Sorry, this entry is only available in Hungarian.

Ez a cikk az Organized Crime and Reporting Project nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat írása alapján készült.

2024 januárjában a kirgizisztáni hatóságok letartóztatták és őrizetbe vették a Temirov Live nevű, videós oknyomozással foglalkozó Youtube-csatorna több jelenlegi és korábbi munkatársát, összesen 11 embert. A Temirov több súlyos, Kirgizisztán vezető tisztségviselőit is érintő korrupciós ügyet tárt fel, és többször együttműködött az OCCRP nevű nemzetközi oknyomozó hálózattal is, amelynek a Direkt36 is tagja.  A letartóztatott újságírókat tömeges zavargások szításával vádolják. Mindannyian tagadják bűnösségüket, de ha elítélik őket, több éves börtönbüntetés várhat rájuk.

Az OCCRP által idézett források szerint a Temirov Live munkatársainak őrizetbe vétele egy olyan támadás-sorozat része lehet, amely a médium alapítója és a kormány egyik leghangosabb kritikusa, Bolot Temirov ellen irányul.

“A hatóságok a felperzselt föld stratégiát akarják alkalmazni, ahol mindent felégetnek Temirov körül, hogy ne legyen csapata.”

– mondja Leila Nazgul Seiitbek, egy bécsi száműzetésben dolgozó kirgiz emberi jogi aktivista.

A 44 éves Temirovot az elmúlt néhány évben megverték, a titkosszolgálatok lehallgatták, megfosztották állampolgárságától, és Oroszországba toloncolták. Most egy titkos európai helyszínről dolgozik, ahonnan videókban és közösségi média-bejegyzésekben bírálja a kirgiz hatóságokat, és követeli kollégái szabadon engedését. Temirov szerint minden letartóztatott újságírót kikérdeztek a hollétéről, szintén bebörtönzött feleségét pedig figyelmeztették, hogy 11 éves fiuk is árvaházba kerülhet, ha nem működik együtt a nyomozókkal.

Az OCCRP megkeresésére az elnöki adminisztráció, a belügyminisztérium, az ügyészség és az Állami Nemzetbiztonsági Bizottság (GKNB) tisztviselői sem válaszoltak, de Sadyr Japarov elnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy a biztonság megőrzése érdekében határokat kell szabni a szólásszabadságnak.

“A mai zavaros és nyugtalan időkben a szólásszabadság szorosan összefonódik a felelősséggel. Olyan országok, amelyeket a legdemokratikusabban fejlettnek lehetne tekinteni, máris korlátozásokat vezetnek be azokkal szemben, akik a szólásszabadságot politikai célok elérésére és a társadalom destabilizálására használják fel. Ebben a tekintetben megelőző intézkedéseket kell hoznunk.”

– mondta az elnök.

Orosz befolyás, magyar barátság

Seiitbek emberi jogi aktivista szerint a kirgiz vezetés nem csak módszereiben kötődik Oroszországhoz:

“Kirgizisztán nagyon erős orosz befolyás alatt áll, ez erősebb, mint bárki gondolta volna. Ez abból ered, hogy a hatóságok önmagukban gyengék. Kell támaszkodniuk valakire, hogy a hatalmuk biztonságban legyen, és hogy hatalmon maradjanak. Így hagyományosan Putyint tekintik a biztonságuk garanciájának. És ha Putyin a fő védelmeződ, akkor nyilvánvalóan nem sokat tehetsz a demokrácia fejlődése érdekében.”

Kirgizisztánt korábban a közép-ázsiai országok között a “demokrácia szigeteként” emlegették, és a térségben a legszabadabb szovjet utódállamként tartották számon. Az országban 1991 óta három forradalom is volt, voltak valódi választások, élénk a médiaszcéna, és – legalábbis a fővárosban – erőteljes civil társadalom.

A jelenlegi elnök hatalomra kerülése azonban jelentős változásokat hozott, a populista retorika és az orosz típusú ellenőrzési módszerek átalakították az ország nyilvánosságát. Több független médiumot nyomás alá helyeztek vagy bezártak, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexén pedig egyetlen év alatt 50 helyet esett vissza az ország. Mivel kevés a szervezett politikai ellenzék és nincs igazán független igazságszolgáltatás, a kormány törvényeket tud hozni a dezinformálásról, a médiáról, a nonprofit szektorról és a “külföldi ügynökökről”, amelyek mind tovább szigorítják az ellenőrzést.

Az ország jelenlegi elnöke, Sadyr Japarov egy népfelkelésnek köszönheti pozícióját. 2020 őszén a felháborodott kirgiz polgárok az utcára vonultak, és tiltakozásba kezdtek a szerintük manipulált választás és a koronavírus-járvány kormány általi kezelése miatt. A kialakult káosz azt a Japarovot segítette hatalomba, aki egy helyi tisztviselő elrablásáért épp börtönbüntetését töltötte. Japarovból előbb ideiglenes elnök lett, majd néhány hónappal később megnyerte az elnökválasztást is.

A kirgiz elnök és kormánya jó diplomáciai kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, Orbán Viktor több alkalommal is fogadta Japarovot Budapesten, legutóbb 2023. augusztus 20-án. A találkozón a felek elégedetten nyugtázták, hogy országaik között dinamikus politikai párbeszéd van, ezért tovább erősödhet az átfogó együttműködés. A találkozót követően Orbán és Japarov közösen nézték meg az esti tűzijátékot a Karmelita kolostorból.

Japarov nem sokkal korábban, 2023 februárjában is Budapesten járt, hogy a magyar kormányfővel és több miniszterével találkozzon. Akkor az ukrajnai háborúról is tárgyaltak, közösen hangsúlyozták Közép-Ázsia biztonsági jelentőségét és bírálták az EU szankciós politikáját.

2023 februárjában Novák Katalin akkori köztársasági elnök is találkozott Japarovval. A magyar államfő akkor azt mondta, hogy van potenciál a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban, és hogy a turizmus, a mezőgazdaság, a vízipar, és az oktatás területén is erősíteni szeretnék a két ország közti kapcsolatokat. 2022 májusában a kirgiz elnök Bishkek-ben látta vendégül a magyar külgazdasági és külügyminisztert. A találkozón Japarov átadta Szijjártó Péternek a Dostuk (Barátság) érdemrendet, a kirgiz-magyar baráti kapcsolatok és stratégiai partnerség erősítése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Credit: James O’Brien/OCCRP