Faller Jenő egykori külügyi vezetőnek színes karrierje volt. A nyolcvanas évek elején szerzett nemzetközi jogi diplomát Moszkvában, majd közel egy évtized külügyminisztériumi szolgálat után cégvezetőként és tanácsadóként folytatta a magánszférában, ahonnan 2005-ben tért vissza ismét a külügybe, előbb szófiai nagykövetként, majd szakállamtitkárként.
A hivatalos életrajzából kiderül az is, hogy közben számos állami és magáncégnél töltött be igazgatósági és felügyelőbizottsági pozíciókat. Most pedig a Pandora-iratokként ismertté vált legújabb offshore-kiszivárgásnak köszönhetően az is tudható, hogy eközben egy offshore cége is volt.
Az Old Point Financial Corporation nevű cégét 2000 májusában jegyezték be a Brit-Virgin-szigeteken. A cég ügyeit intéző offshore szolgáltató egyik, 2017-es belső nyilvántartása szerint az Old Point megalakulása óta Faller az egyik végső tulajdonosa a cégnek (a másik tulajdonos egy brit állampolgársággal rendelkező, de magyar nevű férfi, akivel nem sikerült kapcsolatba lépnünk, de nem találtunk arra utaló információt, hogy közéleti kötődése lenne).
Mindez a legutóbbi, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derült ki. A 14 offshore szolgáltató cégtől kiszivárgott, összesen 11,9 millió file-t az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat szerezte meg, és koordinálta azok feldolgozását. Világszerte több mint 600 újságíró vett részt a projektben, amelynek egyedüli magyar tagja a Direkt36 volt. Korábbi cikkeinkben és podcast műsorunkban bemutattuk, hogy miként folytattak offshore üzleteket befolyásos kormányközeli emberek, és hogyan került fel Magyarország a nemzetközi adótervezési térképre.
Faller a Direkt36-nak azt állította, hogy ő nem titkolta az offshore céget, és például amikor 2001 és 2005 között az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. igazgatóságának tagja volt, akkor a nemzetbiztonsági átvilágításakor és a vagyonbevallásában is nyilatkozott a cégről. Faller azt is állítja, hogy kiszállt az Old Point Financial Corporationből, amikor 2005-ben visszatért a Külügyminisztériumba.
Ennek ellentmond, hogy a kiszivárgott iratokban szerepelnek olyan dokumentumok is, amelyek szerint Faller 2007 szeptemberében – amikor már szófiai nagykövetként szolgált – néhány hétig igazgatói posztot is betöltött a cégben, és csak ez után adta el a részvényeit egy szentendrei lakcímmel rendelkező magyar férfinak (az ő esetében sem találtunk közéleti kötődést, a kérdéseinkre pedig nem akart válaszolni, amikor telefonon elértük).
Faller szerint ennek valami félreértés lehet a magyarázata, mert ő már 2005-ben intézkedett arról, hogy kiszáll a cégből. „A külügyi kinevezésem előtt írtam egy lemondást a tisztségről és a tulajdonosi pozícióról, írásban közöltem, hogy a részesedésemet eladtam. Mindezt elküldtem Londonba, a cégregisztrációval foglalkozó ügynökségnek. Ezzel tudtommal minden jogi és erkölcsi kötelezettségemnek eleget tettem. Hazai üzleti tevékenységemet is felfüggesztettem, kft.-met vagyonkezelő vette át” – közölte az egykori külügyi szakállamtitkár, aki szerint csak valami adminisztrációs vagy technikai oka lehetett annak, hogy ő később, még 2007-ben is szerepelt az offshore cég irataiban.
Kérdeztük Fallert, hogy van-e bármilyen dokumentuma arról, hogy ő már 2005-ben kiszállt a cégből. Ő megígérte, hogy ennek utánanéz, de az erre vonatkozó későbbi kérdésünkre már nem reagált.
Egy 2016-os, Faller üzlettársa által kitöltött és aláírt dokumentum szerint az Old Point Financial Corporation vezetési és pénzügyi tanácsadással foglalkozik, és Magyarországon, Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában, valamint Szerbiában aktív. A dokumentumból az is kiderül, hogy cég egyik ügyfele a Swietelsky építőipari cég volt, amelynek egy szerbiai közbeszerzési pályázatához nyújtottak segítséget. (Küldtünk kérdéseket a Swietelsky központjába, de nem érkezett rá válasz.)
Az iratban szerepel az is, hogy a cég becsült forgalma 300-500 ezer euró (ez 2016-os árfolyamon kb. 93-155 millió forint), bár az nem teljesen világos belőle, hogy ez mely időszakra vonatkozik. Faller szerint a dokumentumban szereplő összeg egy becslés volt a várható éves forgalomról. Hangsúlyozta, hogy „soha, semmilyen osztalékom, jövedelmem nem volt a cégből, következésképpen adókötelezettség sem keletkezett, a cég bankszámláihoz sem volt hozzáférésem”. Közölte azt is, hogy a brit-Virgin-szigeteki társaság nem állt üzleti kapcsolatban az ő egyéb cégeivel, és a cég soha nem kötött üzletet állammal, állami céggel, se magyar, se más ország állami szerveivel”.
Fallert – más külügyi vezetőkkel együtt – komoly ellenzéki bírálatok érték a szakállamtitkári időszaka alatt, elsősorban a moszkvai kereskedelmi képviselet ellentmondásos eladása, valamint egy floridai adótanácsadó céggel kötött külügyi szerződés miatt. A 2010-es kormányváltás után így nem volt meglepő, hogy Faller távozni kényszerült a Külügyminisztériumból. Azóta ismét a magánszférában tevékenykedik, és egy időben tanácsadóként segítette többek között a belarusz kormányt is. (Faller közölte, hogy most nem dolgozik a belarusz kormánynak.)
A kiszivárgott offshore-iratok szerint Faller 2012-ben visszavásárolta az Old Point Financial részvényeit attól a férfitól, akinek 2007-ben eladta őket. Később írásban rákérdeztünk, hogy ha nem volt fontos számára üzletileg a cég, akkor miért szállt bele vissza, amire ezt válaszolta: „A cégben való részesedésemet ugyanazon okból és tervekkel vásároltam vissza, amiért a cég alapításában is részt vettem”.
Faller a cég működésével kapcsolatos kérdések többségére azt válaszolta, hogy nem tudja, illetve nem emlékszik rá. Arra a kérdésre, hogy miért szállt be egyáltalán a cégbe, azt válaszolta: „Kiterjedt nemzetközi kapcsolataim miatt külföldön akartam gazdasági tevékenységet végezni, illetve az is felmerült bennem, hogy külföldön fogok élni. Ebben az időszakban is offshore cégek működtetése jogszerű, természetes és divatos volt.”
Megkérdeztük tőle, hogy egyáltalán működik-e még a cég, de erre sem tudott egyértelmű választ adni. „Azt hiszem, hogy megszűnt a cég” – közölte.