Nyikolaj Koszov, az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) korábbi elnöke egészen idén áprilisig elkerülte, hogy számos befolyásos és gazdag oroszhoz hasonlóan amerikai szankciós listára kerüljön. Számíthatott azonban rá, hogy a helyzete bármikor változhat, ezért már tavaly év végén lépéseket tett, hogy összegyűlt vagyonát – egy dokumentum szerint mintegy 14 millió angol fontot, azaz csaknem 6 milliárd forintot – el ne veszítse.

A Direkt36 birtokába került belső banki dokumentumok szerint Koszov és családja azt tervezték, hogy Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomokban tárolt vagyonukat Dubajba viszik át. Ő és felesége éppen abban az időszakban leveleztek erről egy dubaji befektetési tanácsadóval és egy, az offshore cégügyeiket évtizedek óta intéző jersey-i könyvelővel, amikor Koszov munkahelye, az IIB már rendkívül kritikus pénzügyi helyzetben próbált küzdeni a csőd ellen.

A bank körül azóta még jobban felgyorsultak az események: április 12-én nemcsak Koszovot magát, hanem az IIB-t is szankciós listára tette az Egyesült Államok, másnap pedig az orosz pénzintézet utolsó európai szövetségese, Magyarország is bejelentette kilépését. Ezután az IIB bejelentette, hogy kivonul Magyarországról.

A bank már az orosz–ukrán háború kitörése óta állandó krízishelyzetben működött: egyszerre vált ugyanis nemkívánatossá nyugaton és veszítette el az orosz állam egyértelmű támogatását. Ebben a helyzetben a budapesti székhelyű pénzintézet egyik utolsó támogatója a magyar állam maradt – erről korábban részletes cikket készített a Direkt36 az IIB-től kiszivárgott több száz belső dokumentum alapján.

Ezek között a dokumentumok között szerepeltek azok az emailek és csatolmányok is, amelyek Koszov és családja magánvagyonának ügyeibe adnak bepillantást. Az is kiderül belőlük, hogy ebben a turbulens időszakban Koszov a bankvezéri állását is elvesztette, nem sikerült ugyanis újraválasztani az elnöki posztra, az IIB pedig ezt a dokumentumok alapján igyekezett elhallgatni a nyilvánosság elől.

Koszov régóta használt offshore cégeket. Erre évekkel ezelőttről is van bizonyíték: a Direkt36 már a Panama-iratokként ismertté vált offshore-kiszivárogtatásban is több tucat olyan dokumentumra bukkant, amely többek között Koszovék és könyvelőjük levelezését tartalmazza. Ezekből kiderült, hogy a bankárcsaládnak 2015 környékén legalább 6, még a 2000-es években alapított offshore cége működött. Ezeken keresztül Koszovék elsősorban londoni ingatlanokat birtokoltak. A Panama-iratokban felbukkanó jersey-i könyvelő azonos azzal, aki tavaly év végén is segítette Koszovék ügyintézését.

A vagyon Dubajba költöztetéséről szóló tervek vélhetően összefüggtek a háború miatt megváltozott geopolitikai helyzettel. A Direkt36-nak egy, az offshore üzleti világot kutató német politológus, Andrea Binder azt mondta, Dubaj máig üzletel orosz nagybefektetőkkel, akik a világ nagy pénzügyi központjaiból kiszorultak. Ráadásul a nyugati szankciók ellen is menedéket nyújt Dubaj.

Nyikolaj Koszov az orosz pénzügyi elit prominens tagja, több bank vezetőségében megfordult, és ezen a pályán a fia, Pavel is követte. A család KGB-s múlttal rendelkezik: Koszov szülei az orosz hírszerzés felső elitjének tagjai voltak, apja például a budapesti KGB összekötője volt a hetvenes években: Nyikolaj Koszov így a fiatalkorát is Magyarországon töltötte, hogy aztán 2019-ben az IIB vezetőjeként újra visszatérjen Budapestre.

Nyikolaj Koszov és Natalja Koszova nem válaszolt a cikkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre. Nem reagáltak a dubaji vagyontanácsadók és a jersey-i könyvelő sem.

14 millió angol font

2022. december 15-én az IIB vezetősége és Nyikolaj Koszov – akinek bankelnöki megbízatása addigra már lejárt – nagyon rossz hírt kapott: a belga kincstár főigazgatója tájékoztatta őket, hogy nem oldják fel a bank általuk zárolt forrásait. Ezt azzal indokolta, hogy az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.

A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá a pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe, amit már a hitelportfóliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel, felmerült az is, hogy a banknak el kellene hagynia az EU-t.

Ezekben a napokban Nyikolaj Koszov figyelmét azonban valami más is lekötötte: felesége közreműködésével lépéseket tett, hogy a magánvagyonát Dubajba menekítse.

Ezt olyan dokumentumok bizonyítják, amelyek az IIB-től februárban kiszivárgott IIB-s belső iratok között vannak. A több száz, elsősorban a bank belső ügyeiről szóló email és egyéb dokumentum között ugyanis akad néhány, amely a bank ügyeit nem, csupán Nyikolaj Koszovot és családját érinti. Ennek feltehetően az az oka, hogy Koszov a munkahelyi emailcímét is használta ilyen célra, a felesége legalábbis több, magánügyekkel kapcsolatos levelezést ide továbbított.

A feleség, Natalja Koszova már december 6-án levelezésben állt egy Anton Jonov nevű, az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó befektetési tanácsadóval, akivel szerződni készültek. Koszova a szerződés tervezetét elküldte svájci ügyvédjének és jersey-i könyvelőjének, Jackie Ollerenshaw-nak is. Utóbbi néhány megjegyzést fűzött a szövegezéshez, az egyikből például kiderül, hogy két, Jersey-ben működő vagyonkezelő alapítvány (trust) és egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég tartozhatott a családhoz.

További kiszivárgott dokumentumok arra utalnak, hogy a vagyonukat vagy annak egy részét Koszovék az Egyesült Arab Emírségekbe készültek átcsoportosítani. Egy december 27-i keltezésű dokumentum, amelyben Koszov arról nyilatkozik, hogy vagyonát legális forrásból szerezte, illetve hogy úgynevezett politikai közszereplőnek (PEP) minősül-e, azt is felfedi, hogy egy Froxa Foundation nevű dubaji alapítvány létrehozásához volt szükség erre a nyilatkozatra. A Dubaji Nemzetközi Pénzügyi Központban (DIFC) bejegyzendő alapítvány tőkéjét Koszov fizeti majd be, áll a szövegben.

Egy másik, a fájlnév alapján december 14-én keletkezett dokumentum megvilágítja azt is, hogy mennyi pénzről lehet szó. Ez egy úgy nevezett KYC, azaz „Know Your Client” („Ismerd meg az ügyfeled”) űrlap, amely arra szolgál, hogy a pénzügyi szolgáltatók megismerjék a klienseik anyagi hátterét, és meggyőződjenek arról, hogy a vagyonuk tiszta forrásból származik. A kiszivárgott dokumentumok között megtalálható űrlap szerint Natalja Koszova lesz a leendő tényleges tulajdonos. A kézzel kitöltött, szkennelt dokumentumból kiderül, hogy Koszova orosz állampolgár, de svájci lakos, és svájci adószáma is van, a papírra tollal írt jegyzetek között pedig az olvasható, hogy „a vagyon teljes értéke körülbelül 14 millió angol font” (ez csaknem 6 milliárd forint). A vagyon forrásához azt írták: „Jersey-ben működő vagyonkezelői struktúrából”, illetve hogy „a férj életrajza csatolva”.

A több dokumentumban is említett dubaji vagyontanácsadó cég az M/HQ, amely többek között tehetős családok vagyonkezeléséhez nyújt segítséget, és kifejezetten ajánlja alapítványok létrehozását, amelyek alkalmasak családok vagyonának zökkenőmentes kezelésére, öröklési ügyek kontrollált intézésére, valamint vagyonvédelmet is jelentenek „hitelezőkkel, ellenséges felvásárlókkal” szemben.

Az nem világos, hogy az ügyintézés a végére ért-e már, vagy továbbra is folyik, mindenesetre cikkünk megjelenéséig a dubaji cégjegyzékekben nincs nyoma a Froxa Alapítványnak, sem pedig Koszov vagy családtagjai nevén lévő entitásoknak.

Dubaj a nagy nyugati pénzügyi központokkal és Hongkonggal, Szingapúrral szemben máig nem állította le az oroszokkal való üzletelést, vagyis logikus, hogy az orosz nagybefektetők pénze oda áramlik – mondta a Direkt36-nak a többek között az offshore világot kutató berlini politológus kutató, Andrea Binder. Másrészt Koszov számolhatott azzal, hogy előbb-utóbb maga is szankciók alá kerül. Mivel a Brit Virgin-szigetek és Jersey is a brit korona fennhatósága alá tartoznak, annak igazságszolgáltatásától sem függetlenek, magyarázta Binder, hozzátéve, hogy Dubaj viszont az, így a Nyugat keze nem ér el könnyen oda.

Korábbi dokumentumokból is kiderül, hogy Koszovtól nem idegen a nemzetközi befektetések világa, sőt, évtizedek óta érdekelt offshore cégekben. A Panama-iratok néven elhíresült, az offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkozó Mossack Fonseca ügyvédi irodától kiszivárgott óriási belső iratanyagban számos alkalommal felbukkan Nyikolaj Koszov neve. Ezek 2015-ös dokumentumok, részben belső levelezést tartalmaznak, köztük pedig ugyanannak a könyvelőnek – Jackie Ollerenshaw-nak – a neve bukkan fel Koszov üzleti ügyeivel összefüggésben, aki az IIB-től kiszivárgott tavaly decemberi dokumentumokban is Koszovék egyik levelezőpartnere.

Ezekből többek között az derül ki, hogy 2015-ben Koszovnak hat offshore érdekeltsége volt: az összes céget a 2000-es években jegyezték be a Nagy-Britanniához tartozó adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigeteken. Jackie Ollerenshaw egyik, ebből az időből származó emailjéből pedig kiderül az is, hogy az offshore cégek londoni ingatlanokat birtokoltak elsősorban, egyikük az „ügyfél család” saját használatra fenntartott lakása volt. A többiben bérlők laktak.

A könyvelő egy 2014-es emailjében pedig utalt arra, hogy Jersey-ben – egy másik adóparadicsomban – működő pénzügyi szolgáltatók már 1994 óta intézték Koszov offshore ügyeit. „Mindig is elégedettek voltunk a Koszov úrról tárolt információkkal, és soha semmilyen szabályozási probléma nem merült fel. Az itteni szolgáltatók körében mindig a legnagyobb tiszteletet élvezte” – írta Jackie Ollerenshaw.

A Koszov család vagyonának pontos eredete – azon túl, hogy a vezető bankárokat általában jól megfizetik – nem világos, az azonban már korábban is kiderült, hogy gazdagok. Ebbe például egy 2007-es bulvárbotrány adott betekintést. Pavel Koszov ekkor házasodott, és a moszkvai esküvőjén az orosz oligarchák privát eseményein többször is éneklő Mariah Carey, illetve Mickey Rourke hollywoodi színész is fellépett. (Rourke azonban túl sokat ivott, agresszíven kezdett viselkedni, ezért sajtóbeszámolók szerint kidobták az esküvőről.)

Nem saját akaratából távozott

Tavaly év végén Nyikolaj Koszov számára nemcsak az offshore vagyon költöztetése okozott fejfájást, hanem az is, hogy elveszítette a vezetői pozícióját az IIB-ben. Bankelnöki mandátuma ugyanis 2022. szeptember 17-én lejárt, és a bank hivatalos weboldala szerint azóta se tölti be senki a helyét. Az IIB a nyilvánosság előtt Koszov távozásáról és utódlásáról semmiféle bejelentést nem tett azóta sem.

Koszov eltűnésének híre az IIB-ből már tavaly eljutott a Direkt36-hoz, ekkor rá is kérdeztünk, mikor és milyen okból hagyta ott a bank vezetését. „Az IIB alapszabályában foglaltakkal összhangban az igazgatótanács elnökének megbízatása 2022. szeptember 17-én lejárt. Az új elnök kinevezése a Kormányzótanács hatáskörébe tartozik. A Bank megvárja az ezzel kapcsolatos döntést. Addig az IIB-n belüli felelősségek az igazgatótanács meglévő tagjai között oszlanak meg” – írta akkori megkeresésünkre a bank.

A kiszivárgott dokumentumokból az derül ki, hogy volt próbálkozás arra, hogy Koszov maradjon a bank élén, de ez nem volt eredményes. Az IIB tavalyi kormányzótanácsának ülésén ugyanis Koszovot, akinek lejárt 2012 óta tartó mandátuma, további két évre mint ügyvivő bankelnököt meg akarták választani. Csakhogy a bankból való kilépését az ukrajnai háború miatt bejelentő Bulgária, Csehország, Románia és Szlovákia ellenállásán ez a javaslat elbukott.

Az egyik 2022. decemberi dokumentum, egy kormányzótanács-ülési jegyzőkönyv szerint Koszov újraválasztása mellett szavazott Oroszország, Magyarország, Kuba, Mongólia és Vietnám, míg a távozó négy ország ellene. Bár Koszov ezzel is megszerezte a szavazatok 68,5% százalékát, a bank szabályzata alapján háromnegyedes minősített többségre lett volna szüksége.

Koszov sikertelen újraválasztásának előzménye, hogy egy tavaly szeptemberi levél szerint Románia hivatalosan jelezte, nem akar orosz elnököt a bank élére. „Románia nyilatkozata rasszista. (…) Ellene vannak mindenkinek, aki orosz nemzetiségű. Elképesztően undorítónak tartom, és sajnos nem meglepő” – kommentálta a belső emailben a román álláspontot Elliott Auckland, az IIB pénzügyi vezetője.

Az egyik szeptemberi belső levelezés szerint a bank munkatársai ezután azon tanakodtak, vajon elhallgathatják-e a nyilvánosság elől, hogy nincs bankelnök, vagy muszáj ezt a hírt közzé tenniük. A levelezés szerint a bankban tisztában voltak azzal, hogy ez a hír negatívan érintené a bank pénzügyi lehetőségeit. „Nem csupán vezérigazgatót váltottunk, hanem képtelenek voltunk egy újat megválasztani” – írta az IIB egyik vezető orosz munkatársa. „A vállalatvezetés szempontjából ezt egy fontos eseménynek kell tekinteni. De én mégis azt javaslom, ne jelentsük be nyilvánosan, hacsak nincs közvetlen kötelezettség” – írta egy másik munkatárs.

„Szörnyen néz ki számunkra. Ha nem kell törvényesen közzétennünk, akkor ellenzem. Valószínűleg médiavihart fogunk kelteni, és a bank hitelminősítései ebben érzékeny nyomás alá kerülnének. A mi feladatunk az, hogy ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, és csendben kezeljük a problémáinkat” – érvelt a már idézett Elliott Auckland. Vele egyetértve a bank egyik magyar munkatársa is a hallgatásra biztatta a többieket. „Ha bejelentjük, ismét zaj lesz körülöttünk. Ez nem tesz jót a minősítési vitánknak” – írta.

KGB-s család

A kiszivárgott levelek szerint Koszovnak november 28-án a bankból továbbítottak egy hivatalos iratot, ami a bankelnöki jogkörének törléséről szól. Koszov azt írta, erre azért van szüksége, hogy töröltesse magát és feleségét a Budapestre akkreditált diplomaták listájáról. Ezt a listát a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vezeti, és a teljes körű diplomáciai mentességgel rendelkező személyek szerepelnek rajta. Ők azok, akik a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény értelmében számtalan előnyt élveznek az utazáskor, a vásárláskor (adómentesség), legfőképp pedig mentességet kapnak a fogadóországban zajló nyomozások, büntetőeljárások alól.

Az IIB központjának Magyarországra költözésekor a legnagyobb vitát éppen az váltotta ki, hogy az Orbán-kormány széles körű diplomáciai mentességet biztosított volna az intézménynek és dolgozóinak. Az Egyesült Államok és más NATO-szövetségesek félelme szerint ugyanis az IIB diplomáciai mentességeit kihasználva Oroszország hírszerzőket telepíthetett volna Budapestre. A Direkt36 korábban kiderítette, hogy végül az amerikai nyomásgyakorlásnak engedve az Orbán-kormány belement egy olyan kompromisszumba, miszerint korlátozzák a bank számára biztosított diplomáciai jogosultságokat.

Az IIB és az orosz hírszerzés közti aktív kapcsolatról nem jelent meg semmilyen konkrét információ, az intézményt a magyar és nemzetközi sajtó mégis gyakran „kémbanknak” nevezi. A diplomáciai mentességek körüli viták mellett ennek fő oka maga Koszov családi háttere: a korábbi bankelnök szülei ugyanis a Szovjetunió hírszerző elitjéhez tartoztak, és többek között az Egyesült Államokban kémkedtek. Koszov édesanyja, Jelena Koszova volt az első női szovjet diplomata a New York-i szovjet ENSZ-képviseletnél – valójában azonban az amerikai atomtitkok ellopásában segédkezett. Édesapja, idősebb Nyikolaj Koszov szovjet tudósítóként dolgozott mellette New Yorkban, de valójában ő is kém volt. Később, az 1956-os forradalom leverésekor Koszov tagja lett egy Magyarországra küldött KGB-s különítménynek is. Ivan Szerov KGB-főnök olyan ügynököket irányított Budapestre, akik korábbi nyugati kapcsolataik alapján részt tudtak venni a magyar forradalom mögötti állítólagos nyugati összeesküvés felderítésében. Később, a 70-es évektől idősebb Koszov lett a KGB budapesti összekötője, így ifjabb Koszov is Magyarországon töltötte fiatalkorát.

Ifjabb Nyikolaj Koszov később a 80-as években maga is diplomata lett a Szovjetunió londoni nagykövetségén, ahol együtt dolgozott és összebarátkozott Andrej Kosztyinnal, akinek hatására átnyergelt a bankári szakmára. A Direkt36 már korábban írt róla, az orosz pénzügyi elit meghatározó figurájaként Kosztyin először a Vnyesekonombank, majd a VTB bank (korábbi nevén Vneshtorgbank) elnöke lett, és közben szoros munkakapcsolatban maradt a Koszov családdal. Nyikolaj Koszovot például 1998-ban első alelnöknek vette maga mellé a Vnyesekonombankhoz, majd immár a VTB vezetőjeként főnöke lett Nyikolaj Koszov fiának, az alatta szintén alelnökségig jutó Pavel Koszovnak.

Pavel Koszov ugyan nem szerepel nyugati szankciós listákon, de 2022 októberétől Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsa, illetve antikorrupciós hatósága is szankciókkal sújtotta. Pavel Koszov állami pozíciója miatt került szankciók alá, ő ugyanis jelenleg a mezőgazdasági hitelezéssel foglalkozó orosz állami Rosagroleasing vezérigazgatója. Pavel Koszovot tavaly júniusban Vlagyimir Putyin a Kremlben személyesen hallgatta meg a Rosagroleasing munkájáról, többek között arról, hogyan segítenek a leállított európai import kiváltásában, sőt meg is dicsérte.

Nyikolaj Koszovot egészen április 12-ig elkerülték a szankciók, ekkor azonban az Egyesült Államok az IIB-vel és annak több vezetőségi tagjával együtt őt is szankciós listára tette. Ez azt jelenti, hogy ha az egykori bankelnöknek volt az USA-ban ingó vagy ingatlan vagyona, ahhoz többé nem férhet hozzá, és mostantól nem is üzletelhet amerikai személyekkel vagy szervezetekkel.

Koszov annak ellenére került az amerikai listára, hogy már tavaly szeptember óta hivatalosan nem bankelnök. Az azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy akkor micsoda, ugyanis a belső emailek szerint a hivatalos, banki emailcímét még tavaly év végén is használta. Sőt, a már említett dokumentumban, amelyben arról nyilatkozott a dubaji vagyontanácsadónak, hogy politikai közszereplőnek minősül-e, ellentmondásos állításokat tett a saját pozíciójáról. Egy helyen arra utalt, hogy már nem visel az IIB-ben magas pozíciót, a következő sorban pedig aktív bankelnöknek nevezte magát.

Koszov mellett április közepén külön az IIB is az Egyesült Államok szankciós listájára került. A döntésről az amerikai nagykövet, David Pressman sajtótájékoztatót tartott, ahol az IIB-t Moszkva eszközének nevezte arra, hogy a befolyását növelje Magyarországon és a térségben. A bejelentés másnapján a magyar kormány is bejelentette, hogy Magyarország is kilép a bank tagországai közül – utolsóként az EU-s államok közül. Az IIB pedig minderre reagálva április 19-én jelentette be, hogy mivel a működése ellehetetlenült, elhagyja Budapestet, és székhelyét visszahelyezi Oroszországba.