Miközben a magyar rendőrség, az EU csalás-elleni hivatala, és az Európai Bizottság is lejárást folytat az Elios Zrt. által elnyert, szinte teljes egészében uniós forrásból finanszírozott LED-es közvilágítási beruházások ügyben, a cég tavaly eddigi legjobb eredményét érte el és rekordnyereséget termelt az új tulajdonosának. A cégbíróságon elérhető jegyzőkönyv szerint a március 21-i közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a nyereségből 972 millió forintot osztalékként ki is fizetnek a két tulajdonos cégnek.
A céget 2009 őszén alapította Tiborcz István és Erdei Bálint, és pár éves története alatt több tulajdonváltáson esett át, az alapítók 2010 tavaszától csak igazgatósági tagként vettek részt a cég életében. Tiborcz és Erdei 2014 tavaszán, a LED-es sikertörténet kezdetén vásárolták vissza magukat az Elios-ba a céget akkor tulajdonló társaságok megszerzésével.
A miniszterelnök veje, Tiborcz István 2015 április végén – a Napi Gazdaság értesülése szerint az őt és családját ért folyamatos támadások miatt – eladta tulajdonrészét a WHB Befektetési Kft-nek. Az új tulajdonos a győri milliárdos vállalkozó, Paár Attila érdekeltsége, akinek az építési vállalkozásai az elmúlt években több nagy állami beruházáson is dolgoztak, részt vettek például a Várkert Bazár vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felújításában. Az Elios másik felének viszont akkor még Erdei cége maradt a tulajdonosa.
Egészen idén január 14-ig, akkor ugyanis Erdei is eladta a részét a WHB Befektetési Kft-nek. Így most már az Elios 100%-a a győri vállalkozó érdekeltségében van. A nyilvános cégbírósági adatokból nem derül ki, hogy a WBH mennyit fizetett Tiborcznak és Erdeinek az Elios-t tulajdonló társaságokért.
Az Elios tavalyi rekorderedménye után így márciusban már a teljes, 972 millió forintos osztalék a WHB Kft-t illeti meg. Az Elios tavalyi nettó árbevétele közel 7,7 milliárd forint volt, ez több mint kétszerese a 2014-ben elért 3,5 milliárd forintnak. A cég 2015-ben 21 közbeszerzést nyert el összesen nettó 5,4 milliárd forint értékben, azaz a cég bevételének nagy része állami megrendelésből származott. Sőt, valószínűleg a tavalyi árbevételébe számítottak bele olyan nagyértékű közbeszerzéseket is, amelyeket még 2014 végén nyertek el, de csak 2015-ben adtak át: ilyen volt például a közel egymilliárd forintos pécsi LED-lámpás beruházás.
Az Elios által elnyert 21 közbeszerzés közül csak 6 nem LED-lámpás közvilágítás-korszerűsítés volt 2015-ben. A túlnyomórészt teljes egészében uniós forrásból finanszírozott beruházások visszásságairól tavaly több cikket is írtunk. Részben a cikkeink nyomán nyomozás is indult az ügyben, és a beruházásokat vizsgálni kezdte az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is. Vizsgálatot indított az ügyben az Európai Bizottság is. A 444 értesülései szerint az unió több más vitás projekttel együtt a LED-lámpás beruházások kifizetését is visszatartja. Ha a Bizottság vizsgálata szabálytalanságokat tár fel, előfordulhat, hogy pénzbüntetést szabnak ki, azaz nem fizetik ki a beruházások teljes összegét. A büntetés azonban a kivitelező céget, azaz az Eliost nem érinti, nekik költségvetési forrásból kifizették az elvégzett munka árát.