Látszólag nem sok minden történik a paksi atomerőmű bővítése körül. A határidők csúsznak, még az új blokkok tervei sincsenek készen, ráadásul a projekttel kapcsolatos több fontos pályázat is lassan halad.

A háttérben azonban fontos előkészületek zajlanak. A Direkt36 értesülései szerint Süli János bővítésért felelős miniszter stábja lépéseket tett egy olyan megoldás felé, ami biztosítaná, hogy a beruházás minél előbb elindulhasson. Ennek legfontosabb eleme, hogy lehetővé tennék, hogy az alapozást megelőző munkák, az úgynevezett munkagödör kiásása már azelőtt elkezdődhessen, hogy a hatóságok engedélyezték volna az új blokkok építését. Ez egy annyira jelentős lépés, hogy legalább egy fontos jogszabályt biztosan módosítani kellene hozzá, amelyhez viszont az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges.

A javaslat viszont kockázatokat rejt. Ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz. Ha pedig kiderül, hogy az alapozás nem megfelelő, akkor ezt korrigálni kell, ami tovább drágíthatja a munkát.

Az atomerőmű megépítésével megbízott orosz Roszatom számára azonban előnyös lenne ez a lépés. Ők már régóta sürgetik az építkezés megkezdését, és fel is vetették, hogy az engedélyeztetési eljárás módosításával fel lehetne gyorsítani a folyamatot. A mostani tervezett változtatásnak köszönhetően pedig végre tényleg megindulhatna az érdemi munka. Ráadásul ezzel a projekten belüli pozíciójuk is erősödne. Ha ugyanis a magyar fél később módosítási javaslatokat tenne a projekttel kapcsolatban, akkor azokat könnyebben félre tudnák söpörni arra hivatkozva, hogy már folyamatban van a munka.

A Roszatom már korábban kiírta a munkagödör kialakításáról szóló tendereket. Erre a több mint 41 milliárd forintos értékű munkára jelentkezett a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szijj László cége is, árajánlatot azonban végül nem tettek. A legtöbb ajánlat meghaladta azt az összeget, mint amennyit az oroszok erre a munkára szántak, így egyelőre nem tudni hogyan folytatódnak a tenderek.

A javaslattal kapcsolatban több kérdést is feltettünk Süli János minisztériumának és a Roszatomnak is, a megkeresésünkre egyikük sem reagált.

A végleges tervek nélkül is elkezdenék

A jelenlegi szabályozás szerint a Paks 2 erőmű építését csak az úgynevezett létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni, ennek hiányában az alapozás előkészítésébe sem lehet belefogni. Az engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) adja ki.

Jelenleg nem tudni, hogy ez mikor történik meg, egyelőre ugyanis még az engedélykérelmet sem adták be. Süli János tavaly tavasszal az mondta, hogy a kérelmet még 2018-ban beadják. Ez azonban nem történt meg. Sőt, az OAH január elején azt közölte, nem számolnak azzal, hogy az idén megkapják az engedélykérelmet. A késlekedést többek között az okozza, hogy az oroszok nem haladnak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével.

A jelenlegi várakozások szerint tehát az OAH legkorábban jövőre kaphatja meg a terveket. A hivatalnak ezt követően 15 hónapja van arra, hogy átvizsgálja az anyagot. Ha mindent rendben találnak, akkor 2021 végén, 2022-ben indulhat meg az építkezés. Az új blokkok a legoptimistább becslések szerint 2028-29-re készülhetnek el, de valószínűleg egy ennél későbbi határidő a reális. Miközben a bővítésről szóló szerződés 2014 januári aláírásakor még 2023-as üzembehelyezésről volt szó.

Közben az oroszok viszont sürgetnék a munka megkezdését. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója decemberben azt mondta, arra számít, hogy Paks 2 építése 2019-ben vagy 2020-ban elindulhat. Orbán Viktor tavaly júliusi moszkvai látogatása után pedig a Roszatom 2019 októberi kezdéssel számolt.

Ebben a helyzetben Süli János minisztériumában elkezdtek azon gondolkodni, hogyan használhatnák ki jobban az időt és gyorsíthatnák fel a munkát. A Direkt36 több olyan forrással beszélt, akik ismerik a minisztert, illetve közelről követik a paksi beruházást, és szerintük Sülit az motiválja, hogy még biztosan az ő miniszteri évei alatt elinduljanak a bővítéssel kapcsolatos érdemi munkák. A források szerint a miniszter környezetében komolyan felmerült egy olyan megoldás, hogy az alapozást megelőző munkákba már azelőtt belefognának, hogy az OAH kiadná az új blokkok megépítését jóváhagyó létesítési engedélyt. Ez pedig olyan változtatás, amit az oroszok régóta forszíroznak.

Ez az alapozást megelőző munka az úgynevezett munkagödör kialakítása. Bár ez nem hangzik túlságosan bonyolult munkálatnak, valójában egy meglehetősen komoly feladatról van szó. Az atomerőmű alapozásánál ugyanis jóval mélyebbre kell ásni, mint egy lakóház építésénél, ehhez stabilizálni kell a talajt, és a talajvíz beáramlását is meg kell akadályozni. Ráadásul az atomerőmű egy-egy blokkja nem egy épületből áll, vagyis több gödröt is ki kell alakítani.

A koncepcióról már több egyeztetés is zajlott, többek között az OAH-val is, a hatóságnak ugyanis engedélyeznie kell a munkagödör kialakítását is. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a Direk36-nak azt mondta, hogy az ügyben a beruházásért felelős állami tulajdonú Paks II. Zrt. kereste meg őket, de volt olyan megbeszélés is, amelyen a Miniszterelnökség képviselői is jelen voltak. A legkomolyabb tárgyalások ősszel zajlottak, ekkor a lehetséges problémákat és megoldásokat beszélték át.

A főigazgató szerint az OAH jelezte, hogy ha az alapozási munkákat előre hoznák, akkor csak azt tudnák vizsgálni, hogy azok jelentenek-e bármilyen kockázatot a jelenleg működő blokkokra. Abban a kérdésben már nem tudnának állást foglalni, hogy ezek a munkák megfelelőek lesznek-e a későbbi atomerőműhöz, hiszen annak a terveit egyelőre nem ismerik. Ha az alapozásról kiderül, hogy nem megfelelő, akkor ezt később korrigálni kell, ezért pedig az engedélykérelmet benyújtó Paks II. Zrt-t terhelné a felelősség. Fichtinger szerint az elképzelés műszakilag megvalósítható, de anyagilag kockázatos.

A konkrét javaslat egyelőre nem készült el, a főigazgató így arról további részleteket nem tudott mondani. Az egyeztetéseken nem dőlt el az sem, hogy a tervezett változtatások miatt módosítani kell-e az atomerőmű építését szabályozó atomtörvényt, vagy elegendő-e annak végrehajtási rendeletét módosítani. Fichtinger szerint mindkét esetben szükség lenne az Európai Bizottság jóváhagyására, amelynek három hónapja van arra, hogy véleményezze a javaslatot.

A lehetséges kockázatokat emelte ki egy, a koncepciót ismerő másik forrás is, aki szerint a javaslatnak a gazdasági mellett műszaki kockázata is van. Hiszen ha az atomerőmű terveinek későbbi vizsgálata során valamilyen változtatásra lenne szükség, akkor a mérnökök mozgásterét csökkentheti, hogy a munkagödör korábban hogyan lett kialakítva. Kedvezőtlen esetben a Roszatom ezzel ki tudna kényszeríteni olyan műszaki megoldást is, amelyet a magyar megrendelő nem akar.

A Duna Aszfaltot is érdekelte

A munkagödör kialakításával kapcsolatos munkákra a Roszatom már nyáron kiírt két tendert. Az összesen 41,6 milliárd forintos megbízásokra ősszel öt cég jelentkezett, februárban azonban végül csak hárman tettek árajánlatot: az építőipari piac régóta meghatározó szereplőjének számító, Apáthy Endre résztulajdonában álló A-Híd Építő Zrt., a német tulajdonú Bauer Magyarország Speciális Mélyépítő Kft. és az olasz Trevi.

A jelentkezők között volt a miniszterelnök gyerekkori barátjával, Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szíjj László cége, a Duna Aszfalt is. A Duna Aszfalt jól szerepelt, amikor a Roszatom októberben megbízhatóság szerint pontozta a jelentkezőket. Ezen maximális, száz pontot csak ők és az A-Híd konzorciumi partnere kapott. A cég ennek ellenére később mégsem tett árajánlatot. Megkérdeztük a Duna Aszfaltot, hogy miért szálltak ki a versenyből, de a kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

Egyelőre nem látszik, hogy a tenderek hogyan zárulhatnak. Az egyik pályázaton mindegyik ajánlat meghaladta a maximálisan meghatározott összeget, annak ellenére, hogy a jelentkezőknek ez alá kellett volna menniük. A másik tendernél az olaszok három árajánlatot is tettek, ezek közül csak az egyik van az árplafon alatt.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.