaicz Zoltán polgármester erre elismerte, hogy a beígért 55 millió helyett még valóban csak 25 millió forint megtakarítás látszik, de ezt azzal indokolta, hogy az elszámolás nem követi pontosan a gazdasági évet, és “vannak áthúzódó tételek is”.

Zalaegerszeg a 2015 előtti évek költségvetései alapján évente 120-140 millió forintot költött a közvilágításhoz kapcsolódó energiavásárlásra, 2018-ra pedig 110 millió forinttal kalkuláltak. Ez legfeljebb 30 milliós megtakarítás, ami messze van az 55 milliótól. Ráadásul az előzetes tanulmányban, az uniós támogatás megszerzéséhez még évi 62 millió forint megtakarítást ígértek, és azt, hogy a lámpák több mint 25 évig működni fognak. Ezen számok alapján jött ki olyan mértékű megtérülés, amire közel egymilliárd forint támogatást kaphatott az önkormányzat. Mivel a valós megtakarítás csak fele az ígértnek, ezzel a tempóval a város 50 év alatt sem tud annyi pénzt megtakarítani, mint amit 25 évre ígértek. Ráadásul a felszerelt lámpák a gyártó katalógusa szerint csak 13 évet bírnak ki.

Vannak elégedett városok is, de a számláikat nem láttuk

Azt nem tudjuk, hogy Szekszárdon mekkora megtakarítást ígértek az uniós pályázatban, mert három éve hiába kértük, a város nem adta ki nekünk a pályázati anyagokat. Most viszont küldtek egy összesítést arról, hogy 2012 óta mennyibe került a városnak a közvilágítás, és ezekből a számokból az látszik, hogy Szekszárd sokat spórol az új lámpákkal. A polgármestertől kapott táblázat szerint 2012-ben 83,5 millió forint volt az áramszámlájuk, tavaly viszont már csak 43,2 millió forintot fizettek, és a fogyasztási is jelentősen, 1,6 millió kWh-ról 1 millió kWh-ra csökkent évente. A karbantartáson is spóroltak 4 millió forintot 2012-höz képest. Szerettük volna megnézni a számokat alátámasztó számlákat is, de ezeket csak 112 ezer forintért adná ki az önkormányzat.

Kecskemét annak idején évi több mint 76 millió forintos megtakarítást ígért meg az uniós pályázatban. A város számláit a polgármester szerint nincs jogunk megnézni, de ő is küldött összesített adatokat a város közvilágítási költségeiről. Ezek szerint 2012-ben karbantartásra, áramszámlára, rendszerhasználati díjakra és egyéb költségekre összesen 265,5 millió forintot költöttek, tavaly viszont már csak 158,9 millió forint volt a teljes számla. Mivel ezek összesített számok, fogyasztási adatokat pedig nem adott meg a város, nehéz összevetni őket az uniós pályázatban szereplő számokkal.