Közben volt még egy fontos, a belpolitikát is meghatározó fejlemény. 2015-ben kitört a menekültválság, amelyre az Orbán-kormány harcosan bevándorlásellenes intézkedésekkel reagált. Ez azt is jelentette, hogy a honvédséget is bevetették a határ megerősítésére, ami katonai körökben ellenérzéseket is kiváltott, mivel ez hagyományosan nem tartozik a feladataik közé.

„Ez határőrizet, nem határvédelem. A katonák erre se kiképezve nincsenek, se a felszerelésük nem alkalmas erre” – fogalmazott egy biztonságpolitikával foglalkozó korábbi diplomata.

Orbán ugyanakkor, ha egyáltalán eljutottak hozzá ilyen aggályok, hajthatatlan volt. Az ő elvárása az volt a katonaság felé, hogy a szerb határon 2015. augusztus 31-ig építsék meg a kerítést. A megadott határidőre azonban csak a drótakadály készült el, és ezek után Hende Csaba távozott a miniszteri székből. Ugyan hivatalosan senki nem erősítette meg, hogy Hende a kerítés miatt adta be a lemondását, de a körülmények erre utaltak. Olyan gyorsan történt váltás a tárca élén, hogy a Hendét követő Simicskó István azt nyilatkozta, őt is váratlanul érte a miniszteri kinevezés.

A Fideszben és a KDNP-ben évtizedek óta politizáló Simicskó közvetlenül előtte épp a sportügyekért felelt államtitkárként egy másik minisztériumban, de korábban képviselőként és kormányzati tisztviselőként is sokat foglalkozott nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekkel. A harminc éve kung-fuzó politikus így lelkesen vetette bele magát a miniszteri munkába, és 2016 végén ő állt elő a Zrínyi 2026 nevet viselő haderőfejlesztési programmal.

Simicskó István a Magyar Honvédség szolnoki helikopterbázisán 2017. július 12-én. – Forrás: Simicskó István / Facebook

Ebben az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezését, toborzókampányok és a Honvédelmi Sportszövetség elindítását és a honvédelmi nevelés megerősítését is ígérte. A honvédelmi eszközállomány megújításáról pedig azt mondta, a terveik között szállító repülőgépek, valamint helikopterek beszerzése szerepel.

A miniszter által a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén bemutatott tervek ennél lényegesen többről szóltak. Simicskó egy olyan programmal állt elő, amelyben nem valamely konkrét terület fejlesztése, hanem a legkülönfélébb katonai eszközök beszerzése szerepelt.

„Mintha azt mutatta volna be, hogy mindent veszünk mindenből is”

– idézte fel a 2016 végi ülésen elhangzottakat egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás. (Simicskó erre a Direkt36-nak azt mondta: „Senki nem gondolhatta komolyan, hogy akkor már kész terveket mutatunk be arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kiktől fogunk beszerezni. Nem a múlt fegyvereit akartuk őrizgetni, hanem a jövőre felkészíteni a magyar honvédséget.”)

Ennek a feladatnak az elvégzésére tűnt fel egy olyan szereplő, akinek korábban ugyan semmi köze nem volt a katonai területhez, de régóta Orbán környezetében mozgott. Ő volt Maróth Gáspár, aki először 2016-ban jelent meg a Honvédelmi Minisztérium egyik háttércégénél, majd fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert a beszerzések területén.

Az 1972-es születésű Maróth már fiatalon, a kilencvenes években jelen volt a Fidesz környezetében, egy régi ismerőse szerint például már a 98-as választások előtt személyesen kísérte Orbánt politikai rendezvényekre is. (Maróth a Direkt36-nak annyit árult el az Orbánnal való megismerkedéséről, hogy egy rendezvényen találkoztak először.)

Apja, az arab világ elismert kutatójaként számontartott Maróth Miklós egyike volt a nyíltan konzervatív nézeteket valló akadémikusoknak, és ő szintén jó viszonyt ápolt Orbánnal. Az ifjabb Maróth a Fidesszel szimpatizáló Napi Magyarország munkatársaként is dolgozott, majd a párt 1998-as győzelme után bekerült a miniszterelnök kabinetjébe. Ekkor még mindig a Semmelweis Egyetem orvoshallgatója volt, és ennek megfelelően a kabinetben is egészségügyi kérdésekkel foglalkozott (saját megfogalmazása szerint a „társadalmi kapcsolatokért” volt felelős).

A Fidesz számára vereséget hozó 2002-es választás után Maróth vállalkozóként tevékenykedett. A kormány oldalán a leváltásáig elérhető hivatalos önéletrajza erről az időszakról szűkszavúan annyit írt, hogy „vezérigazgató, privát szektor”, de a cégnyilvántartási adatokból látható, hogy kilenc, főleg egészségügyi eszközök forgalmazásával foglalkozó cégben volt érdekeltsége. Akadtak olyan üzletei, amelyek azt mutatták, hogy nem távolodott el teljesen a politikától sem. 2009-ben egy cégét az akkor még jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező bankárnak, Spéder Zoltánnak adta el, 2011 után pedig négy éven át Orbán Viktor gimnáziumi iskolatársával, Incze Zsolttal közösen birtokolt egy építőipari céget.

Maróth legtöbb cége az egészségügyi szektorban volt aktív. Ezek közül az orvosi eszközök gyártásával foglalkozó VMD Zrt. azzal került be a hírekbe, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2016-tól ennek a cégnek a szerepét is vizsgálta egy olyan egészségügyi eszközbeszerzési ügyben, amelynek szabálytalanságai miatt végül a GVH végül 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki. A 444 korábban azt írta, hogy Maróth a GVH kezdeti gyanúja szerint a korábban ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándorral a kartellezés szervezője volt. A hatósági vizsgálat végül nem talált erre bizonyítékot, és a VMD nem is kapott bírságot.

Maróthot 2016-ban, a Zrínyi 2026 elindulásakor nevezték ki a HM EI Zrt. nevű, a Honvédelmi Minisztérium egyfajta háttércégeként működő társaság élére – bevallottan az üzleti tapasztalatai miatt. „A beszerzéseket akarták a HM EI-vel intéztetni, de ez arra teljesen alkalmatlan volt. Nagy, nehézkes szervezet, amit nem erre találtak ki. Alapvetően őrzés-védelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik” – mondta egy honvédelmi ügyekre rálátó forrás.

Arról Maróth is beszélt, hogy lényegi honvédelmi tapasztalat nélkül került a katonai beszerzések közelébe.

„Ha Németország védelmi minisztériumát, majd az Európai Bizottságot el tudja irányítani egy volt orvoskollégám, Ursula von der Leyen, akkor én is megpróbálkozhatok egy szűkebb körű feladattal”

– magyarázta Maróth egy nemrégiben adott interjújában, hogy miért tűnt fel 2016-ban a HM EI-nél. Majd azt is elmondta, hogy elsősorban üzleti tapasztalatait kamatoztatja a haderőfejlesztésben. „Nyilván a koherenciát és a tudást nem az orvosi tanulmányok alatt szedi fel az ember. Én később az üzleti életben mozogtam, kórházfejlesztésekben és nemzetközi projektekben vettem részt. Ebből a látásmódból kerültem a honvédség környékére.”

Maróth Gáspár (j) a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison 2022. július 21-én. – Forrás: Maróth Gáspár / Facebook

Maróth az elmúlt években végig a beszerzések kulcsszereplője volt, de pozíciói folyamatosan változtak. 2017-ben a HM EI igazgatóságát maga mögött hagyva a Honvédelmi Minisztérium nemzeti fegyverzeti igazgatója lett, 2018 és 2022 között pedig a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott. A 2019-ben alapított, állami tulajdonú Védelmi Beszerzési Ügynökség tulajdonosi jogait is ő gyakorolta, majd a 2022-es választási győzelem után ismét a Honvédelmi Minisztériumban kapott munkát, ekkor védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár lett.

A német kapcsolat

A hadi eszközök beszerzése 2018-tól pörgött fel, és ez a nemzetközi kapcsolatokat is megmozgatta. Korábban a Direkt36 írt róla, hogy a magyar kormány tárgyal az amerikaiakkal rakétarendszer beszerzéséről – erről végül 2020-ban született megállapodás. Ekkor került pont a NASAMS amerikai–norvég közös fejlesztésű rendszerről kötött megállapodás végére. A hírek akkor egymilliárd dollár összértékű üzletről szóltak.

A magyar kormány azonban végül nem az amerikaiakkal kötötte a legnagyobb üzleteket. Ennek egyik oka lehet, hogy – ahogy azt a Direkt36-nak egy korábbi amerikai diplomata felvázolta – az Egyesült Államoktól csak körülményes bürokráciai útvesztőkön keresztül lehet fegyverhez jutni.

„Ha az USA-tól akarsz vásárolni fegyvert, akkor számlát nyitnak neked az országban, oda kell utalnod a pénzt, ami onnantól egy amerikai tisztviselőre van bízva, hogy azt hogyan és mikor fizeti ki az eladó amerikai cégnek. Átlátható a rendszer, a korrupció megelőzésére van kitalálva. A fegyvereladások adatai nyilvánosak”

– mondta a volt diplomata.

A magyar beszerzéseket ugyanakkor nem az átláthatóság jellemzi. Ezek részleteit ugyanis a honvédelmi és rendészeti bizottságban is rendszerint csak zárt üléseken mutatják be.

Igazán nagyot az Orbán-kormány számára gazdasági és politikai szempontból is kiemelt partnernek számító Németország szakít a magyar fegyverbeszerzésekkel. Olyannyira, hogy tavalyelőtt kiderült, 2017 és 2021 között Magyarország 2,36 milliárd euró értékben – akkori árfolyamon 821 milliárd forint – vásárolt vagy kötött le megrendeléseket Németországban fegyverekre. Ezzel ebben az időszakban Magyarország lett a Németországban legtöbbet költő fegyverbeszerző.

A német fegyvergyártóknak, mielőtt bármit eladnának külföldre, kormányzati engedélyre van szükségük. Ehhez exportengedélyt kell kérniük, ennek az értéke volt 2,36 milliárd euró.

2018 decemberében a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal 44 Leopard 2A és 12 darab A4 harckocsi, valamint 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg leszállításáról egyezett meg a kormány, ezek mellé további 13 szállító-járműről szólt a német közlések szerint 300 millió eurós szerződés. További három Leguan hídvető harckocsi és öt WiSENT 2 műszaki-mentő harckocsi rendelése is ekkor történt.

Majd 2020 nyarán a Rheinmetallal született megegyezés Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről és magyarországi gyártásáról. Az erről kötött szerződés a Rheinmetall közlése szerint több mint kétmilliárd eurót tesz ki. Lynxből 218 áll hamarosan a magyar honvédség rendelkezésére – ezek közül az elsők tavaly már meg is érkeztek Magyarországra –, amelyekből 172-t az erre a célra alapított zalaegerszegi Rheinmetall Hungary Zrt. gyárában fognak gyártani.

A Lynxek mellett kilenc BPz3 Büffel műszaki-mentő járművet is rendelt Magyarország. Szintén 2020-ban született megegyezés radarrendszer beszerzéséről és egy másik Rheinmetall-gyár itthoni megépítéséről: Várpalotán közepes és nagykaliberű lőszerek gyártását kezdik majd meg a tervek szerint 2024-ben, illetve 2025-ben. Utóbbiak összköltségéről nincsenek hivatalos információk. Kaposváron is épül Rheinmetall-gyár, ott harckocsikat fognak gyártani. A város fideszes polgármestere, Szita Károly szerint a beruházás 30-50 milliárd forintba kerül.

Az európai hadiipar egyik szakértője szerint ezek az üzletek komoly jelentőséggel bírtak Németország számára is. „A Rheinmetallnak fontos volt a magyarországi szerződéskötés, mert ezzel megvolt az első ország, amelybe Lynx KF41 és KF31-eseket exportálhat. Márpedig sok ország vásárlás előtt azt a feltételt szabja, hogy a harci eszközt máshol már bemutassák” – mondta a Direkt36-nak Gustav Gressel, a European Council of Foreign Relations osztrák hadügyi szakértője.

A Lynxet megelőző fejlesztés a Puma nevű harckocsi volt, de ez Gressel szerint túl drága volt a német kormány követelményei miatt. A szakértő a Lynxet „degermanizált” Pumának hívja, amelynek valamivel olcsóbb és könnyebb az előállítása. Gressel egy Puma árát ötmillió euróra becsüli, szerinte a Lynx ennél csak kis mértékben lehet olcsóbb.

Tavaly év végén a Bundeswehr 18 Pumája vált harcképtelenné egy hadgyakorlaton, ami így a Lynxek harcképességével kapcsolatban is kérdéseket vet fel. A Honvédelmi Minisztériumnál rákérdeztünk erre is, de nem érkezett tőlük válasz.

A Rheinmetall „hatalmas tűzerőt” és „verhetetlen mobilitást” ígér az egyszerre 11 főt szállítani képes gyalogsági harci jármű megrendelőinek. Csak ebből a tervek szerint több mint 200 áll majd rendelkezésére a magyar honvédségnek 2030-ra, amelyek közül 142-t már Magyarországon fognak gyártani.

Egy új Lynx a budapesti Petőfi Laktanyában Forrás: Szalay-Bobrovniczky Kristóf / Facebook

A kormány ugyanis nemcsak külföldről hoz fegyvereket, hanem megpróbálja felépíteni a hazai gyártást is. 2023-tól a Rheinmetall a cég közlése szerint „több száz millió euró értékben” harckocsi-muníciókat is gyártani fog a magyar honvédségnek. A lőszer nagy részét a cég szerint Magyarországon gyártják.

Az állam közös céget alapított az Airbus Helicoptersszel, amelynek gyulai gyárában tavaly indult el a helikoptergyártás.

Az Airbus a honvédségnek repülőgépeket is szállított: két A319-es áll rendelkezésre, ezekkel – kiegészülve két Dassault Falconnal – kormánytagok is gyakran repülnek. Nyilvános repülési adatok szerint az utóbbi években mások mellett Las Vegasban, a Kanári-szigeteken és Dubajban is megfordultak. 2018-ban Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselőként tett fel kérdést az utakkal kapcsolatban az akkori honvédelmi miniszternek, Benkő Tibornak, aki azt közölte, hogy a honvédségi repülők útjainak adatai 30 évre titkosítottak, de parlamenti képviselőként joga van a titkosított iratokba betekinteni. Harangozó a Direkt36-nak azt mondta, titkos adatokat nem oszthat meg a nyilvánossággal, de a látott iratok alapján állítja, a repülőgépeket több alkalommal egyértelműen nem katonai célokra vették igénybe.

Van olyan ügylet is, amelyben az állami hadászati üzlet összeér a Fidesz körül az elmúlt évtizedben kinőtt cégbirodalommal is. A német eszközöket szállító Rheinmetall üzleti partnerségbe kezdett a korábban Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó, az utóbbi években a magyar és a régiós piacon is rohamosan terjeszkedő informatikai céggel, a 4iG-vel.

„A világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra, amely egyedülállóvá teszi a magyar hadiipari fejlesztést a régióban” – fogalmazott az üzlet megkötése után kiadott nyilatkozatban Maróth.

Hadászatilag ezeknek a cégalapításoknak és a gyártókapacitásoknak azért lehet értelme, mert ezzel a magyar hadsereg harcászati eszközei csereszabatosak lesznek, problémák esetén nem kell alkatrészekre várni. „De ha nincs szervizháttér, parasztvakítás az egész” – tette hozzá Harangozó Tamás, utalva arra, hogy a honvédségben hiány van műszaki szakemberekből is.

Egy honvédelmi kapcsolatokkal rendelkező korábbi kormányzati tisztviselő szerint a létszám- és szakértelemhiány valós probléma. Tudomása szerint vannak olyan új eszközök, amelyek „rohadnak a raktárban”, másokhoz pedig nincs megfelelő személyzet. A korábbi amerikai diplomata is úgy tudja, hogy vannak olyan, az USA-tól vásárolt eszközei a magyar honvédségnek, amelyek valahol egy raktárban porosodnak.

A korábbi kormányzati tisztviselő szerint gond van az emberi erőforrásokkal is.

„A honvédség személyi állománya lerongyolódott állapotban van, beleértve a tisztikart. Azokra nem igaz ez, akik külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek”

– fogalmazott.

Arra Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter is utalt egy tavaly novemberi interjúban, hogy több katonára lenne szükség. „Megvehetjük a világ összes drónját, tankját és egyéb eszközét, ha nincs olyan magyar katona, aki kiképzetten, elszántan, bátran kezelni tudja ezeket. Még jobban oda fogunk figyelni, hogy részben a hivatásos állomány – és emellett talán még inkább a tartalékos állomány – kiképzése is megtörténhessen” – mondta a miniszter HírTV-ben.

Szalay-Bobrovniczkynek a Honvédelmi Minisztériumon keresztül küldött kérdéseinkre nem érkezett válasz. Maróth Gáspár a személyi állománnyal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, az nem az ő kompetenciája, az eszközbeszerzések viszont állítása szerint több éves szervizszolgáltatást is magukban foglalnak. „A Magyarországra települt gyárak alapvetően stratégiailag úgy lettek létrehozva, hogy képesek legyenek a Magyar Honvédség mindenkori szervizigényeit lefedni” – tette hozzá.

Katonák helyett üzlet

Miközben Maróth Gáspár sorra kötötte az üzleteket, a Honvédelmi Minisztérium élén több változás történt az elmúlt években. Bár Simicskó a miniszterségének vége felé egy vele kapcsolatban álló embernek azt mondta, bízik abban, hogy maradhat a tárca élén, végül nem folytathatta. Simicskó a Direkt36-nak emlékeztetett arra, hogy nem ő volt az egyetlen miniszter, aki nem kapott újabb felkérést. „Utólag látszik, hogy Orbán Viktor jó döntést hozott, mert az nem én vagyok, aki hadiipari cégekkel megállapodást tudok kötni” – tette hozzá Simicskó.

A 2018-as választás után Orbán a korábbi vezérkari főnököt, a haderőfejlesztés mellett már 2010-ben keményen érvelő Benkő Tibort kérte fel miniszternek. Neki azonban közvetlenül nem kellett a beszerzésekkel foglalkozni, az ugyanis továbbra is Maróth felelőssége volt, aki ekkoriban a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott.

„A politika megfogalmazza a szándékot, a katonák eldöntik, hogy ehhez milyen eszközök kellenek, Maróth pedig piackutat”

– fogalmazott egy honvédelmi minisztériumi kapcsolatokkal rendelkező forrás. Más azt jegyezte meg, hogy Maróth „jól hozta a menedzsert”.

A 2022-es választás után azonban Orbán olyan felállást hozott létre a Honvédelmi Minisztériumban, ami jelezte, hogy most már egyértelműen az üzleti kérdéseken van a hangsúly. Az új miniszter az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf lett, aki régóta jelen volt Fidesz-közeli üzletekben. Volt a Heti Válasz kiadóigazgatója, majd az Orbán-kormánynak dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, és volt közös vállalkozása Habony Árpáddal, a miniszterelnök egyik bizalmi emberével.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf (j) honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok Forrás: Szalay-Bobrovniczky Kristóf / Facebook

Egy évvel miniszteri kinevezése előtt még egy jelentős üzletet ütött nyélbe Csehországban. A Magyar Fejlesztési Banktól felvett 150 millió eurós hitel segítségével jutott hozzá cége, a HSC Aerojet a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárhoz. A céget miniszteri kinevezése után Hernádi Zsolt Mol-vezérnek adta el. Ugyanígy Hernádi-érdekeltségbe került a miniszter másik cége, az orosz Transmashholding magyarországi leányvállalata, amelyben 50 százalékos tulajdonrésze volt – a tulajdoni hányad maradék 50 százaléka orosz kézen maradt. A cégről korábban a Direkt36 is írt, miután egy magyar céget, a Ganzot sikerült kiszorítania egy több százmilliárd forint értékű, egyiptomi vasúti tenderből.

Szalay-Bobrovniczky bizottsági meghallgatásán látszott a honvédelmi kérdésekben való jártasság hiánya, amikor a szakmai ismeretek helyett a saját tartalékos, valamint családja katonai múltját bizonygatta. „Talán nem veszik túlzásnak vagy érzelgősségnek, hogyha megemlítem, hogy katonacsaládból származom, mind a két nagyapám ludovikás huszártiszt volt, és a családi emlékezet számon tart több, konkrétan négy tábornokot. Név szerint meg tudom nevezni azt az elődömet, aki Mohácsnál jelen volt, Nagybecsénél jelen volt, a Rákóczi-szabadságharcban elesett egy Bobrovniczky 1848-ban, honvédtiszt volt.” Majd saját katonai múltjával kapcsolatban kitért arra, hogy „az első adandó alkalommal, amikor erre az egyébként 2010-ben hatalomra lépő Orbán-kormány kisvártatva lehetőséget teremtett, akkor önkéntes tartalékosnak jelentkeztem.”

A családi emlékek hangoztatása ellenére is nyilvánvaló volt, hogy az új miniszter érkezése irányváltást jelent.

„A minisztériumon belül eddig volt a katonapolitika és a beszerzéspolitika. Szalay-Bobrovniczky érkezésével csak a beszerzések maradtak”

– fogalmazott egy a minisztérium működésére rálátó forrás.

Ez egyben azt is jelentette ugyanakkor, hogy leáldozott Maróth Gáspár csillaga. A választás után ugyan visszakerült a Honvédelmi Minisztériumba, és ezúttal már államtitkári rangban foglalkozott a beszerzésekkel, ez a megbízatása nem sokáig tartott. November 15-én Orbán javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette Maróthot az államtitkári pozícióból. Az indok hivatalosan nem ismert, de a minisztérium ügyeire rálátó források szerint egyszerűen arról volt szó, hogy nem fért meg egymással a két hasonlóan üzleti érdeklődésű vezető a minisztériumban.

„Két dudás került egy csárdába. Egyértelmű volt, hogy ez nem mehet sokáig így tovább” – mondta Maróth és Szalay-Bobrovniczky kapcsolatáról egy forrás. A miniszter Maróth leváltásáról azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium átszervezése befejeződött, és az államtitkárság feladatainak újraszabására van szükség.

Egy kormányközeli forrás szerint Maróth biztosan nem marad kormányzati megbízatás nélkül, mert Orbánnak „hosszú távú emlékezete van”, és nem szokta elfelejteni azokat, akik régóta mellette voltak. Maróth a kérdésünkre közölte, még nem döntött arról, milyen területen folytatja a munkát. A volt államtitkár a Direkt36-nak megjegyezte azt is, „megalapozatlan pletykának” tartja, hogy konfliktusa lett volna Szalay-Bobrovniczkyvel. A távozását ő is azzal magyarázta, hogy „a magyar hadiipar újjáépítésében most új fejezet kezdődik.”

Maróth előtt pár nappal távozott a kormányból Palkovics László technológiai és információs miniszter, miután az önálló Energiaügyi Minisztérium megalakulásával csökkent volna a hatásköre. Palkovics miniszterként a hadiipari fejlesztésekért is felelős volt. Maróth menesztése után nem sokkal Szalay-Bobrovniczky bejelentette, a megszűnő Technológiai és Innovációs Minisztériumtól az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. Honvédelmi Minisztériumhoz kerül, ennek élére pedig Palkovicsot nevezik ki.

Az N7 élén eddig Palkovics főtanácsadója, Jakab László állt, de a TIM-miniszter felügyelete alatt működött. Egy korábbi kormányzati forrás szerint a cégnek kulcsszerepe volt a beszerzésekben, mert a legtöbbet ezen keresztül intézték.

Katonás miniszterelnök

A haderőfejlesztés központi témává válását jelezte, hogy az utóbbi években Orbán retorikájában is egyre hangsúlyosabbá váltak a katonai elemek. A 444 már 2018-ban idézett egy kutatást, amely szerint a „Orbán 2014-től egyre erősebb militáns hangnemben beszél, egyre inkább alkalmaz katonai kifejezéseket, harcra, háborúra utaló, ezzel összefüggő szavakat.”

Mostanra ez még egyértelműbb lett. Az idei október 23-i beszédében például Orbán „árnyékból és brüsszeli magaslesről” Magyarországra lövöldözőkről emlékezett meg, advent első vasárnapján pedig a koszorúvásárlásáról készült képeket és videót „Advent-hadművelet” felütéssel osztotta meg a közösségi médiában.

Az önkéntes katonák októberi eskütételén kijelentette, hogy az ukrajnai háború és más veszélyek miatt „ideje hát feléleszteni magunkban a katonaszellemet”. Hozzátette, hogy azok a népek, amelyek nem képesek erre, el fognak bukni.

„És vannak olyan nemzetek is, amelyek már megkezdték a fölkészülést. Mi sem maradhatunk le ebben”

– fogalmazott Orbán.

Orbán Viktor katonákkal találkozik egy hadgyakorlaton. Forrás: Orbán Viktor / Facebook

A régiós összehasonlításban azonban nem feltétlenül áll jól Magyarország. Bár Benkő Tibor még miniszterként 2019-ben egyenesen úgy fogalmazott, hogy a fejlesztésekkel „a régió legütőképesebb hadserege jöhet létre”, erre a gazdasági helyzet romlásával kevés esély látszik.

Egy-egy beszerzés sokszor több száz milliárdos nagyságrendet is megüthet – a végső költségeket pedig alaposan megdobhatja a forint gyengülése. A szerződéseket ugyanis dollárban vagy euróban írják alá, és ahogy az egyik honvédelmi bizottsági tag fogalmazott, „kizárt, hogy 420 forintos euróval számoltak volna korábban”. Ráadásul a beszerzésekre elköltött pénz csak az eszközökre vonatkozik, a katonák kiképzése, az üzembe helyezés, a beszerzett eszközök tárolásához szükséges egyéb költségek nem szerepelnek benne. „A Zrínyiben nagyon kevés adat van a kiképzésről, alkalmazásról” – tette ehhez hozzá egy hadügyekre rálátó forrás.

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő felidézte, hogy nemrég találkozott egy lengyel parlamenti képviselővel, „aki elmondta, hogy kormányon és ellenzékben egy dologban mindenki egyetért: hogy fegyverkezni kell, és tartanak az orosz agressziótól”. Harangozó szerint ezt komolyan is gondolják, és „az a tervük, hogy jövőre több HIMARS-uk legyen, mint az összes többi európai országnak együtt véve”. (A HIMARS amerikai fejlesztésű, könnyen mozgatható tüzérségi eszköz, amely az utóbbi hónapokban nagyban hozzájárult az ukrán katonai sikerekhez is.)

„Egyáltalán mit jelent, hogy a legütőképesebb hadsereg? Ez csak politikai lózung”

– vetette fel egy korábbi minisztériumi munkatárs. „A lengyelekhez eleve nem mérhetjük magunkat: középhatalmi tudatuk van, valamint annyival nagyobbak, annyival jobban félnek az oroszoktól és utálják őket, hogy ez egységbe kovácsolja őket. De a románoknak is célja, hogy dél-keleten komoly erőt demonstráljanak” – mondta.

Egy korábbi honvédelmi minisztériumi tisztviselő szerint a térségben mindenki fegyverkezik, és a románok, a szlovákok és a lengyelek is jelentős pénzt fektetnek ebbe. „Nagy lesz az előrelépés itthon is, ez kétségtelen. De amikor azt hallom, hogy a magyar hadsereg a Zrínyi 2026-tal a legütőképesebb lesz a térségben, azon csak röhögni tudok” – tette hozzá.

A címlapképet készítette: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

A cikk elkészítésében közreműködött Panyi Szabolcs és Pethő András.