Az Orbán-kormány külpolitikájának egyik leglátványosabb eleme volt 2010 után a keleti nyitás. Ennek lényege, hogy a kormány a világgazdaság növekedését húzó ázsiai országok és más, korábban elhanyagolt piacok felé próbál kiépíteni gazdasági kapcsolatokat.

A kapcsolatépítés fontos eszközei voltak a világ számos részén megnyitott kereskedőházak. Ezek feladata volt, hogy segítsék a magyar cégek exporttevékenységét. Tavaly nyáron azonban úgy döntött a kormány, hogy megszünteti a milliárdos veszteséget termelő és több botrányos ügyben érintett hálózatot, és szerződést bontanak a kereskedőházakat működtető cégekkel, a magyar exportot pedig egy új hálózaton keresztül támogatják majd.

A hálózat felszámolásával több tucat szerződést mondott fel a kormány a világ minden táján. Egy kivétel volt: az Adnan Polat török üzletember cégével kötött szerződés érvényben maradt. Polat jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. A miniszterelnök személyesen vezette körbe a felcsúti stadionban, de jelen volt Orbán miniszterelnöki eskütételén is. Polat egy olyan vállalkozásban is érdekelt, amelyben korábban feltűnt Orbán veje, Tiborcz István egyik cége.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a megkeresésünkre megerősítette, hogy Polaték szerződése érvényben van. Arra egyelőre nem reagáltak, hogy ez az egyedüli érvényben maradt szerződés-e. Polat cége és az MNKH utódjaként létrejött HEPA nem válaszolt a kérdéseinkre.

Több tucat országban bezártak, de Orbán barátja talpon maradt

A magyar kormány a keleti nyitás részeként hozta létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t (MNKH) 2012 végén. Ez szerződött magáncégekkel arra, hogy azok a világ különböző pontjain a magyar kis- és középvállatok exporttevékenységét segítő kereskedőházakat működtessenek.

A kereskedőházak működését több botrány és súlyos anyagi veszteség is beárnyékolta. A 444 által korábban megszerzett iratokból kiderül, hogy a hálózat indulása óta veszteségesen működött, és jóval többet kellett költeni rá, mint amennyi üzletet össze tudott hozni. A kormány azzal védte meg a kereskedőházakat, hogy míg az exportfejlesztés költségei őket terhelik, addig a bevételek a magyar vállalkozásokhoz kerülnek, így az exportsikerekhez hozzájárult az MNKH is.

Az MNKH kínos ügyekbe is belekeveredett. A Quaestor 2015-ös csődje után azért kellett magyarázkodniuk, mert a kereskedőház a tőkéjét a brókercégnél tartotta, a pénzt azonban a bedőlés előtt sikerült kimenteniük. 2016 szeptemberében az derült ki, hogy egy olyan cég tartozik többmilliárd forinttal az MNKH-nak, amelynek a tulajdonosai üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök feleségének rokonaival. De több újságcikk foglalkozott azzal is, hogy az MNKH milyen kormányközeli szereplőkkel állt szerződésben.

Tavaly nyáron végül úgy döntött a kormány, hogy jelentősen átalakítja a rendszert. Az MNKH a 2018. június 27-én úgy határozott, hogy megszüntetik a kereskedőházak üzemeltetéséről szóló szerződéseket, helyettük pedig nagyobb régiókat lefedő exportfejlesztési partnerirodákat hoznak létre. Ezek felügyelete az MNKH jogutódjaként létrejött HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség feladata lesz a külügyminiszter irányítása alatt.

A tavaly nyári határozat több tucat országra vonatkozó, közbeszerzési eljárásokkal kiválasztott szerződéseket mondott fel, csak három szerződés maradt ki: az afrikai, a nyugat-kanadai és a törökországi kereskedőházakat üzemeltető cégeké. A Direkt36-nak az első két cégnél azt mondták, hogy a velük kötött szerződés már korábban megszűnt, ezért maradtak ki a tavaly nyári határozatból.

A harmadik cégnek azonban még mindig élő szerződése van az MNKH utódjaként létrejött HEPA-val is. Ez a cég az Adnan Polat török üzletember tulajdonában álló ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft., amely havi 70 millió forintért üzemelteti a török kereskedőházakat.

Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium is megerősítette, a megkeresésünkre azt írták, hogy felmondták a külföldi kereskedőházak szerződéseit, de „a török partnerirodával – az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft-vel – korábban kötött szerződés érvényben van.”

Polattal (majd később a magyarországi cégével) még 2015 februárjában szerződött az MNKH. Nyilvános adatokból az derült ki, hogy a Polat cége a kereskedőház megnyitásának évében több mint egymilliárd forint támogatást kapott az államtól a képviselet beindítására. Ez a nyilvános adatok szerint az egyik legnagyobb összeg volt, amelyet az állami cég a partnereinek adott kereskedőház létrehozására.

Polaték 2016 nyarán elnyerték az iráni kereskedőház üzemeltetéséről szóló tendert is, ezt a feladatot havi 3,4 millió forintért végezték. A teheráni irodájukat azonban a kereskedőházak megszüntetéséről szóló kormányzati döntés után bezárták.

Kicsoda Adnan Polat?

A Magyarországon energetikai és ingatlan befektetésekkel is rendelkező török üzletember, Adnan Polat közeli viszonyt ápol Orbán Viktorral. A Bors 2017-ben több képet közölt, amelyen az látható, hogy a miniszterelnök személyesen kalauzolja körbe a felcsúti stadion tetején. Polat jelen volt Orbán 2018-as miniszterelnöki eskütételén, néztek együtt focimeccset és a török vállalkozó tagja volt az Orbánt legutóbbi kínai látogatására elkísérő csoportnak is.

Polat személyes és üzleti kapcsolatban került Orbán több családtagjával is. A Magyar Narancs lefotózta egy budapesti szálloda teraszán, amikor a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel beszélget. Polat korábban Tiborcz István egyik cégével, a BDPST Zrt.-vel közösen volt tulajdonos két vállalkozásban is. 2016 szeptemberében pedig több újságcikk is arról számolt be, hogy Polat által működtetett törökországi kereskedőház izmiri irodáját a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse vezeti.

Szijjártó csapattársa ment

A kormány a kereskedőházak bezárása után jelenleg is folytatja az új hálózat kialakítását. Ősszel a kínai és a japán iroda működtetésére találtak partnereket. A Japán mellett Dél-Kelet-Ázsiát is magában foglaló régióért a tokiói székhelyű GaryuTrading felel majd. A Kína mellett Malajziát, Szingapúrt és Indonéziát is magába foglaló irodát pedig az Európa Ázsia Kft. irányítja majd, amelynek kínai tulajdonosa több vállalkozással is rendelkezik Magyarországon. Az orosz és a balkáni régiós (utóbbi Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót, Koszovót, Albániát, Bosznia-Hercegovinát foglalja magába) irodákról szóló tenderek egyelőre eredménytelenül zárultak.

A HEPA januári közgyűlésén visszahívták tisztségéből Szijjártó Péter külügyminiszter futsallos csapattársát, Kun Gábort. Leváltását azzal indokolta a HEPA, hogy a cég átalakulásával a cégvezetői pozíció megszűnt. A Külügyminisztérium sajtóosztálya Kun távozásáról azt írta, hogy a HEPA „új szervezeti struktúra és működési modell” alapján tevékenykedik, ebben pedig nem szerepel a cégvezetői pozíció. A Direkt36 információi szerint azonban Szijjártó nehezményezte a HEPA vezetésénél Kun menesztését. Erről megkérdeztük a Külügyminisztériumot és a HEPA-t is, a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Céginformációk kereséséhez és ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.