Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is.

Rajtuk kívül a megbeszélésnek volt egy különleges résztvevője is, akinek jelenlétét meglepődve fogadták többen is a helyszínen. A Direkt36 információi szerint ugyanis a találkozóra szállították a korábban gazdasági bűncselekmények miatt börtönre ítélt, jelenleg is a büntetését töltő Kocsis Istvánt, a rendszerváltás utáni politikai és gazdasági elit egyik meghatározó figuráját, aki a szocialista kormányok idején több állami nagyvállalatot vezetett, köztük Paks I.-et és az atomerőművet tulajdonló Magyar Villamos Műveket (MVM) is. Kocsis pályájában komoly törést hozott az, amikor az MVM-nél történt gazdasági bűncselekmények miatt több mint hétéves jogi procedúra után 2019 végén ítélték jogerősen öt év szabadságvesztésre.

A tavaly júniusi megbeszélés részleteit ismerő források szerint a jelenlévők közül többen sem értettek, hogy az elvileg még mindig a büntetését töltő Kocsis hogyan bukkanhatott fel a miniszteri szintű tanácskozáson. Az egyik résztvevő, aki Kocsist személyesen nem ismerte korábbról, el is bizonytalanodott, hogy valóban ő ül-e az asztalnál. A kétely azonban hamar eloszlott, miután a jelenlévők közül mindenki, így Kocsis is bemutatkozott.

„Még durvább volt, hogy hozzá is szólt a megbeszéléshez” – mondta egy, a beszélgetés részleteit ismerő forrás, aki szerint az atomerőművet korábban irányító Kocsis az üzemidő-hosszabbítás mellett érvelt.

„Nem volt rajta rabruha vagy ilyesmi. De valóban furcsa volt”

– mondta ironikusan Kocsis jelenlétéről egy másik forrás.

Nem ez volt az egyedüli alkalom, hogy Kocsis ehhez hasonló szűk körű, nukleáris témájú találkozón jelent meg tavaly nyáron. Az egyik forrás, aki információkkal rendelkezik a történtekről, azt mondta, hogy néhány héttel később Palkovics egy, az atomerőművön kívüli vidéki helyszínre is szervezett egy hasonló témájú beszélgetést, ugyancsak Kocsis részvételével. Palkovics később a paksi üzemidő-hosszabbítással összefüggésben tartott egy harmadik összejövetelt is az általa vezetett minisztérium budapesti Fő utcai épületében. A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ez utóbbin Kocsis már nem volt jelen, egy másik forrás szerint azonban Kocsis online csatlakozott a beszélgetéshez.

Nem világos, hogy a büntetését töltő Kocsis hogyan tudott részt venni ezeken a találkozókon.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága „bűnügyi személyes adatokra” hivatkozva nem válaszolt azokra a kérdéseinkre, hogy Kocsis még börtönben tölti-e a büntetését, illetve mikor szabadul. A Kocsis ügyében eljáró bíróságok közül az elsőfokú Kaposvári Törvényszék azt közölte: az elsőfokú bíróság mindig értesítést kap arról, hogy az elítéltek mikor vonulnak börtönbe, és mikor szabadulnak. Eddig nem értesítették őket arról, hogy Kocsist szabadon engedték volna – közölte a bíróság május elején a Direkt36-tal.

Kocsist a korábbi ügyvédjén keresztül próbáltuk elérni, de nem jártunk sikerrel. A miniszteri posztjáról azóta távozó Palkovicsnak az általa vezetett állami cégeken keresztül több kérdést is elküldtünk, ezekre azonban nem kaptunk választ.

A Palkovics által szervezett találkozókról egy nukleáris kérdésekkel foglalkozó szakember azt mondta, az egykori miniszter célja ezekkel az volt, hogy felgyorsítsa az üzemidő-hosszabbítás előkészítését. Az Orbán-kormány ez irányú elkötelezettsége összefüggött azzal, hogy Oroszország 2021 őszén feltornázta a gáz és ezzel együtt a villamos energia árát. Az energiaellátási bizonytalanságot az oroszok Ukrajna elleni inváziója pedig még tovább növelte. Eközben Paks II. megvalósítása továbbra is lassan halad. Az érdemi építkezési munkák továbbra sem kezdődtek el, miközben a bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírásakor még 2023-as üzembe helyezésről volt szó.

Állami cégek élén

A kormány ebben a helyzetben gondolta úgy, hogy hasznát veheti a több évtizedes energetikai tapasztalattal rendelkező Kocsis István tanácsainak is. Az Index 2011-es portrécikke szerint Kocsis az Antall-kormány idején előbb iparért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1993-tól az Állami Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese lett. Kocsis a pozícióját az Állami Privatizációs és Vagyonkezelőre átnevezett állami vállalat élén a Horn-kormány 1994-es hatalomra kerülése után is megőrizte. Hozzá tartozott az energiaszektor privatizációja. Mivel ekkoriban zajlott az OTP magánosítása is, Kocsis baráti kapcsolatba került Csányi Sándor OTP-vezérrel, bekerült az OTP Bank igazgatóságába, és hosszú évekig a Csányi Pincészet vezetésében is részt vett.

Kocsis az 1990-es évek végén egy német energiacéghez ment dolgozni, majd az MSZP-s többségű Medgyessy-kormány alatt kapott újra állami pozíciót, amikor 2002-ben kinevezték a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójává. Az irányítása idején 2003-ban következett be az atomerőmű eddigi legsúlyosabb üzemzavara, amelynek során nem túl jelentős mértékben, de radioaktív anyagok kerültek ki a környezetbe. Az üzemzavar olyan komoly műszaki problémákat okozott, hogy azok kijavítása évekig tartott. Kocsis a posztját ennek ellenére is megtarthatta, sőt Gyurcsány Ferenc kormányzása idején 2005-ben a paksi erőművet is tulajdonló MVM vezérigazgatója lett.

Az MVM éléről még Gyurcsány-kormány idején, 2008 elején váltották le. Ezt követően néhány hónappal később az MSZP–SZDSZ-es vezetésű fővárosi önkormányzat a BKV vezérigazgatójává nevezte ki. Itt Kocsis feljelentései nyomán derült fény a közlekedési vállalatnál korábban történt korrupciós ügyekre, amelyek hozzájárultak Hagyó Miklós nagy hatalmú szocialista főpolgármester-helyettes bukásához. A botránysorozat kapóra jött az akkoriban javában a kormányzásra készülő, ellenzékben lévő Fidesz számára.

Gyanús pénzmozgások

Ezzel párhuzamosan folyamatosan derültek ki részletek azokról a gyanús pénzmozgásokról is, amelyek az MVM-nél történtek Kocsis irányítása idején. 2009 nyarán például több szerkesztőséghez is eljutott az az MVM-nél készült belső vizsgálati anyag, amely azt taglalta, hogy az MVM-csoport milyen milliárdos összértékű szerződéseket kötött különböző offshore cégekkel. A legnagyobb figyelmet talán az az ügy kapta, amely Kocsis feleségét is hírbe hozta. Eszerint egy „Mrs Istvan Kocsis” nevű személy volt a tulajdonosa egy olyan offshore cégnek, amely nagyjából egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, a szerződésbontás után azonban nem fizette vissza a bérleti díjat.

Kocsisék azt állították, hogy a gyanúsnak tartott szerződésekre azért volt szükség, mert azok révén készítették elő az MVM nemzetközi terjeszkedését, balkáni befektetéseit. Szerintük az MVM-et azért érte kár, mert az állami vállalat Kocsis utáni új vezetése visszatáncolt az előkészített külföldi befektetésektől. Kocsis tagadta azt is, hogy feleségének vagy neki köze lenne a szállodabérleti szerződéshez.

Hiába tagadott Kocsis, a Fővárosi Főügyészség 2012-ben vádat emelt ellene és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. A vád szerint a vádlottak 2006 és 2008 közötti időszakban többek között indokolatlan szerződések révén több mint 15 milliárd forintos kárt okoztak az MVM-nek. Az elhúzódó eljárás során Kocsist 2015-ben első fokon felmentették, egy évvel később azonban a másodfokú bíróság a bizonyítékok „súlyosan okszerűtlen mérlegelése” miatt hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet.

Paks II. környékén

Miközben zajlott a büntetőeljárása, Kocsis felbukkant a Paks II. projekt környékén is. 2017 májusában komolyabb visszhangot váltott ki, hogy megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.

A Direkt36 pedig 2018-ban arról írt, hogy Kocsis feltűnt egy, a paksi bővítéssel foglalkozó lobbiszervezet környékén. A 2017 májusban alapított P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesületről van szó, amelynek célja az volt, hogy kapcsolatot építsen ki a bővítés fontosabb szereplőivel, és részt vehessen a beszállítók szűrésében. Az egyesület ezen céljait nem érte el, így végül megszüntették.

Kocsis büntetőügye 2019 novemberében zárult le, ekkor ítélte jogerősen a Kúria hűtlen kezelés és sikkasztás miatt öt év börtönre. A Népszava később arról írt, hogy Kocsis 2020 márciusában vonult be a börtönbe, és a büntetését arról az enyhébb körülményeiről ismert kecskeméti börtönben kezdte meg, ahol korábban Zuschlag János volt MSZP-s politikus és Mengyi Roland korábbi fideszes képviselő is raboskodott. A Blikk korábban a börtön körülményeiről azt írta: a fogvatartottak az első év után hétvégenként hazajárhatnak, az utolsó egy évet pedig akár otthon is tölthetik, nyomkövetővel.

Címlapkép: Telex