Különleges közönség előtt mondott beszédet tavaly február végén Kövér László, a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusa, a magyar Országgyűlés elnöke.

A magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok jelenlegi és korábbi vezetőihez szólt a szervezetek fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából, a belső elhárítással foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatal új, kamerákkal sűrűn körberakott székházában tartott ünnepségen.

A Direkt36 birtokába került a zárt ajtók mögött elmondott beszédről szóló felvétel, amelyből kiderül, hogy Kövér az ünnepi alkalmat arra használta fel, hogy egy politikai jellegű üzenetet fogalmazzon meg a szolgálatok vezetői felé. Bár nem nevezett meg pártokat és politikusokat, félreérthetetlenül utalt arra, hogy szerinte a Fidesz politikai ellenfelei jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt Magyarország számára.

Kövér azzal vezette fel ezt a gondolatmenetet, hogy szerinte a magyar politikai osztálynak „nincs egységes állam- és nemzetértelmezése”. Helyette szerinte „két, egymást gyakorlatilag kizáró állam- és nemzetkép létezik a magyar politikán belül.”

A Fideszre utalva közölte, hogy „a magyar politikai osztály egyik része önrendelkező államban és öntudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz, és ilyenért dolgozik”. Majd azzal folytatta, hogy „a politika másik része pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegyében cselekszik”.

Ez után kijelentette, hogy „én ezt a politikai helyzetet tartom a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak, amely Magyarországot ma fenyegeti”.

Kövér az ellenzéket többek között a kommunista Kun Béla mozgalmához hasonlította, és kijelentette, hogy ők az EU- és NATO-tagságban is „az elődeik által több mint száz éve megkezdett és általuk is immár harminc éve folytatott osztályharc internacionalista segítséggel történő, számukra kedvező lezárásának lehetőségét látják”.

Részletek Kövér beszédéből:

Kövértől nem szokatlan az ellenzék kemény bírálata. 2020 áprilisában, néhány héttel a titkosszolgálati vezetők előtt mondott beszéde után a Demokratának arról beszélt, hogy „a magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része”, és a képviselői szerinte „semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől”.

A most kiszivárgott beszédét különössé teszi ugyanakkor az, hogy magas rangú közjogi méltóságként, a kormányzó párt egyik legbefolyásosabb politikusaként a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezetőinek iránymutatást adva fogalmazta meg a gondolatait. A beszédében kijelentette azt is, hogy épp a „szolgálatok mai és leendő vezetőiben és munkatársaiban van” a legnagyobb bizodalma, hogy megvédik az országot az általa megfogalmazott veszélytől.

A Kövér által elmondottak annak fényében is figyelemre méltók, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény kifejezetten kimondja, hogy a szolgálatok egyik legfontosabb feladata „a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának” a védelme.

A beszéd hirtelen előkerül

A rendezvény nem volt nyilvános, nem jelentek meg róla beszámolók a kormánypárti sajtóban sem, és amikor a Direkt36 hetekkel ezelőtt ellenőrizte Kövér László honlapját, akkor azon sem szerepelt említés a beszédről. November 25-én csütörtökön kerestük meg Kövér hivatalát, és több kérdést is feltettünk neki, valamint megosztottuk vele a felvétel teljes átiratát. Erre nem érkezett válasz, viszont csütörtökön váratlanul közzétette a több mint másfél évvel ezelőtti beszéd leiratát a blogján Bayer Zsolt kormánypárti publicista.

A beszéd szövege emellett megjelent Kövér honlapján is. A szöveg utólagos feltöltését bizonyítja, hogy a beszédet tartalmazó oldal webcímében szereplő azonosítószám jelentősen különbözik azoktól, amelyek a többi 2020 februári bejegyzésnél szerepelnek, és a friss cikkek azonosítóihoz áll közelebb. Szintén a friss feltöltést mutatja, hogy az oldalt a Google a cikk írásakor még nem indexálta, azaz a Google internetet átfésülő programjai még nem jártak az oldalon. Így pedig a beszéd szövege nem szerepel a keresési találatok között, miközben Kövér oldaláról idén októberi szövegeket is megtalál a keresőmotor.

Itt meghallgatható a teljes beszéd:

Kövér a titkosszolgálati vezetőknek elmondott beszédében nem részletezte, hogy konkrétan milyen cselekményeket vár el a szolgálatoktól. Azóta ugyanakkor kiderült, hogy az elmúlt években a Pegasus kémszoftverrel valóban célba vettek magyar ellenzéki politikusokat, illetve a környezetükhöz tartozó embereket. Kövér beszéde előtt több mint egy évvel tűnt fel a célpontok között például Gémesi György, Gödöllő ellenzéki polgármestere, idén tavasszal pedig egy ellenzéki híroldal kiadójának, az egykori MSZP-s Páva Zoltánnak a telefonját törték fel a Pegasusszal. Az ő megfigyelése épp akkor kezdődött, amikor nyilvánosságra került, hogy tanácsadói munkát végez a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíciónak.

Kósa Lajos fideszes képviselő nemrég elismerte, hogy a magyar állam megvásárolta a kémszoftvert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt közölte, hogy a Pegasus-megfigyelésekről szóló hírek közt „van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja” a megjelent beszámolóknak.

Kövér és a „kollégái”

Március elseje a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja, és rendszerint ehhez a dátumhoz közel tartják az érintett szervek fennállásának évfordulós ünnepségeit. Tavaly február 28-án, néhány héttel a járványügyi lezárások előtt ünnepelték a szolgálatok megalapításának harmincéves évfordulóját, aminek helyszíne az Alkotmányvédelmi Hivatal néhány hónappal korábban átadott, Fehérvári úti székháza volt.

Az AH mellett több más szolgálat, így a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal és a többek között a telefon lehallgatásokat és egyéb titkos megfigyeléseket végrehajtó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat képviselői is jelen voltak.

Nemcsak a szervezetek jelenlegi vezetőségének tagjait hívták meg, hanem jelen voltak olyan korábbi vezetők is, akik korábbi kormányok alatt szolgáltak. Nem volt ugyanakkor teljes a névsor, nem kapott például meghívót Laborc Sándor, az AH elődjének korábbi vezetője, akit az elmúlt években gyakran érték támadások kormányzati körökből (és mint a Direkt36 nemrég beszámolt róla, 2019-ben őt is célba vették a Pegasus kémszoftverrel).

Az ünnepi beszédet mondó Kövér Lászlónak is vannak személyes kötődései a szolgálatokhoz. Mint ahogy azt a beszéde elején is kihangsúlyozta, közel húsz évig volt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, 1998 és 2000 között pedig az első Orbán-kormány minisztereként a szolgálatok felügyeletét is ellátta. Kövér erre hivatkozva a beszédben végig „kollégáinak” szólította a közönség tagjait.

A felvezető után Kövér egyből rá is tért arra, hogy az ellenzéki nemzetfelfogást tartja a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatnak. Történelmi párhuzamként az első világháború utáni zavaros időszakot hozta fel, amikor szerinte szintén az volt a legsúlyosabb baj, hogy „a korabeli magyar politikai eliten belül nem volt alapvető egyetértés az állam- és nemzetértelmezésben”. Kövér szerint „a balsors úgy rendelte”, hogy előbb 1918 őszén a Nyugatban bízó Károlyi-kormány, majd 1919-ben az országot a szovjeteknek kiszolgáltatni akaró „bolsevik terroristacsoport” került hatalomra. Kövér – hasonlóan ahhoz, ahogy a mai ellenzéket jellemezte – „önfeladó” politikának nevezte mindkét irányzatot.

„A tudat megszállása”

A beszéd második felében Kövér visszatért a mai kor kihívásaira. „A jelenben, az európai politikai és gazdasági térben egyre nyíltabban színre lépnek olyan államok alatti és államok feletti szervezetek, érdekcsoportok is, amelyek pénzügyi ereje és ezáltal befolyásolási képessége messze meghaladja a nemzeti államok legtöbbjének erejét” – fogalmazott, majd példaként megemlítette, hogy „a Google évi árbevétele nagyjából” megegyezik „bruttó nemzeti össztermékünkkel”.

Hozzátette, hogy egy „újszerű küzdelem” zajlik, ami kiterjed „a tudatipar, az oktatás, kultúra és média területére, hiszen a 21. században az egyes érdekcsoportok által politikai alávetésre és gazdasági kifosztásra szánt Európában nem a terület, hanem a tudat megszállása az elsődleges cél”.

Kövér ez után visszakanyarodott az ellenzék bírálatához. „Az 1990 után kialakult magyar politikai elit utolsó nagy közös célja az euroatlanti integráció volt. Annak megvalósulása óta egyre élesebben mutatkozik meg a politikai osztályon belül az eltérő állam- és nemzetfelfogás és ennek minden következménye” – mondta Kövér, aki az ellenzékre utalva hozzátette, hogy

„a magyarországi politika egyik oldalának szereplői az európai uniós és NATO-tagságunkban az elődeik által több mint száz éve megkezdett és általuk is immár harminc éve folytatott osztályharc internacionalista segítséggel történő, számukra kedvező lezárásának lehetőségét látják”.

Kövér végül a jelenlévő közönséghez fordult, kifejezve azt a vágyát, hogy tőlük várja a megoldást a problémára. „Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájával kapcsolatban a legerősebb aggályom a magyar politikában gyökerezik, akkor azt is el kell mondanom, hogy a legerősebb bizodalmam pedig önökben, a nemzetbiztonsági szolgálatok mai és leendő vezetőiben és munkatársaiban van” – fogalmazott Kövér.

Hangsúlyozta, hogy ugyan „a jogszabályok, az intézmények rendkívül fontosak, de a válsághelyzetekben mindig az emberi jellem, értékrend és lojalitás bizonyul a legfontosabbnak”. Hozzátette, hogy a lojalitás alatt nem azt érti, hogy eszmei nézetazonosságnak kell lennie „a politika képviselőinek egyik vagy másik táborával”, hanem szerinte „az operatív munka elvégzésének szakszerűsége és jogszerűsége jelenti a lojalitást az elöljárójukkal, államukkal és nemzetükkel szemben”.

A beszédet azzal zárta, hogy „a szuverén államért és az önbecsülését megtartó nemzetért tenni akaró magyar emberek bíznak” a szolgálatokban. „Bízunk abban, hogy minden tudásukat és erejüket latba vetik azért, hogy a magyar állam és nemzet többé soha ne hullhasson porba” – fogalmazott Kövér, majd azzal fejezte a mondandóját, hogy köszönetet mondott a jelenlévőknek a munkájukért.

Megkérdeztük az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy Kövér beszéde milyen hatással volt a munkájukra. Erre az AH-t felügyelő Belügyminisztérium hétfőn, már cikkünk megjelenése után válaszolta a következőt:

“A nemzetbiztonsági szolgálatok – így az Alkotmányvédelmi Hivatal is – feladataikat Magyarország Alaptörvénye és a vonatkozó ágazati jogszabályok alapján látják el. Tevékenységük irányítási rendje tiszta, világos, egyértelmű. A szolgálatok munkatársainak nem kell értelmezniük, kommentálniuk semmilyen ünnepi beszédet, közéleti megnyilvánulást, esküjükhöz híven kell végezni tevékenységüket.”

A cikk elkészítésében közreműködött Panyi Szabolcs és Sáling Gergő.

A címlapképet készítette: szarvas / Telex