Húsz nappal a koronavírus magyarországi megjelenése után, március 24-én Orbán Viktor a repülőtéren fogadta az első nagyobb, Kínából érkező szállítmányt: 3 millió védőmaszk, százezer teszt és 86 lélegeztetőgép jött aznap.

„Jól néz ki” – mondta Orbán egy mellette álló férfinak, akit az érkezésekor könyökpacsival üdvözölt, majd köszönetet mondott neki az eszközökért:

„Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.”

A férfit, akinek Orbán hálálkodott, ifj. Kovácsics Ivánnak hívják, 38 éves, jól beszél kínaiul és jelenleg tanácsadóként dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM). Ez a minisztérium intézett az elmúlt hetekben több, a koronavírussal kapcsolatos állami beszerzést. Ezek nagy részét (összesen 5,8 milliárd forintnyi megrendelést) egy kínai tulajdonú cég, a CECZ Közép-európai Kft. nyerte el.

A 2011-ben alapított CECZ-nek éveken keresztül évi 100-150 milliós forgalma volt, amely 2018-ban 275 millió forintra emelkedett, de még így is nagyon messze volt attól a milliárdos nagyságrendtől, amit a védőfelszerelések beszerzése jelent. A cég korábban nem nyert állami megrendeléseket, az elmúlt években szinte teljes bevétele külföldi tevékenységből származott.

A reptéren feltűnő ifj. Kovácsics számára azonban nem ismeretlen a cég: a CECZ stratégiai vezérigazgató-helyettese ugyanis nem más, mint édesapja, idősebb Kovácsics Iván. Ő korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és pénzügyőri elnökhelyettese volt – 2014-ben is, amikor korrupció gyanúja miatt több NAV-os vezetőt kitiltottak az Egyesült Államokból. Kovácsics akkor azt mondta, tudomása szerint nincs rajta a kitiltottak listáján. Röviddel a botrány után távozott a NAV-tól,   a CECZ-nél pedig 2017 novemberében került vezető pozícióba.

„Nagyon büszke voltam, hogy a fiam ott volt a repülőtéren” – mondta a Direkt36-nak idősebb Kovácsics. Azt állította, hogy fiával nem szoktak munkáról beszélni, a CECZ operatív irányításában pedig nem vesz részt, nem vezető tisztségviselő, csak „víziógyártással” foglalkozik. Kovácsics arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a fia milyen módon vett részt az eszközök beszerzésében, azt javasolta, hogy ezt személyesen tőle kérdezzük meg. Az ITM és ifj. Kovácsics nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az igazi barátok

Március második felében szinte naponta adott hírt arról a kormány, hogy a koronavírus elleni harchoz újabb és újabb eszközöket szállítottak: maszkokat, védőfelszereléseket, teszteket, fertőtlenítőszereket, lélegeztetőgépeket. Több ezzel kapcsolatos miniszteri megszólalás is azt érzékeltette, hogy a helyzet drámai, ilyen eszközöket beszerezni nagyon nehéz, rendkívül jó kapcsolatok kellenek hozzá.

„A világ valamennyi országa ma Kína ajtaján kopogtat, illetve dörömböl” – mondta a parlamentben Szijjártó Péter. A külügyminiszter március végén a kínai nagykövettel is találkozott, akinek azt mondta: a kihívások jók arra, hogy „megtudjuk, hogy kik az igazi barátok.” Szijjártó szerint Magyarországnak sikerült időben megkötni a szükséges szerződéseket, tonnaszámra érkeznek a szállítmányok Kínából.

Orbán Viktor megtekint egy védőfelszerelés-szállítmányt. Fotó: Orbán Viktor Facebook

A szállítmányok többségéről nem közölték, hogy pontosan milyen típusú és hány darab eszközt tartalmaztak, és ezeket melyik intézmény, mennyi pénzért szerezte be, vagy esetleg ki adományozta. Az erre vonatkozó egy hete feltett írásbeli kérdéseinkre az Operatív Törzs, az ITM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem válaszolt.

A közbeszerzési értesítőben azonban a márciusi beszerzések egy részét lehetett azonosítani:

Ezeknek a közbeszerzéseknek a lebonyolítására a nyilvános dokumentáció szerint az ITM jelölte ki a Semmelweis Egyetemet (SE-t). A járványügyi vészhelyzetre való tekintettel azonban itt nem volt nyílt verseny, hanem úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki a beszerző cégeket.

A szerződések megkötése előtt az SE megvizsgálta a „járványhoz kapcsolódó egészségügyi termékek” piacát, és több esetben is a CECZ Kft.-t találta az egyetlen olyan gazdasági szereplőnek, amely – a közbeszerzési dokumentumok szerint – „feltehetően képes a szerződés teljesítésére”. Az nem derül ki a közbeszerzési dokumentációból, hogy mi volt a cég előnye versenytársaival szemben.

A céggel először március 16-án kötöttek három szerződést (tesztek, védőeszközök és lélegeztetőgépek beszerzésére), majd 27-én újabb eszközbeszerzésre kapott megbízást a CECZ. Március közepén nemcsak a CECZ-től, hanem egy magyar tulajdonú cégtől, a Kromat Kft.-től is rendelt védőeszközöket az SE. Bár a két cég hasonló termékek (például maszkok, védőruhák) beszerzésére kapott megbízást, a versenyeztetés helyett két külön szerződést kötöttek a két céggel: az SE mindkét esetben azt közölte, hogy nem volt más piaci szereplő, aki tudta volna teljesíteni a szerződést.

A március végi eszközbeszerzéshez az SE már három potenciális beszállítót is azonosított, de végül „az előzetes egyeztetések során” csak a CECZ Kft. tudta vállalni a feltételek teljesítését.

Az a dokumentumokból nem derül ki, hogy ifj. Kovácsics Iván, akinek Orbán megköszönte az első nagyobb szállítmányt, pontosan milyen módon vett részt az eszközbeszerzésben. „Fürkészeket és portyázókat küldtem ki a világ minden részére és minden égtáj felé. A kereskedők és a diplomaták is dolgoznak” – mondta korábban Orbán, de ennél több részletbe ő sem ment bele.

Különleges gazdasági övezet

A kínai-magyar kapcsolatok terén ifjabb és idősebb Kovácsics is évek óta aktív. Ifj. Kovácsics az ITM-es munkáját megelőzően Kínában tanult, majd a Magyar Turisztikai Ügynökség attaséjaként dolgozott, részt vett több kínai delegáció magyarországi utazásának szervezésében.

Idősebb Kovácsics pedig már a kétezres években aktívan foglalkozott a magyar-kínai kapcsolatokkal. 2006-tól 2010-ig a ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke, majd 2014-ig elnökségi tagja volt. 2015-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium külső tanácsadója lett, és „a Magyarországon létrehozásra kerülő különleges gazdasági övezetek és ipari parkok helyzetével” foglalkozott. A CECZ Kft. épp abban az évben kapott engedélyt a kínai kereskedelmi minisztériumtól és a pénzügyminisztériumtól, hogy különleges gazdasági övezetet működtessen Magyarországon.

„Ez egy kínai gazdasági és egyben közgazdasági kategória […] ha kínai cégek ilyen zónán keresztül végzik a külföldi tevékenységüket, könnyebben kapják meg az ehhez szükséges engedélyeket a kínai államtól” – mondta a Direkt36-nak Pető Ernő, a ChinaCham jelenlegi elnöke. „Ezeket a zónákat általában helyi bejegyzésű, de kínai tulajdonban lévő cégek üzemeltetik. Magyar részről nem kapnak pénzügyi vagy más kedvezményeket” – mondta Pető. Magyarországon két ilyen övezet is működik: a CECZ és a Wanhua-csoport tulajdonában lévő, kazincbarcikai ipari park.

Kínai pláza és vasút

Kovácsics Iván 2018 végén, mint stratégiai vezérigazgató-helyettes nyilatkozott a CECZ tevékenységéről. Azt mondta, hogy támogatja a kínai cégek közép-európai megerősödését, a magyar vállalatok kínai exporttevékenységét, programokat szervez kínai delegációknak, és a logisztika területén közreműködik a „vasúti, tengeri és légi közlekedési folyosók létrehozásában”.

A CECZ nemrég például a félig állami tulajdonban, félig Horváth László tiszteletbeli kazah konzul tulajdonában lévő MÁV-REC Kft.-vel írt alá együttműködési megállapodást egy Belső-Kína és Záhony közötti összeköttetés kialakításáról.

Magyarországra érkezett kínai védőfelszerelések a Covid-19 elleni védekezéshez. Fotó: Orbán Viktor Facebook

Bár a CECZ Kft. az elmúlt években csak pár tízmilliós nyereséget termelt, holdingcégként nagy vagyona van: 2018-as beszámolója szerint több mint 11 milliárd forintnyi részesedéssel rendelkezik más cégekben, Magyarországon jelenleg 9 leányvállalata van.

A CECZ székhelye Budapest külvárosában, a China Mart bevásárlóközpontban található. Itt szervezik meg évente a China Brand Fair kiállítást és konferenciasorozatot, és itt bérel üzleteket számos ázsiai cég is. Az épület egyik tulajdonosa a CECZ egyik leányvállalata, amely a legutóbbi beszámolója szerint több mint 10 milliárd forint piaci értékű ingatlanvagyonnal rendelkezik itt.

A CECZ leányvállalatai közül a legnagyobb bevételt a szállítmányozással és raktározással foglalkozó Ghibli cégcsoport termeli, amelynek a Liszt Ferenc repülőtéren és Csepelen is van raktára. Bár a CECZ eredetileg nem tervezett alvállalkozókat bevonni a védőeszközök beszerzéséhez, a Ghibli cégcsoport a kezdetektől részt vesz a munkában. A március 24-i szállítmány a „CECZ és a Ghibli közös szervezésében” érkezett Magyarországra.

„Cégcsoportunk Kínában tartózkodó kollégái az elmúlt napokban nagy erőkkel azon dolgoztak, hogy a Magyarország Kormánya által megrendelt áruk pontosan, az elvárt határidőre beszerzésre, összecsomagolásra és kiszállításra kerüljenek” – írta a Ghibli. A cég azt is hozzátette, hogy „hatalmas megtiszteltetés” számukra, hogy részt vehetnek „egy ilyen kiemelten fontos” projektben. Legutóbb határon túli magyarokhoz szállítottak védőeszközöket.

A cikk írásában részt vett Panyi Szabolcs és Szabó András.
A cégadatok ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.