Az egyik vállalkozó, a másik köztisztviselő. Az egyik szakmunkás, a másik jogi egyetemet végzett. Az egyik sportos és elegáns, a másik korához képest is öregnek néz ki. Látszólag semmi közös vonása nincs ennek a két férfinak, mégis nagyon szoros baráti kapcsolatban voltak éveken át.
Saját bevallásuk szerint napi rendszerességgel beszéltek telefonon, hetente pedig együtt ebédeltek vagy kávéztak, és az egyik még öltönyvásárlási tanácsokat is adott a másiknak.
A különbözőségek ellenére volt ugyanis egy dolog, ami összekötötte őket: az V. kerület. A Borzován János nevű szakmunkás vállalkozó építőipari cégének sok munkája – köztük számos önkormányzati megbízása – volt a Belvárosban, a Rónaszéki László nevű jogász pedig ugyanebben az időben a kerület jegyzője volt.
Most már összekapcsolja őket még valami. Mindketten vádlottak abban a korrupciós perben, amely csütörtökön kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség Borzovánt azzal vádolja, hogy pénzt kért cserébe azért, hogy elintézzen bizonyos hatósági ügyeket az V. kerületi önkormányzatnál, és ebben Rónaszéki László korábbi jegyzővel működött együtt. A pernek van egy harmadik vádlottja is, egy belvárosi vendéglátós, aki a vád szerint kenőpénzt adott Borzovánnak egy engedély elintézéséért. Mindhárman tagadják a vádakat.
A csütörtöki tárgyaláson Borzován és Rónaszéki kapcsolatának részletei mellett kiderült néhány érdekesség a belvárosi önkormányzatról is.
Rogán Antal korábbi V. kerületi polgármester korábban azt nyilatkozta, hogy Rónaszékinek bizalomvesztés miatt kellett távoznia a posztjáról 2013-ban. Rogán az Indexnek 2015-ben azt sugallta, hogy ez az ő kezdeményezésére történt, Rónaszéki a mostani tárgyaláson ismertetett vallomásában azonban azt állította, hogy saját kezdeményezésére távozott közös megegyezéssel. Kiderült most az is, hogy Rónaszéki kapcsolata ez után sem szakadt meg az önkormányzattal, mert szerződést kapott a Belváros-Lipótváros Városüzemeltetési Kft. nevű önkormányzati cégtől.
„Erről azt kell tudni, hogy a jegyzői posztról való távozásom után volt egy átmeneti időszak, amikor a folyamatban lévő ügyek ismerete miatt szükség volt a tapasztalataimra és tanácsaim átadására” – mondta a korábban rögzített vallomásában Rónaszéki, aki állítása szerint néhány hónapig dolgozott tanácsadóként az önkormányzati cégnek.
Rónaszéki jelenleg egy másik budapesti önkormányzatnak, a VII. kerületnek dolgozik nemzetiségi referensként havi 270 ezer forint nettó fizetésért, mondta el a korábbi jegyző a bíró kérdésére.
Az ügyészség két üggyel kapcsolatban vádolja bűncselekményekkel Rónaszékit és barátját, Borzován Jánost. A Direkt36 még nyáron részletesen beszámolt az egyikről , amely egy éttermi nyitvatartási engedély körül forgott. A vád szerint Borzován másfél millió forintot kért a Zizi Bár nevű vendéglátóhely egyik akkori tulajdonosától azért, hogy elintézze az V. kerületi önkormányzatnál a hely éjszakai nyitvatartásához szükséges engedélyt.
Az ügyészség szerint Borzován néhány nappal a vendéglátóssal folytatott telefonbeszélgetés után egyeztetett is Rónaszékivel a kérelemről. Újabb pár nappal később az étteremtulajdonos egyik munkatársa elvitte a pénzt egy, az ügyészség szerint Borzován érdekeltségébe tartozó hotelbe, másnap az önkormányzat tudomásul vette az éttermes cég kérelmét, és nyilvántartásba vette az éjszakai nyitvatartást.
Az ügyészség többek között lehallgatott telefonhívásokra alapozza a vádat, Borzován állítása szerint azonban a hatóságok félreértelmezik a történteket. A vállalkozó elismeri, hogy kapott pénzt az éttermes ismerősétől, de szerinte ez egy építési munkának volt az ellenértéke. Borzován állítja, hogy egy általa megbízott építési cég javította ki a Zizi Bár kialakítása közben megrongált utcai díszburkolatot, és ez került másfél millió forintba. Közölte azt is, hogy ez számla nélküli munka volt, ezért nincs neki nyoma semmilyen könyvelésben.
Borzován elismerte, hogy közben tudott arról, hogy a Zizi Bárnak függőben van a nyitvatartási engedélye, és erről beszélt is barátjával, az általa a tárgyaláson is csak Laciként emlegetett Rónaszéki Lászlóval. Szerinte a pénzmozgásnak ehhez azonban nem volt köze.
A vádakban szereplő másik ügy egy ingatlaneladással kapcsolatos. Andréka Zoltán ügyész a tárgyaláson elmondta, hogy 2012 júliusában egy cég eladta Károly körúti ingatlanát, de az új tulajdonost addig nem lehetett bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, amíg az V. kerületi önkormányzat le nem mond az elővásárlási jogáról. A nyári szünet miatt csak egy szeptemberi ülésen hozta meg ezt a döntést az önkormányzat, de az erről szóló hivatalos értesítést nem kapták meg egyből az ingatlanügylet érintettjei, és így a földhivatali bejegyzésre még mindig nem kerülhetett sor.
Az ügyletben eljáró egyik közvetítő ekkor a vád szerint egy ismerősén keresztül kapcsolatba lépett Borzovánnal, hogy megpróbálja az ő közbenjárását kérni a határozat kiadásához. Az ügyész szerint Borzován ezt elvállalta, és megkereste Rónaszékit. A vád szerint Borzován igyekezett elérni Rónaszékinél azt, hogy ő úgy intézze az ügyet, hogy a megbízói számára világosan kiderüljön, Borzován közbenjárására intéződött el az ügy. Az ügyész szerint Borzován ezt annak érdekében tette, hogy “igazolást nyerjen az a kép”, hogy el tud intézni ügyeket az V. kerületi önkormányzatnál.
A vádirat szerint Borzován félmillió forintot kért az ingatlanügyletben eljáró közvetítőtől, aki azonban elutasította ezt, a határozatot pedig végül október közepén – több mint egy hónappal a döntés után – kiadta az önkormányzat. Borzován a tárgyaláson azt mondta, hogy ebben az ügyben sem állnak meg az ügyészség vádjai. Szerinte ő az ingatlanügyletben eljáró közvetítővel azért került kapcsolatba, mert szerette volna eladni az egyik saját ingatlanát. Elismerte, hogy közben értesült a Károly körúti ingatlan ügyében húzódó határozatkiadásról, és ezt szóba is hozta Rónaszékinél, de állítása szerint ő csak segíteni akart az ingatlanosnak.
“Gyakran beszéltünk, mindenféle témákról. Megkérdezhettem tőle minden további nélkül” – mondta Borzován, akit az ügyész úgy jellemzett, hogy kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki az V. kerületben.
Borzován sokáig meghatározó szereplője volt a kerületi építőipari üzletnek. Közbeszerzési adatok szerint 2000 és 2010 között akkori cége, a BAU Holding 2000 Zrt. több mint 6,5 milliárd forint értékben kapott munkákat – több esetben konzorcium tagjaként – az V. kerületi önkormányzattól. Közbeszerzési adatok elemzése azt mutatja, hogy ebben az évtizedben egy cég sem kapott ennél nagyobb értékben szerződéseket az önkormányzattól.
2011 után a Borzován nevén lévő érdekeltségek egyre gyengébb összesített bevételeket produkáltak, és megritkultak a belvárosi megbízások is. Ezzel párhuzamosan megjelent a kerületben egy frissen alapított cég, az EU-Line Zrt., amely sorra kapta a szerződéseket a kerületi önkormányzattól. A Direkt36 egy korábbi cikkben bemutatta , hogy több áttételes kapcsolódási pont is van Borzován és a cég között, de ő állítja, hogy nincs köze a vállalkozás működéséhez.
A tárgyaláson most kiderült, hogy Borzován üzleti tevékenysége talán visszaszorult 2010 után, de a jegyzővel való kapcsolata még ebben az időszakban is nagyon szoros volt. A vallomások szerint akkoriban is napi szinten beszéltek egymással, és Borzován több szívességet is tett neki. Építési vállalkozóként elintézte például azt, hogy a jegyző lányának lakását kedvezményes áron újítsák fel. Mint Borzován elmondta, ez is számla nélküli munka volt, ezért nem került be a könyvelésükbe. Erre a szívességre Rónaszéki is emlékezett, és szerinte valamikor 2013-ban történhetett.
Borzován segített Rónaszékinek akkor is, amikor a jegyző új öltönyt szeretett volna magának vásárolni. A vállalkozónak volt egy ismerőse, aki külföldről hozott be öltönyöket, és összekötötte vele Rónaszékit. Borzován szerint az öltönyök általában néhány százezer forintba kerültek, és ő csak közvetítő volt, a jegyző a saját zsebéből fizetett.
A lehallgatott beszélgetések is azt sugallják, hogy meglehetősen informális volt a kettőjük viszonya. A csütörtöki tárgyaláson idézett egyik telefonhívásban például Borzován azt mondta Rónaszékinek valamivel kapcsolatban, hogy “nehogy nekem kilazuljál”. A nyomozás során Borzován azt mondta, hogy már nem emlékszik, miért mondta ezt, de hozzátette, hogy elég jó volt a viszonyuk a jegyzővel, “ezért megengedhettünk magunknak ilyen megfogalmazásokat”.