Feszült helyzet bontakozott ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogokról szóló konferenciáján 2023 februárjában. Az elegáns genfi Wilson Palota konferenciatermében az ENSZ képviselői egy Kínáról szóló jelentést tanulmányoztak, amely kitért a Kína által elnyomott ujgur és tibeti kisebbségek helyzetére is.

A teremben ült munkatársaival a kínai megszállás miatt száműzetésbe kényszerült tibeti kormány svájci képviseletének, a Genfi Tibeti Irodának vezetője, Thinlay Chukki is. Az előadás után egy, a nő számára ismeretlen kínai férfi lépett oda hozzá azzal, hogy közös képet szeretne készíteni. A nő beleegyezett a fotózásba, egy kollégája pedig leolvasta a kínai férfi nyakában lógó névtáblát: Ma Ven-csün, a Budapesten bejegyzett Kínai-Európai Kulturális, Művészeti és Sport Egyesület elnöke.

A kép elkészítése után azonban Ma nem hagyta abba a fényképezést, kameráját a tibeti delegáció felé fordította, és elkezdett fotókat készíteni róluk is a beleegyezésük nélkül. A tibetiek próbálták eltakarni Ma kameráját egy hátizsákkal, miközben többször is megkérték őt, hogy fejezze be a fényképezést, a férfi azonban kikerülte a hátizsákot és nem hagyta abba a fotózást.

Végül az ENSZ munkatársának közbelépésére Ma kitörölte a tibetiekről készített fotókat, a tibetiek által zaklatásként megélt tevékenységgel azonban ez után sem hagyott fel. A férfi ugyanis később az utcán várta, hogy Chukki és kollégái elhagyják az épületet, és ismét fotókat készíthessen róluk.

Az esetet az eseményen szintén résztvevő Tibeti Igazságügyi Központ munkatársa hivatalosan is jelentette az ENSZ Emberi Jogi Főbizottság Hivatalának, amely vizsgálatot indított az ügyben. Az erről szóló levelezés a Direkt36 birtokába is eljutott.

Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője a Direkt36-nak elmondta, hogy komolyan vették a panaszt, de mivel az ENSZ munkatársai a helyszínen beavatkoztak és kitöröltették a képeket, ezért úgy ítélik meg, hogy egyelőre nem szükséges további intézkedés. „Csapatunk kifogásolhatónak ítélte meg a férfi viselkedését, ezért a helyszínen megtette a kellő intézkedéseket. Nem mondanám, hogy »lezártuk az aktát«, biztosan megvizsgálunk majd minden új információt, ami ezzel kapcsolatban még kiderülhet” – írta Shamdasani.

Ma Ven-csün azt állítja, hogy a svájci konferencián félreértés történt. „Izgatott voltam, hogy részt vehetek egy ilyen magas szintű konferencián, amely a kínai kisebbségek helyzetéről szól” – írta a Direkt36-nak Ma, aki hozzátette, hogy muszlim vallású, és ezért saját magát is kínai kisebbségnek tartja. A konferenciára tolmáccsal érkezett, aki segített neki az előadások és beszélgetések fordításában.

„Úgy gondoltam, hogy ez egy nyilvános esemény, ezért kértem egy közös képet a hölgytől és ő beleegyezett. Nem tudom miért lett dühös”

– írta Ma, aki a Direkt36-nak azt állította, hogy az épületen kívül már nem fényképezte a tibetieket. „Talán a tolmácsom kommunikált pontatlanul” – magyarázta.

Szakértők szerint azonban ez a viselkedés tipikus példája Kína azon törekvésének, hogy az ázsiai nagyhatalom beazonosítsa és elnyomja kritikusait.

A Bázeli Egyetem Európai Globális Tanulmányok Intézetének 2024-es kutatása szerint a tibeti közösségek politikailag is aktív tagjait világszerte szisztematikusan megfigyelik a Kínai Kommunista Párthoz köthető személyek, és rögzítik a politikai eseményeken való részvételeiket, találkozóikat. „A megfigyelés, a fényképezés önmagában megfélemlítő hatást kelt” – írják. A kutatás szerint a rögzített anyagokat a személyek azonosításra is felhasználják, amellyel nyomást tudnak gyakorolni az érintett, Kínában tartózkodó családtagjaira is.

Nyíri Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint ez a feltűnő fényképezés inkább megfélemlítésre utal, mint sem információgyűjtésre. „Ha kémkedni akarnának, akkor nem amatőrökkel, és nem ilyen feltűnően csinálnák” – mondta a Direkt36-nak.

A genfi incidensre egy nemzetközi tényfeltáró újságírói projekt keretében bukkantunk rá, amelyet az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű szervezet vezetett. A „China Targets”, vagyis „Kína Célpontjai” című nyomozásban 42 szerkesztőség – köztük egyedüli magyar partnerként a Direkt36 – vett részt szerte a világból. Az ICIJ és partnerei belső kormányzati dokumentumokat, rendőrségi nyomozati anyagokat, valamint bizalmas ENSZ- és Interpol-felvételeket vizsgáltak át annak kiderítésére, hogy miként próbálja megfélemlíteni a kínai állam a kritikusait külföldön.

Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője közölte, hogy Kína visszautasítja a nemzetközi megfélemlítési akciókról szóló állításokat, mivel azok „alaptalanok” és „egy maroknyi ország és szervezet által kitalált rágalmak Kínával szemben.” Liu az ICIJ-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy „nem létezik olyan jelenség, hogy ők »a határokon túlra nyúlnak« az úgynevezett másként gondolkodók és a külföldön élő kínaiak ellen”.

Az Egyesült Front embere

Ma Ven-csün része annak a világszerte kiterjedt, Kína által működtetett, Egyesült Front nevű hálózatnak, amelyet tavaly részletes cikkben mutattunk be. Ez a szervezet a Kínai Kommunista Párt egy olyan egysége, amelynek egyik fő feladata, hogy ellenőrzés alatt tartsa a külföldi kínai diaszpóra fontosabb tagjait és segítse a Kínával szembeni kritikus hangok elnyomását, ezzel is növelve Kína befolyását. Ennek részeként az Egyesült Front világszerte kapcsolatban áll a külföldi kínai diaszpóra képviselőivel, egyesületeivel. A Direkt36 Magyarországon 26 kínai egyesületet és 56 ilyen személyt azonosított. Ezek között szerepel Ma Ven-csün, és az általa alapított Kínai-Európai Kulturális, Művészeti és Sport Egyesület is.

A Nanking városból származó férfi a 2013-ban elmondása szerint letelepedési kötvénnyel költözött Magyarországra, jelenleg pedig egy kis- és nagykereskedéssel foglalkozó cég tulajdonosa. Az egyesület elnökeként befolyásos kínai politikai kapcsolatai mellett felbukkan a magyar kormány politikusai mellett is. 2017-ben például az egyesülete segített megszervezni a Magyarországi Kínai Filmfesztivált, amelyen részt vett a kínai kommunista pártot nyíltan támogató hongkongi filmsztár, Jackie Chan, és amelyen Balog Zoltán akkori miniszter is beszédet mondott. Szintén ebben az évben Ma egy gazdasági konferencián Szijjártó Péter külügyminiszterrel fogott kezet.

Szijjártó Péter külügyminiszter és Ma Ven-csün a Kína és a közép- és kelet-európai országok csúcstalálkozóján – Forrás: www.ourjiangsu.com

A kínai férfi szerint azonban ez csak egyszeri találkozás volt.

„Amikor elment mellettem, megkértem, hogy készítsünk egy képet. Nagyon közvetlen volt”

– emlékezett vissza. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Ma Ven-csünt négy honfitársával együtt Kína korábbi budapesti nagykövete „konzuli védelmi összekötőtisztnek” nevezte ki 2017-ben. A nagykövetség közleményéből annyi derült ki, hogy az ő feladatuk kapcsolatba lépni a kínai diaszpóra tagjaival és segíteni „megoldani magyarországi honfitársaik problémáit”. Ma a Direkt36 kérdésére azt válaszolta, hogy a nagykövetség figyelmét akkor keltette fel, amikor több mint kétezer Magyarországon élő kínaiaknak szervezett nyelvtanfolyamokat a saját költségére. Elmondása szerint a kinevezésére azért volt szükség, mert a Magyarországra érkező kínaiak száma egyre nőtt, a nagykövetség konzuli osztálya pedig létszámhiányos volt.

“Ez a pozíció hasonlít a tiszteletbeli konzulokéhoz, de Kínában nem létezik ilyen, ezért konzuli védelmi összekötőtiszt lett a nevünk” – magyarázta a Direkt36-nak. Elmondása szerint olyan ügyekben nyújtott segítséget, mint például elhunytak temetése, vitás ügyekben ügyvédek keresése, vagy a Kínában tartózkodó családtagok és magyarországi rokonaik összekötése. “Remek munkának hangzik, de valójában nem könnyű – írta, és hozzátette azt is, hogy ezért a munkáért nem kapott fizetést sem. 2020-ban azonban megszüntették a megbízását, mivel a nagykövetségen úgy érezték, hogy már rá nincs rá elég ideje és energiája.

A Kínai Nagykövetség és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt a Direkt36 megkeresésére a kinevezéssel kapcsolatban.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Ma Ven-csün rendszeresen részt vesz az Egyesült Front által szervezett eseményeken is. Januárban például a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferenciára utazott, ahol élőben hallgatta meg Csiangszu tartomány párttitkárának évértékelő beszédét. „Megtiszteltetés számomra, hogy meghívást kaptam a KNPTK ülésére. (…) Nem érdekel a politika, de szeretném elfogadni a munkám elismerését a kínai kormány, a magyar kormány és az ENSZ részéről is” – mondta.

2022-ben pedig Nankingba utazott, hogy a kínai diaszpóra tagjaival értékeljék Hszi Csin-ping kínai elnök beszédét a Központi Egyesült Front Munka Konferenciáján. Elmondása szerint ezen utazásokat saját pénzéből fedezi.

Tankönyvszerű megoldások

Az ICIJ által koordinált tényfeltáró projektben résztvevő újságírók több mint száz olyan emberrel készítettek interjút világszerte, akik célpontjai voltak a kínai állam megfélemlítési módszereinek.

Az ICIJ tanulmányozott olyan bizalmas kínai dokumentumokat is – egy 2004-es kínai rendőrségi tankönyvet és egy belbiztonsági tiszteknek szóló, 2013-as iránymutatást –, amelyekből kiderült, milyen technikákkal dolgoznak a kínai hatóságok. Ilyen volt például a célszemélyek esetleges múltbéli szabálysértéseinek feltúrása és a kínai rokonság zaklatása is.

„Az elv és az általános játékszabály azóta sem változott, de ma már egészen más szinten működnek”

– mondta Katja Drinhausen, a berlini Mercator Kínai Tanulmányok Intézetének kutatója az ICIJ-nak.

Ezek az iránymutatások és az interjúalanyok vallomásai egybevágtak.

A kínai hatóságok által célba vett interjúalanyok fele arról számolt be, hogy a zaklatás kiterjedt az otthon, vagyis Kínában élő családtagokra is, akiket a rendőrök vagy az állambiztonsági tisztviselők rendszeresen felkerestek és kihallgattak. Több áldozat elmondta az ICIJ-nek azt is, hogy Kínában vagy Hongkongban élő családtagjaikat nem sokkal azután kereste fel a rendőrség, hogy a célszemélyek részt vettek külföldi tüntetéseken vagy nyilvános eseményeken.

Hatvan interjúalany arról számolt be, hogy kínai tisztviselők vagy megbízottjaik követték őket, illetve megfigyelés vagy kémkedés célpontjai voltak. 27-en azt mondták, hogy online lejárató kampány áldozatai voltak, 19-en pedig azt, hogy gyanús üzeneteket kaptak vagy hekkertámadások indultak ellenük, többek között állami szereplők részéről. Néhányan azt mondták, hogy Kínában és Hongkongban befagyasztották bankszámlájukat. 22 olyan interjúalany volt, aki arról számolt be, hogy fizikai fenyegetést kaptak vagy bántalmazták őket a Kínai Kommunista Párt civil támogatói.

Az újságírók minden interjú esetében megbizonyosodtak annak valóságtartalmáról az interjúalanyok által bemutatott dokumentumok, fényképek, üzenetváltások, hivatalos feljelentések segítségével.

Az ICIJ és partnerei által megkérdezett célszemélyek többsége azt mondta, hogy nem jelentették ezeket az eseteket azon országok hatóságainak, ahol laknak. Azzal magyarázták ezt, hogy féltek a kínai megtorlástól, illetve nem bíztak abban, hogy a hatóságok segíteni tudnak. Azok közül, akik bejelentést tettek, többen elmondták, hogy a helyi rendőrség nem foglalkozott az ügyükkel, vagy azt közölték velük a hatóságok, hogy nem tehetnek semmit, mert nincs bizonyíték a bűncselekményre.

„Csak akkor fognak intézkedni, ha már meghaltam” – mondta Nuria Zyden, egy Dublinban élő, a Kínában elnyomott ujgur közösséghez tartozó kínai, utalva a rendőrség válaszára, miután bejelentette nekik, hogy három kínai férfi követte.

Szakértők szerint Hszi Csin-ping elnökségének 2012-es kezdete óta fokozódott az elnyomás mértéke a pártállam vélt ellenségeivel szemben. Belső közleményeiben maga Hszi is arra szólította fel a biztonsági tisztviselőket, hogy maradjanak éberek a „nyugati Kína-ellenes erőkkel”, köztük a disszidensekkel szemben.

„Hszi elkötelezett a kommunista párt Kína és a diaszpóra feletti ellenőrzés elmélyítése mellett” – mondta Emile Dirks, a Torontói Egyetem Citizen Lab nevű kutatóközpontjának autokráciát kutató munkatársa. „Ezzel a céllal szemben semmilyen ellenállást, legyen az bármilyen kicsi vagy gyenge, nem tűr meg” – tette hozzá a kutató.

Az állambiztonsági tiszt fia

Az ICIJ-nak nyilatkozó célpontok között volt Csiang Seng-ta, egy Párizsban élő kínai művész és aktivista is.

A 31 éves Csiang Kínában nőtt fel, egy befolyásos család tagjaként. Apja az állambiztonság tisztjeként dolgozott, és felmenői között más magas rangú kormánytisztviselő is akadt. Csiang pekingi elit iskolákba járt nagyhatalmú emberek gyerekeivel együtt.

18 éves korában Csiang rövid időre csatlakozott a Kínai Demokrácia Párthoz, egy amerikai székhelyű politikai csoporthoz, amely az alkotmányos demokráciát támogatta Kínában. Ennek komoly következményei lettek: letartóztatták, és megvádolták azzal, hogy az államhatalom felforgatását próbálta elősegíteni.

Csiangot saját elmondása szerint sokkolta, amikor kiderült számára, hogy a rendőrség vastag dossziét állított össze róla, amely magánleveleket és egyik általános iskolai tanárának megjegyzéseit is tartalmazta. Három éjszakára őrizetbe vették, és körülbelül egy évre bevonták az útlevelét. Csiang elmondta, hogy az apját a külföldi hírszerzői posztjáról elmozdították, és egy állami vállalathoz ment dolgozni.

2018-ban Csiang Franciaországba költözött, bízva abban, hogy ott szabadon kifejtheti majd a véleményét. Részt vett több, a kínai emberi jogi sérelmek ellen felszólaló akcióban, és ezzel hamar felhívta magára a kínai hatóságok figyelmét.

Ahogy aktivizmusa egyre merészebbé vált, hekkerek több tucatszor támadták meg művészeti honlapját, miközben a Google figyelmeztette, hogy „a kormány által támogatott behatolók” megpróbálják ellopni a jelszavait.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2024 májusi párizsi látogatása előtt még jobban fokozódott rajta a nyomás.

Csiang az ICIJ-nak elmondta, hogy néhány nappal Hszi érkezése előtt szülei felhívták, hogy elmondják neki, civil ruhás titkosrendőrök látogatják őket hónapok óta. Nyilvánvaló volt, hogy ezeknek a látogatásoknak az volt a céljuk, hogy megakadályozzák Csiangot abban, hogy bármilyen tiltakozó akciót hajtson végre Hszi párizsi látogatása alatt.

Az aktivista azonban végül nem hagyta magát eltántorítani ettől. Csiang részt vett a párizsi a Place de la République-on tartott demonstráción, hogy a tibeti és hongkongi tüntetők tömegéhez szóljon.

„Ők [a kínai rendőrség] azt követelték, hogy maradjunk csendben Hszi Csin-ping franciaországi látogatása alatt. … Az ilyen fenyegetések a transznacionális elnyomás részei … ez csak [Kína] zsarnokságának kiterjesztése” – mondta.

Röviddel a beszéde után Csiang felhívta a szüleit. Megtudta, hogy miközben ő a színpadra készült, rendőrök hívták fel a szülei otthonát, követelve, hogy az apa találkozzon velük az éjszaka közepén. Csiang szerint ezt a figyelmeztetést adták át neki: „Az önök fia olyan dolgokat csinált a tengerentúlon, amelyek ellenkeznek a kínai törvényekkel. Mi szemet hunyhatnánk felette. De ezúttal a nagy vezér jön [Franciaországba]. Ha valami kínos dolgot tesz a nagy vezető számára” Hszi látogatása alatt, „azt nehezen tudnánk kezelni”.

Csiang elmondta az ICIJ-nek, hogy a kínai hatóságok ugyanezt a taktikát alkalmazták az általa vezetett aktivista csoport más tagjainak családjaival szemben is. Emiatt néhányan felhagytak az aktivizmussal és elhagyták a csoportot.

„Még ha szabad országban élünk is, akkor is félünk felemelni a szavunkat és tapasztaljuk a párt zaklatását” – fogalmazott Csiang.

A Ma Ven-csüntől kapott válaszok pontos fordításában segítségünkre volt Joey Qi.

A cikk elkészítésében közreműködött Sylvain Besson, a svájci Tamedia újságírója.

A cikkben idézett ICIJ-írás teljes verziója itt érhető el. Az ICIJ cikkének készítésében vezető szerepet játszott Scilla Alecci.

Illusztráció: ICIJ