Tucatnyi NATO-tagállam szólította fel a magyar kormányt Budapesten, hogy az ukrán oktatási törvény miatti vitában fejezze be a NATO-Ukrajna bizottság magas szintű találkozóinak blokkolását – értesült a Direkt36. Múlt csütörtökön, február 6-án sétáltak be Budapestre akkreditált magas beosztású diplomaták a magyar külügyminisztériumba, ahol előre egyeztetett üzenetet adtak át a minisztérium őket fogadó egyik helyettes államtitkárának. Fellépésüket nyomásgyakorlásnak szánták: azt egy nappal Szijjártó Péter külügyminiszter kijevi látogatása és egy héttel a NATO február 12-13-i brüsszeli védelmi miniszteri találkozója elé időzítették.

A konfliktus oka, hogy az ukrán parlament 2017 őszén elfogadta az ukrán nyelvet az iskolákban előtérbe helyező oktatási törvényt, ami a kritikák szerint elsorvasztaná az ukrajnai kisebbségi oktatást. Bár a törvényt az orosz nyelv visszaszorítására hozták, de az hátrányosan érinti a magyar nyelvű oktatást is. Az Orbán-kormány erre hivatkozva kezdte el a NATO-n belül blokkolni a miniszteri szintű hivatalos egyeztetéseket Ukrajnával. Ezt követően a magyar-ukrán viszony annyira elmérgesedett és sokszereplőssé vált, hogy még a Donald Trump amerikai elnökkel szembeni alkotmányos vádeljárásban is téma lett (ennek hátteréről korábban a Direkt36 írt).

A múlt heti tiltakozásban a nagy NATO-tagállamok közül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada és Spanyolország is részt vett, de csatlakozott például Hollandia, Dánia, Norvégia, Románia és az egyik legkisebb tagállam, Észtország is. A tárgyaláson azonban nem találták meg a közös hangot a magyar kormány képviselőivel, hanem feszült vita alakult ki, amelyről négy, az akcióban résztvevő tagállam képviselője, illetve magyar külügyi források árultak el részleteket.

Szerintük a magyar tárgyalókat, köztük a biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárt láthatóan meglepte a NATO-szövetségesek közös fellépése. A magyarok „úgy reagáltak, hogy hacsak nem lesz Kijevben is hasonló fellépés és nyomásgyakorlás az ukrán félre ugyanezektől az országoktól, akkor a magyar kormány figyelmen kívül fogja hagyni az fellépésüket”.

„Természetesen bármikor tárgyalunk szövetségeseinkkel, amikor ezt fontosnak gondolják, így történt ez az ön által említett alkalommal is. Álláspontunk kezdettől világos és változatlan: szeretnénk újra támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját – a folyamatnak korábban is hangos támogatói voltunk – és ezt azonnal megtesszük, amint az oktatási törvénnyel és a nyelvtörvénnyel kapcsolatos helyzet a kárpátaljai magyarok számára megnyugtatóan rendeződik” – írta hivatalos válaszában a KKM a Direkt36 megkeresésére.

Kezdik elveszíteni a türelmüket a szövetségeseink

A múlt heti akció megmutatta, hogy egyre nő a nyomás a NATO-n belül a magyar kormányon az Ukrajnával vállalt konfliktus miatt, és a legbefolyásosabb NATO-szövetségesek kezdik elveszíteni türelmüket, magyarázták magyar és külföldi források.

Egy észt kormányzati tisztviselő azt mondta, őket is aggasztja a magyar vétó és többször próbálták rábeszélni a magyar felet, hogy közvetlenül az ukránokkal, vagyis ne a NATO-n keresztül próbálják a vitát megoldani. A minisztériumi látogatáskor is ez volt a diplomaták fő üzenete. Hogy a NATO-szövetségesek közös akcióhoz folyamodtak, azt az időzítés mellett alapvetően három ok magyarázza diplomáciai források szerint.

Az egyik ok, hogy a kormány kritikusai szerint az elhúzódó vitában sokkal inkább az orosz agresszióval küzdő Ukrajna az áldozat, nem pedig a kárpátaljai magyarok. A másik, hogy szerintük a Zelenszkij-adminisztráció hivatalba lépése óta az ukránok nyitottabban állnak az ügyhöz, de a magyarok merev álláspontja és agresszív kommunikációja azt sejteti, Budapest talán nem is akar megegyezni.

Ezzel függ össze a harmadik ok: többen megkérdőjelezik Magyarország kisebbségvédő szándékát és orosz érdekeket emlegetnek. Több, a Direkt36 által megkérdezett EU-s diplomata az ukrán-kérdést egy problémacsokor részeként említette az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költözésével, a paksi bővítéssel, vagy éppen a Gazprommal bejelentett hosszú távú gázszerződéssel.

Magyar külügyes források is elismerték a Direkt36-nak, hogy az Orbán-kormány oroszbarát híre és rossz megítélése gyengíti diplomáciai pozíciójukat az ukrán-magyar vitában. A források szerint a NATO-s tiltakozók ezért hisznek inkább Kijevnek, mint Budapestnek.

„Nem a NATO a megfelelő hely két ország vitájának a rendezésére és nem értünk egyet az Ukrajna és NATO közötti magasszintű kapcsolat blokkolásával, amikor ott háború folyik” – reagált az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a múlt heti közös akcióval kapcsolatos kérdésünkre. Szerintük „csak Oroszország jár jól egy gyenge vagy elszigetelt Ukrajnával. Ahogy Pompeo külügyminiszter fogalmazott, nem hagyhatjuk, hogy Oroszország éket verjen barátok közé a NATO-n belül”.

Az eheti brüsszeli NATO-találkozóra érkező Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Direkt36 kérdésére egy videós sajtótájékoztatón elmondta: azt akarják, hogy Ukrajna részt vehessen a védelmi miniszteri találkozón, és „nagyon reméljük, Magyarország együtt fog működni velünk, hogy ez megtörténhessen”. Hutchison azt mondta, a NATO-n kívül támogatják Magyarországot is a vita megoldásában, de Ukrajnának „pont most nagyon is szüksége van” a NATO segítségére.

„Nem jókedvünkben blokkolunk”

Múlt pénteken, pont a diplomáciai nyomásgyakorlás másnapján tárgyalt és vitt egy új javaslatcsomagot Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevbe. Például azt javasolta, hogy – a krími tatárokhoz hasonlóan – kapjon a magyar kisebbség is őshonos státuszt, amivel kikerülnének az új oktatási törvény hatálya alól. Az ukrán oktatási miniszter a javaslatokat elvetette, ám a látogatás végén Szijjártó ennek ellenére is sokkal visszafogottabban nyilatkozott, mint korábban.

„Az ukrán oktatási miniszter ott ült végig a tárgyalásokon, de nem látszott rajta kompromisszumkészség” – mondta a Direkt36-nak egy, a múlt heti kijevi megbeszélések részleteit ismerő KKM-es forrás. Egy másik magyar tisztviselő pedig azt emelte ki, hogy bár a Zelenszkij-féle új ukrán vezetés nyitottabb, de ahogy az ukrán külügyi apparátus se változott sokat a Porosenko-időszakhoz képest, úgy az oktatási sem. Hanna Novoszad, az új oktatási miniszter is magasrangú, a nemzetközi oktatási ügyekért felelős tisztviselő volt a vitás ukrán nyelvtörvényt elfogadó és a nemzetépítés programjával kampányoló Porosenko-kormány idején.

Az ukrán oktatási törvény kifogásolt, kisebbségi jogokat érintő részének (7. paragrafus) orvoslására a Velencei Bizottság ajánlásokat dolgozott ki, melyekről az ukrán kormány azt állítja, azokat maradéktalanul betartják, a magyar kormány azonban ezt kétségbe vonja. Egy, a vitát részleteiben ismerő magyar külügyi forrás szerint két konkrét változtatás történt: a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó rendelkezések alkalmazását az EU-s nyelvek, így a magyar esetében 2023-ig ideiglenesen elhalasztották; emellett – a Velencei Bizottság javaslatára – kiveszik a törvény hatálya alól a magániskolákat.

A magyar kormány azonban úgy látja, hogy lényegi pontokon egyelőre semmi nem változott. Magyar félelmek szerint a törvény hatályba lépésének elhalasztása is csak arra jó, hogy a fenyegetés folyamatosan ott lebegjen a magyar kisebbség feje fölött. „A kisebbségi jogokra máskor érzékeny NATO-s nagykövet barátaink nyílt és leplezetlen diszkriminációhoz asszisztálnak” – mondta csalódottan egy KKM-es tisztviselő.

A Zelenszkij-kormány tavalyi hivatalba lépése után úgy tűnt, hogy a vita megoldódhat, de aztán év végén újra kiéleződött a feszültség. Ezt a Direkt36-nak több forrás is ukrajnai okokkal magyarázta. „Sokkal fontosabb ügyek vannak most Kijevben, mint ez. Zelenszkijék most éppen nem tudnak engedményeket tenni a nyelvkérdésben, amíg a szélsőjobb informálisan ennyire erős, majd csak ha meggyengítették őket” – mondta egy ukrán ügyekkel foglalkozó EU-s tisztviselő.

Többek közt arra utalt, hogy Pavel Sheremet fehérorosz újságíró meggyilkolása ügyében egy ismert, sőt Porosenko korábbi ukrán elnök által is méltatott nacionalistát vádoltak meg. Az ukrán nyelv- és oktatási törvények iránt is elkötelezett nacionalisták pedig nagyon befolyásosak, az új ukrán kormány egyelőre pedig nem engedheti meg magának, hogy gyengeséget mutasson a nacionalistának fontos nyelvtörvény ügyében. Egy magyar külügyi forrás még azt is hozzátette, hogy érzése szerint az ukrán vezetés az Oroszországgal való, nemrég újrainduló tárgyalásokon is megpróbálhatja a pozíciót javítani az oktatási törvénnyel.

Egyelőre azonban a magyar kormány sem hajlandó engedni a NATO-s vétóból. „Álláspontunkat a szövetségeseink is ismerik, és bízunk benne, számukra is fontos, hogy Ukrajna betartsa az éves NATO-felkészülési tervét, valamint az EU-val kötött társulási megállapodást, mindkét dokumentum egyértelműen védi a nemzeti közösségek már meglévő szerzett jogait, így az anyanyelv használatát is” – írta a KKM megkeresésünkre. „Nem jókedvünkből blokkoljuk Ukrajna integrációs folyamatait, hanem azért, mert nincs más eszközünk, és a kárpátaljai magyarokat nem áldozzuk fel világpolitikai játszmák oltárán” – írták.

A KKM-es forrás szerint a NATO és a kisebbségi ügyek összekapcsolását helytelenítő tárgyalópartnereinek a magyar külügy az NSZK példájával is elkezdett visszavágni. 1955-ben ugyanis az NSZK NATO-csatlakozását Dánia is arra használta fel, hogy kikényszerítse a németországi dán kisebbség helyzetének rendezését, ami akkor meg is történt.