Csábítónak tűnő ajánlat érkezett be 2012-ben az Alpha Consulting nevű Seychelles-szigeteki offshore szolgáltató céghez egy magyar ügyvédi irodától.

„Úgy látom, hogy számos országban ellenszenvvel viseltetnek a klasszikus offshore területek bejegyzett cégekkel szemben és számos esetben gyanúsan kezelik őket, ami adóvizsgálatok formájában jelentkezik” – írta a Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda, hozzátéve, hogy van egy megoldás a problémára.

Az ügyvédi iroda javaslatának lényege az volt, hogy Magyarországon alapított cégek beiktatásával sikerülhet eloszlatni az offshore cégek körüli gyanút. Ha mondjuk egy Seychelles-szigeteki cég alapít egy magyarországi kft-t, és azon keresztül végzi a tevékenységét, akkor azzal – ahogy az ügyvédi iroda fogalmazott az egyik brosúrájában – „az offshore struktúrák adózásilag hatékony onshore arcot kapnak”. 

Megjegyezte az iroda azt is, hogy az adózási környezet kedvező Magyarországon, mert „a 2010-es társasági adóváltozások feltették Magyarországot a nemzetközi adótervezési térképre”. Szerinte azzal, hogy Magyarországon alacsony a társasági adó, és eleve hiányzik több olyan adófajta, ami más európai országokban jelen van, az itt bejegyzett cégek „tökéletesek erre a célra”.

Arról már több cikk és elemzés jelent meg az utóbbi években, hogy az Orbán-kormány által 2010 után bevezetett adóváltozások jóval kedvezőbb hellyé tették Magyarországot adózási szempontból a külföldi cégek számára. Emiatt számos kritika is érte az elmúlt években Magyarországot, mondván, hogy segítik a nemzetközi cégeket az adófizetés elkerülésében.

Most a Pandora-iratok nevű nemzetközi tényfeltáró projekt keretében nyilvánosságra került dokumentumokból kiderül, hogy a magyar adózási viszonyoknak híre ment az offshore üzletek világában is. A több mint 600 újságíró részvételével zajló munkát az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat vezette, amely hozzájutott a belső irataihoz 14 olyan cégnek, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt a projektben, és egy korábbi cikkben már bemutattuk, hogy miként folytattak offshore üzleteket befolyásos kormányközeli emberek.

Kis túlzással adóparadicsom

A most kiszivárgott iratokban szerepelt a Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda bemutatkozó anyaga, de feltűntek más hasonló tájékoztatók is. A Cititrust International nevű, szintén offshore cégek létrehozásával foglalkozó belize-i központú társaság magazinjában egy magyar pénzügyi szakembertől, Danku Tamástól közöltek cikket még 2011-ben azzal a címmel, hogy „Magyarország mint adóparadicsom”.

Bár Danku a cikkét azzal kezdi, hogy a cím egyértelműen túlzás, később kifejti, hogy elsősorban a 2010-es adóváltozások eredményeként Magyarország a nemzetközi adótervezési eszköznek számít, és akár „Ciprus vagy Málta alternatívájává válhat”, utalva ezzel két olyan európai szigetországra, amelyek régóta kedvelt helyszínei az adójuk minimalizálására törekedő nemzetközi cégeknek. Danku szerint Magyarország egyik nagy előnye velük és más országokkal szemben, hogy jobb híre van, mert nem az adóparadicsomok és offshore területek között van elkönyvelve.

Az offshore cégeknek otthont adó országoknak, illetve joghatóságoknak jellemzően két fontos sajátosságuk van. Egyrészt az ott létrehozott cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Emellett általában nagyon nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan károsnak tartják a működésüket.

Ugyan a Direkt36 által megkérdezett pénzügyi szakértők szerint valóban igaz, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben kedvezőbb célponttá vált az adójuk minimalizálásán ügyködő nemzetközi üzleti szereplők számára, de ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos offshore területek közé tartozna. Itt ugyanis lehet, hogy alacsonyak bizonyos adók, de a cégek tulajdonosai nem tudnak elrejtőzni. Míg a klasszikus offshore-területeken – mint például a Seychelles-szigetek vagy a karibi szigetvilág bizonyos országai –, szinte lehetetlen kideríteni, hogy ki egy-egy oda bejegyzett cég tulajdonosa, addig itthon a cégek tulajdonosi háttere a legtöbb esetben könnyen megismerhető.

Emellett szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a magyarországi cégeknek miként kell működniük. Kell rendelkezniük székhellyel, az irattárukat hozzáférhetővé kell tenniük a magyar adóhatóság számára, illetve ajánlatos magyar illetőségű, vagy legalább Magyarországon rendszeresen megforduló cégvezetőket alkalmazni a helyi ügyek intézése miatt. Az ilyen cégvezetők alkalmazása pedig pénzbe kerül, bár ahogy az egyik kiszivárgott iratban szerepel, vannak olcsóbb, bár jogilag kétséges megoldások is. 

Az egyik offshore szolgáltató cég irattárában szerepel egy magyar ügyvédtől idézett levél, amely szerint ha valaki hajléktalanokat nevez ki igazgatónak, akkor az kevés pénzbe kerül, cserébe viszont később gondot okozhat az, hogy ha nem sikerül megtalálni az illetőt, amikor valamilyen újabb papírt kell aláírni. A kiszivárgott irat szerint az ügyvéd azt írta, hogy így közjegyző által hitelesített aláírásmintát sem lehet beszerezni, mert ehhez a cégvezetőnek meg kell jelennie a közjegyzőnél. Az ügyvéd hozzátette, hogy ő ugyan még nem próbálta ezt, de kivételes esetben meg lehet oldani talán azt is, hogy személyes jelenlét nélkül kapjanak hitelesített aláírásmintát. Ez ugyanakkor több mint 100 ezer dollárba (kb. 30 millió forint) kerül és több mint három év börtön is járhat érte – áll a kiszivárgott dokumentumban.

Kedvező körülmények

A külföldiek számára az egyik legcsábítóbb lehetőség Magyarországon az, hogy nálunk nincs úgynevezett forrásadó. Ez egy olyan adó, amit sok országban fizetni kell akkor, ha egy cég vagy magánszemély a jövedelmét ki akarja vinni külföldre. Ilyenkor bizonyos összeget az adott állam visszatart a pénzből (az angol elnevezés nagyon plasztikusan írja le, hogyan működik ez az adó: „withholding tax”-nek, vagyis lefordítva „visszatartási adó”-nak hívják).

Ez olyannyira elterjedt adófajta, hogy egy magyar adótanácsadó cég vezetője megjegyezte, hogy amikor külföldi ügyfelek megkeresik őket, akkor az első kérdéseik között szokott szerepelni az, hogy Magyarországon hogyan szokták számolni a „visszatartási adót”. „Mi ilyenkor büszkén mondjuk nekik, hogy nálunk nincs forrásadó” – mondta a cégvezető, aki a téma offshore háttere miatt kérte, hogy ne írjuk le a nevét. 

Csábító körülménynek számít az is, hogy Magyarországnak számos országgal van egyezménye az úgynevezett kettős adóztatás elkerüléséről. Ezeknek az egyezményeknek a lényegük, hogy az aláíró országok megegyeznek egymással arról, hogy a náluk jelenlévő adózók milyen feltételek mellett és hol fizetik be a közterheket. Ha egy cég az egyik országban befizeti mondjuk a társasági adót, akkor az egyezményt aláíró másik ország vagy már nem követelheti rajta azt, vagy beszámíthatja az ott fizetendő adóba. Magyarországnak már 2010-ben is mintegy 60 ilyen egyezménye volt, ez azóta még tovább növekedett, és ma már több mint 80 van.

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány az új egyezmények megkötése és a forrásadó maradékainak eltüntetése mellett még egy fontos elemet adott hozzá ehhez a struktúrához. Jelentősen csökkentették a társasági adót: először csak az 500 millió forintnál kevesebb éves bevételt termelő cégeknek vitték le 1¬0 százalékra az adó mértékét, 2017 óta pedig már egységesen mindenkivel 9 százalékot fizettetnek, a forgalmuktól függetlenül. Ezzel Magyarországon lett a legalacsonyabb a társasági adó mértéke az egész Európai Unióban.

Adózásilag elengedve

Ezeknek a kombinációja már vonzó adótervezési célponttá tette Magyarországot. Ahogy a Kovács V. Gábor Ügyvédi Iroda leírta az Alpha Consultingnak küldött prospektusaiban, ha valaki egy klasszikus offshore céggel jelenik meg a piacon, és így akar termékeket vagy szolgáltatásokat eladni, akkor az a világ számos pontján gyanút kelt. Viszont ha például egy Seychelles-szigeteki cég alapít egy magyarországi kft-t, és azon keresztül végzi a tevékenységét, akkor az máris kevésbé tűnik majd gyanúsnak. „A magyar kereskedő kft. nyeresége bármely tulajdonosnak átutalható osztalékként forrásadó nélkül. A tulajdonos lehet egy offshore területen bejegyzett cég is, Magyarország nem fog adót visszatartani tőle” – írta az ügyvédi iroda, amely ebben a tájékoztatóban is hangsúlyozta a magyarországi társasági adó alacsony voltát.

Danku Tamás – aki az Airon nevű tanácsadó cég vezetője – ugyanakkor a Direkt36-nak most azt mondta, hogy bár régebben működhettek az ilyen megoldások, ma már nem igazán van rá lehetőség. „Főleg azért, mert megnehezítik a cégek számára a bankszámlanyitást” – magyarázta Danku. A pénzügyi szakember szerint a magyar bankok egyre ritkábban hajlandók bankszámlát nyitni külföldi tulajdonú cégeknek, márpedig bankszámla nélkül nem működhetnek cégek Magyarországon.

Danku hozzátette ugyanakkor azt is, hogy Magyarország iránt még az ilyen nehézségek ellenére is nagy az érdeklődés, különösen a keleti országok, például India vagy Pakisztán részéről. „Adózás szempontjából Magyarország elég jól el van engedve” – mondta a pénzügyi szakember, megjegyezve, hogy ezalatt azt érti, könnyű olyan struktúrákat kialakítani, amelyek mellett alacsony az adóterhelés, és ezt legálisan lehet csinálni, „tehát nem kell benne ügyeskedni vagy okoskodni”.

Megkerestük a Kovács V. Gábor ügyvédi irodát is, de ők nem kívántak nyilatkozni a velük kapcsolatos kiszivárgott iratokról. Az ügyvédi iroda brosúráit megkapó Alpha Consulting offshore szolgáltató cég a megkeresésünkre annyit közölt, hogy jelenleg „nincs aktív kapcsolatuk” a Kovács V. Gábor ügyvédi irodával.

Küldtünk kérdéseket a Pénzügyminisztériumnak is arról, hogy van-e tudomásuk arról, hogy az offshore világban népszerűvé váltak a magyar adózási szabályok, de nem érkezett tőlük válasz.

Ahol rossz az adómorál

Nincs arra utaló jel, hogy a kormány kifejezetten az offshore cégek számára alakította volna így az adózási környezetet. A Direkt36 által megkérdezett adótanácsadók szerint egyrészt egyszerűen arról van szó, hogy ezekkel az eszközökkel próbálják idecsábítani a külföldi befektetőket, például a nagy autógyárakat vagy szolgáltatóközpontokat. Másrészt az Orbán-kormány meghozott egy markáns adófilozófiai döntést is azzal, hogy levitte a jövedelmi típusú adókat (szja, társasági adó), de közben világviszonylatban is magasra vitte a forgalmi típusú adókat (áfa). 

„Azt tanítják, hogy minél rosszabb az adómorál, minél kevésbé akarják befizetni az emberek az adót, annál inkább a fogyasztási adókra áll át egy ország a jövedelmi adók helyett” – magyarázta egy adótanácsadó, aki szerint emögött egyszerűen az áll, hogy míg az szja-val trükközhetnek az adózók, addig a vásárlásaik során befizetik az áfát, mert az benne van a termékek és szolgáltatások árában.

Ez az irányváltás ugyanakkor nemzetközi bírálatokat is hozott a magyar kormány számára. A Tax Justice Network nevű, adóelkerülés ellen küzdő szervezet 2021-es listája szerint például Magyarország a huszonnegyedik legkártékonyabb hely abból a szempontból, hogy mennyire segíti a multinacionális cégeket abban, hogy minél kevesebb adót fizessenek. https://cthi.taxjustice.net/en/cthi/cthi-2021-results

Nem úgy tűnik azonban, hogy a kormány változtatni akarna a mostani rendszeren. Magyarország vált például az egyik leghangosabb bírálójává a többek között Joe Biden amerikai elnök által is szorgalmazott globális minimumadónak, amellyel pont a multinacionális cégek adóelkerülési technikáit akarnák visszaszorítani. Mivel ez a 15 százalékosra tervezett minimumadó magasabb, mint az itt jelenleg érvényes 9, ezért ennek bevezetése hátrányosan érintené Magyarországot. 

Az elképzelést személyesen Orbán is keményen bírálta. Egy június rendezvényen úgy fogalmazott, hogy „a világ nagykutyái” döntöttek róla, akik nem akarják, hogy verseny legyen az adózásban az országok között. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem eszik ezt olyan forrón”, és szerinte még sok idő fog eltelni, mire ebből az elképzelésből lesz valami konkrétum, és lehet, „hogy több választást is megnyerünk addig”.

Címlapkép: szarvas / Telex