Amikor 2014-ben közel 300 millió forintnyi uniós támogatást kapott egy bátonyterenyei gyár, a tulajdonosok úgy terveztek, hogy 2015 végéig 800 millió forint árbevételt fognak termelni. Ez azonban nem jött össze: a határidőig ennek 0,25 százalékát, vagyis mindössze 2 milliót sikerült összeszedni, és azóta is kétséges, hogy sikerül-e valaha felívelő pályára állniuk.

A kudarc mértéke mellett kivételessé teszik ezt a beruházást más körülmények is. A pénzt Garancsi István – az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a miniszterelnök barátja – cége adta a szintén milliárdos Scheer Sándor érdekeltségének egy olyan uniós programnak a részeként, amely több sebből is vérzik. Egy Garancsi által kezelt uniós alap néhány hónappal az előtt döntött először Scheer érdekeltségének támogatásáról, hogy ők ketten üzlettársak lettek a Market Zrt. nevű építőipari cégben. Később Garancsiék további százmilliókat juttattak Scheer cégének, pedig akkor már nyilvánvaló volt, hogy a vállalkozás súlyos problémákkal küszködik.

Folytatjuk a hatalom ellenőrzését, de szükségünk van a támogatásodra. Most egy forintnyi támogatás kettőt ér: ha összegyűjtünk 5 millió forintot, egy minket támogató alapítvány megduplázza azt.

A Jeremie néven ismert 130 milliárd forintos támogatási program visszásságairól már korábban is jelentek meg cikkek, nemrég pedig a Direkt36 és a Forbes közös cikkben mutatta be, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér többek között a saját rokonának juttatott pénzt ugyanebből a keretből, és az EU olyan súlyos problémákat talált a program végrehajtásában, hogy több milliárd forintos büntetést szabott ki. A cikk kiszivárgott belső iratanyagokon alapult, és ezekből derültek ki részletek a Garancsi és Scheer közötti ügyletről is.

Garancsi István a Direkt36-nak hangsúlyozta, hogy a befektetés kezdetekor még nem voltak üzlettársak Scheerrel, és egyébként a program szabályai nem tiltották, hogy támogatást juttasson számára. A bátonyterenyei gyár vezetője azt állította, hogy az olajár drasztikus zuhanása miatt fuccsolt be az eredeti elképzelés, és közölte, hogy egy újabb beruházásba kezdtek, amelyet követően továbbra is bíznak a gyár felfutásában.

Garancsi beszáll

A Jeremie kockázati tőke program 2009-ben indult el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrásra magánbefektetők pályázhattak, akiknek 30 százaléknyi önrészt kellett biztosítaniuk. Garancsi és Hernádi mellett több ismert üzletember, például Csányi Sándor OTP-vezér vagy a szintén banki múlttal rendelkező Töröcskei István érdekeltsége is részesült a forrásokból. . A program lényege, hogy az így létrejött tőkealapok innovatív, induló vállalkozásokba fektessenek be, amelyekből aztán tízéves futamidő után szállnak ki. A futamidő végével a pénzt nem Brüsszelnek kell visszafizetni, hanem a magyar állam kapja meg. Ha az alap komolyabb veszteséggel száll ki a támogatott startupból, csak részben kell viselnie a veszteséget.

A próbaüzemnél tart a gyár – Fotó: Fabók Bálint

Garancsi 2013-ban szállt be a Jeremie-programba, és a Garangold nevű alapkezelője összesen 3 milliárd forint uniós forrást kapott startupok segítésére. Az üzletember ezt kiegészítette 1,3 milliárd forint magántőkével, majd ebből a pénzből többek között Scheer Sándor érdekeltségének juttatott két körben összesen 685 millió forint uniós pénzt (amelyből 480 millió forint úgynevezett tőkejuttatás és 205 millió pedig kölcsön).

Garancsi alapja először 2014 márciusában szállt be 285 millió forinttal Scheer érdekeltségébe. Fél évvel később Garancsi bevásárolta magát a Market Építő Zrt-be, így Scheer Sándor a tulajdonostársa lett. Miután üzlettársak lettek, Garancsi tőkealapja újabb 400 millió forinttal támogatta a Scheer érdekeltségébe tartozó bátonyterenyei hulladékgyárat 2016 februárjában.

Scheer 7,3 milliárdos vagyonával a 100 leggazdagabb magyar között van a Napi.hu listája alapján, Garancsival ketten közösen tulajdonosai a Market Építő Zrt.-nek (Garancsi cégén keresztül 51 százalékos, Scheer 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik). Garancsi 2014-es beszállása óta számos közbeszerzést nyert a korábban állami megrendelések piacán nem igazán aktív Market. Tavaly 65 százalékkal nőtt az árbevételük, ők építettek a végül 50 milliárd forintból elkészült Dagály Úszóarénát.

Gumiból pénz

A Garangold által megtámogatott Scheer-érdekeltséget KGF Hungary-nek hívják. Ez a cég épített fel a Nógrád megyei Bátonyterenyén egy olyan hulladékfeldolgozó gyárat, amely az eredeti terv szerint használt autógumik feldolgozásából kinyert olajat és ipari koromnak nevezett anyagot értékesítene. A 2,4 milliárdból felépült üzem létrehozására 1 milliárd forintot nyertek el egy másik uniós programból, majd 2014-ben beszállt a projektbe – egy cégen keresztül – a Garancsi által kezelt Jeremie-alap is.

[vimeo id=”207281402″ align=”center”]

Folytatjuk a hatalom ellenőrzését, de szükségünk van a támogatásodra. Most egy forintnyi támogatás kettőt ér: ha összegyűjtünk 5 millió forintot, egy minket támogató alapítvány megduplázza azt.

A bátonyterenyei projektben feltűnt a Garancsi és Scheer közös tulajdonában álló építőipari cég, a Market is. A hulladékgyárat üzemeltető KGF Hungary egyik fióktelepe ugyanis a Market budapesti székhelyén működött 2016 októberéig, és a cég taggyűléseit is rendre a Market-székházban tartották. Egy 2014-es jegyzőkönyv szerint azért szavazták meg a KGF Hungary taggyűlésén a „átmeneti fióktelepnek” a Market-székházat, mert a „a cég adminisztrációját érdemes lenne valamelyik tulajdonos által biztosított helyen tartani és az ügyeket időlegesen még onnan intézni”. Garancsi ezt azzal magyarázta, hogy „a beruházás ideje alatt az üzem területe nem volt alkalmas a taggyűlések megtartására”, bár ennek ellentmond, hogy a gyár felépítése után, 2016-ban is több taggyűlést tartottak a Market székházában.

A kiszivárgott iratok szerint a terv az volt, hogy a bátonyterenyei üzem 2014-ben már javában üzemelni fog, ezt azonban nem sikerült tartani. Az üzemet csak 2015 közepén adták át, és a Garangold 2016 februári igazgatósági ülésére készült előterjesztéséből derült ki, hogy hiába tervezett a gyár a Garancsiéktól kapott uniós forrás megpályázásánál azzal, hogy 2015 végéig 800 millió forint árbevétele lesz, ebből mindössze 2 milliót sikerült teljesíteni.

A gumiabroncsok újrafeldolgozására felhúzott bátonyterenyei gyárról a Garangold 2016 februári igazgatósági ülésére készült anyagból kiderült, hogy „üzletileg nem rentábilis”, mert a gumiból kinyert finomkorom és „pirolízis olaj” eladása „jelentős nehézségekbe ütközik”, így „a veszteség csökkentése érdekében jelenleg az üzem nem termel”. A KGF Hungary ügyvezetője, Boldis Zoltán a Direkt36-nak a nyersolaj drasztikus árcsökkenésével indokolta a gyár nehézségeit. Az üzem által előállított úgynevezett pirolízis olaj szerinte a nyersolajjal van versenyben, és a nyersolaj világpiaci ára 2014 elejéig tartósan hordónként 100-110 dollár/hordó szinten volt, pár hónap alatt azonban 50 dolláros hordónkénti szintre esett, és ez azóta sem változott ténylegesen.

Garancsi alapkezelője a nyilvánvaló problémák ellenére a korábbi 285 millió forintos támogatás mellé újabb 400 milliós támogatást szavazott meg Scheer érdekeltségének a 2016 februári igazgatósági ülésen. A gyárat építő cég emellett egy másik EU-s programon további 364 millió forintot nyert el a gyár fejlesztésére. A terv az volt, hogy egy új technológiát fejlesztenek ki, de ez azt jelentette, hogy a beruházás miatt továbbra sem indult meg a termelés, jelenleg pedig az új technológia próbaüzeme zajlik. A gyár ügyvezetője szerint a próbaüzemet követően „természetesen az a célunk, hogy az üzem kapacitását a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk”, de erről további konkrétumot nem írt.

Garancsi István közben felhagyott az alapkezelési tevékenységgel, és a Garangold működtetését átadta üzlettársa, Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelő cégének. Ahogy azt a Forbesszal közös cikkünkben megírtuk, Hernádi alapja szintén beszállt egy bátonyterenyei vállalkozásba, amely épp Garancsi és Scheer közös érdekeltsége. A TRP Terenye nevű hulladékfeldolgozó cég 400 millió forint tőkejuttatást és hitelt a Jeremie-programon keresztül, de ez a befektetés sem indult sikeresen, pedig szintén közel egy milliárd forintos uniós támogatást nyert el egy másik EU-s programban is. A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy a TRP Terenye ugyan 2015-re 472 millió forintos árbevétellel tervezett a Jeremie-s támogatás megpályázásánál, de végül a Céginfo adarai szerint 0 forint bevétele lett abban az évben, és 146 millió forintos vesztesége keletkezett.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.