Benjamin Netanjahu egymás után szívta a szivarokat, és önbizalommal telve magyarázta Orbán Viktornak, hogyan fog majd ismét hatalomra kerülni és békét teremteni a palesztinokkal. Orbán 2005 júniusi négynapos izraeli látogatásának végén találkozott vele Jeruzsálem egyik ikonikus épületében, a Dávid Király szálló egyik különtermében. Netanjahu arról is beszélt neki, hogyan lehet gazdaságilag rendbe rakni egy országot, Orbán pedig hol hitetlenkedve, hol csodálattal hallgatta a Bibinek becézett Netanjahu vízióit.
Netanjahu 1996-1999 között lett először Izrael miniszterelnöke, de Orbánnal való találkozója idején a másodvonalba szorult, pénzügyminiszter volt. A Direkt36 több forrásból rekonstruálta a bő háromnegyedórás találkozójukat, amin a két politikus rögtön egymásra hangolódott. Orbán utólag ezt úgy magyarázta, megvolt a közös érzelmi szál, hiszen akkoriban mindketten ki voltak szorulva a hatalomból. Az Orbánt útján tolmácsként is segítő Breuer Péter szerint
„Orbán és Netanjahu szerették egymást”.
Orbán meghatározó élményekkel tért haza az útról. Lényegében ennek a következménye Netanjahuval kialakult szoros kapcsolata és szövetsége. Ez a kapcsolat pedig megváltoztatta a Fidesz külpolitikáját, amely az arabok és Izrael közötti egyensúlyozásból fokozatosan Izraelbaráttá vált. Kettejük szövetsége új fejezetet nyitott a magyar jobboldal és a zsidóság kapcsolatában, de átírta a magyarországi zsidóság rendszerváltás után kialakult erőviszonyait is. De ami talán még fontosabb Orbánnak, hogy ez a kapcsolat évtizedes elszigeteltség után kapukat nyitott neki az Egyesült Államok felé is.
Izraelben 2019. szeptember 17-én előrehozott választást tartottak, ami patthelyzettel zárult, egyik koalíciónak sincs meggyőző többsége. Ez könnyen Netanjahu több mint 13 éves miniszterelnökségének a végét jelentheti. A Direkt36 Orbán és Netanjahu kapcsolatán keresztül mutatja be a magyar és izraeli jobboldal lassú egymásra találásának történetét. A cikkhez több mint két tucat – magyar, izraeli, amerikai és EU-s országokat képviselő – forrással beszélgettünk Budapesten és Washingtonban. Közülük többen azzal a feltétellel osztottak meg bizalmas részleteket, hogy nem közöljük a nevüket.
AZ ANTISZEMITIZMUS BÉLYEGE
Pár hónappal az 1998-as választási győzelem után terjedelmes interjú jelent meg Orbán Viktorral mint a legfiatalabb kelet-európai miniszterelnökkel a jobboldali izraeli napilapban, a Maarivban. Ezzel kezdődött el az ambiciózus és karizmatikus Orbán bevezetése az izraeli közönségnek, az eredménnyel pedig a miniszterelnök is elégedett volt. „Az a feladatunk, hogy mi barátok vagyunk Izraellel” – határozta meg a magyar Izrael-politika irányát Orbán az akkori külügynek. Csakhogy az első Orbán-kormány hamar kritikákkal találta szembe magát.
Már a rendszerváltáskor a belpolitikai csatározások része lett a zsidósághoz való viszony. Jeszenszky Géza, Antall külügyminisztere több epizódot is felidézett arról, hogy politikusai ellenfeleik már az 1990-es választás előtt visszatérően az MDF antiszemitizmusáról beszéltek amerikai utakon. Jeszenszky szerint „az amerikai sajtó, különösen a New York Times volt az MDF-ellenes kampány fő terepe”. Miután az MDF-kormány 1994-ben megbukott és Orbán Viktor a politikai űrt érzékelve a liberális Fideszt átkormányozta a jobboldalra, az általa vezetett táborba került át több a magyar jobboldal akkori ismert antiszemita figurái közül. Az 1998-as választási győzelem után a Fideszre is rávetült az antiszemitizmus gyanúja, Judith Varnai Shorer izraeli és Nancy Brinker amerikai nagykövet rendre szóvá tette a Fidesz holdudvarában is felbukkanó zsidóelleneséget.
A fő probléma az MDF-ből kizárt, majd a szélsőséges nézeteket és antiszemitizmusát nyíltan hirdető MIÉP-et megalapító Csurka Istvánnal volt. A 2002-es választások előtt az amerikai sajtóban több olyan cikk jelent meg, ami a Fidesz és a MIÉP várható szövetségét jósolta. Az első Orbán-kormány egy diplomatája szerint az izraeli és amerikai nagykövetnek Martonyi János akkori külügyminiszter és mások is elmondták, hogy a Fidesz elvi okokból sosem lépne szövetségre Csurkáékkal, „viszont a nyilvánosság előtt erről nem nagyon beszélhetünk, mert a MIÉP szavazóit meg nem akarjuk elidegeníteni”.
Az antiszemitizmussal kapcsolatos bírálatok és a tisztázatlan MIÉP-viszony annak ellenére tudták nagyon hatékonyan rombolni Orbán és a Fidesz nemzetközi megítélését, hogy háttérbeszélgetéseinken egyetlen forrás, még bírálói sem nevezték Orbánt antiszemitának. „Orbán ebben is leginkább Horn Gyulára hasonlított. Horn nem kedvelte az újlipótvárosi zsidó értelmiséget. Egyikük sem volt zsigeri antiszemita, miközben sok szemét antiszemita volt mindkét pártban” – mondta Simonyi András volt diplomata, aki 1989 előtt dolgozott az izraeli diplomáciai kapcsolatfelvételen is, majd később NATO és washingtoni nagykövet volt.
A MIÉP-szavazók átcsábítására tett „nagyon is elítélendő” kísérletet Simonyi „taktikai antiszemitizmusnak” nevezte. Ez az Egyesült Államokban sokkal több és maradandó kárt okozott Orbánnak, mint Izraelben. “Elsősorban, de nem csak az a liberális zsidó magyar értelmiség támadta az antiszemitizmussal mint politikai fegyverrel, amelyik amúgy nem nagyon vállal szolidaritást az izraeli zsidósággal” – utalt Orbán baloldali bírálóinak jellemzően Izrael-kritikus hozzáállására Simonyi.
Tanulva a 2002-es vereségből és abból, hogy az antiszemitizmusból kampánytéma lett, a Fidesz vezetése 2004 őszén úgy döntött, a következő választásra készülve Orbánnak személyesen is el kell mennie Izraelbe. Akkor a jobbközép Likud volt kormányon Izraelben, amit Orbán már 2005 tavaszán, az izraeli külügyminiszter budapesti látogatásakor a Fidesz természetes ideológiai partnerének nevezett. Orbán ezután a magyar ellenzék vezetőjeként utazott ki Izraelbe 2005 júniusában. Ez volt az az út, ahol megismerkedett Netanjahuval, és ami végleg megváltoztatta hozzáállását Izraelhez és a zsidósághoz.
Pedig az utazásra eleinte nehezen lehetett rávenni, mert még élt benne a 2002-es választás emléke. A 2002-es bukása hajszálon múlt, a Fideszre pedig ráragadt az antiszemitizmus vádja, amit politikai ellenfelei kihasználtak.
„Abszolút nem volt lelkes, nem lehetett egyszerű lenyomni a torkán a látogatást. Akkoriban még elég komolyan sértett ember volt, aki úgy érezte, 2002-ben cserbenhagyta a liberális, zsidó hátterű elit”
– idézte fel egy volt tel-avivi diplomata, mennyi erőfeszítést igényelt az út megvalósítása.
Az út egyik értelmi szerzője a régi MDF-es külügyi gárdához tartozó Hóvári János volt. Őt még Orbán nevezte ki tel-avivi nagykövetnek 2000-ben, és Hóvári a kormányváltás után is a Fideszt segítette. „A Fidesznek nem érdeklődése volt Izraelben, hanem a kényszer volt meg, hogyan nyerjük meg a következő választást. János erőltette, hogy kell ez a kapcsolat a Fidesz és a Likud közt, mert így szalonképessé tudja tenni magát” – mondta egy volt tel-avivi diplomata, aki szerint „az csak extra, hogy Orbán és Netanjahu ugyanarról a fáról pottyant le “.
A MÁSIK IZRAEL
Orbán Viktor Jeruzsálemben 2018-ban. Fotó: kormany.hu
Izrael nagy hatást gyakorolt Orbán Viktorra már a legelső, 2005-ös útján is. Már megérkezése után „nagyon pozitív és érdeklődő volt. Ráadásul a magyar politikusok közül azok közé tartozik, aki otthon van az Új- és az Ószövetségben is. Abban a pillanatban, amikor elkezdte a kálváriát, a Via Dolorosát járni, mindent tudott” – nyilatkozta akkor a delegációt kísérő Breuer Péter a Heteknek. A Direkt36-nak azt is felidézte, ahogy Orbán egy idegenvezetővel és Hóvárival sétált végig az Óvárosban, szinte kőről-kőre azonosítva a bibliai helyszíneket.
A Szentföld és a spirituális élmények mellett „Orbánnak leginkább az emberek tetszettek, az izraeliek közvetlensége és a tárgyalópartnerek őszintesége” – mondta az Orbánt tolmácsként kísérő Breuer. „Nekem az volt a benyomásom, hogy a magyar miniszterelnököt Izraelben mindig is leginkább az érdekelte, hogyan működik egy büszke nemzetállam, ami az őt körbe vevő fenyegetések ellenére is rettentően erős” – mondta Köves Slomó, a kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija. Amikor 13 évvel később, 2018-ban Orbán ismét Izraelbe utazott és ellátogatott a siratófalhoz, egy erdélyi magyar zsidó odalépett hozzá és megkérdezte tőle, milyen Izraelben lenni. Orbán erre egy jelenlévő szerint úgy válaszolt:
“Jó érzés egy olyan országban lenni, ahol az emberek vállalják önmagukat.”
Orbánt első látogatásakor politikailag is lenyűgözte Izrael, több visszaemlékezés szerint őszintén meglepte, mennyire fejlett, jól működő ország. „Izrael a ’80-as, ’90-es évek fordulóján még messze nem volt ennyire szervezett állam […] de Netanjahu és a Likud végül mégis egy erős, szilárd kapitalista országgá tette” – mondta egy forrás, akinek Orbán utólag idézte fel első látogatását. Orbán első találkozásuk után rögtön Netanjahu radikális adócsökkentési és munkahelyteremtési intézkedéseit méltatta egy MTI-interjúban.
„A Fidesz holdudvarában népszerű példa, mennyi áthallás van a sokáig elnyomott izraeli és magyar jobboldal, a Likud és a Fidesz története között. A párhuzamot Bibi és Orbán személyes történetére is vonatkoztatják” – mondta Köves Slomó a Direkt36-nak. „A teljes baloldali fölény évtizedei után az oslói békével teljesen le lett írva az izraeli jobboldal. Bibinek a bukások után mégis sikerült győzelemre vinnie a Likudot, és még a magyarnál is sokkal polarizáltabb politikai közegben tudta bővíteni a jobboldal hatalmát” – mondta a rabbi.
2006-ban Orbán és Netanjahu is elveszítette a parlamenti választást, és bár addigra a Likud és a Fidesz már testvérpártként beszéltek egymásról, valódi intézményes kapcsolat nem alakult ki köztük. Valami azonban gyökeresen megváltozott a 2000-es évek elejéhez képest: a Fidesz már nem az antiszemitizmus miatt kapott egyre több támadást, hanem épp ellenkezőleg. „Az a narancs az ő zászlajukon nem jaffa-e véletlenül?” – gúnyolódott Vona Gábor, a MIÉP helyébe lépő szélsőjobboldali párt, a Jobbik elnöke a Fidesz logóján és filoszemita irányváltásán. De nem csak kívülről mentek neki a Fidesznek, amiért a Likud testvérpártja lett. „Ez a Fidesz jobboldalán se tetszett mindenkinek” – emlékezett vissza az Orbán-kormány egy volt diplomatája.
Az Orbánra gyakorolt személyes benyomások mellett az út elérte a politikai célját is. „Az a lehetőség, amikor Orbánt meg lehetett volna fogni az antiszemitizmus miatt, elment” – magyarázta Simonyi András, aki szerint mindegy, hogy vannak-e antiszemiták a Fideszben és körülötte, külföldön csak Orbánt ismerik. Netanjahu nevét a magyar diplomácia valóban be is dobja, amikor csak kell. Egy amerikai kongresszusi képviselő munkatársa szerint például a washingtoni magyar nagykövet egy zártkörű rendezvényen hozta elő ezt az érvet. „Nem vagyunk antiszemiták, nézzék csak ezt a helyes kis fotót Orbánról meg Netanjahuról!” – karikírozta a jelenetet a képviselő munkatársa.
A KÖZÖS ÉRDEK
Orbán Viktor fogadja a 2017-ben Budapestre látogató Benjamin Netanjahut. Fotó: kormany.hu
A Izraelhez, a Likudhoz és Netanjahuhoz való közeledés nem csak az Orbánra rásütött antiszemita bélyeg semlegesítését érte el, a viszony jóval sokrétűbbé vált az elmúlt években.
Az izraeli külügy már a 2004-es EU-bővítéskor úgy látta, hogy az új tagok sokkal Izrael-barátabbak, mint a régi nyugatiak. Ekkor azonban még nem Magyarország, hanem Csehország járt ebben az élen, mesélte egy akkori magyar külügyi tisztviselő. Magyarországon a 2010 előtti időkben a szocialisták külügyes elitje is egyensúlyozni akart, és igyekezett figyelni az arab államok érdekére is. Orbán 2010-es visszatérése után a Martonyi János vezette fideszes külügy is azt vallotta, hogy „szeretjük Izraelt, de a palesztinokkal azért nem lehet mindent megcsinálni” – foglalta össze az akkori hozzáállást az Orbán-kormányok egy volt diplomatája.
A hagyományos, Izrael és az arab országok közt egyensúlyozó magyar külpolitikában az első komolyabb törést a 2011-es arab tavasz okozta. „A külügy vezetése azt hitte, amit az Obama-adminisztráció is mondott, hogy valamiféle demokratizálódás lesz az arab világban” – mondta egy akkor a külügyben dolgozó tisztviselő. Martonyi János még 2011 őszén is 1989-hez hasonlította a történéseket,
„Orbán viszont realista volt, már rég azt mondta, dehogy, itt káosz jön. Mi meg már láttuk, hogy nem az lesz a történet vége, amit Martonyi remél, hanem amitől Orbán félt”
– mondta a forrás.
Az arab tavasz azzal is hozzájárult a magyar külpolitikai átrendeződéshez, hogy egymás után söpörte el a régi partnereket – arab rezsimeket, amelyek jellemzően Izrael ellenfelei voltak. Ez felértékelte Izraelt a régióban, amelyet 2009 óta ismét Netanjahu vezetett. Több kormányzati forrás szerint az izraeliek sokat segítettek a történések értelmezésében mind a külügynek, mind a hírszerzésnek. „Izrael egyértelműen látta a problémás kérdéseket, számos ország kapott lökést, hogy újraértékelje velük a viszonyt” – mondta egy volt miniszterelnökségi tisztviselő.
Tamir Wertzberger, a Likud Budapesten élő külügyi koordinátora szerint a 2015-ös év volt az igazi fordulópont a kapcsolatokban. Izraelben a Netanjahu-vezette Likud akkora győzelmet aratott, hogy a párt felállíthatott végre egy külügyi irodát, és szisztematikusan, intézményi szinten elkezdhettek kapcsolatot tartani a Fidesszel is. Ekkor érkezett az első hivatalos pártdelegáció is Wertzbergerrel, Eli Hazanal, a Likud külügyi igazgatójával, valamint Netanjahu egy politikai asszisztensével és egy Likud-képviselővel.
A másik fontos esemény Wertzberger szerint a 2015-ös évben a menekültválság és a nagy európai terrortámadások voltak. A magyar kormány ekkortól kezdett el keményen kampányolni a migráció ellen, amit nemzetközi szervezetek és külföldi politikusok sorra ítéltek el, mert muszlimellenesnek és idegengyűlölőnek tartották. A Likud azonban örömmel fogadta a magyar kormány fellépését, amiben a saját nézeteit látta visszaköszönni. Wertzberger, a Likud külügyi koordinátora ezt így fogalmazta meg: „egyrészt az európaiak végre elkezdték megérteni Izraelt, hogy milyen nyugati országként együtt élni muszlimokkal. A migrációval komoly vita alakult ki Magyarország és az Európai Unió között. Izrael már régóta konfliktusban állt az EU-val, és amikor a két ország hirtelen azonos oldalon találta magát, Magyarországnak sokkal könnyebb lett az izraeli álláspont mellé állnia”.
Bár Magyarország és a többi visegrádi tagállam hivatalosan is elismeri Palesztinát, az új magyar kormányzati fellépés egyik első következménye pont a palesztinok ügyének teljes feladása lett, először az ENSZ-ben, majd az EU-n belül. „Az egyébként keresztény Sedin palesztin nagykövetasszony ilyenkor rendre bejött a külügybe tiltakozni, és kifakadt, hogy ha úgyis jóban vagyunk Izraellel, mégis miért kell ezt csinálnunk?” – emlékezett vissza egy volt külügyes tisztviselő. A kormány palesztin-politikája ezt követően hamar leszűkült a keresztény palesztinok megsegítésére.
A politikaváltás Martonyi János nyugdíjazásával és a külügyben lezajlott drasztikus személycserék miatt is felgyorsult, a Szijjártó Péter vezette tárca már teljesen új megközelítésben állt a palesztin-arab-izraeli kérdéshez. „Az egész váltás az izraeli-palesztin kérdésben csupán egy leágazása a magyar külpolitika realista fordulatának, ami arról szól, hogy nincsenek értékek, csak pillanatnyi érdekek mindenek előtt” – mondta egy, a magyar külügynek dolgozó forrás. Emlékei szerint „2015 körül alig kaptunk már olyan megjegyzéseket, hogy azért figyeljünk oda a palesztinokra is”.
A kormány politikájának változása egybe esett azzal, hogy a palesztinok térségbeli szövetségesei is egyre kevésbé támogatták őket. Ezt az Orbán-kormány is felismerte. Orbánnak a nagyköveteknek tartott legutóbbi eligazítása alapján leginkább öt állam fontos a Közel-Keleten: Izrael, Törökország, Egyiptom, Szaúd Arábia és Irán. „Orbán pontosan látja, hogy Törökország így is, úgy is imád minket és ömlik a török befektetés, a többiek viszont igazából levették a kezüket a palesztinokról és már nem olyan fontos szempont a sorsuk” – mondta a külügynek dolgozó forrás, aki szerint ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a palesztin állam elismerésével még az európai mezőnyben is progresszívnek számít a magyar külpolitika.
A váltást a kormányzat nagyon következetesen hajtja végre. 2018 végén például még egy Jordán-EU-s kereskedelmi megállapodás módosításakor is mindent meg kellett torpedózni, ami Izrael-ellenes és palesztinbarát, emlékezett vissza a külügynek dolgozó forrás. A magyar külügy illetékes főosztálya évek óta aprólékosan kigyomlál a közös EU-s dokumentumokból bármit, amiről úgy érzik, Izrael rossz szemmel nézné, magyarázta a forrás, aki szerint „amit elsősorban nyújtani tudunk Izraelnek, az az EU külpolitikájának bomlasztása”. Ez a gyakorlatban jól is működik: a Háárec izraeli napilap korábban ismertetett egy olyan tanulmányt, ami EU-s szavazások alapján nézte meg, mely országok szavaznak a leginkább Izrael érdekének megfelelően. A ranglistát Magyarország vezette.
Orbán Viktor személyesen is felvállalta Izrael támogatását. 2017 decemberében az Európai Tanács épp az Egyesült Államokat akarta elítélni, amiért az Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként ismerte el nagykövetsége áthelyezésével. “Orbán határozottan fellépett ez ellen. Amikor véleményt formálunk a közel-keleti eseményekről, tudni kell, Izraelben élethalálharc folyik, amit kevesen értenek meg” – idézte fel a miniszterelnök vétóját a kormányt más kérdésekben többször bíráló Heisler András, a legnagyobb magyar zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.
Ezután 2018 májusában a magyarok ismét blokkolták az amerikai követségáthelyezés elítélését, sőt a jeruzsálemi amerikai követség megnyitóján egy magyar diplomata is részt vett. 2019 márciusában pedig Magyarország már saját kereskedelmi képviseletet is nyitott Jeruzsálemben. A gesztus jelentősége, hogy a nemzetközi közösség korábban nem volt hajlandó Izrael fővárosaként elismerni Jeruzsálemet, amely a zsidóknak és a muszlimoknak is kiemelt vallási helyszín, viszont státuszát nem rendezték izraeli-palesztin tárgyalások.
A magyar külügyminisztérium mérlegeli, hogy lehetne olyan további gesztusokkal elnyerni Izrael szimpátiáját, amik politikailag olcsók. Egy, a külügynek dolgozó forrás szerint például az is felmerült, hogy Magyarország valamilyen módon elítélje az úgynevezett BDS-kezdeményezést. Ez egy Izrael-ellenes és palesztinbarát mozgalom (neve a Boycott, Divestment and Sanction szavak rövidítése), amelynek lényege, hogy az Izrael által megszállt területekről származó termékek bojkottjára szólít fel. A kezdeményezést a német parlament tavaly az antiszemitizmus egy formájaként ítélte el.
„Próbáljuk az új antiszemitizmus fogalmát elfogadtatni”
– magyarázta Tamir Wertzberger, aki Likud Budapesten élő külügyi koordinátora, aki személyesen is dolgozik rajta, hogy az EU-ban az Izrael-ellenességet minél többen az antiszemitizmussal azonosítsák. Ennek elméleti háttere a következő: a klasszikus antiszemitizmus a valláson alapult (azaz a zsidó vallású emberek üldözésére hívott fel), a modern az etnicitáson (azaz célja a zsidó származású emberek üldözése volt), az új antiszemitizmus viszont már „a nemzetiségen alapul”, azaz az Izrael-ellenességet állítja középpontba.
Az izraeli kapcsolat fontosságát mutatták Orbán nagykövetválasztásai is. 2013-tól egykori egyetemi kollégiumi szobatársát és régi kabinetfőnökét, Nagy Andort küldte Tel-Avivba. Az Orbánhoz fűződő kapcsolatából adódó erejét Nagy ki is használta, „abszolút bizalmi nagykövet volt, aktív, kezdeményező”, mondta róla egy volt tel-avivi diplomata. „Nagyon elégedettek voltunk Nagy Andorral, Benkő Levente pedig ott folytatja, ahol ő abbahagyta. Megértették Izrael állam komplexitását, teljes mértékben együtt tudunk velük működni” – dicsérte Nagyot és az őt 2018-ban váltó karrierdiplomata Benkőt a Likud egy jeruzsálemi tisztviselője.
A KÖZÖS ELLENSÉG
A magyar kormány egyik Soros György-ellenes plakátja
Orbán Viktor 2005 után 2018-ban, már Netanjahu szövetségeseként és a bírálói szerint antiszemita Soros-kampánnyal a háta mögött tért vissza Izraelbe. Ez a látogatás azonban kevésbé volt meghitt, mint az első: Orbán nemzetközi megítélése és izraeli ismertsége is teljesen más lett.
Amikor Orbán a Jad Vasem holokausztmúzeumba érkezett, maroknyi tüntető várta, akiket a biztonsági szolgálat nem szorított ki az ünnepség közeléből. Páran bőven hallótávolságból Orbánt kiabálva szidalmazták, emlékezett vissza egy jelenlévő. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy „hát ő focizott, és a pályán ennél sokkal durvább dolgok is elhangzanak” – idézte fel a jelenetet a forrás. „Azért látszott Orbánon, nem esik jól neki” – tette hozzá.
Orbán fogadtatása jól mutatja nem csak az izraeli belpolitika, de az Izraelben és azon kívül élő zsidók megosztottságát is. Ugyanez érhető tetten a magyar kormány Soros Györgyöt középpontba állító kampányának értékelésében is. Ezt legjobban Netanjahu első budapesti útja mutatta 2017-ben, amikor a visegrádi országok vezetőivel is találkozott.
Izrael magyarországi nagykövete, Yossi Amrani ugyanis a látogatás előtt másfél héttel közleményben ítélte el a magyar kormány Soros György elleni kampányát az antiszemita felhangok miatt, kiállása a nemzetközi hírekbe is bekerült. Csakhogy véleményét nem csak a magyar, de az izraeli kormánypárt sem osztotta. A Likud Fidesz-barát funkcionáriusai és Netanjahu környezete megdöbbentek a nagykövet húzásán. „Teljesen lesokkolt. Másnap hajnalban sms-t küldtem Netanjahu egyik tanácsadójának, hogy azonnal tegye ezt odafönt szóvá, mert valakik szabotálni akarják a miniszterelnök magyarországi látogatását. A Soros-kampány egy belpolitikai ügy, amibe hiba beleszólni. Ráadásul jól tudjuk, kicsoda Soros György: ő a mi ellenségünk is – ezt is megírtam az sms-ben” – mesélte egy Likud-funkcionárius. A nagykövet közleményét végül még Netanjahu látogatása előtt gyorsan visszavonta az izraeli kormány.
Amrani nagykövetet valójában az izraeli külügyminisztérium két igazgatója utasította a Soros-kampányt elítélő közlemény kiadására. „A feletteseinek az ötlete volt, a nagykövet izgult is, hogy mi lesz ebből. Hivatalosan nem bukott meg a kritika kiadása után, gyakorlatilag viszont igen” – mondta egy magyar zsidó vezető Amraniról, akit végül a szokásosnál korábban át is helyeztek másik állomáshelyre. „Az izraeli külügyben évtizedek során kialakult egy hivatalnokréteg, amelyik régi, bejáratott sémákban gondolkozik például Orbánról, és emiatt konfrontálódnak Netanjahuval” – magyarázta a forrás.
A Soros-kampány megítélése azonban Izraelben is politikai szimpátiától függ. “Orbánt a Soros György elleni fellépése miatt a likudos izraeliek többsége megbecsüléssel nézi” – mondta a kampányról Wertzberger. Eli Hazan, a Likud külügyi igazgatója a témában még egy összefoglalót is átadott a Fidesznek 2017-ben. Szerinte Soros György olyan balos és palesztinpárti civileknek is juttatott pénzt Izraelben, akik „terroristákat vagy terroristák családjait támogatják”. „Mikor életről és halálról van szó, mindent megteszek a hazám védelméért. Én csupán felvilágosítást adtam a Fidesznek arról, mit csinált Soros” – mondta a Direkt36-nak Hazan. Netanjahu és beosztottjai nyilvánosan is megfogalmaztak hasonló vádakat, amiket Soros visszautasított. Hazan azt állította, az információkat a Fidesznek mindössze pár nappal a magyar plakátkampány indulása előtt küldte el, így azt már nem befolyásolhatta.
Soros ellenségként való felépítése azonban egy jól átgondolt politikai stratégia része és valójában amerikai-izraeli kampánytanácsadók munkája. Egyikük, George Birnbaum nemrég nyíltan és részletesen is beszélt arról, hogyan segítettek először a Likudnak, aztán a Fidesznek ebben.
A közös ellenség mellett azonban egy fontos közös szövetségest is hozott Orbán és Netanjahu, illetve a Fidesz és a Likud egyre mélyülő kapcsolata.
A KÖZÖS BARÁT
Orbán Viktor a Fehér Házban Donald Trumpnál 2019. május 13-án. Fotó: kormany.hu
Orbán és Netanjahu szoros kapcsolatának kialakulását az Egyesült Államok külpolitikájának változása is segítette. „Leegyszerűsítve, egészen Netanjahu 2009-es visszatéréséig Izrael állam szinte kizárólag az USA-ra támaszkodott, ha külkapcsolatokról volt szó. Ez Obamával változott meg, aki bár nem volt Izrael-ellenes, de Netanjahu felismerte, hogy innentől Izrael már nem tud csak Amerikára hagyatkozni, és új partnerekre van szükség, például az ENSZ-ben” – magyarázta a Likud egyik magas rangú jeruzsálemi tisztviselője a kezdetét annak az izraeli külpolitikai fordulatnak, ami az Orbán-szövetséghez is elvezetett.
Magyarország vétóz és politikai konfliktusokat vállal az EU-ban Izrael érdekében, és amit cserébe kap, az elsősorban Netanjahu kapcsolatrendszere. „Orbánt már az ellenzéki években is támogatta, segített ajtókat nyitni Oroszország és Kína fele is” – mondta Netanjahuról egy EU-s ország diplomatája, aki jó viszonyt ápol a magyar kormánnyal. A kapunyitás fő iránya azonban az Egyesült Államok lett. „Vannak, akik szerint Washingtonba Tel-Avivon keresztül vezet az út” – fogalmazott Orbán Viktor egy korábbi külpolitikai tanácsadója.
A magyar-izraeli együttműködés már Trump 2017-es hivatalba lépése előtt felélénkült Washingtonban. „2015-től közös holokausztmegemlékezést, kulturális eseményeket szerveztek a nagykövetségek” – emlékezett vissza Heisler András Mazsihisz-elnök. Ezeken a rendezvényeken olyan befolyásos figurákat tudott felvonultatni Szemerkényi Réka akkori washingtoni magyar nagykövet, akik csak a magyarok által szervezett eseményekre talán nem mentek volna el. A kapcsolat Ron Dermerrel, Izrael washingtoni nagykövetével 2017-től értékelődött fel igazán. Dermer például Szijjártó Péter külügyminiszter tiszteletére vacsorát is adott akkor, ismét fontos vendégeket bevonzva.
Donald Trump elnökké választásával és a republikánusok hatalomra kerülésével pedig még több haszna lett Izrael szövetségesének lenni, mert a politikai változások Netanjahut és Trumpot is közel hozták egymáshoz. „Bibi és Dermer korábbi Obama-ellenessége számított igazán Trumpnál, miközben ő meg elkezdett rámenni a zsidó szavazatokra. Elképesztő mértékű lett az izraeli diplomácia bejárása a Fehér Házban, amit az amerikai nagykövetség átköltöztetése Jeruzsálembe is mutat” – mondta az Obama-adminisztráció egy zsidó ügyekkel foglalkozó volt tisztviselője.
Több pletyka volt arról is, hogy még a májusi Orbán-Trump találkozót is Netanjahu intézte el. Egy külügyes forrás még tavasszal azt állította a Direkt36-nak, hogy egy Orbán-Trump találkozó az áprilisi izraeli választások eredményétől és Netanjahu újraválasztásától is függött. Netanjahu végül nyert, a találkozó pedig májusban összejött. Orbán Viktor egy volt külpolitikai tanácsadója szerint azonban az izraeliek szándékosan eltúlozzák a szerepüket ebben. „A Trump-találkozóban benne voltak az izraeliek, de Wess Mitchellnek [akkori Európáért felelős államtitkár] és [David] Cornstein nagykövetnek volt fontos szerepe személyesen, illetve a hadiköltségek megemelésének és az amerikai fegyvervásárlásnak” – állította az egykori tanácsadó.
Az azonban megkérdőjelezhetetlen, hogy Netanjahu tudja segíteni a magyar külpolitikai célok elérését az Egyesült Államokban. Egy magyar kormányzati forrás szerint például volt olyan washingtoni tárgyalás a Fehér Ház tisztviselőivel – még Orbán meghívásáról és a találkozó részleteiről való döntés megszületése előtt –, ahol amerikai részről konkrétan elhangzott, hogy Netanjahu támogatná Trump elnök egy budapesti útját.
A szövetségek azonban kötelezettségekkel is járnak, ami néha nehéz helyzetbe hozza a magyar diplomáciát. Egy korábban a Direkt36 által megszerzett diplomáciai távirat szerint Magyar Levente külügyminiszterhelyettes tavaly novemberi washingtoni tárgyalásain több amerikai tárgyalópartnere is rákérdezett, mikor helyezi át végre Magyarország is a követségét Jeruzsálembe. Magyar azt válaszolta, hogy ennek akkor lehet realitása, ha előbb más európai országok, például a csehek, románok vagy olaszok hasonló döntést hoznak.
Izrael hasonló módon nyomást gyakorol a magyar diplomáciára ebben a témában. „Ha az izraeliek kérdezik, mikor megy át a mi nagykövetségünk is, udvariasan visszautasítjuk őket. Azért nyitottunk kereskedelmi képviseletet is Jeruzsálemben, hogy követséget ne kelljen […] ezzel elmentünk a falig” – magyarázta egy, a magyar külügynek dolgozó forrás. Szerinte ez a példa is mutatja, hogy a magyar Izrael-politika valójában mennyire érdekorientált, mivel mérlegelték, hogy egy jeruzsálemi követségáthelyezéssel aránytalanul nagy konfliktust vállalnának az EU-n belül.
A ZSIDÓ JÖVŐ ÉPÍTŐI
Orbán Viktor a Siratófalnál Jeruzsálemben 2018-ban, mögötte Köves Slomó rabbi. Fotó: kormany.hu
Az egyre szorosabbá váló Orbán-Netanjahu kapcsolat nem csak Jeruzsálemben és Washingtonban, hanem Budapesten is komoly változásokat indított be az elmúlt években. Netanjahu 2017-es budapesti útján vált látványossá, hogy jobboldali kormánya és a magyarországi, jórészt baloldali érzelmű zsidóság többségét képviselő Mazsihisz közt komoly feszültség alakult ki. Heisler András a látogatáskor nyíltan bírálta Netanjahu diaszpóra-politikáját, de azt is, hogy visszavonatta a Soros-kampányt elítélő nagyköveti nyilatkozatot.
Hogy Netanjahu a vitában miért áll inkább Orbán, mintsem a Mazsihisz oldalára, egy
volt magyar kormányzati Izrael-ügyi tanácsadó arról azt mondta: Netanjahunak miniszterelnökként nem az a feladata, hogy a magyar zsidók öncélú akcióit támogassa. Szerinte mivel Izrael állam és ereje a biztosíték arra, hogy a holokauszt nem történhet meg újra, ezért egy izraeli kormányfő elsődleges érdeke mindig az, hogy más államoknak a vezetésével legyen jóban.
Egy mazsihiszes forrás ezt máshogy magyarázza. „Izrael Netanjahu kormányzása alatt erős nagyállammá vált, amivel leértékelődött a magyar, az amerikai és minden más diaszpóraközösség szerepe és lobbiereje Izrael számára. A Likud inkább saját lojális zsidó közösségeket épít ki, nálunk se vacakolnak a legitim képviseletet ellátó helyi, beágyazott zsidó közösségekkel” – mondta a forrás, aki szerint ők meg bénultan nézik az óriási erőforrásokkal segített térfoglalást.
Magyarországon a kétezres évek végéig a Mazsihisz még monopolhelyzetben volt mint a hazai zsidóság hivatalos képviselete. Ekkor kezdett látványosan felfutni az az ortodox zsidó mozgalom, amelyet az Orbán-kormány és a Likud egyszerre favorizál, és amely segítsége nélkül Benjamin Netanjahu eleve hatalomra se kerülhetett volna Izraelben.
A nyolcvanas években Netanjahu még izraeli ENSZ-nagykövetként ismerte meg New Yorkban az oroszországi gyökerű ortodox haszid mozgalom, a Chábád Lubavics szellemi vezetőjét, a lubavicsi rebbeként ismert Menachem Mendel Schneersont, és kezdte őt csodálni. Egy évtizeddel később, az 1996-os izraeli kampány utolsó napjaiban tömegével mentek a chabadosok utcára Netanjahu mellett kampányolni, hogy megakadályozzák a Jicak Rabin által összehozott izraeli-palesztin békefolyamatot. A szűk szavazatkülönbség alapján egyértelmű volt ennek jelentősége. Az 1996-ban meglepetésgyőzelmet arató „Netanjahu később maga is arról beszélt, a Chabad nélkül nem nyert volna” – mondta Köves Slomó, a mozgalom hazai rabbija.
A Chabad mozgalom bejegyzett egyházként (EMIH) 2004-ben intézményesült Magyarországon is. A chabadosok pedig szinte azonnal kapcsolatot kezdtek építeni többek között fideszes politikusok zsidó gyökerüket felfedező gyerekeivel. “Több fideszes szülő is szörnyülködve hívott fel, hogy képzeljem el, a gyerekeiknél egyszer csak két hűtő lett a konyhában!” – emlékezett vissza az Orbán-kormány egy volt diplomatája arra utalva, hogy a Chabad hatására egyes fideszes családokban elkezdték komolyan venni a kóser szabályokat.
Köves a Direkt36-nak megerősítette, tényleg volt pár fideszes politikus, akiknek a gyerekeivel már akkor kapcsolatba kerültek. Egy mazsihiszes forrás szerint ez nem magyar sajátosság: „a Chabad mozgalomnak a helyi képviselői jó kapcsolatokat építettek ki Trumptól Putyinig meghatározó politikai szereplőkkel”. Szerinte
„harminc év alatt ilyen befolyást kiépíteni impresszív teljesítmény”.
A Köves-vezette mozgalom és egyház az évek során tényleg egyre szorosabb kapcsolatban került a Fidesszel. Amikor a 2010-es évek elejétől különféle szobor- és emlékműállítások, vitatott nyilatkozatok vagy éppen 2014-től a Sorsok Háza múzeum nemzetközi botrányokat okozott, az EMIH többször az Orbán-kormány segítségére sietett. Egy chabados forrás szerint viszont a kapcsolat azért alakult így, mert korábban „a Mazsihisz teljesen leuralta a baloldali kapcsolatokat és gyakorlatilag áttaszították az EMIH-t a jobboldalra ezzel”. Az EMIH végül az évek során egyre komolyabb támogatást kapott az Orbán-kormánytól, aminek segítségével kiterjedt intézményrendszert és médiabirodalommal kiegészült háttérországot épített ki.
A szálak közben a Fidesz, a Likud és a Chabad között 2019-re olyannyira összeértek, hogy a likudos Tamir Wertzberger a magyarországi Chabad-mozgalom egyik tagjával nemrég létrehozta a Likud Magyarország Egyesületet is. Wertzberger szerint a chabadosok hozzáállása a zsidó közösséghez, hogy „ahhoz, hogy legyen zsidó jövő Magyarországon, zsidónak zsidóval kell házasodnia, be kell tartania a zsidó törvényeket”. Ebből a szempontból Köves Slomó és az EMIH-Chabad képviseli a jövőt. Heisler András szerint azonban a magyarországi – asszimilált, szekularizált, vegyesen házasodó, a vallási szokásokat részben tartó – zsidók hetven százaléka Kövesék definíciója alapján nem is számítana zsidónak.
A számok azt mutatják, hogy a fideszes és likudos hátszél sem tudta átfordítani a magyarországi zsidó közösséget, sőt még ellenhatást is kiváltott. 2019-ban ugyanis a Mazsihisz több mint tizenegyezer, míg az EMIH-Chabad kétezernyolcszáz embertől kapott egyszázalékos szja-felajánlást, úgy, hogy a Mazsihisz felajánlásai meredeken nőttek. Csakhogy a magyar állam 2019 szeptemberében az EMIH-et „a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá” nyilvánította, amivel széleskörű állami finanszírozás is jár.
Míg Heislerrel Orbán 2017 óta nem tárgyalt, Kövessel szokott egyeztetni. Az EMIH-Chabad vezetője a magyar kormányfővel való személyes együttműködéséről a Direkt36-nak azt mondta, ő zsidó érdeket teszi első helyre, minden más csak azután jön számára.
“A történelem nem nagy tervek és menetrend szerint történik, sokkal több a személyes elem és döntések fontossága benne, benyomások számítanak. Egy ilyen nagy befolyású, a pártját, politikai közösségét és a társadalom nagy részét meghatározóan befolyásoló politikusnál, mint Orbán, még inkább van jelentősége a visszacsatolásoknak”
– magyarázta Köves, miért fontos számára a hatalommal való kapcsolat.
A zsidó érdek az EMIH-intézmények felépítése mellett Köves szerint a magyar jobboldal átformálását jelenti. Kövesnek Orbán több olyan utalást tett, hogy le akarja választani a magyar jobboldalról az antiszemitizmus bélyegét. “Ez egy olyan történelmi folyamat, ahol kettőt lépsz előre, egyet hátra” – idézte fel Köves, aki úgy látja, a miniszterelnök szerint történelmi tartozása Magyarországnak a zsidókkal való viszonyban előremutató kiutat találni, és ebben Izrael szerepe is fontos. Egy chabados forrás szerint 2012-2013 környékén például Köves felhozta a miniszterelnöknek, hogy a Fidesz-gyűléseken feltűnő Árpád-sávos zászlók rossz emlékeket idéznek, és szerinte ezek utána el is tűntek onnan. Másik példának pedig azt hozta fel, hogy a magyar jobboldali sajtó Izrael-ellenessége és palesztin-pártisága megszűnt.
„Politikai szinten Orbán abszolút hatalommal bír, a Fideszben a szellemi irányt is kizárólag ő határozza meg. De a felszín alatt még meg kell emészteniük az Izrael-barát fordulatot, eljutnak információk arról, hogy van zúgolódás” – tette hozzá. Egy Likud-tisztviselő szerint az egész visegrádi régióra jellemző, hogy a helyi zsidóság és Izrael megítélése idővel elvált egymástól, és bár az antiszemitizmus sokszor megmaradt, de az Izrael-barátságot ez nem zárja ki. „Ma Kelet-Európa már úgy is tud nézni Izraelre mint egy példaképre: hogy milyen a ’80-as évekhez képest egy sikeres, kapitalista, jobboldali, nacionalista átalakulás” – mondta erről a változásról Köves.
EGY NBI-ES FOCISTA ÉS AZ NBIII-AS BARÁTJA
Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu négyszemközt. Fotó: kormany.hu
A 2017-es Visegrádi négyek-Izrael találkozó Budapesten még szorosabbá vált Orbán és Netanjahu kapcsolata. „Orbán és Bibi zárt körben is viszonylag sok időt töltött, nagyon érződött kettejük közt a kémia” – emlékezett vissza egy, a találkozó szervezését ismerő forrás. Az izraeli miniszterelnök érkezését váró Orbán például azt fejtegette a körülötte állóknak, hogy Netanjahu mennyire egy nagyformátumú, kisugárzással rendelkező, erős politikus. Egy chabados forrás Orbán vonzalmát azzal magyarázta, hogy a miniszterelnök kedveli az aktuálpolitikán felülemelkedő, világmegváltó gondolatokat, amiket Netanjahu is szeret ismételgetni.
„Úgy érzem, hogy a kiemelkedően jó izraeli-magyar kapcsolatok részben a mi együttműködésünknek köszönhetőek” – mondta Orbán egy évvel később Jeruzsálemben, majd 2019. február 19-i jeruzsálemi közös sajtótájékoztatójukon Netanjahu már azt sorolta, hogy az azt megelőző hetekben Brazíliában, Jair Bolsonaro beiktatásán és még egy varsói konferencián is tárgyaltak Orbánnal. „Szinte rendszeresen találkozunk” – mondta. Több forrás szerint a két kormányfő az elmúlt években már közvetlenül, telefonon és sms-ben is gyakran kommunikál egymással, Lévai Anikó és Sara Netanjahu – az izraeli miniszterelnök felesége – pedig időközben jó barátnők lettek. A budapesti látogatásokon készült videókon az látszik, hogy egymásba karolva kísérik a férjeket.
Orbán a Likud hátországából is inspirálódik. 2008-tól 2017-es haláláig a Fidesz befolyásos tanácsadója is volt például a Soros-kampányt is kitaláló Arthur Finkelstein amerikai-izraeli kampánystratéga, aki Netanjahu 1996-os megválasztásán is dolgozott (kapcsolatukat a Magyar Narancs mutatta be részletesen), kampánytechnológiában azóta is tanul a Fidesz a Likudtól. Nemrég a Fidesz első számú kutatóközpontja, a Századvég, és a Netanjahuhoz közel álló Jerusalem Center for Public Affairs is elkezdte kiépíteni az együttműködést.
2019 szeptemberében pedig a fideszes holdudvar előtt tartott kötcsei beszédében Orbán beszámolók szerint külön felhívta a figyelmet Yoram Hazony konzervatív izraeli filozófus A nacionalizmus erénye című könyvére, ami a „liberális internacionalizmussal” szemben a nemzetállamok mellett érvel. Orbán és a Likud-támogató, korábban Netanjahunak tanácsokat is adó Hazony márciusában találkoztak is Budapesten. A kapcsolat a háttérben olyan szoros, hogy a magyar kormány Hazony-val mint a jeruzsálemi Herzl Intézet igazgatójával tavaly óta arról is tárgyal, hogy Herzl Tivadarról, a cionizmus Magyarországon született atyjáról közösen hozzanak létre egy múzeumot. Ezt külügyes források mellett a már hivatkozott diplomáciai jelentés is megerősíti.
Miközben Orbánra valódi hatást gyakorolt Izrael és az ottani jobboldali világ, Netanjahunak nincs semmiféle különösebb érzelmi kötődése Magyarországhoz. Az Orbán-Netanjahu viszonyt több magyar és izraeli forrás is aszimmetrikusnak nevezte. Egy volt magyar diplomata szerint Netanjahu egyik fő információforrása Magyarországgal kapcsolatban a család háziorvosa és bizalmasa, az erdélyi származású Cví Herman Berkovics volt. Az izraeli miniszterelnököt ismerő magyar zsidó vezető szerint pedig „csak a szokásos klisékben gondolkozik, például, hogy Herzl magyar volt”.
A Likud egy jeruzsálemi tisztviselője szerint bár Orbán és Netanjahu között barátság alakult ki, nézeteik korántsem egyeznek. “Netanjahu rendszerint nem beszél arról, amivel nem ért egyet, mert a közös pontokat keresi szövetségeseivel, de legalább két dologban biztos eltér Orbántól. Egyrészt Netanjahu sokkal szekulárisabb, míg Orbán mindig a kereszténységre hivatkozik. Másrészt nálunk az illiberalizmus egyszerűen nem megy. Bibi és a Likud őszintén hisz a liberalizmusban, demokráciában, szabadpiacban” – tette hozzá. Izraeli ellenfelei viszont erősen vitatják, hogy Netanjahu liberális demokrata lenne: heteken belül vádemeléssel nézhet szembe egy korrupciós ügyben, a mostani kampányban pedig az arab szavazókörök bekamerázásának ötletével próbálta elrettenteni a palesztinokat a szavazástól.
Egy Netanjahut és Orbánt is ismerő magyar forrás azt is kiemelte, hogy a két politikus befolyása is nagyon más mértékű:
„Bibi jóval nagyobb formátumú politikus és sokkal nagyobb nemzetközi felületen mozog. Részéről a személyes barátság mellett az érdekek kötik Orbánhoz, kevésbé a csodálat vagy tisztelet. Nincsenek egy súlycsoportban, ettől még egy NBI-es futballista is lehet barátságban egy NBIII-assal”. Orbán egy volt külpolitikai tanácsadója szerint a kapcsolat személyes részét nem kell túldimenzionálni, mert “politikusok között érdekek vannak, nem barátságról szól a dolog”.
A Netanjahuval és a Likuddal való egyre szorosabb viszony azonban ahhoz is vezetett, hogy Izrael egyre több fronton fogalmaz meg igényeket. “Mostanában diplomáciai jelzések érkeztek, hogy Izrael nem nézi jó szemmel a szoros magyar-török viszonyt, Erdogan gyakori vizitjeit, a fegyvervásárlásokat” – mondta parlament külügyi bizottságának egy tagja. Az izraeli-török viszony tavaly került mélypontra, Netanjahu még antiszemita zsarnoknak is nevezte Erdogant.
Korábban fideszesek Iránba is bátran építettek kapcsolatot, mára ez is kockázatossá vált. “Borzasztó érzékeny terület lett, és aki Iránnal kapcsolatban áll, az biztos felkerül náluk egy listára”, ami az amerikaiak szemében is rossz pont lehet – mondta az Orbán-kormány egy volt diplomatája.
Izrael számára az Európán belüli ügyek sem érdektelenek. Az EP-választásnál egy magyar zsidó vezető szerint Netanjahuék például erősködtek, hogy a Fidesznek az Európai Néppártban kell maradnia, mivel az az izraeli érdek, hogy legyen egy erős szövetségesük a Néppártban. Egy uniós ország diplomatája pedig arról számolt be, hogy Izrael már az elmúlt időszak legnagyobb magyar védelmi beszerzése, a Németországtól vásárolt Leopard II tankok esetében is lobbizott, hogy azok ne egy francia, hanem egy izraeli vállalat bizonyos kiegészítő eszközeivel érkezzenek.
A legnagyobb problémát mégis az jelentheti a magyar kormány számára, hogy az egyoldalú Izrael-barát külpolitika addig jár előnyökkel, amíg Netanjahu és Trump hatalmon van. Egy magyar kormányzati forrás szerint az elmúlt időszakban már a Fehér Háznak is jelezték, hogy Magyarország megpróbál az EU-n belül Izrael-barát koalíciót építeni, de a környezet ellenséges. Egy, korábban a Direkt36 és a 444 által is megszerzett diplomáciai felkészítő irat pedig úgy fogalmaz, hogy az Izrael melletti kiállással “Magyarország nagy számú partnerét idegeníti el magától.”
A következő izraeli kormány is kritikus lehet Orbánnal. A szeptember 17-i választás után kétségesnek tűnik, hogy Netanjahu hatalmon tud-e maradni, az ő leváltásán dolgozó, a Knesszetben a legtöbb mandátumot megszerző Kék-Fehér szövetség pedig nincs túl jó véleménnyel a magyar kormányról. Egyik vezetőjük, a magyar származású Yair Lapid már januárban egyértelművé tette: Orbánnak bocsánatot kell kérnie az antiszemita Soros-kampány miatt.
