Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjamin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: 30 év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például évvégi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli-magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.

Korábban azért került ez a látogatás a reflektorfénybe, mert – mint azt a Direkt36 kiderítette – nem sokkal Netanjahu látogatása után vásárolta meg a magyar kormány az izraeli fejlesztésű Pegasus kémszoftvert, amellyel később újságírókat és kormánykritikus üzletembereket is célba vettek.

Most újabb részletek derültek ki az Izraelben nemrég ismét miniszterelnöki posztot elnyerő Netanjahu akkori útjáról és annak kiberbiztonsági jelentőségéről. A 2017-es látogatásnak része volt egy magyar-izraeli üzleti fórum is, de eddig nem lehetett tudni, hogy azon milyen cégek vettek részt. A Tech12 technológiai hírekkel foglalkozó portál újságírója, Amitai Ziv ugyanakkor a Hatzlaha izraeli civil szervezet segítségével hozzájutott azoknak a listájához, akik Benjamin Netanjahu delegációjával érkeztek Budapestre, és ezt megosztotta a Direkt36-tal.

Ebből kiderül, hogy a Pegasust kifejlesztő NSO Group képviselői ugyan nem voltak jelen az üzleti fórumon, de akadtak más olyan izraeli cégek, amelyek szintén kiberbiztonsággal és konkrétan megfigyelésre is alkalmas technológiákkal foglalkoznak.

Ilyen volt a Picsix, amely az NSO-hoz hasonlóan honlapján azt írja, hogy kormányzati szerveknek adnak el megfigyelő-technológiát bűnözők és terroristák megfigyelésére. Az általuk fejlesztett eszközök között van, amelyik képes a világon szinte bárhol hálózatra kapcsolódó telefonok helymeghatározására, valamint hívások lehallgatására, és a titkosszolgálatok akár az sms-ekhez is hozzáférhetnek a telefonokon egy-egy Picsix-fejlesztéssel.

A Picsixnek nem ez volt az egyetlen magyarországi megjelenése: hónapokkal a Netanjahu-látogatás után a kiképzői Budapesten találkoztak bangladesi ügynökökkel, hogy oktassák őket a telefonok lehallgatására alkalmas eszközük használatára. Erről korábban az Al Jazeera hírcsatorna számolt be, de most a Direkt36 újabb részleteket is kiderített a kiképzésről. Megtudtuk például annak részleteit, hogy az eszközt az izraeliek és a bangladesiek közösen milyen körülmények között próbálták ki: egy ötödik kerületi lakás konyhájából a környéken használt mobilokra rákapcsolódva véletlenszerűen kiválasztott emberek hívásába hallgattak bele.

A magyar kormány és a Picsix nem reagált a kérdéseinkre, így nem tudni, hogy a magyar hatóságok tudtak-e erről a kiképzésről és a számos jogi aggályt felvető lehallgatásról. Izrael budapesti nagykövetsége azt közölte, hogy „az Izraeli Védelmi Minisztérium biztonsági, politikai és stratégiai megfontolásokból nem kommentálja az egyes országokba irányuló védelmi exportpolitikáját”.

Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő feleségeikkel az Emanuel-emlékfánál az izraeli miniszterelnök hivatalos budapesti látogatásán 2017-ben. Fotó: Orbán Viktor / Facebook

A bangladesi szál

Az Al Jazeera 2021-ben sugárzott egy dokumentumfilmet befolyásos bangladesi személyek külföldi ügyleteiről, és ennek részeként számolt be arról, hogy Banglades izraeli fejlesztésű lehallgató technológiát szerzett be, amelynek használatára a bangladesi titkosszolgálat embereit az izraeliek Magyarországon képezték ki. A dokumentumfilmben szerepelt az is, hogy az eszközt ki is próbálták a képzés alatt, és – minden jel szerint törvénytelenül – magyar hívásokat hallgattak le vele.

Az Al Jazeera ezt egy olyan, akkoriban Magyarországon élő bangladesi férfinek a beszámolóira alapozta, aki szemtanúja volt az eseményeknek. A hírcsatorna a filmben még csak Samiként emlegette a férfit, de azóta kiderült, hogy a valódi neve Zulkarnain Szaer Kán. Magyarországról már elköltözött, és tényfeltáró újságírással kezdett foglalkozni, most pedig a Direkt36-tal újabb részleteket osztott meg a Budapesten lezajlott megfigyelős kiképzésről.

Kán elmondta, hogy hét évig élt Magyarországon, és indiai éttermeket üzemeltetett a budapesti Horánszky utcában, illetve a Nyáry Pál utcában. Hozzátette, az apja korábban magas beosztású katona volt Bangladesben, így neki is vannak kapcsolatai a bangladesi elitben. Elmondta azt is, hogy mivel hazájának nincs nagykövetsége vagy konzulátusa Magyarországon, informálisan máskor is megkérte már a bangladesi vezetés, hogy segítsen honfitársainak, ha éppen Magyarországon volt dolguk.

2019-ben is egy szívességre kérték Kánt. Egy bangladesi titkosszolga azt mondta neki, hogy bangladesi tisztek érkeznek majd Budapestre, akiknek szállásra és fuvarra lesz szükségük, hogy eljussanak az itt nekik szervezett képzésre.

Kiképzés egy budapesti hangárban

Az Al Jazeera két évvel ezelőtti kutatásából kiderült, hogy a képzésen a Picsix által gyártott P6 Intercept nevű megfigyelőeszköz használatára oktatták a bangladesieket. Az izraeliek egy Szingapúrban bejegyzett közvetítőcégen keresztül adták el a P6 Interceptet a délkelet-ázsiaiaknak. Az Al Jazeera által megszerzett, az eszköz eladásáról szóló szerződésen az áll, hogy a P6 Intercept Magyarországról került a bangladesiekhez, a hírcsatorna ugyanakkor az ügyletet ismerő más forrásokból úgy értesült, hogy ez csak papíron volt így. Állítólag azért volt szükség harmadik ország feltüntetésére, hogy Bangladesben ne tudják meg, Izraellel üzletel a kormányuk. A muszlim többségű ország ugyanis hivatalosan el sem ismeri Izrael államot.

Kán azt mondta, összesen hét bangladesi érkezett Magyarországra 2019-ben. Nekik egy V. kerületi, Molnár utcai lakást talált, itt szálltak meg, a képzésük pedig egy Budapesten bejegyzett, egy magyar és egy izraeli állampolgár tulajdonában álló cég, a One Telecom Kft. egy hangárszerű épületében történt.

A cég évekkel ezelőtt elköltözött az épületből, amelyben ma egy magyar vállalkozás irodája működik. Utóbbi egy munkatársa a Direkt36 telephelyre tett látogatásakor elmondta, másfél éve bérlik a helyiséget, és amikor ők odaköltöztek, az izraeli-magyar cég korábbi ottlétéről már csak egy ajtón talált matrica árulkodott, amelyen a cég logója volt látható. A munkatárs azt mondta, a cégről annyit tudtak, hogy telekommunikációval foglalkozott.

A munkatárs azt is elmondta, hogy ők sokat alakítottak az irodán, a sima linóleumborítású padlót fedték le szőnyeggel, bútorokat hoztak, így az már nem hasonlít a korábbi bérlő által használtra. Az épület és a helyiségek elrendezése azonban egybevág a Kán által látottakkal és az akkoriban általa készített fotók alapján beazonosítható az épület is.

Az ingatlant bérbeadó cég képviselője a Direkt36-nak elmondta, a helyiséget 2013 és 2020 között adta ki az izraeli-magyar cégnek. A főbérlő a cégről azt mondta, telekommunikációs vállalkozásként működött, amely egyebek mellett telefonok és tv-k beszerelésével és telepítésével foglalkozott, és több nagyobb cég alvállalkozójaként is tevékenykedett.

„Teljesen normális cégként működött, szerelők jártak oda dolgozni”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „ingatlant béreltek tőlünk, semmilyen más kapcsolatunk nem volt”. A bérleti szerződést elmondása szerint ő egy magyar állampolgárral kötötte. További, e-mailben küldött kérdéseinkre, miszerint volt-e tudomása a cég izraeli kapcsolatairól, illetve hogy 2020-ban miért költözött el a telephelyről a vállalat, nem kaptunk választ. A One Telecom nem reagált a megkeresésünkre.

Kánt a bangladesi titkosszolgák vitték be magukkal a képzés helyszínére. „Az izraeliek nem örültek, hogy engem is bevisznek, két-három ellenőrzőponton is keresztül kellett mennem” – idézte fel Kán, hozzátéve, hogy bent 25-30 embert látott mozgolódni, őt pedig egy külön helyiségben ültették le. Itt egy asztalon számos papír hevert. Ezek egy része a képzés menetrendjét írta le, de részletes ismertetőt talált a P6 Intercept felületéről és működtetéséről is. A dokumentumokról fotókat is készített.

Az oktatóanyag alapján az eszközzel mindössze néhány kattintás után könnyedén lehet telefonokra kapcsolódni és megfigyelni azokat. A Kán által látott és lefotózott füzetben részletesen, lépésről lépésre mutatják be a P6 Intercept működését, a közelben lévő telefonok bemérésétől az azokra történő kapcsolódásig. A különböző funkciók használatát több oldalon keresztül, képernyőképekkel illusztrálva ismertették a füzetben.

Lehallgatás a Molnár utcából

Kán szerint a bangladesiek a kiképzés utolsó napján győzködték a kiképzőket, hogy élesben is próbálják ki a titkosszolgálatuk által megvásárolt eszközt. Ettől az izraeliek először vonakodtak, és Kán szerint konkrétan ki is jelentették, hogy nem akarnak diplomáciai bonyodalmakat, mert a magyar titkosszolgálatoknak nem volt tudomása arról, hogy lehallgatókészüléket hoztak az országba. A bangladesiek kérését azzal hárították, hogy a kiképzésüket megkapták, a fontosabb tudnivalókról külön CD-t kaptak, így nincs szükség bemutatóra.

Végül Kán szerint a bangladesiek unszolására az izraeliek mégis belementek a demonstráció megtartásába, de ahhoz egy másik helyet javasoltak. Ez lett végül a bangladesiek V. kerületi, Molnár utcai szállása.

Az eszköz – ahogy azt Kán a lakásban látottak és hallottak alapján leírta – laptophoz hasonlít és lényegében telefontoronyként működik. Fél-egy kilométeres körben képes telefonhívásokat befogni, és azokat lehallgatni. A kezelői akár a telefonok hangszóróját is képesek bekapcsolni, de a képernyőre nem tudnak vele csatlakozni. Hangfelismerő rendszere is van, így felvételek alapján képes beazonosítani a beszélőt akkor is, ha telefonszámot cserél.

Kán azt mondta, a lakásban rajta kívül három bangladesi titkosszolga, valamint két, a készüléket bemutató izraeli és az ügyletben résztvevő ír állampolgárságú közvetítő tartózkodott. Mindannyian – Kánnal együtt – a Molnár utcai lakás étkezőjében gyűltek az asztalra letett lehallgatókészülék köré.

„Az izraeliek bekapcsolták, és elkezdték magyarázni, hogy a legközelebbi telefontoronyra már rá is csatlakoztak és körülbelül kétszáz környékbeli hívást befogtak”

– emlékezett vissza Kán.

„Megmutatták, hogy néhány kattintással már rá is lehet csatlakozni a hívásokra. Négy-öt beszélgetésbe kapcsolódtak bele, ezeket véletlenszerűen választották ki. Egy-egy hívást egy-két percig hallgattak, közben engem kérdeztek, hogy értek-e valamit a beszélgetésekből” – idézte fel Kán, megjegyezve, hogy nem tud jól magyarul, és a telefonon lehallgatott emberek többsége túl gyorsan beszélt ahhoz, hogy bármit megértsen.

„Arra emlékszem, hogy egy nő mintha a lányával beszélt volna arról, hogy éppen bankban van és ügyet intéz, meg virágboltot is emlegetett” – mondta Kán, aki szerint a lehallgatások közben az izraeliek elmagyarázták, hogyan lehetne felvételt készíteni a hívásokról, miképp kellene azokat elmenteni. Kán szerint ismertették azt a funkciót is, amely képes arra, hogy előre felvett hanganyag alapján az eszköz megtaláljon egy beszélőt a befogott hívásokban akkor is, ha az egy addig nem ismert telefonszámot használ.

„Nagyjából 8-10 percig tartott az egész. Az izraeliek végül azzal zárták rövidre a dolgot, hogy a magyar hatóságoknak is lehet olyan műszere, ami felfedezi, hogy éppen hívásokba hallgatnak bele, úgyhogy jobb lenne abbahagyni.

Viccelődtek azon, hogy nem lenne jó a diplomáciai bonyodalom”

– mondta Kán.

Az eszköz egyébként egyszerre akár 200-300 telefon lehallgatására is alkalmas, leggyakrabban tüntetéseken és más tömegrendezvényeken szokták bevetni a szolgálatok – állította az Al Jazeerának a P6 Interceptről Eliott Bendinelli, a technológiai visszaélések ellen küzdő Privacy International nevű brit szervezet szakértője. A Budapesten lehallgatott hívásokat Kán szerint véletlenszerűen választották ki. Az nem derült ki számára, hogy pontosan kit értettek az izraeliek „a magyarok” alatt, akikkel nem volt megegyezés, és hogy a hazai hatóságok tudtak-e egyáltalán a kiképzésről.

Kán szerint a bangladesi tisztek meg szerették volna hívni egy vacsorára az izraeli kiképzőket a Nyáry Pál utcai éttermébe, de oda végül csak az ír közvetítő ment el. Az izraeliek biztonsági okokra hivatkozva maradtak távol, és mert – állították Kánnak – nem szokták elhagyni a kiképzések helyét.

Jogi aggályok

Az Al Jazeera már két éve beszámolt a Magyarországon lezajlott kiképzésről és az állítólagos lehallgatásról, de nincs információ arról, hogy a magyar hatóságok vizsgálódtak volna ebben az ügyben. A Budapesti- és az Országos Rendőrfőkapitányság mellett a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek is elküldtük kérdéseinket. Megkeresésünkre egyik hatóság sem reagált.

Pedig a történtek felvetik a jogszabálysértés lehetőségét. A TASZ jogvédő szervezet munkatársa, Hüttl Tivadar ügyvéd a Direkt36-tal azt közölte, a beszámoló alapján a lehallgatottakat adatvédelmi jogsérelem érte, mivel hozzájárulásuk vagy törvényes felhatalmazás nélkül kezelték adataikat.

„Az adatvédelmi jogsértésben a jogalap nélküli adatkezelés mellett az érintettek, akiknek a telefonját célba vették – nemcsak a tényleges lehallgatással, hanem már a telefonszám beazonosítással is – felé történő tájékoztatási kötelezettséget is megsértették.”

Szerinte ezen kívül három büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt is azonosítani lehet: személyes adattal való visszaélést, tiltott adatszerzést, valamint információs rendszer megsértését is. Utóbbiak akár kettő, illetve három év szabadságvesztéssel is büntethetők.

Miért épp Magyarország?

Kán a kiképzés alatt állítása szerint rákérdezett a bangladesi tiszteknél, hogy miért Budapesten történik az oktatásuk. Úgy emlékezett, hogy a bangladesiek elsősorban praktikus okokat emlegettek: a magyar-izraeli vegyestulajdonban lévő cég itt lévő telephelyére hivatkoztak, illetve arra, hogy az izraeliek beutazása az ázsiai országba sokkal nehezebb lett volna, mint Magyarországra jönni.

A bangladesi felsővezetésből egyébként nem először kértek segítséget Kántól. A Direkt36 az Al Jazeera oknyomozását segítve írt 2021 elején egy Haris Ahmed nevű férfiról, aki az akkori bangladesi vezérkari főnök, Aziz Ahmed testvére, és 2015-ben menekült hamis papírokkal és álnevet felvéve Magyarországra. Haris Ahmed azért szökött el hazájából, mert ott gyilkosságért elítélték.

Korábbi cikkünkből kiderült, hogy a férfi éveken át zavartalanul élt Magyarországon, és számos vállalkozása is volt. Többek között voltak vendéglátóipari és kiskereskedelmi érdekeltségei, továbbá egy illegális pénzváltót is üzemeltetett.

A cégadatok szerint ezek a vállalkozások már vagy nem működnek, vagy Haris Ahmed nem rendelkezik bennük tulajdonrésszel. Kán szerint Haris Ahmed ma Franciaországban él, és nem tud arról, hogy lennének aktív magyarországi kapcsolatai.

Címlapkép: Szarvas / Telex

Frissítés: A cikk korábbi verziójában azt állítottuk, Kánt 2018-ban kérte szívességre egy bangladesi titkosszolga, illetve hogy a tisztek képzése is abban az évben történt. Ezzel szemben a kiképzésre 2019 elején került sor. A hibáért elnézést kérünk.