A Chopinről, Debussyről, Erkelről, Bartókról és Mozartról elnevezett háztömbök közötti teret szépen karban tartott japánkertek és mesterséges tavak díszítik. A látvány a nyugati nagyvárosok gazdagok lakta negyedeit idézi, és a lakók többsége is külföldi: vannak köztük ázsiai diplomaták, egy brit bankár, és egy iszlám pénzügyi joggal foglalkozó szakértő is.

Ebben az exkluzív komplexumban vett meg összesen több tucat lakást és üzlethelyiséget (az épület területének több mint a felét) a hozzájuk tartozó tárolókkal és garázsrészekkel egy Avenue Garden Holding nevű cég 2014 júliusában. Ez a cég több szálon kötődik a magyar letelepedési kötvényüzlettel jelentős hasznot szerző hongkongi cégekhez.

A sokat támadott üzleti lehetőséget az akkor még a Fidesz frakcióját vezető, azóta miniszterré előlépett Rogán Antal kezdeményezésére indította el a parlament 2012 végén. Az üzlet lényege, hogy 250, majd 300 ezer eurónyi magyar államkötvényért cserébe magyarországi letelepedési engedélyt vásárolhatnak külföldi üzletemberek. A kötvényeket azonban nem árulhatja bárhol bárki.

A 2012-ben még Rogán Antal vezette parlamenti gazdasági és informatikai bizottság régiókra osztotta a világot, majd nyílt pályáztatás nélkül hat offshore-hátterű és egy Magyarországon bejegyzett céget választott ki, és az egyes régiókban csak egy-egy cégnek adtak engedélyt a kötvények árusítására. A kiválasztott cégek olyan országokban vannak bejegyezve, ahol nem lehet hozzáférni a céges adatokhoz, így a tulajdonosi hátterüket és annak változásait lehetetlen felderíteni.

A legnagyobb kötvénypiacnak számító Kínában például csak egy Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű, Kajmán-szigeteken bejegyzett cég árulhatja a kötvényeket, egy általa megbízott, Virgin-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Management Ltd pedig a lehetőség hirdetésével és az adminisztrációval foglalkozik. Ezekhez a céghez kötődik az Avenue Garden Holding, amely tavaly júliusban megvette az Andrássy úti luxuslakásokat.

A felvásárolt ingatlanok összértékére csak becsléseink vannak, mivel az Avenue Gardens ingatlanjait értékesítő cég üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a 2014-es adatokat. Jelenleg körülbelül 2000 euro/négyzetméter áron árulják lakásokat, ha ezzel számolunk, akkor 2,8 milliárd forintba került az Avenue Gardens 2014-es beruházása.

A nyugalom oázisa a történelmi Budapest szívében

“Az Andrássy út irigylésre méltó, elsőrangú elhelyezkedése a New York-i Fifth Avenue-vel és a párizsi Champs-Elysées-vel vetekszik” – csábítja a potenciális vásárlókat honlapján az Avenue Gardens. A 2000-es évek elején épített épületkomplexum eredetileg egy nagy nemzetközi ingatlanfejlesztő cég magyarországi leányvállalatának tulajdona volt, és ettől cégtől vett meg 44 ingatlant – lakást, üzlethelyiséget és a lakóparkhoz tartozó fitnesz termet, összesen 4491 négyzetmétert – az Avenue Garden Holding.

Ez a cég egyértelműen kötődik a letelepedési kötvény üzletben érdekelt hongkongi – Kajmán-szigeteki céghálóhoz:

• A magyar letelepedési kötvényeket Kínában és Vietnamban árusító, HSSDF átruházta a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos ügyintézés és konzultáció jogát egy Virgin-szigeteki, Hungary State Special Debt Management Ltd nevű cégre.
• Ezt a céget átnevezték Hungary Immigration Consulting Ltd-re.
• A Hungary Immigration Consulting Ltd a kizárólagos tulajdonosa egy ABC International Kft. nevű magyarországi cégnek, amely az ingatlanvásárlás idején az Avenue Garden Holding kizárólagos tulajdonosa volt,
• majd a tulajdonrészének 70 százalékát eladta egy Hungary Real Estate Investment Ltd nevű cégnek. Ezt a céget ugyanaz a Lian Wang vezeti, mint a HSSDF-et és a Hungary Immigration Consulting Ltd-t.

A hongkongi, kajmán-szigeteki és virgin-szigeteki cégek tényleges tulajdonosi hátterét nem lehet megismerni, így nem tudjuk, konkrétan kik állnak a letelepedési kötvényes üzletben, illetve az Andrássy úti ingatlanvásárlásokban érintett cégek mögött.

Lian Wang nem válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek az ingatlanügyletet bonyolító cég és az Immigration Consulting Hungary kapcsolatára vonatkoztak. Nem árulta el azt sem, hogy kik a letelepedési kötvényüzletben jelentős forgalmat bonyolító Immigration Consulting Hungary tulajdonosai. Az Avenue Garden Holdingról pedig az mondta, hogy egy projektcég, amely együttműködik a kínai befektetőket képviselő Hungary Real Estate Investment Limiteddel.

Amikor megkérdeztük, Lian Wang először azt mondta, hogy az ingatlanvásárlásokhoz “elsősorban kínai magánbefektetők tőkéjét használtuk fel”. Később egy újabb levélben már azt állította, hogy a teljes forrás magánbefektetőktől származott, és a letelepedési kötvényekből származó bevételeket egyáltalán nem használták fel az ingatlanvásárláshoz, hiába volt a vásárlás idején a kötvényekkel foglalkozó hongkongi cég az egyetlen tulajdonosa az Avenue Garden Holdingnak. “Ez a beruházás egy tökéletes példa arra, hogyan hozhatnak a letelepedési kötvények más külföldi beruházásokat az országba” – írta Wang, aki a befektetők kilétéről ugyanakkor nem árult el részleteket, arra hivatkozva magáncégről van szó.

Az Avenue Garden Holding az Andrássy úti ingatlanok közül a fitnesztermen, egy üzlethelyiségen és hat lakáson már túl is adott. (A vevők a közéletben nem szereplő cégek, illetve magánszemélyek, ezért nem közöljük a nevüket). Az Avenue Gardens kiadó lakásait 900-3400 euró/hó áron kínálják ingatlanos irodák. Egy nagyobb, 139 négyzetméteres lakás havi bérleti díja például 658 ezer forint, ebben azonban még nincs benne a 120 ezer forintos közös költség.

Lian Wang üzleti kapcsolatai

A milliárdos letelepedési offshore biznisz

A letelepedési kötvények árusításának rendszerét Rogán Antal találta ki és vitte át rohamtempóban a parlamenten 2012 végén.

Ő adta be a harmadik országbeli (tehát nem EU-s) állampolgárok letelepedését szabályozó törvény módosítását, ő találta ki a kötvényárusításra jelentkező cégek meglehetősen laza átvilágításának módszerét, és ő győzte meg a törvényről döntést hozó parlamenti gazdasági és informatikai bizottságot először arról, hogy milyen jó ötlet a letelepedési kötvények árusítása. Majd ő állt elő azzal is, hogy az üzleti lehetőségre elsőként jelentkező HSSDF-el minden rendben van, hiszen a vezetői között szerinte ismert, impozáns életrajzú üzletemberek vannak.

A kötvényüzlet offshore cégekre bízását már a legelejétől kifogásolta az ellenzék. A PM, majd a DK is törvénymódosítással szerette volna kizárni a tisztázatlan hátterű cégeket. Rogán azzal igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hogy egyrészt nem csak az offshore, hanem nagyon sok más cégforma mögé is elbújhat, aki akar. Másrészt azt mondta, hogy a magyar államkötvényeket nagy számban kiadó, jó nevű bankok közül több is offshore helyszíneken van bejegyezve, tehát ez bevett gyakorlat. A gazdasági bizottság elnökeként emellett feltételként szabta meg a letelepedési kötvényeket árusítására jelentkező cégek számára, hogy fedjék fel a valódi tulajdonosaikat. Erről azonban hivatalos okiratot nem kellett bemutatni, elég volt csupán néhány név közlése.

A HSDDF akkor Lian Wang, Simon Mu, Jonathan Chan, Wu Wenquing és Boros Attila nevét mondta be, mint tulajdonosokét, Rogán Antal pedig azzal nyugtatta meg a Magyarországon ismeretlen kínai nevek miatt aggodalmaskodókat, hogy ők mind ismert, jónevű üzletemberek, Lian Wang például korábban a Deutsche Banknak és a Morgan Stanley-nek is dolgozott, Simon Mu pedig a BorsodChemet átvevő kínai óriáscég, a Wanhua egyik vezetője. Az egyetlen magyar, Boros Attila korábban a Hajdú-Bét igazgatója volt.

Újságírók kérésére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) később közzétette, hogy mely cégekkel kötött szerződést és ezek a cégek kiket jelöltek meg tulajdonosaikként . Mivel az offshore helyszínen bejegyzett cégek működésének egyik lényeges eleme, hogy nem lehet hozzáférni a hivatalos céges adataikhoz, ezért lehetetlen leellenőrizni, hogy a cégek a valós tulajdonosaikat osztották-e meg a gazdasági bizottsággal és ÁKK-val.

Ha pedig a tulajdonosok első bemondása után tulajdonosváltás történt, arról senkit nem kellett értesíteni a kötvényekkel kereskedő cégeknek. A HSSDF-ben például valószínűleg történt változás, mert egy tavalyi augusztusi Figyelő-cikkben Wu Wenquing helyett Lisa Wu szerepelt tulajdonosként. A Direkt36-nak Wang pedig már azt válaszolta, a HSSDF tulajdonosa körülbelül háromezer kínai részvényes., mert a kötvények vevői egyben tulajdonostársakká is válnak a cégben.

Kinek éri meg ez az egész?

Több kritika érte a rendszert azért is, amiért főként az offshore-hátterű közvetítő cégeknek éri meg az üzlet, miközben az államnak alig.

A HSSDF – a többi letelepedési kötvényt áruló céghez hasonlóan – 2014 decemberéig 250 ezer, azóta pedig 300 ezer euróért adja a kötvényeket a gazdag, de az EU-ba a vízumok miatt nehezen bejutó üzletembereknek. A magyar állam öt év múlva ennyit fizet vissza nekik, addig pedig használja a pénzüket. A kötvényt áruló cégeknek ez két ponton is bombaüzlet. Egyrészt a kötvényt vásárló külföldiektől 45 ezer euró kezelési költséget is kérnek a magyarországi letelepedési engedélyt (és ezzel 101 országba vízummentes utazási lehetőséget) biztosító kötvényekért. Ráadásul az államtól nem névértéken, hanem olcsóbban kapják a kötvényeket, például 2015-ben a 300 ezer eurós kötvényeket kicsit több, mint 269 ezerért vásárolták a cégek. A kezelési költséggel együtt a közvetítő kötvényenként átlagosan 70 ezer eurós bevételt termel.

Van is profit, meg nincs is

A legjövedelmezőbbnek eddig a kínai piac bizonyult. A HSSDF-nek október végéig összesen 2583 kötvényeket vásárló ügyfele volt Lian Wang szerint. Ez kötvényenként átlagosan 74 ezer eurós bevétellel számolva körülbelül 60,5 milliárd forintot jelent.

Persze a letelepedési kötvényekkel kereskedő cégnek költségei is vannak, hiszen a kínai ügyfeleket valahogyan meg kell szerezni, és ehhez a cég szerint kemény marketingre van szükség. Lian Wang a Figyelőnek azt mondta, a legtöbb kínai vállalkozó még a térképen sem tudná elhelyezni Magyarországot, ezért eléggé messziről kell indulni, ha valaki arról akarja meggyőzni őket, fektessék a pénzüket magyar államkötvénybe.

A HSSDF ezért Lian Wang szerint egy hatalmas marketinggépezetet épített fel, 80-100 alkalmazottal és több száz ügynökkel dolgoznak, sőt, egy interjúban egyszer arról beszélt a cégvezető, hogy 188 marketingcég több mint ezer alkalmazottja foglalkozik a kötvények eladásával. “Hogy csak egy példát mondjak: amikor marketingrendezvényeket szervezünk, azt 2-3 héten át 10-15 ember készíti elő. El kell érni a potenciális vásárlókat, le kell foglalni a helyszínt és egyeztetni az előadókkal. Ezeket a rendezvényeket kínai nagyvárosok elegáns hoteljeiben tartjuk, ahová az előadóknak el is kell jutniuk. Mindez sok költség” – közölte Wang. A HSSDF állítólag több száz rendezvényen hirdette már a magyar letelepedési kötvényeket, de 50-100 közvetlen megkeresésre csak egy szerződéskötés jut.

A papírmunka a marketingkampánnyal együtt akkora költséget jelent a HSSDF-nek, hogy Lian Wang állítása szerint eddig nem is termeltek nyereséget, erre először 2016-ban számítanak.

A cégadatokat a Ceginfo.hu és az Opten.hu szolgáltatta.