Horváth ugyanis az egyetlen olyan egykori vagy jelenlegi magyar politikai szereplő, aki személyesen szerepel abban a hatalmas, eddig titkos nemzetközi dokumentumcsomagban, amely offshore-cégek adatait tartalmazza. A Süddeutsche Zeitung újság szerezte meg az iratokat, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 76 ország több mint 370 újságírója.
Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában. Az iratokban több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély szerepel. Vannak köztük befolyásos üzletemberek, politikához áttételesen kötődő figurák, de emellett a többségük olyan, akinek nincs semmilyen közéleti múltja. A következő napokban és hetekben megjelenő cikkekben beszámolunk a velük kapcsolatos kutatásaink fontosabb eredményeiről.
Elsőként Horváth érintettségét mutatjuk be, aki két offshore cégben jelenik meg. Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbujtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt komoly nemzetközi összefogással próbálják visszaszorítani ezeket.
Horváth offshore-os tevékenységére sem derült fény eddig, és amikor a Direkt36 megkereste azzal, hogy a külföldi gazdasági érdekeltségeire vagyunk kíváncsiak, akkor először tagadta, hogy rendelkezne ilyennel. Amikor konkrét cégneveket is mondtunk neki, előbb hosszan hallgatott, majd feltette azt a kérdést, hogy „mit szeretne róluk hallani?” Aztán újra azt állította, hogy nincsenek ilyen cégei, végül azt kérte, hogy írásban tegyük fel a kérdéseinket. A március elején elküldött levélre azonban nem válaszolt, a telefont pedig többé nem vette fel, és üzeneteinkre sem reagált.
A történet kevesebb mint egy percben elmesélve
[vimeo id=”161359858″]
A vagyonbevallásai szerint a politikai pályája során sem megtakarításokkal, sem komolyabb üzleti háttérrel nem rendelkező Horváth 2013 októberében – tehát még parlamenti képviselőként – lett az egyik igazgatója egy seychelles-szigeteki cégnek. Ezt ugyan fel kellett volna tüntetnie a parlamenti vagyonnyilatkozatában, de nem tette. Néhány hónappal a parlamentből való távozása után pedig tulajdonrészt szerzett egy másik, szintén seychelles-i cégben. Horváth nem árult el semmit a cégek tevékenységéről, de a kiszivárgott iratokból és egyéb körülményekből úgy tűnik, hogy köze lehet egy játékfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásához.
Horváth szereplése a kiszivárgott iratokban kínos lehet a Fidesznek, ami korábban élesen kritizált olyan közéleti szereplőket, akiknek offshore-céges kötődéseik voltak. A 2010-es választás előtti kampányban offshore-lovagoknak nevezték az ilyeneket, és maga Orbán Viktor is beszélt akkoriban arról, hogy a választókat érdeklik ezek a kérdések, mert “mindenki érzi, hogy valami nincs rendben” az offshore cégek használatával. Orbán ígéretet tett arra is, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az “offshore-lovagok világának.
[vimeo id=”158801352″ align=”center”]
A kiszivárgott dokumentumok egy Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda belső iratanyagából származnak. A cég számos országban rendelkezik fiókirodákkal, és a világ legnagyobb offshore-szolgáltató cégei közé tartozik. Évtizedek óta regisztrálnak és működtetnek ilyen társaságokat nemcsak Panamában, hanem sok más offshore-paradicsomban, az amerikai Nevada államtól a Seychelles-szigeteken át Szingapúrig.
Bár korábban is kerültek nyilvánosságra nagyobb offshore-adatbázisok, ilyen hatalmas kiszivárgásra még nem volt példa. Ebben a 11,5 millió iratot tartalmazó anyagban közel 215 ezer offshore-cégről vannak adatok, és a dokumentumok időben is több évtizedet ölelnek át. Az iratok között vannak emailek, pénzügyi kimutatások, útlevelek és egyéb céges dokumentumok. Az iratokból jelenlegi és korábbi állami vezetők – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök – offshore-érintettségére is fény derült, és ezen kívül még több mint száz más politikus eltitkolt üzleteiről is kerültek elő információk (erről bővebben ebben a cikkben lehet olvasni).
Ebben a hatalmas iratanyagban került elő Horváth Zsolt is. Ő ugyan már 1989-ben belépett a Fideszbe, és 1998-tól 2014-ig a párt parlamenti képviselője is volt, mégsem hagyott komoly nyomot az országos politikában. (A Fidesznek volt egy másik Horváth Zsolt nevű képviselője is, de ő veszprémi.) Az orvos végzettségű és évekig fogászként dolgozó kecskeméti politikus az első Orbán-kormány idején az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, de kevesebb mint egy évig töltötte be ezt a tisztséget.
A második Orbán-kormányban még ennyi sem jött össze neki. A legmagasabbra akkor jutott, amikor miniszteri biztosi megbízást kapott az Emberi Erőforrás Minisztériumában 2012 novemberében, ami egy évig tartott. A frontvonalból kimaradó fideszes politikusok többségéhez hasonlóan nem nagyon voltak nyilvános megszólalásai és a párton belül sem volt túl aktív. “Csendes volt a frakcióüléseken” – mondta egy korábbi képviselőtársa, hozzátéve, hogy legfeljebb elvétve szólt hozzá a témákhoz.
Horváth most megismert offshore-céges szerepvállalása képviselőségének utolsó éveiben kezdődött. Először egy Excelle Media International nevű cégben lett igazgató 2013 októberében. A kiszivárgott iratokból nem derül ki, hogy ki volt a cég tényleges tulajdonosa, a részvényeseket tartalmazó dokumentumban ugyanis csak egy úgynevezett névleges tulajdonos szerepel. Ez egy hongkongi kötődésű cég, amely más társaságokban is betölt hasonló szerepet. Megkerestük a céget, de nem reagáltak a levelünkre.
Az Excelle Media hamar meg is tette az első lépéseket az aktív működéshez. Két nappal az után, hogy Horváth igazgató lett a cégben, a társaság ügyében eljáró tanácsadó cég intézkedett, hogy az Excelle Media számára nyissanak egy bankszámlát a világ egyik legnagyobb bankjánál, az HSBC-nél. Az nem világos, hogy erre végül sor került-e, de a dokumentumokban szerepel egy igazolás, amely szerint az HSBC egyik londoni fiókjában ellenőrizték Horváth útlevelének eredeti példányát, és meggyőződtek róla, hogy valódi. Horváth nem válaszolt a bankszámlával kapcsolatos kérdésekre sem.
Horváth az Excelle Media indulásakor még javában parlamenti képviselő volt, és tartott miniszteri biztosi megbízatása is. A következő vagyonbevallásában fel kellett volna tüntetnie a céges tisztségét, de ezt nem tette meg. A vagyonnyilatkozat kitöltése törvényi kötelezettség, de annak valódiságát a parlamentben csak akkor ellenőrzik, ha megalapozott bejelentés érkezik arról, hogy a dokumentum hiányos vagy valótlanságot tartalmaz.
A 2014-es parlamenti választáson Horváth már nem került be a Fidesz jelöltjei közé. Egy párttársa szerint ennek leginkább az volt az oka, hogy meggyengült a pozíciója Kecskeméten, amelyet 1998 óta képviselt a parlamentben. “Helyben szorították ki, és elveszítette a befolyását a megyében” – mondta a politikus.
Maga Horváth is hasonlóan nyilatkozott a képviselői karrierjének lezárásáról egy kecskeméti lapnak. “Jöttek a fiatalok, akik harapnak, nem csak a parlamentben, hanem az érdek-érvényesítésük során is, nekem pedig már – hál’ istennek -, van annyi tapasztalatom, hogy ezt megéreztem, ezért hátrébb léptem” – mondta Horváth a Hírösvény nevű lapnak még 2014 februárjában. A Fidesz hétfőn közölte, hogy Horváth még tagja ugyan a pártnak, de nincs aktív kapcsolatuk vele. Hozzátették, hogy elhatárolódnak tőle offshore-érintettsége miatt.
A Hírösvény-interjú szerint Horváthnak “csak körvonalakban” voltak elképzelései arról, hogy mihez fog kezdeni a parlamenti képviselőség után. A kiszivárgott offshore-dokumentumokból azonban kiderül, hogy alig pár hónappal a mandátumának megszűnése után, 2014 szeptemberében Horváth résztulajdonosa lett egy szintén a Seychelle-szigetekre bejegyzett cégnek, a Mayer & Collins Trading Company-nak.
A dokumentumokban szerepel az is, hogy mind az Excelle Media-nak, mind a Mayer & Collinsnak játékok gyártása és forgalmazása a profilja. Az iratok szerint a cégek ezt a tevékenységet Kínában, Hongkongban és Magyarországon végzik.
Az nem derül ki a dokumentumokból, hogy a cégek pontosan milyen játékokkal foglalkoznak, de Horváth még képviselői karrierje végén beszállt az Okostojás nevű magyar tervezésű, nemzetközi piacra szánt játék fejlesztésébe és forgalmazásába. A játék lényege, hogy egy tojásformájú tárgyon belül labirintusszerű járatok vannak, és ebből kell megtalálni a kiutat egy pálca segítségével. A játékot még 2007-ben találta fel az azóta elhunyt Zagyvai András építész, majd több év finomítás után 2012-ben a játék elnyerte a zsűri nagydíját egy rangos washingtoni világversenyen.
Horváth 2014 februárjában szerzett tulajdonrészt a játékkal foglalkozó két magyar cégben (Art Egg Kft. és Art & Smart Egg Kft.), és egyúttal ügyvezetője is lett mindkét vállalkozásnak. A parlamenti mandátuma csak májusban járt le, de 2014 áprilisában már kétszer is nyilatkozott a magyar állami tévének az Okostojásról. Horváth arról beszélt, hogy külföldön az új Rubik-kockaként emlegetik a játékot, és szerinte lesz is akkora sikere, bár hozzátette, hogy azért “ez nagyon nehéz, mert a Rubik-kocka mégiscsak egy etalon”.
A külföldön Smart Egg néven futó játék ma már kapható a világ legnagyobb áruházaiban – például az amerikai Toys R Usban vagy az Amazonon -, és elkészültek a mobilon, illetve tableten használható digitális verziói is. A játék honlapja szerint a forgalmazó egy hongkongi cég, amelynek azonban az ottani cégnyilvántartásból nem férhetők hozzá a tulajdonosi és tisztviselői adatai. A cég egyik – az interneten is hozzáférhető – prezentációján ugyanakkor egy magyar személy, Kökényesi Imre adatai vannak megadva elérhetőségként.
A LinkedIn-en található életrajza szerint régóta gyerekeknek szóló termékekkel foglalkozó Kökényesi már évekkel ezelőtt feltűnt az Okostojás körül mint a játék piaci bevezetésének segítője. 2012-ben a feltaláló Zagyvaival közösen adott interjút a 168 Órának, és ebben arról beszélt, hogy nagyon nagy költségei vannak a nemzetközi kereskedelmi forgalomba helyezésnek.
“Becslésem szerint nagyon komoly dollárszázezrek vannak ebben benne, mire eljut oda, hogy védve van” – mondta pusztán a szabadalmaztatással kapcsolatos költségekről. Hozzátette, hogy a promóció esetében több millió dollárra lesz szükség (A dollár jelenlegi árfolyama 275 forint körül van, tehát átszámítva több tíz- és százmilliókról beszélt Kökényesi). Zagyvai az interjúban jelezte, hogy neki korlátozottak az anyagi forrásai, Kökényesi pedig nem részletezte, hogy honnan szereznek ennyi pénzt.
Kökényesi szintén elzárkózott attól, hogy válaszoljon a Direkt36 kérdéseire, pedig ő tudhat részleteket Horváth offshore-üzleteiről is. A kiszivárgott iratok szerint ugyanis Kökényesi is érdekelt a játékforgalmazással foglalkozó seychelles-szigeteki cégekben. Horváthtal egy időben lett az Excelle Media másik igazgatója, és ő birtokolja a Mayer & Collins részvényeinek másik felét.
A Mayer & Collins iratai szerint Horváth és Kökényesi fejenként 50 ezer dollár (14,2 millió forint) értékű részvénnyel rendelkezik. Horváth nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyiért és milyen forrásból vette a részvényeket, ahogy arra sem, hogy befektetett-e – és ha igen, akkor mekkora összeget – a Kökényesi szerint jelentős összegeket igénylő magyar játék fejlesztésébe. A vagyonbevallásai sem adnak támpontot ehhez: a legutolsó, 2014 májusi nyilatkozata szerint Horváth a 14 éves politikai pályafutását nulla forint megtakarítással és mintegy 14 millió forintnyi tartozással fejezte be.
A magyar cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.
Ha bármi kérdésed van a kampánnyal vagy a munkánkkal kapcsolatban, örömmel várjuk a tamogatas@direkt36.hu címen.