Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál.
Az elmúlt tíz évben azonban nagyot változott vele a világ. Ő vezeti az Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapítványt, amelyet eddig több mint négymilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből.
A Direkt36 számos belső dokumentumot szerzett meg a Tudásközpont pénzügyeiről, és interjúkat készítettünk tíz, a szervezet működését közelről ismerő forrással. Ezek segítségével többek között a következőket derítettük ki:
- Antall Péter juttatásai a Tudásközpontnál eltöltött időszakban meredeken emelkedtek: míg 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben – ekkori a legutolsó ismert juttatása – már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott
- Az AJTK egyfajta családi üzletként is működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel
- A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg, például az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében. 2019-ben az USA legmagasabb felhőkarcolói közül kettőben is megszálltak az AJTK utazó delegációi
- Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderül, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak
- Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként
- Antall Pétert és AJTK-s rendezvényeket népszerűsítő PR-cikkekért legalább 20 millió forintot fizettek
- 6,5 milliót fizettek egy tanulmányért egy olyan cégnek, amely korábban egy falusi turkálót üzemeltetett, egyik volt tulajdonosa pedig ma egy benzinkút alkalmazottja
- Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént
- Miközben az alapítvány 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket is, egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is
- A kiadások 2018-ra annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet. Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani
A Direkt36 nem talált arra utaló információt, hogy a kormány kifogásolta volna az alapítvány gazdálkodását. Pedig az általunk megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban. Az alapítvány szerint nem összeférhetetlen az, hogy családtagokat alkalmaznak a Tudásközpontnál. Számos kérdésre – például Antall Péter fizetéséről vagy a szervezet eladósodásáról – nem reagáltak.
I. Az apai örökség
Antall Péter sokat köszönhet a családnevének, elsősorban miniszterelnök apja, Antall József nimbuszának. Pedig sok konfliktusuk volt. Antall Péternek komoly tanulási nehézségei voltak, és érettségi után nem tudott diplomát szerezni, ami kiváltotta apja haragját. Egy interjúban később elmesélte, hogy egyszer levelet kapott az apjától, amelynek az volt a fő mondanivalója, hogy “egész életemben frusztrált és boldogtalan ember leszek, ha nem szerzek felsőfokú végzettséget”.
A diplomaszerzés azonban sokáig váratott magára. Antall Péter a rendszerváltás éveiben fotóriporterként dolgozott, de sokat volt munkanélküli is. Ebben a helyzetben is a családi kapcsolatok segítettek neki. Később ő maga mesélte el egy interjúban, hogy a kilencvenes évek végén egyszer az édesanyja egy találkozón elpanaszolta Jacques Chirac akkori francia elnöknek, hogy a fiának másfél éve nincs munkája.
„Két nappal később egyszer csak megszólal a telefon, és Göncz Árpád köztársasági elnök szól bele a kagylóba, hogy ő most hallja Jacques Chiractól, hogy a Péternek nincs munkája itthon, és hogy ő miben segíthet” – emlékezett vissza Antall Péter, hozzátéve, hogy a hívás után „megoldódott rögtön a dolog”, bár azt nem részletezte, hogy pontosan milyen munkát kapott.
Az ezredfordulón az MDF-es Dávid Ibolya vezette Igazságügyi Minisztérium miniszteri titkárságán kapott munkát, majd 2004-től az MDF pártalapítványánál dolgozott, és ebben az időben kommunikáció szakos diplomát szerzett.
A karrierje azonban az után kapott igazi lendületet, hogy 2009-ben létrejött az Antall József Tudásközpont. Bár az alapító hivatalosan a néhai miniszterelnök özvegye volt, a szervezet szerint a Tudásközpont „megálmodója és felépítője” Antall Péter volt. Az elmúlt évtizedben az AJTK egyike lett azoknak a kormányközeli intézeteknek, amelyek szinte kizárólag központi költségvetési támogatásból élnek, elsősorban a Miniszterelnökségtől kapott pénzből. Az előbb Lázár János, majd Gulyás Gergely vezette minisztérium évről évre dinamikusan növelte az AJTK-nak juttatott összeget. Míg a 2010-es évek elején még csak évi néhány tízmilliós központi költségvetési támogatás jutott a szervezetnek, 2019-ben már 848,5 millió forintnál tartottak.
Antall Péter. Forrás: AJTK
Az AJTK kuratóriumában és tiszteletbeli elnökségében sorjáznak a rektorok, volt akadémiai elnökök és a nemzetközi politika híres alakjai, budapesti, brüsszeli és győri irodáiban 40-50 ember dolgozik. A kuratórium elnöke jelenleg Nógrádi György, aki a kormánypárti sajtóban rendszerint biztonságpolitikai szakértőként szokott szerepelni, bár az Index egy korábbi cikke szerint tudományos tevékenységet nem végez, inkább médiaszereplései vannak.
Az AJTK konferenciákat szervez, ösztöndíjat ad, kutatói tanulmányköteteket írnak vagy fordítanak. Eddig – saját összesítésük szerint – összesen 103 konferenciát, 189 előadást vagy panelbeszélgetést és 112 tehetséggondozási és innovációs programot szerveztek meg, 49 kiadványt fordítottak le és 25 saját könyvet adtak ki.
II. Utazások luxuskivitelben
A Tudásközpont vezetése gyakran utazik külföldre is – rendszerint kifejezetten fényűző körülmények között. 2019 novemberében például Antall Péter és három munkatársa 23 napos kapcsolatépítő útra ment Ausztráliába és Szingapúrba, többek között azért, hogy egy „Magyar emlékek Ausztráliában” című jövőbeli kiadványt készítsenek elő (a kötet még nem készült el, az AJTK szerint a késés oka a világjárvány). Az AJTK Facebook-oldalán megjelent hivatalos fotókon a delegáció tagjai ausztrál tárgyalópartnereik oldalán mosolyognak. “Kiemelten gazdag és gyümölcsöző találkozók”, „ígéretes eszmecserék” zajlottak, megvizsgálták a „jövőbeni együttműködés lehetséges módjait” Perthben, Canberrában és Sydneyben.
Csakhogy Antall és munkatársai ennél jóval több helyen jártak. Az Antall saját Facebook-oldalára feltöltött képek alapján ellátogattak az ezektől a városoktól távoli Kurandába, ahol az esőerdők élővilágával és az őslakosok rituális táncbemutatójával ismerkedtek. Elutaztak a kontinens közepén fekvő világhírű természeti képződményhez, az Ayers-sziklához és beutazták a környező Yulara nemzeti parkot.
Az AJTK saját beszámolói szerint az utazásnak ezt a részét is részben közpénzből fizették. A Miniszterelnökség számára készített beszámolóban leírták, hogy az Ayers-szikla mellett fekvő Desert Gardens Hotelben 477 ezer forintért szálltak meg négyen, és elszámolták a 3500 forintos minibár-fogyasztást is. Egy helyi turisztikai oldal szerint a Desert Gardens az egyetlen szálloda, amelynek szobáiból kilátás nyílik az Ayers-sziklára. Vannak a környéken olcsóbb hotelek is, például az Outback Pioneer Lodge, amely jelenleg közel feleannyiért kínál szobákat, mint a Desert Gardens.
Az AJTK erről a Direkt36 kérdéseire azt írta, hogy “az országon belül partneri javaslatra tekintett meg a delegáció nevezetességet”. Szerintük a látogatás szükséges volt a készülő könyvükhöz, de erre nem adtak egyértelmű magyarázatot.
Antall és kollégái a körutazás más állomásain is magas árkategóriájú hotelekben szálltak meg. Sydney-ben például a város központjában található Hilton Sydney-t választották, ahol 1,15 milliót fizettek. Az előkelő hoteljeiről ismert Hilton-lánc szállodáiban szálltak meg más városokban is, Szingapúrban pedig az ötcsillagos Marina Mandarinra esett a választásuk.
Felkapott szállodákban laktak Antallék két 2019-es amerikai utazásukon is. Májusban Los Angelesben az amerikai nyugati part legmagasabb felhőkarcolójában, a Wilshire Grand Towerben levő Intercontinental Hotel szobáiban szálltak meg. Antall Péter el is büszkélkedett a szállás fekvésével az ismerőseinek: feltöltött a Facebookra egy fotót, amelyen látszik, hogy a szomszédos felhőkarcoló, a Figuera Tower tetejére is rálátni az ablakból. Az AJTK szerint ezt a szállást amerikai partnerszervezetük foglalta nekik és a költségek nagy részét is ők állták – így magyar adófizetői pénzből csak 276 ezer forintot költöttek a felhőkarcolóra. Az utazáson öten vettek részt, köztük Antall Péter mellett a felesége, Antall-Horváth Veronika és az ő ikertestvére. A város bejárásához egy GMC márkájú felsőkategóriás városi terepjárót béreltek ki.
Bár az út hivatalos programjai május 29-én véget értek, az Antall-házaspár tovább maradt az USA-ban. Ellátogattak például Las Vegasba és a Grand Canyonba is, ahol helikopter-túrát tettek. Ez utóbbi költségét állításuk szerint maguk fizették, de a San Franciscóban és New Yorkban kivett szállásukat az adófizetők pénzéből állták.
San Franciscóban a házaspár szállásköltsége 361 ezer forint volt, a New York-i Soho egyik luxushotelében pedig 655 ezer. Antall Péter a Facebookra posztolt ezekben a napokban, június 3-án például San Franciscóban készült fotóihoz ezt írta: „San Francisco utolsó nap! Irány Las Vegas! Ha egy Rolls lesz az igazgatói autó, akkor nyertünk!”
Az AJTK azzal magyarázta ezeket az extra szállásköltségeket, hogy San Franciscóban és New Yorkban is a helyi magyar konzulokkal egyeztettek egy konferencia szervezéséről és a helyi magyarsággal való lehetséges együttműködésről.
A második amerikai úton, szeptemberben az Antall-házaspár és munkatársaik megint egy felhőkarcolót választottak szállásnak: Chicagóban az akkori amerikai elnök, Donald Trump nevét viselő Trump International Hotel & Towerben szálltak meg összesen 1 117 000 forintért. Ez a honlapja szerint a negyedik legmagasabb felhőkarcoló az egész Egyesült Államokban, és ugyanaz tervezte, mint a dubaji Burdzs Kalifát. (Nem először szálltak meg itt: a Direkt36 birtokába került 2017-es kimutatás szerint abban az évben is ugyanebben a felhőkarcolóban vettek ki szobát.)
A belső iratok alapján Antallék kifejezetten kedvelik a turistalátványosságokhoz közeli hoteleket: megszálltak például az ötcsillagos isztambuli Sura Hagia Sophia Hotelben (amely a Sultanahmet negyedben van, egy saroknyira az Hagia Szophiától, a Kék Mecsettől és a szultáni palotától), a washingtoni Fehér Háztól sétatávolságra fekvő JW Marriottban, a New York-i Central Park sarkán álló 1 Hotel Central Parkban vagy a párizsi Diadalív és a Champs Élysées mellett levő négycsillagos Warwick hotelben.
A térképen az AJTK néhány utazását tüntettük fel, amelyeken Antall Péter és kollégái vettek részt. A célpontokra kattintva látható a szállások neve és költsége
2017-ben 22, 2018-ban és 2019-ben 15-15 külföldi munkautat bonyolított az AJTK az éves szakmai beszámolói szerint (2020-ban a járvány miatt feltehetően elmaradtak a munkautak, de az erre az évre vonatkozó beszámolók egyelőre nem elérhetők). A legtöbb célpont európai, de több mint tucatnyi utazást tettek Európán kívül is.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezeknek az utazásoknak mennyi haszna van az AJTK számára. Egy, a Tudásközpont ügyeit jól ismerő forrás szerint az utak legnagyobb része Skype-on keresztül is megoldható lenne, konkrét eredményük pedig kevés van. Amikor az AJTK a Miniszterelnökségnek számol be ezeknek a „kapcsolatépítő utaknak” az eredményéről, akkor sokszor azt írják, hogy tárgyalópartnereikkel a további együttműködésről egyeztettek, például a gyakornoki programjukban vagy valamelyik konferenciájukon való részvételről.
Az utakat az is drágította, hogy Antall Péter általában más dolgozókkal együtt utazik. Azért sem tud egyedül utazni, mert nincs jogosítványa, ezért az utazások idejére bérelt autókat általában a vele utazó személyi asszisztensnek kell vezetnie. Az igazgató – annak ellenére, hogy az AJTK kezdettől a külpolitikai témákra fókuszál – nem beszél idegen nyelven, ezért az asszisztensnek tolmácsolnia is kell.
A nyelvi nehézségekkel Antall időnként viccelődik is, például egy 2014-es konferenciának a megnyitó beszédében, amikor a tolmácshoz fordulva azt mondta: “Kísérletezhetnék az angol nyelvvel, de mind a kettőnknek jobb, ha nem teszem.” Az AJTK erről azt írta, Antall Péter „jól érti az angol nyelvet, a külpolitikai folyamatokat kiválóan érti és ő alakítja ki az AJTK külpolitikai stratégiáját”.
Az AJTK az utazásokról általánosságban azt írta, hogy azok szervezése során mindig a „beszerzési és gazdálkodási szabályzatnak megfelelően” jártak el. Az AJTK „a delegációk szállásának kiválasztásánál, a programok szervezésénél figyelembe vette a diplomáciai találkozók szigorú protokolláris szabályait és szokásait, valamint a biztonságos környezetet is”. Bár a Direkt36 birtokába került iratokból az derül ki, hogy a Tudásközpont számos utazás költségeit elszámolta például a finanszírozó Miniszterelnökség felé, az alapítvány szerint többször előfordult, hogy a szállásfoglalást a meghívó partnerintézmény intézte és fizette. Kérdésünkre azonban nem részletezték, hogy pontosan milyen esetekben fordult ez elő.
III. Stratégiai tanulmány egy turkálós cégtől
Nemcsak a luxushotelekre költött pénz vet fel kérdéseket az AJTK kiadásai közül. A birtokunkba került számla-listákban, bankszámla-kivonatokban és egyéb belső dokumentumokban egy sor más szokatlan költés szerepel.
A Tudásközpont 2017-ben kötött szerződést például egy CN-Trend Bt. nevű zavaros hátterű céggel: 6,5 millió forintot fizettek „A Tudásközpont hosszútávú stratégiája” című tanulmány elkészítéséért. (A tanulmányt azonban kérésünkre nem adta ki az AJTK arra hivatkozva, hogy annak tartalma üzleti titok.)
A CN-Trend Bt. korábban egy turkálót működtetett Fejér megye egyik falujában, és sokáig semmilyen bevételt nem termelt. 2016-ban aztán hirtelen 519 millió forint folyt be, a következő évben – amikor az AJTK is szerződött a céggel – pedig még ennél is több: 1 milliárd 18 millió forint. 2018-tól azonban ismét nulla forint bevétele volt, a NAV később végrehajtást indított ellene és a tulajdonosok végül eladták a bt.-t, amely azóta nevet is változtatott.
A Direkt36 elérte ugyanakkor a bt. egyik korábbi tulajdonosát, aki ma egy vidéki benzinkúton dolgozik alkalmazottként. A férfi azt mondta, nem emlékszik a 6,5 milliós szerződésre vagy a Tudásközpontra, de kijelentette, hogy tanulmányt nem írtak soha. A férfi arra tippelt, hogy valami olyan ügyről lehetett szó, amely egy lapkiadóhoz kapcsolódik, amelynek akkoriban „háttérdolgokat” csináltak, például „alternatív terjesztést, nyomdai előkészítést, grafikusok felkutatását”.
A férfi által említett kiadvány a Presztízs Magazin, amelyet a Pentacool Kft. nevű cég ad ki. A Pentacool Kft. szerződött marketing kommunikációs partnere az AJTK-nak, a Tudásközpont többször is utalt a kiadónak nagyobb összegeket. 2017 márciusában például 10,8 millió forintot utaltak a kiadónak, és a Miniszterelnökség felé ezt a kiadást „Presztízs magazin megjelenés – előleg” címen számolták el. Cserébe három PR-cikk jelent meg a Pentacool-hoz tartozó kiadványokban, amelyek az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezősversenyt népszerűsítették.
A Presztízs Magazinban jelent meg 2020 októberében egy PR-interjú is Antall Péterrel. Csisztu Zsuzsa írta és a címe az volt: „Apám halála után engem a sajtóban elfűrészeltek”. Ez egy háromrészes sorozat első darabja volt, amelyek a kiadó tulajdonosa, Nagy György szerint „a Tudásközpont tevékenységébe, az Antalli örökség ápolásába, a rendszerváltás utáni politikai kulisszatitkokba engedtek bepillantást”. Az árukról csak annyit mondott el, hogy azok a listaárnál 20-25 százalékkal olcsóbbak voltak.
A Presztízs Magazin bár újságárusoknál is kapható, elsősorban ingyenesen terjesztik szállodákban, kulturális intézményekben, de a PR-cikkek megrendelői maguk is osztogathatják azt a saját üzleti partnereiknek. A Direkt36 kérdésére a lapcsalád tulajdonosa azt írta, több tízezer példányban jelennek meg havonta.
Összehasonlításként: a havi 16 ezer példányban megjelenő és ezzel az egyik legnépszerűbbnek számító üzleti magazinban, a Forbes-ban egy egész oldalas PR-cikk átlagos ára 2,2-2,75 millió forint plusz áfa. 8-10 milliós nagyságrendben a megrendelők csak sokoldalas mellékletekért fizetnek a Forbes-nak.
A Presztízs Magazinnak és a CN-Trend Bt.-nek kifizetett összegek mellett más figyelemre méltó tételek is voltak az AJTK kiadásaiban a Direkt36 birtokába került számlák és egyéb belső iratok szerint.
Alapítványi számláról fizettek például egy 2700 forintos Yves Rocher krémet, de 2800 forintot elszámoltak SPAR Dunakavics cukorkára is. 2014-ben 50 ezer forintért vásároltak alapítványi bankkártyával a Gant ruhaüzletben, valamint 74 ezer forintot a Nerbag Kft.-nél is elköltöttek, amely akkoriban a MOM Parkban működtetett olasz bőrtáska és -cipőboltot.
Több mint 320 ezer forintot költöttek Samsonite márkájú bőröndökre, és az alapítvány vásárolt két professzionális fényképezőgépet is (a Tudásközpont ezekről nem árult el részleteket, de az alapítványt ismerő források szerint ezek milliós értékű Leica gépek voltak). Közpénzből fizettek két magánkórházi kezelést is 2019-ben a Dr. Rose Magánkórházban előbb 139 500, majd további 1 300 000 forintért. Mindemelett egy forrás beszámolója szerint Antall Péter egyszer vásárolt egy ágyúgolyót levélnehezéknek.
Ezekről a tételekről számos kérdést feltettünk az alapítványnak, de a többségükre nem válaszoltak. A Dunakavicsról közölték, hogy az „promóciós” költség volt, mert a korábban az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezős verseny „a Dunakavics nevű cukorkákat használta a népszerűsítéshez”. Emellett általánosságban írtak annyit, hogy „több fogyasztási termék esetén téves bankkártya használatról volt szó, ezek a tételek befizetésre kerültek az alapítvány kasszájába”.Azt nem részletezték, hogy ezek mik voltak.
IV. Családi alapítvány
2013 és 2019 között a magyar átlagkereset alig 60 százalékkal emelkedett, Antall Péter azonban ennél jóval nagyobb növekedésnek örülhetett ugyanebben az időszakban. Az ő bruttó juttatása mintegy 550 százalékkal növekedett, tehát több mint a hatszorosára emelkedett az AJTK éves beszámolói szerint (amelyből a 2019-es a jelenleg elérhető legfrissebb). Míg 2013-ban még egy hónapra számítva átlagosan bruttó 719 ezer forintot keresett, addig hat évvel később már átlagosan 4,6 millió forintot kapott havonta.
Emellett Antall Péter szűkebb családi köréből mások is kapnak fizetést a Tudásközponttól. A felesége, Antall-Horváth Veronika például a szervezet igazgató-helyetteseként dolgozik, bár jelenleg gyeden van, így nem kap fizetést. A feleség már a házasság előtt is a Tudásközpontnál dolgozott, és az esküvő után három évvel lett igazgató-helyettes.
Antall-Horváth Veronikának emellett két cége is szerződésben áll a Tudásközponttal. Az egyik a Motive Informatikai Bt., amelyben Antall-Horváth Veronika mellett a legközelebbi családtagjai a tulajdonosok, köztük a testvére, Pálfa község korábbi polgármestere, Horváth Imre is. A másik cég a RAZ Consulting Bt., amelynek eredetileg egy Rácz Zoltán nevű ügyvéd volt az egyik alapítója Rácz Zoltán ügyvédi irodája közben az AJTK jogi szolgáltatásokra szerződött partnere is.
Az AJTK sem a RAZ Consulting, sem a Motive esetében nem árulta el, mennyit fizettek ki nekik eddig, arra hivatkozva, hogy a szerződések még élnek. Később arra hivatkoztak, hogy a RAZ Consulting Bt. munkáját nem közpénzből fizették ki, ezért nem nyilvános, hogy mennyiért dolgoztak. A Tudásközpont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Antall-Horváth Veronika nem vezetője egyik cégnek sem, a Motive Bt.-ben kültag és sosem vett ki belőle osztalékot, de „a további félreértések és alaptalan spekulációk elkerülése végett megkezdte kilépését a Bt.-ből”.
Antall-Horváth Veronikának emellett az ikertestvére is az AJTK-nál dolgozik, a felügyelőbizottság elnöke pedig Antall Pál, az igazgató rokona. Az AJTK szerint mivel magánalapítványként működnek, nem összeférhetetlen, hogy a családtagok munkavállalói az alapítványnak, ráadásul „a család érti és kívánja ápolni a leginkább” Antall József örökségét.
Direkt36-gyűjtés. Forrás: AJTK éves beszámolók
Az Antall-házaspár most már a korábbinál is szorosabb kontroll alatt tartja a szervezetet. A Tudásközpont mögött álló alapítványban az alapítói jogok kikerültek Antall József özvegyének, Antall Péter anyjának a kezéből. Ezeket a jogokat a MAAC Kft. nevű cég vette át, amely Antall Péter és felesége közös tulajdonában áll. Így Antall Péter már nem csupán igazgatóként irányítja a szervezetet, hanem például ő választhatja és nevezheti ki a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjait is.
Antall Péter jövedelmi helyzetének javulására utal az is, hogy feleségével tavaly új lakásba költöztek: egy pesthidegkúti lakópark egy 225 négyzetméteres ingatlanát vásárolták meg. Ez egy kerítéssel körbekerített, portaszolgálattal őrzött lakópark. A 225 négyzetméteres, négy plusz két félszobás lakás egyik korábbi tulajdonosa Schmitt Pál egykori köztársasági elnök volt. Az Antall-házaspár tavaly februárban lett a lakás tulajdonosa, a tulajdoni lapra 90 millió forintos jelzálogot is bejegyeztek. Az Ingatlan.com-on jelenleg a környékbeli utcákban eladásra kínált lakások négyzetméterára 650 ezer és 1,1 millió forint között mozog. Az AJTK az erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, egy több mint 20 éves használt ingatlanról van szó, amelyet saját forrásból, részben örökségből és hitelből fizettek ki.
V. Fizetések folyószámlahitelből
Bár Antall Péter anyagi körülményei láthatóan javultak a Tudásközpont élén eltöltött évek alatt, a szervezetről ez már nem mondható el.
Hiába kapott az AJTK a kormánytól minden évben egyre több pénzt, az alapítvány így is gyakran túlköltekezett és egyszerűen kifogyott a pénzből. Több évben is előfordult, hogy a munkatársak bérét képtelenek voltak időben kifizetni – erről több forrás is beszámolt a Direkt36-nak. Volt, hogy heteket, máskor hónapokat késtek a bérek. Antall Pétert egy forrás szerint megviselte a dolog. A legtöbbször arra hivatkozott, hogy a kormánytól az ígért támogatás még nem érkezett meg, ezért nem tud fizetni az AJTK.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint már 2015 végén mínuszban volt az alapítvány egyik számlája: a rajta lévő 60 milliós hitelkeretet teljesen kimerítették és a NAV felé fennálló 9,8 milliós tartozásukat sem tudták kifizetni. Az októberi munkabéreket egy bankszámlakivonat szerint csak karácsony előtt egy nappal utalták.
A helyzet 2016-ban már annyira rossz volt, hogy szeptember elsején újabb bankszámlát nyitott az AJTK, ezúttal már 200 millió forintos hitelkerettel. Másnap már mínusz 108 milliónál jártak. A esedékes és a következő havi munkabéreket is ebből hitelből fizették.
Az anyagi nehézségek nem akadályozták meg az AJTK vezetését a költséges külföldi utak folytatásában. Ennek az évnek a szeptemberében Antall Péter, az asszisztense és Nógrádi György kuratóriumi elnök kilencnapos skandináv útra indult kapcsolatépítés céljából. A bankszámla-kivonatok részletesen megmutatják, hogyan költötték a pénzt.
A stockholmi Hertz-nél béreltek autót 477 ezer forintért (a jelenlegi árlista szerint ennek ötödéért is lehet már személyautót bérelni a stockholmi Hertznél kilenc napra) és összesen 321 ezer forint értékben vettek fel készpénzt az AJTK bankkártyájáról. Az oslói Grand Hotelben – amely híres arról, hogy ott tartják minden évben a Nobel Békedíj átadó ünnepségét – szállást fizettek összesen 713 ezer forintért, de feltehetően Bergenben is megszálltak, mert a First Hotel Marin nevű belvárosi szállodában elköltöttek 138 ezer forintot. A delegáció arra is szakított időt, hogy megnézze az ország egyik leglátogatottabb turistacélpontját: 41 ezer forintot elköltöttek ugyanis a Flamsbrygga Hotelben, amely egy fjord csúcsánál, festői hegyek lábánál helyezkedik el.
A Direkt36 kérdésére az AJTK azt írta, hogy Stockholmban és Oslóban összesen hat találkozót bonyolítottak különféle külpolitikai intézetek képviselőivel és két magyar nagykövettel. Arról nem közöltek részleteket, hogy az Oslótól 300 kilométerre fekvő fjordnál és Bergenben végeztek-e bármilyen közhasznú tevékenységet.
Az alapítvány pénzügyi zavarai a későbbi években is folytatódtak. 2018 elején különösen kétségbeejtővé vált a helyzet, a kötelezettségállomány ugyanis már 452 millió forintra hízott. Ebben „járulékok, bérek, szállítói tartozások, folyószámlahitel és visszafizetési kötelezettségek szerepelnek” az azévi beszámoló szerint.
Ebben az évben a Miniszterelnökség 651, az EMMI további 81 millió forinttal támogatta az AJTK-t, de a likviditási problémák miatt ez sem volt elég. Októberben végül kerülőúton juttatott további 250 milliót a kormány az AJTK-nak, de ezúttal nem a Miniszterelnökség, hanem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda intézte az ügyet.
Ez úgy történt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), egy másik kormányközeli szervezetnek adott pénzt arra, hogy azt rögtön továbbadja, „továbbított támogatás” formájában, „tudományos műhelyeknek”. Így kapta meg a negyedmilliárdot az AJTK azzal, hogy azt „működési kiadásokra” is fordíthatja.
A BLA iratai között megtalálható egyik dokumentumból az is kiderül, miért így intézték az ügyet. Ebben az iratban az AJTK – Nógrádi György kuratóriumi elnök aláírásával – azzal magyarázza a helyzetet, hogy mivel a közvetlenül a kormánytól kapott pénzt nem lehet adósságrendezésre fordítani, a „felvett likviditási hitel visszafizetése csak egyéb támogatásból oldható meg.”
A hitelkonszolidáció a BLA mint közvetítő bevonásával így technikailag nem kormányzati forrásból történt, valójában azonban igen, és végső soron itt is az adófizetők pénzét költötték el.
Ezzel azonban még mindig nem ért véget az AJTK pénzügyi zavarainak története. A bérek kifizetése 2021 elején, februárban ismét több hetet csúszott. A Direkt36 több forrása szerint ráadásul leépítés is kezdődött, előbb öt embert, majd további kettőt küldtek el. Az indoklás az volt, hogy az alapítvány kuratóriuma költségcsökkentést kért.
A Tudásközpont eladósodásával és az adósságcsapdából való kikecmergésével kapcsolatos kérdéseinkre sem az AJTK, sem a Batthyány Lajos Alapítvány, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált.
Nincs jele annak, hogy a kormány részéről bármikor is kifogásolták volna az AJTK gazdálkodását. Pedig a szervezetnek évről évre rendkívül részletes pénzügyi beszámolót kell leadnia a kapott támogatások felhasználásáról. Számos, a Direkt36-hoz eljutott dokumentum utal arra, hogy a Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen átnézték a számlákat és táblázatokat. Sokszor kértek hiánypótlást, korrekciót, például hiányzó teljesítési igazolásokat kértek vagy javíttatták a kiküldetési papírokat. Máskor szóltak, hogy egy-egy feltüntetett összeg nem bruttó, hanem nettó, sőt, egy alkalommal arra figyelmeztettek, hogy egy helyen 3 forint eltérést találtak. Ezek azonban elsősorban formai hibák voltak. A költések indokoltságát – legalábbis ezek a visszajelzések – nem vitatták.
Pedig a kormány kapott jelzést arról, hogy nem minden stimmel a Tudásközponttal. Ez 2016 végén történt, miután december 1-jén több új tag is bekerült az AJTK kuratóriumába, köztük a később a Miniszterelnökség élére kerülő Gulyás Gergely. A testület elnöke Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár lett, de csak egészen rövid időre. Az AJTK irataiból kiderül, hogy négy hónappal később, 2017. április 7-én Becseyt egy alapítói döntéssel visszahívták a kuratóriumból. A hirtelen váltás mögött az állt, hogy Becsey – akit kuratóriumi elnökként büntetőjogi felelősség terhelt azért, hogy az ügyek rendben menjenek a szervezetnél – a megválasztása után átnézte az alapítvány iratait, a gazdálkodását, nem csak jogilag, hanem – egy, az eseményeket ismerő forrás szerint – a „polgári jóízlés szempontjából” is, és az aggályait jelezte a finanszírozó, vagyis a Miniszterelnökség felé. Becsey megbízatása ez után szűnt meg. Becsey a Direkt36-nak nem akart nyilatkozni a történtekről, csak annyit mondott, hogy azóta nincs kapcsolata az alapítvánnyal, amely egyébként szerinte hiánypótló tevékenységet végez.
Az AJTK gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseinkre a Miniszterelnökség reagált a kormány részéről. Eszerint Antall József politikai örökségének ápolása kiemelten fontos a magyar állam számára, és a kormány azért támogatja a Tudásközpontot, mert egyetért annak fő céljaival. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy Gulyás Gergely 2017-ben csupán kilenc hónapig volt a kuratórium tagja, és a tisztségért nem kapott díjazást.
Azt is megerősítették, hogy „szigorúan vizsgálják a pénzügyi és számviteli szabályok érvényesülését” a támogatott szervezeteknél, és az AJTK éves beszámolói megfeleltek ezeknek a jogszabályoknak.
Ugyanakkor a „jó gazda gondosságával” kell eljárni a támogatások felhasználása során, „ez azért is rendkívül fontos, mert Antall József miniszterelnök politikai hagyatékának fontos része az önzetlen és önfeláldozó közszolgálat, amely a közpénzek gondos felhasználását is magába foglalja”.
A Miniszterelnökség ezért vizsgálatot indít, „hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel”, és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról. (Az AJTK-nál rákérdeztünk erre, de nem kívántak reagálni a minisztériumi vizsgálódás hírére.)
A Direkt36 legtöbb konkrét kérdésére ugyanakkor nem válaszolt a Miniszterelnökség. Például, hogy mi indokolta az AJTK éves támogatásának folyamatos növelését, mennyire látott bele a Tudásközpont pénzügyeibe kuratóriumi tagként Gulyás Gergely, és hogyan reagált a Miniszterelnökség, amikor Becsey Zsolt kuratóriumi elnökként jelezte aggályait az AJTK költekezésével kapcsolatban. Sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált arra sem, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy az AJTK több százmilliós adósságot halmozott fel és végső soron közpénzből húzták ki az adósságcsapdából a szervezetet.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. A címlapi képet Murányi János készítette.
