Több mint hét hónapon keresztül, 2019 áprilisától az év novemberéig figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát – derül ki az újságíró telefonjának technikai elemzéséből, ami egyértelműen kimutatta a kémszoftver nyomait.
A készülék vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével azért végezte el, mert Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.
A listán való szereplés önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy sikeresen fel is törték a Pegasusszal az adott számhoz tartozó mobiltelefont, ám az AI technikai elemzése Csikász esetében már sokadszorra igazolta be ezt a gyanút.
„Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” – mondta a Direkt36-nak Csikász, hozzátéve, hogy már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A Pegasusszal történő megfigyelése idején az Átlátszónál dolgozott, jelenleg pedig a Blikknél ír politikusok és hatóságok visszaéléseiről vagy korrupciógyanús ügyeiről.
Megfigyelése idején például olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére.
A Direkt36 korábbi cikkében, melyben magyar újságírók, médiatulajdonosok, illetve környezetük megfigyelését tártuk fel, már röviden bemutattuk Csikász esetét is. Az újságíró akkor azonban még azt kérte, hogy inkább ne nevezzük őt meg, illetve a telefonját sem vizsgálhattuk át. Viszont a cikksorozat által keltett hullámok és az ügyészség által a Pegasus-ügyben indított eljárás miatt azóta meggondolta magát. „Azért vállalom mégis a nevemet, mert elindult a nyomozás. Jobbnak tartom, ha én vállalom fel, mintha a tudtom nélkül kikerülne” – magyarázta a Direkt36-nak Csikász.
Az NSO-ügyfelek által megfigyelésre kiválasztott telefonszámokat tartalmazó, több mint 50 ezres adatbázisban világszerte közel kétszáz újságíró telefonszáma is felbukkan. A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. A nyomozásban Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
Az izraeli NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Azonban a kiszivárgott telefonszámok beazonosítása során kiderült, hogy a kémszoftverrel Mexikótól Azerbajdzsánon át Indiáig újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyelés célpontjául választottak ki.
Az adatbázisban több mint háromszáz magyar telefonszám is szerepel, ezen számok tulajdonosai közt akad négy magyar újságíró (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Panyi Szabolcs, Szabó András), egy magyar fotós, Varga Zoltán médiatulajdonos és hat ismerőse (köztük Chikán Attila közgazdászprofesszor), valamint Simicska Lajos fia és ügyvédje. De felbukkan még Gémesi György ellenzéki politikus, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője és kilenc másik ügyvéd, valamint Aszódi Attila és Weingartner Balázs egykori államtitkárok telefonszáma is.
A magyar kormány nem válaszolt érdemben az újságírók és politikai célpontok megfigyeléséről küldött kérdésekre. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb viszont úgy nyilatkozott, hogy szakmájától függetlenül még egy újságírót is lehallgathatnak, ha az „a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet”. A Direkt36 korábbi cikkeiben ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a titkos információgyűjtés magyarországi szabályozása olyannyira laza, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva gyakorlatilag bárkit meg lehet figyelni.
A kormánynak több kérdést is elküldtünk pénteken Csikász Brigitta megfigyeléséről, de nem érkezett válasz.
Eközben múlt héten Shalev Hulio, az NSO alapítója egy izraeli rádióműsorban a Direkt36 kérdésére reagálva elmondta, hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint a magyar újságírókat megfigyelő kliensük többé nem férhet majd hozzá a kémprogramhoz. Az NSO ugyanakkor soha nem nyilatkozik arról, hogy kik az ügyfelei, és Hulio sem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy a magyar állam használja-e a Pegasust.
Csikász telefonjának technikai vizsgálata kimutatta, hogy hosszú hónapokon keresztül, 2019 április elejétől november közepéig többször is feltörték a telefonját a Pegasusszal. A kémprogrammal hozzáférhettek a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.
A technikai elemzésben szereplő adatokból kiderül, hogy vannak összefüggések Csikász és több más magyar újságíró megfigyelése között. A Pegasus gyakran az iPhone üzenetküldő applikációján, az iMessage-en keresztül fertőzi meg a telefonokat, méghozzá úgy, hogy a telefon használója számára észrevehetetlen módon üzeneteket küld a készülékre. Csikász esetében előfordult, hogy egy alkalommal ugyanarról, a Pegasushoz kötődő iMessage-fiókról indítottak támadást a készüléke ellen, amelyről Szabó András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársainak telefonját is feltörték.
Az elemzésekből kiderül, hogy Csikász és Panyi telefonjainak megfigyelése egy nap különbséggel kezdődött 2019 áprilisának elején. Megkérdeztük a kormányt, hogy van-e bármi összefüggés a két újságíró megfigyelése között, de erre sem érkezett válasz.
Mialatt az izraeli kémszoftverrel többször is sikeresen feltörték a telefonját 2019 során, Csikásznak egyetlen olyan nagyobb projektje volt az Átlátszónál, amely komoly átfedésben volt megfigyelése időszakával. Ekkoriban egy olyan 12-13 részes cikksorozaton dolgozott, melyben egymás után mutatott be európai uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélésgyanús ügyeket.
„Szépen sorban jöttek ki a cikkek, el tudom képzelni, hogy felkeltette a figyelmet az, hogy megjelent az első, második, a következő. Lehet, hogy érdekelte őket, hogy mire megy ki az egész” – mondta Csikász Brigitta, aki egyesével utánament, hogy melyik ügyben hogyan áll a nyomozás, esetleg történt-e már vádemelés.
Ezek olyan ügyek voltak, ahol az OLAF is vizsgálódott, és melyekben többek között Rogán Antallal kapcsolatban álló személyek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának érintettsége is előkerült.
Csikász nyomozásai során arra jutott, hogy az OLAF jelzései ellenére a magyar hatóságok számos esetben valamiért nem voltak hajlandóak vagy képesek kinyomozni az uniós pénzek gyanús elköltését.
Csikász összevetette a telefonjának technikai elemzésében szereplő dátumokat a naptárával, és 2019 nyaráról más egybeesést is talált. Három alkalommal is olyan napon törték fel a telefonját, amikor egy, a magánnyomozók tevékenységéről szóló cikk elkészítéséhez voltak találkozói. A 2019 őszén megjelent cikk végül részben arról szólt, hogy a magánnyomozók hogyan gyűjthetnek vagy nem gyűjthetnek titokban információkat.
Csikász szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy nem is konkrétan valamelyik cikke érdekelte a megfigyelőit. „Hanem ugyanúgy, mint korábban, az információs és kapcsolati hálómra voltak kíváncsiak” – mondta az újságíró, aki már 2010 óta azzal a tudattal dolgozik, hogy időről időre lehallgatják, megfigyelik. Már ekkor megkapta ugyanis az egyik első baráti figyelmeztetést. „Szóltak nekem, hogy lehallgatják a telefonomat. Onnantól kezdve tisztában voltam vele, hogy a munkám része az, hogy figyelik, hogy mit csinálok” – mondta.
Az évek során a hasonló gyanúk és figyelmeztetések csak szaporodtak. Csikász már a Direkt36 korábbi cikkében beszélt arról, hogy tudomása szerint még a WhatsApp és Viber-üzeneteit is olvassák. „Mindig is tudtam, hogy a témáim, cikkeim nem minden esetben aratnak mindenkinél tetszést, lelkesedést” – mondta Csikász Brigitta.
A Direkt36 kérdésére válaszolva azt állította, olyasmit még nem érzékelt, hogy a megfigyelése közvetlen hatással lett volna a munkájára. „A forrásaim leginkább tisztában voltak azzal, hogy a munkám részben azzal jár, hogy megfigyelhetnek, lehallgathatnak embereket. És esetleg őket is” – tette hozzá Csikász Brigitta, aki szerint forrásai mindezek ellenére is kitartottak mellette. „Megtapasztaltam azt a pályafutásom során, hogy sok ember tiszteli a munkámat” – mondta az újságíró.