Budapest belvárosának egyik felkapott bevásárlóutcájában, a Fashion Streetnek is nevezett Deák Ferenc utcában többek között olyan nyugati divatmárkák – Tommy Hilfiger, Zara Home, COS – boltjai sorakoznak, melyek Ukrajna megtámadása után kivonultak Oroszországból, vagy felfüggesztették működésüket. A COS-t is tulajdonló svéd vállalatcsoport közleménye boltjaik bezárásakor például úgy fogalmazott, hogy mélyen aggasztják az ukrajnai tragikus fejlemények, és kiállnak a szenvedők mellett.

Miközben az oroszok többsége ezekhez a divat- és lakberendezési cikkekhez már akkor sem juthatna hozzá, ha esetleg lenne rá pénze, a Kreml háborús gépezetét irányító egyik kulcsfigura családjának adott esetben csak métereket kellene megtennie egy bevásárláshoz.

Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme (a pontos címet személyiségi jogi okokból nem írjuk le).

Ezt egy, a Pest Megyei Kormányhivatal által 2022. június 15-én kiállított dokumentum bizonyítja, amelyet a Direkt36-tal egy nyílt forrású nyomozásokkal (OSINT, vagyis open-source intelligence) foglalkozó ukrán csoport, a Molfar osztott meg. A Molfar Ukrajna megtámadása óta az orosz háborús atrocitások felderítése mellett az orosz elit rejtett nyugati vagyontárgyainak felderítésével is foglalkozik.

A Molfar megbízott egy Marathon Investigations nevű görög magánnyomozó irodát, amely a több EU-s országra is kiterjedő vizsgálódásai során rábukkant azokra a híradásokra, miszerint a Nariskin család tagjai letelepedési engedélyhez jutottak Magyarországon a nemzetbiztonsági és pénzügyi okokból egyaránt aggályos letelepedési kötvényprogram keretében. Ezt korábban a Direkt36 derítette ki a 444.hu-val és az orosz Novaja Gazeta napilappal közösen.

Az akkori kutatásokból még nem derült ki, hogy Nariskinék pontosan hol telepedtek le Magyarországon, vagyis hogy hol a lakcímük. A Molfar által megbízott magánnyomozó iroda úgy szerezte meg az erről szóló dokumentumot, hogy idén tavasszal egy Juscutum nevű ukrán jogi tanácsadó iroda segítségével beadtak egy kérelmet a magyar hatóságokhoz, amelyben kikérték Szergej Nariskinnek és egy másik orosz nemzetbiztonsági vezetőnek, valamint a családtagjaiknak esetleges magyarországi állami nyilvántartásokban szereplő adatait.

Az adatkérés indoklásában az állt, hogy idősebb Nariskin és a másik orosz nemzetbiztonsági vezető „közvetlenül felelősek a döntésért, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, felelősek ukránok ezreinek haláláért, és számtalan háborús bűncselekményért”.

A kormányhivatal elfogadta az ukrán kérelmet, ám válaszukban azt írták, hogy a keresett személyek közül egyedül Andrej Nariskin Bécsi utcai lakcíme szerepel magyar nyilvántartásokban.

A 101 m²-es, kétszobás ingatlant, melyben az orosz kémfőnök fia hónapokkal Ukrajna megtámadása után is be volt jelentve, 2008-ban vásárolta meg Shabtai Michaeli grúz–izraeli üzletember. A tulajdoni lap szerint a lakás jelenleg is a Michaeli érdekeltségében lévő, ügyvezetőként általa irányított TNN Realestate Investments Kft. tulajdona. Cégadatok szerint az elmúlt években Michaeli számos másik, jórészt ingatlanberuházással foglalkozó vállalkozása is ugyanebben a lakásban működött (ezek közül a Matild Palota Kft.-nek jelenleg is itt van a székhelye).

Shabtai Michaeliről több lap is megírta, hogy üzleti szálakon kötődött a letelepedési kötvényprogramhoz, valamint közeli kapcsolatban áll Habony Árpáddal, illetve a jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antallal. Michaeli korábban a Média1-nek adott interjújában elismerte, hogy a letelepedési kötvényprogramot is életre hívó „Rogán Antal már több mint tízéves barátom”. Kapcsolatukat magánemberinek minősítette, és tagadta, hogy lennének közös üzleti ügyeik.

A tavaszi választások óta a polgári titkosszolgálatokat, így köztük az orosz kémek elhárítására is hivatott Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) Rogán Antal felügyeli. A Direkt36 azon kérdésére, hogy Rogán rendelkezett-e információkkal barátja és Andrej Nariskin kapcsolatáról, illetve hogy ezt jelezte-e adott esetben az AH-nak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. A minisztérium ugyanakkor számos más, eddig nem ismert részletet elárult Andrej Nariskin magyarországi tartózkodásáról.

Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a Nariskin család 2015 óta meglévő letelepedési engedélyét nemzetbiztonsági kockázat miatt az AH már 2020-ban visszavonta, ám ez a döntés még nem végleges, mert Nariskinék fellebbeztek ellene, és a bíróság még nem határozott az ügyben. „Az Alkotmányvédelmi Hivatal a kémelhárítási tevékenységét a nemzetközi partnerszolgálatokkal szorosan együttműködve végzi, és Andrej Nariskin tekintetében is a nemzetközi elvárásoknak megfelelően járt el” – hangsúlyozta a minisztérium.

A kabinetiroda azt is állítja, hogy az orosz kémfőnök fiának családja a letelepedési engedély megszerzése után nem tartózkodott állandó jelleggel Magyarországon, „évente csupán néhány alkalommal, néhány hétig tartózkodtak hazánk területén”, és jelenleg sincsenek itt. További kérdésünkre ezt a minisztérium később úgy pontosította, hogy Andrej Nariskin 2019 óta nem járt Magyarországon.

A Direkt36 több céges érdekeltségén keresztül is megkereste Shabtai Michaelit, akit mind a Nariskin családhoz, mind a Rogánhoz fűződő kapcsolatáról megkérdeztünk, ám ő nem reagált. A Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Michaeli cége által birtokolt lakásról azt állította, hogy „az Ön által kérdezett ingatlan vonatkozásában tájékoztatjuk, hogy ott életvitelszerűen senki nem tartózkodik”. Andrej Nariskint nem sikerült elérnünk.

Nariskinék bejárták Európát

Bár a 2013-ban indult magyar kötvényprogramot 2017 márciusában felfüggesztették, a kiadott letelepedési engedélyek ettől még nem vesztették el érvényességüket. Az orosz kémfőnök fia, menye, valamint az unokái pedig a rendelkezésre álló információk alapján a legutóbbi időkig jó hasznát vehették az Európai Unió teljes területén zavartalan utazást biztosító magyar papíroknak. Bár valószínűsíthetően továbbra is Oroszországban – a Molfar kutatásai szerint Szentpéterváron – élnek, az elmúlt években több utazást tettek az EU-n belül is.

A Direkt36 már 2018-ban írt róla, hogy a Nariskin család egyik tagja 2016-ban a Budai Várban készült fényképeket töltött fel magáról, 2018 szeptember elején pedig a magyar parlament előtt fotózkodott. Instagramra feltöltött fotóik alapján Andrej Nariskin családja 2021 októberében Görögországban nyaralt, az egyik családtag pedig Horvátországban is megfordult idén januárban, pár héttel a háború kitörése előtt. Közösségi médiás tevékenységük nem utal arra, hogy a közelmúltban Magyarországon is jártak volna.

Nem sokkal Ukrajna február 24-i megtámadása után az Európai Parlament (EP) egy határozatban felszólította az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig szüntesse meg a magyar letelepedési kötvényprogramhoz hasonló konstrukciókat. A határozat azzal érvelt, hogy biztonsági kockázatokat rejtenek ezek a programok, mivel segítségükkel veszélyesnek minősülő egyének is letelepedhetnek és szabadon mozoghatnak az EU-n belül.

Bár a magyar program már évekkel ezelőtt leállt, az EP arra is felszólította a Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat az orosz vezetés tagjainak és hozzátartozóinak korábban kiállított letelepedési kötvények felülvizsgálatára. A határozat szavazásáról a Fidesz EP-képviselői ugyanakkor hiányoztak. Távolmaradásukat a fideszes Deutsch Tamás a Direkt36-nak azzal magyarázta, hogy „a nemnél és a tartózkodásnál erősebb eszközzel akartak élni”, mivel szerintük ez a kérdés a tagállamokra tartozik, és az EU-nak nem lenne szabad beleszólnia, hogy az egyes tagállamok mit kezdenek a kötvényprogramjaikkal és kötvényeseikkel.

Putyin régi szövetségese

A Direkt36 a háború kitörése után számos, a letelepedési kötvényprogramban korábban érintett állami és kormányzati intézményt is megkeresett, hogy megtudjuk, vajon felülvizsgálják-e Nariskinék és a Putyin-féle vezetéshez kötődő többi orosz letelepedési kötvényes papírjait. A legtöbben akkor nem válaszoltak, a parlament gazdasági bizottsága és az Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig állításuk szerint nem rendelkezett a témában információkkal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig csak november 8-án adott érdemi válaszokat, miután a lakcímet igazoló dokumentum alapján rákérdeztünk Nariskin és Michaeli, illetve Michaeli és Rogán kapcsolatára.

A minisztérium szerint Andrej Nariskin „2014-ben először befektetési célú tartózkodási engedélyt, majd nemzetgazdasági célú letelepedési kérelmet nyújtott be családjával együtt. 2015-ben Andrej Nariskin és családja megkapta a letelepedési engedélyt, mert velük szemben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel”. A minisztérium érvelése szerint – és erre külön felhívták a figyelmet – Andrej Nariskin „édesapja ebben az évben nem volt semmilyen külföldi hírszerző szolgálat vezetője”, mivel csak 2016-ban nevezte ki Putyin az orosz hírszerzés főnökének.

Szergej Nariskin azonban már 2016 előtt is Putyin hatalmi gépezetének fontos szereplője volt, és az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után szankció alá vette őt több más orosz vezető mellett.

Szergej Nariskin 2008 és 2011 között az orosz elnöki hivatal vezetője volt, majd kémfőnökké válása előtt, 2011 és 2016 között az orosz parlament, a Duma elnökeként töltött be fontos pozíciót. Nariskin már a kilencvenes évek óta Putyin közeli szövetségesének számít, és az orosz biztonsági szerveket kutató Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró BBC-nek adott nyilatkozata szerint fontos szerepet játszik Putyin politikájának ideológiai megalapozásában is.

Szergej Nariskin 2016-tól már az orosz hírszerzés vezetőjeként szolgált, de a kabinetiroda válaszából az derül ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2020 novemberében vonta vissza a család letelepedési engedélyét, „státusz felülvizsgálatuk során ugyanis nemzetbiztonsági kockázat merült fel”.

Visszakérdeztünk a kabinetirodánál, hogy miért négy évvel Szergej Nariskin hírszerzői főnökké válása után lépett az AH, illetve hogy konkrétan milyen nemzetbiztonsági kockázat merült fel Nariskinékkal szemben. Válaszuk szerint Andrej Nariskin „2020-ban okmányhosszabbítási kérelmet nyújtott be. Az ehhez kapcsolódóan indított felülvizsgálati eljárás során kerültek megállapításra az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint szakhatóság részéről a korábban rögzített, nemzetbiztonsági kockázatként értékelt körülmények.” Ennek részleteiről a kabinetiroda szerint azért nem adhatnak tájékoztatást, mert az minősített adat.

Andrej Nariskin és családja letelepedési engedélyének visszavonása azonban a mai napig nem zárult le. A kabinetiroda szerint ugyanis Nariskin fellebbezett a döntés ellen, majd még egyszer fellebbezett, miután „hosszas jogi eljárást követően 2022-ben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság másodfokú határozatával helyben hagyta a letelepedési engedély elutasítását”.

„Magyarország jogállam, a hatósági határozatokkal szemben jogorvoslatnak helye van, így a végső döntés a bíróságé. A bíróság jogerős ítéletét a következő hónapokban várjuk”

– írta Rogán minisztériuma.

Andrej Nariskint egyelőre nem sújtják olyan nemzetközi büntetőintézkedések, mint apját, de az ő neve is megtalálható abban a hivatalos ukrán adatbázisban, mely a szankciókra javasolt hatalomközeli oroszok neveit tartalmazza. Apjához hasonló politikai szerepet ugyan nem vállalt, de karrierje szorosan az orosz államhoz kötődik. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, Andrej Nariskin egy 2012-es orosz Forbes-cikk szerint az orosz elektromos hálózatért felelős állami óriáscég igazgatósági tagja lett, illetve egy hasonló profilú szentpétervári cégben is feltűnt, ami például megbízásokat kapott a 2014-es Szocsi olimpia előkészítésénél.

A kabinetiroda azt írta, hogy mivel Andrej Nariskin jelenleg nem szerepel EU-s szankciós listán, vele szemben a szankciós intézkedések alapján nem lehet eljárni. Ugyanakkor kiemelték, hogy jelenleg is zajlik a – szintén Rogán minisztériuma által koordinált – nemzeti konzultáció, melynek hatodik kérdése alapján „a magyar emberek fogják eldönteni, hogy a szankciós listán nem szereplő orosz állampolgárok ellen Magyarország korlátozásokat vezessen-e be vagy sem”.

Barátság a miniszterrel

A grúz–izraeli üzletember Shabtai Michaeli neve sem először merül fel a magyarországi kötvényprogrammal összefüggésben. A Heti Válasz már 2016 márciusában arról írt, hogy a kötvényeket Oroszországban terítő és abból profitáló VolDan nevű liechtensteini offshore cég több szálon is kötődik Michaelihez, aki ezt tagadva sajtópereket indított, ám azokat elveszítette. Később a Direkt36 pedig olyan belső voldanos dokumentumokat is megszerzett, például egy kötvényvásárlónak kiállított 300 ezer eurós számlát, melyen a VolDan Investment Limited pecsétjénél Michaeli neve és aláírása szerepelt.

Andrej Nariskin lakcímének háttere után kutatva a Direkt36 most egy újabb kapcsolatra bukkant Michaeli üzletei és a letelepedési kötvényprogram között. A Nariskin lakcíméül szolgáló Bécsi utcai lakást tulajdonló Michaeli-cég, a TNN Realestate Investments emailes elérhetőségeként éppen annak a Schönek Béla ügyvédnek a címe szerepel a cégadatbázisban, aki a G7.hu korábbi cikke szerint a VolDant képviselte a parlament gazdasági bizottsága előtt még évekkel ezelőtt. (Schöneket is kerestük, de nem reagált kérdéseinkre.)

A kötvényprogram létrehozását a bizottság vezetőjeként Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén. A gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választotta ki azokat a jellemzően offshore hátterű cégeket, melyek azután a magyar államkötvényekkel kereskedtek közvetítőként, és az ügyfeleknek 40-60 ezer eurós kezelési költséget számoltak fel, amivel egyes cégek sokmilliárdos profithoz jutottak.

A második legtöbb ügyfél Oroszországból jött, nekik árulta a kötvényeket a Michaelihez kötődő VolDan, mely az ügyintézési díjakból több mint 7 milliárd forintos bevételt ért el. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól származó adatok szerint a kötvényprogramban 384 orosz befektető és családtagjaik, összesen 1265 orosz állampolgár jutott magyar letelepedési engedélyhez.

Még 2016-ban mutatott be az Index egy olyan videófelvételt, melyen Michaeli Rogán Antal egy másik közeli ismerőse, Kertész Balázs irodája előtt beszélgetett két másik befolyásos grúzzal, köztük egy volt miniszterelnökkel. Kertész Balázs abban a Kosik Ügyvédi Irodában dolgozott, melyet az offshore hátterű kötvényes cégek döntő része megbízott a kötvényesek adminisztratív ügyeinek intézésével.

Michaeli érdekeltségei eközben több olyan ingatlanhoz is hozzájutottak, melyek eladásáról az a fideszes belvárosi önkormányzat döntött, melyet 2014-ig Rogán Antal, azóta pedig egyik korábbi helyettese vezet. Ilyen volt például a Four Seasons Hotel mögötti ingatlan ügye 2017-ben, de Michaeli az egyik cégen keresztül még idén nyáron is hozzájutott egy teljes belvárosi házhoz.

Tavaly pedig egy újabb területen jelent meg üzletemberként Michaeli: 50 százalékos tulajdonrészt vásárolt a többek közt a 168 Órát és az Elle Magazint kiadó cégben, ami ami ma már Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. néven fut. Eközben jelentős állami hirdetések érkeztek a korábban baloldalinak tartott lapcsoporthoz. Októberben és november elején például a 168 Óra weboldalán – a nyomtatott lapot időközben megszüntették – két állami hirdetés is futott párhuzamosan, egy MVM-hirdetés és egy államkötvényreklám. A kormányzati hirdetések első számú felelőse szintén Rogán Antal minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda.