Összesen több mint 32 milliárd forintért kötött szerződést a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata a Raw Development nevű céggel, a budapesti Széll Kálmán téren található, a tér képét jelentősen meghatározó műemlék épület, a Postapalota felújításának második ütemére. A megkötött szerződések nem nyilvánosak, az MNB leányvállalata a bank felügyelőbizottságának sem adja ki ezeket.

Egy vizsgálati dokumentum viszont felfedi a beruházás néhány fontos részletét: a dokumentum szerint a projekt költségei közel 70%-kal emelkedtek az eredetileg tervezetthez képest. A beruházás költsége 13 milliárd forinttal meghaladta az előirányzott összeget, ráadásul nem készültek hozzá gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok sem. Az MNB annak ellenére hagyta elszaladni a beruházás költségeit, hogy az építkezésre költött hatalmas összeg közpénz, ahogy minden a Magyar Nemzeti Bank cégei és alapítványai által kezelt vagyon.

A Postapalota nemrég befejezett felújításának részletei abban a 2021. decemberében kiadott vizsgálati jelentésben olvashatók, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja, Nyikos László készített az általa felkért szakértők vizsgálatának bemutatására.

Az építkezésről szóló vizsgálati jelentés kimondja: a szerződések ismerete nélkül nem megítélhető, hogy a projektben a közpénz és a közvagyon felhasználása mennyire volt átlátható és elszámoltatható. Az építkezést megrendelő MNB-Ingatlan azonban ezeket a szerződéseket saját tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának sem adta ki, mert szerintük ezek nem a bank szervezeti keretein belül születtek, így nem az MNB belső dokumentumai. A cég emellett korábban kérte az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától a beruházás teljes második ütemének mentesítését a közbeszerzés alól, amibe a bizottság bele is egyezett.

Az MNB-Ingatlan a Direkt36 kérdéseire tagadta a vizsgálati jelentés azon állítását, mely szerint a beruházás második üteméhez nem készültek gazdaságossági számítások és hatásvizsgálatok. Válaszukban azt írták, a dokumentációnak része volt az előzetes költségbecslés és a gazdasági hatásvizsgálat . Ezeket a dokumentumokat a cég nem küldte el a Direkt36 kérésére, indoklásuk szerint ezek nem nyilvánosak.

A felújítást és átalakítást végző Raw Development Kft. Somlai Bálint érdekeltsége, aki üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB felől érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai emellett baráti viszonyt ápol a jegybankelnök Matolcsy György fiával, Matolcsy Ádámmal. Kettejük kapcsolatát nemrég részletes cikkben mutatta be a Direkt36.

70 százalékkal drágább lett

A Magyar Nemzeti Bank 2018 nyarán jelentette be, hogy a tulajdonába kerül a volt Postapalota. A Buda egyik legforgalmasabb csomópontjánál, a Széll Kálmán téren található ikonikus épület eredetileg a Magyar Királyi Posta számára épült az 1920-as években, és egészen a kétezres évek elejéig a posta használta. Az ezután évekig üresen állt, szerkezetét az új tulajdonos, a jegybanki alapítványok vagyonkezelője 2019-re több mint 7 milliárd forintért állíttatta helyre. Az ingatlant ezután a jegybank tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. kezelte, ami 2020 áprilisában felhatalmazást kapott az MNB igazgatóságától, hogy szerződést kössön a beruházás második ütemének kivitelezésére.

Mindez a Postapalota beruházás ellenőrzéséről szóló, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága által kiadott vizsgálati jelentésekből derül ki. A vizsgálatot a bizottság által felkért szakértők végezték, a jelentéseket az fb egyik, a Jobbik által delegált tagja, a vizsgálatokat is vezető Nyikos László készítette. A jegybank felügyelőbizottsága a 2013-as MNB-törvény alapján folyamatosan ellenőrzi a bank működését. Saját tevékenységéről évente küld jelentést az országgyűlésnek, és a hatáskörébe tartozó ügyekben 5 munkanapos válaszadási kötelezettséggel kérhet tájékoztatást a bank vezető tisztségviselőitől.

A Postapalota felújításának és átalakításának befejezésére a Raw Development Kft. nevű cég kapott megbízást. Az épületet kezelő és a felújítást megrendelő MNB-Ingatlan azt közölte a Direkt36-tal, hogy a Raw Development Kft-t választották ki három érvényes ajánlatból, melyek közül ez a cég adta a legalacsonyabb ajánlatot. A felek közötti titoktartási szabályokra hivatkozva az MNB-Ingatlan a pályázatot érintő többi kérdésre nem válaszolt.

A Raw-t alapító cégben korábban tulajdonos volt Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. A cég jelenlegi tulajdonosa pedig (egy cégen keresztül) Somlai Bálint, akit szoros üzleti és személyes kapcsolat fűz a Matolcsy-családhoz. Somlai Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, a Raw Development pedig az a cég, amelyik többek között 55 milliárd forintért újíthatja fel a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházát is 2024-ig. Somlai Bálint és Matolcsy Ádám felemelkedésével, állami kapcsolataikkal és az általuk használt különleges, nagyértékű sportkocsikkal korábban részletesen is foglalkozott a Direkt36.

A Raw a Postapalota kulcsrakész kivitelezésére, illetve a Széll Kálmán teret a Csaba utcával összekötő átjáró megépítésére kapott megbízást az MNB-Ingatlantól. A jegybank cégének nem volt annyi tőkéje, amibe a teljes beruházás került, így tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank közel 20 milliárddal megemelte a cég alaptőkéjét. Az ingatlanban helyet kapó Pénzmúzeum és Látogatóközpont kivitelezési költségeinek fedezésére alig fél évvel az előző után újabb, 12,7 milliárd forintos tőkeemelés történt a cégnél. A felügyelőbizottságnak készült jelentés szerint erre a projektre szintén a Raw Development adta a legjobb ajánlatot, így a céggel kötött szerződések fedezete, vagyis az erre szánt tőkeemelés összege összesen eléri a 32,2 milliárd forintot.

A vizsgálati dokumentum pozitívumokat és negatívumokat is megfogalmaz a beruházással kapcsolatban. Hangsúlyozza, hogy az MNB a tulajdonszerzéssel megmentette a Postapalota műemlék-épületét, illetve hogy a beruházás második üteme törvényes és szabályos volt, az építészeti megoldások pedig magas színvonalúak lettek. Emellett viszont kiemeli azt is, hogy az előkészítő szakértői anyagok alapján az igazgatóság 16 és 19,5 milliárd forint közötti összegben jelölte meg a beruházás második ütemének költségeit, a valós összeg azonban 13 milliárd forinttal magasabb lett, bár az előzetes költségvetésben nem szerepelt többek között a Csaba utcai átjáró, a Pénzmúzeum, és a legfelső szinten lévő „exkluzív terület” kialakítása sem. A jelentés az összefoglaló megállapítások között is rögzíti, hogy

“A beruházás tervezett és tényleges költségei között szignifikáns eltérés mutatkozik”

illetve, hogy bár a beruházás eredményesnek tekinthető „a takarékossági (Sparsamkeit, economy) kritériumnak viszont nem felel meg”, mert „nem készültek gazdaságossági számítások, hatásvizsgálatok stb.”

A cég az utóbbi állítást a Direkt36-nak tagadta, és azt állította, hogy az MNB igazgatósága elé terjesztett dokumentációnak része volt az előzetes költségbecslés és a gazdasági hatásvizsgálat is. Mint mondták, a jelentés tartalma a jelentés készítőjének kompetenciája. Közölték azt is, hogy a bizottság nem velük, hanem az ellenőrzési jogkörébe tartozó MNB-vel áll A dokumentumokat a cég a Direkt36 kérésére sem nem adta ki, arra hivatkozva, hogy azok nem nyilvánosak.

A Matolcsy-cég teherautója és a nemzetbiztonság

A felügyelőbizottság számára készült jelentésből kiderül, hogy a beruházásra nem írtak ki közbeszerzést sem, a projekt így nem található meg a nyilvános közbeszerzési adatbázisban sem. 2020 szeptemberében az MNB közölt néhány részletet a Hvg-vel, amikor a lap az egyik részfeladatról, a Csaba utcai átjáróról kérdezte a jegybankot. Akkor derült ki, hogy a megközelítőleg 1 milliárd forintos részfeladatot is a Raw Development kapta, az alvállalkozó pedig a miniszterelnök barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. volt.

2021 tavaszán a jegybankelnök fia, maga Matolcsy Ádám is megszólalt az ingatlan átalakításának egy másik részprojektjével kapcsolatban. A Népszava azért kérdezte Matolcsyt a beruházásról, mert a lap szerint a birtokukba került fényképeken a Széll Kálmán téri építkezésre beparkoló, bútorokat szállító teherautók egyikén Matolcsy egyik cégének, a Balaton Bútor Kft.-nek a neve volt olvasható.

„A Balaton Bútor Kft. nem indul olyan közbeszerzésen, ahol a kiíró a Magyar Nemzeti Bank vagy annak bármilyen leányvállalata.”

Ezt nyilatkozta akkor a jegybankelnök fia, aki ezzel együtt nem tagadta, hogy az MNB leányvállalatának tulajdonában álló Postapalotába az ő cégének bútorai kerültek. A Népszava szerint mindez úgy volt lehetséges, hogy az MNB-Ingatlan Kft. jogelődjét a Közbeszerzési Döntőbizottság korábban a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó állami tulajdonú cégnek minősítette.

A Transparency International akkor a Közbeszerzési Hatósághoz (KH) fordult a Csaba utcai átjáró és a bútorbeszerzés ügyében, mert szerintük az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérőnek minősül, többek között azért is, mert szerepelnek az ajánlatkérői nyilvántartásban.

A TI-nak küldött válaszban a Közbeszerzési Hatóság elárulta, hogy a beszerző, vagyis az MNB-Ingatlan az országgyűlés illetékes bizottságának döntésével, a közbeszerzési törvény egyik bekezdése alapján mentesült a közbeszerzési kötelezettség alól. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel, a minősített adatok védelmével és a különleges biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos beruházások mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól.

A Direkt36 egy, a beruházás mentesítési eljárására rálátó forrásból úgy tudja, hogy az MNB-Ingatlan a projekt teljes második ütemére kérte a mentesítést, kérelmüket pedig az épületbe kerülő fontos informatikai rendszerekkel indokolták. A bizottság a kérelmet támogatta. Mindezt a jegybank felügyelőbizottságának tagja, Nyikos László is megerősítette. Az MNB-Ingatlan a Direkt36-nak küldött válaszában ezt azzal egészítette ki, hogy az MNB épületeinek, rendszereinek védelme, és így a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása alapvető nemzetbiztonsági érdek. A cég szerint a mentesítés értelmét vesztette volna, ha csak a beruházás egyes részprojektjeire kérik, több kivitelező beengedése az építési területre növelte volna a nemzetbiztonsági kockázatot.

Matolcsy Ádám a Direkt36 kérdésére megerősítette, hogy a Balaton Bútor részt vett a Postapalota bebútorozásában. Mint mondta, cége piaci árversenyben nyerte el a bútorozási megbízás kb. 5%-át a beruházás egyik al-alvállalkozójától. Matolcsy a Somlai Bálinttal való kapcsolatáról azt közölte, hogy közös a baráti társaságuk. Somlai a Direkt36 megkeresésére nem reagált.

Kifelé sem, befelé sem

Az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum második ütemére kiírt pályázat tehát sem részletekben, sem egészében nem szerepel a közbeszerzési nyilvántartásban, a megkötött szerződések nem elérhetőek a nyilvánosság számára. A vizsgálati jelentésből azonban az is kiderül, hogy bizonyos dokumentumokat az MNB-Ingatlan nem csak a nyilvánossággal, hanem a felügyelőbizottsággal sem osztott meg. A vizsgálati jelentés szerint lényeges információk, például a szerződések ismeretének hiánya gátolja annak a megítélését, hogy a beruházásban mennyire érvényesültek a közvagyon és a közpénzek felhasználásának áttekinthetőségére és elszámoltathatóságára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott kritériumok.

Erre vonatkozóan a jelentésben, mintegy a dokumentumok visszatartásának indoklásaként lábjegyzetben az MNB-menedzsment álláspontja is szerepel. Érvelésük alapján minden olyan információt megosztottak a felügyelőbizottsággal, ami annak hatáskörébe tartozik, a jogszerű adatkéréseknek eleget tettek. A menedzsment szerint csak az MNB belső dokumentumai közé nem tartozó anyagokat nem küldték meg az fb-nek, amilyenek például az előterjesztés részét nem képező anyagok. Utalnak arra is, hogy az önálló döntési hatáskört a leányvállalati ügyintézés számára maga az Alapító Okirat biztosítja.

A vizsgálati jelentés szerint az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum nevű beruházás első ütemének, a cégvásárlásnak a költsége 14,78 milliárd forint volt. A második ütemmel, a Raw-szerződések fedezetét szolgáló, több mint 32 milliárdos tőkeemeléssel, illetve Szőke Gábor Miklós két monumentális szobra, az Aranyvonat és a Csodaszarvas megvásárlásával együtt a beruházás bekerülési összköltsége pótmunkák nélkül is meghaladja a 47 milliárd forintot.