Kilenc hónappal ezelőtt Han eladta a családja pekingi házát, és Budapest 18. kerületének egy csöndes, szinte falusi hangulatú részére költözött feleségével és két kislányával.

“Szeretünk itt lenni, jó a közbiztonság” – mondta a 32 éves kínai férfi tavaly júniusban, a nemrég vásárolt, két emeletes családi házuk teraszán ülve. Eközben a felesége takarított, dobozokból pakolt ki az új otthonukban, a nagyobbik lányuk pedig a kölyökkutyáját gyömöszölte a kertben.

Han – aki azt kérte, ne írjuk le a teljes nevét – elmesélte, hogy a négyéves lányuk pár napja a házuk előtti utcán játszott, de nem ment haza sötétedéskor, ahogy megbeszélték. “Megijedtünk, ha ez Kínában történik, valami veszélyes ember biztos elrabolta volna. Itt meg az egyik szomszéd tíz perc múlva hazahozta. Tudta, hogy melyik házba csöngessen a kislánnyal, mi vagyunk az egyetlen kínai család ezen az utcán.”

Talán az utcán igen, de az országban nem Hanék az egyetlen, nemrég Magyarországra költözött kínai család. 2013-tól óta több mint 15 ezer kínai állampolgár kapott letelepedési engedélyt az országban a tavaly áprilisig működő letelepedésikötvény-programon keresztül. Miközben a kormány harcias migránsellenes kommunikációt folytatott, e konstrukción keresztül 300 ezer euróért juthattak letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok.

Rogán Antal, a program kezdeményezője az országgyűlés igazságügyi bizottságának decemberi meghallgatásán azt mondta, hogy kötvényvásárlók közül tudomása szerint egyetlen ember sem telepedett le az országban. Több, a Direkt36 által felkeresett, ma már az egész családjával Magyarországon élő kötvényes befektető viszont itt képzeli el a következő éveket. A cikk az Organized Crime and Corruption Reporting Project és a Transparency International nemzetközi projektjének keretében készült, amelynek során több más hasonló vízumprogram részleteit tárták fel újságírók.

Olcsóbb és egyszerűbb

Az Európai Unió más országai is ajánlanak a magyarhoz hasonló, úgynevezett Golden Visa (Arany Vízum) programokat külföldi befektetők számára. Magyarország viszont különösen azért volt vonzó a befektetők számára, mert a program szabályai szerint öt év elteltével visszakapják a megvásárolt kötvény árát. Ezért cserébe nemcsak a befektetők, hanem a közeli családtagjaik is letelepedési engedélyt kaphattak, amely lehetővé tette a Schengen-zónán belüli szabad utazásukat is.

[youtube id=”eJKbn0GqL04″ align=”center”]

“Sosem terveztünk ide jönni. Magyarországról semmit nem tudtam, csak Puskást. Eredetileg Kanadába akartunk költözni, de az nagyon drága és macerás folyamat volt. Magyarország jóval egyszerűbbnek tűnt” – mondta Han.

2013 és 2017 között közel húszezren kaptak letelepedési engedélyt a kötvényprogramon keresztül. Legtöbben Kínából jelentkeztek, de vásároltak kötvényeket orosz, közel-keleti és afrikai befektetők is.

Az óriási pénzeket megmozgató konstrukció igazi nyertese viszont nem az állam, hanem néhány offshore cég lett. A külföldiek ugyanis nem közvetlenül az államtól, hanem csak közvetítő cégeken keresztül vehettek kötvényeket. Ezeket a cégeket – amelyek befektetőkként 40-60 ezer euró (13-19 millió forint) ügyintézési díjat számoltak fel – nyílt pályáztatás nélkül választott ki az akkoriban Rogán által vezetett gazdasági bizottság. A kötvényárusítási jogot szerző nyolc cég közül csak egy működött Magyarországon, a többit Máltán, Cipruson, Liechtensteinben, Szingapúrban és a Kajmán-szigeten regisztrálták.

A legjövedelmezőbb piacon, Kínában a Hungary State Special Debt Management Fund (HSSDF) elnevezésű cég kapott kötvényárusítási engedélyt. A céget a Kajmán-szigeteken jegyeztek be, amely a Tax Justice Network nemzetközi szervezet rangsora szerint a világ harmadik legjelentősebb offshore központja, Rogán Antal viszont azzal érvelt, hogy HSSDF nem tekinthető offshore cégnek, mivel a gazdasági bizottság előtt felfedte a tulajdonosait.

A kajmán-szigeteki cégadatok azonban nyilvánosan nem érhetők el, így lehetetlen ellenőrizni, hogy a HSSDF a valódi tulajdonosok nevét osztotta-e meg a gazdasági bizottsággal. Ráadásul a HSSDF bevont az üzletbe egy másik céget is, a szintén offshore területen, a Virgin-szigeteken bejegyzett a HSSDML-t. A befektetők ennek az ismeretlen hátterű cégnek utalták a 45 ezer eurós ügyintézési díjat, amelyből a kötvényprogram fennállása alatt legalább 76 milliárd forintnyi bevételhez jutott a cég.

Korábban megírtuk, hogy egy, a kínai kötvényes üzleti kör érdekeltségébe tartozó cég 2014-ben luxuslakásokat vásárolt az Andrássy úton. Tavaly azt is kiderítettük, hogy Habony Árpád hongkongi cége ugyanabba a szobába van bejegyezve, ahol a kínai letelepedési kötvényesek is üzletelnek. Habony az ügyvédjén keresztül közölte, hogy cége nem kapcsolódik a letelepedési kötvények közvetítőihez.

Kínai marketinggépezet

A letelepedési kötvényes cégeknek költségeik is vannak. Lian Wang, a kínai kötvényárusítással megbízott HSSDF egyik tulajdonosa egy 2015-ös interjúban arról beszélt, hogy a program reklámozására egy hatalmas marketinggépezetet építettek fel, országszerte 188 marketingpartnerrel és közel ezer alkalmazottal dolgoztak együtt.

Bár a programot tavaly felfüggesztették, több kínai ügynökség honlapján továbbra is elérhetők azok reklámvideók, amelyek magyarországi letelepedésre próbálják csábítani a kínaiakat. A hongkongi HSSDML (új nevén Hungary Immigration Consulting) jelenleg is újabb alkalmazottakat keres. Orbán Viktor nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy megígéri-e, hogy nem indítják újra a választás után a kötvényprogramot.

A kínai ügynökségek reklámvideói között van, amelyik Budapest építészétét dicséri, más reklámok pedig az ország magas színvonalú oktatási-és egészségügyi rendszerét, vagy a tiszta környezetet, szmogmentes levegőt emelik ki.

Egy 38 éves, tíz éve Budapesten lakó kínai férfi szerint a valóság elég kiábrándító tud lenni a kínaiaknak, akik a reklámok alapján úgy gondolják, Magyarország a földi paradicsom. “Sok család, akikkel találkoztam, mindenüket eladta Kínában, hogy idejöhessenek. Itt általában kevesebb stresszt, a gyerekeiknek meg jobb oktatást remélnek.”

A férfi Budapest egyik külső kerületében üzemeltet egy kínai élelmiszerboltot, az elmúlt években pedig fizetéskiegészítésként több mint harminc, a kötvényprogramon keresztül érkezett kínai családnak segített letelepedni Magyarországon. “Segítettem nekik lakást venni, meg a gyerekek számára iskolát keresni. Ez elég nehézkes szokott lenni, mert a nemzetközi iskolákban nincs hely ennyi kínai gyereknek, akik se angolul, se magyarul nem tudnak rendesen.”

Egy másik, két éve Budapesten élő negyvenéves kínai férfinak már nem kell aggódnia a lánya nyelvtudása miatt. A hatéves kislány egész magabiztos magyarsággal rendelt narancslevelet egy zuglói kávézóban, amíg a szülei a kötvényprogrammal kapcsolatos aggodalmaikról beszéltek kínaiul.

“Nem akarok én is kínai éttermet vagy ruhaboltot nyitni, tele van velük Budapest” – mondta az apa, aki Kínában mérnökként dolgozott, de egyelőre nem sikerült akkreditáltatni a papírjait Európában. Most munkanélküli, a családja a Kínából maradt tartalékokat éli fel.

A férfi kérte, hogy a neve semmiképpen ne jelenleg meg a cikkben, mert fél, hogy ha bármi rosszat mond a kötvényprogramról, az ötéves futamidő végén nem kapja vissza a családja a befizetett 300 ezer eurót.

“Nem érezzük magunkat biztonságban. De más kínai sem. Nem a magyar állammal szerződtünk, hanem egy random offshore céggel, és fogalmunk sincs, kik vannak mögötte. Csak remélni tudjuk, hogy majd nem lépnek le a pénzünkkel.”