Vasárnap megjelent egy nagyobb cikkünk, amelyben elmeséltük annak a háttértörténetét, hogy miként vált olyan rendkívül szorossá az orosz-magyar viszony az elmúlt nyolc évben. Ez nagyon hosszú szöveg, és ugyan azt gondoljuk, hogy érdemes elolvasni (tele van eddig ismeretlen részlettel és be nem mutatott összefüggéssel), de azok számára, akiknek nincs most erre idejük, kiemeltük a legérdekesebb részeket.

Simicskáék találkozója az orosz titkosszolgálattal

A 2010-es parlamenti választások előtt több héttel Moszkvába utazott az Orbán Viktorhoz akkor még szorosan kötődő Simicska Lajos és jobbkeze, Nyerges Zsolt. A két Fidesz-közeli üzletember az orosz titkosszolgálat, az FSZB egyik vezetőjével találkozott. Az utazás összefüggött Orbán Viktor néhány hónappal korábbi oroszországi látogatásával, amikor a kormányzásra készülő Fidesz-vezér 2009 novemberében személyesen találkozott Vlagyimir Putyinnal Szentpéterváron. Az a találkozó a két politikus ismerkedését szolgálta, Simicskáék későbbi utazására pedig azért került sor, hogy megtörténjen az üzleti jellegű kapcsolatfelvétel is. A találkozó részleteit ismerő források állítása szerint azon nem született semmilyen érdemi megállapodás. Egyikük úgy írta le, hogy ez egy “bemutatkozó látogatás” volt, egy másik pedig úgy fogalmazott, hogy az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, “akkor rájuk lehet számítani”.

Miért volt olyan fontos Orbánnak a Mol?

Az Orbán-kormány 2011-ben megvásárolta a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz energiacégtől a Molban meglévő 21 százalékos részesedését. Orbán ragaszkodott ehhez az ügylethez, és arra használta, hogy erősítse hazai hatalmi pozícióját. Részben az volt a célja, hogy háttérbe szorítsa Simicska Lajost, akit már akkor is túl befolyásosnak tartott. Simicska hevesen tiltakozott is a Mol-részvények megvásárlása ellen, mert érezte, hogy ezzel a lépéssel Orbán közvetlenül jutott volna hozzá egy fontos gazdasági pozícióhoz. A Mol-részvények megvásárlása ráadásul arra is jó volt Orbánnak, hogy ellensúlyt képezzen Magyarország leggazdagabb és ezáltal egyik leghatalmasabb emberével, Csányi Sándorral szemben, akinek a Molra is komoly befolyása van.

[vimeo id=”256667330″ align=”center”]

Csak akkor tudjuk folytatni ezt a munkát, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is, fektess be a demokráciába!

Hogyan engedték el az oroszok a “komcsi világot”?

Az orosz-magyar kapcsolatának egyik fontos állomása volt az úgynevezett MET-ügy. A MET egy gázkereskedő cég, amelyet eredetileg a Mol alapított 2007-ben, de a később nemzetközi cégcsoporttá terebélyesedett vállalatban megjelentek más részvényesek is. Voltak köztük oroszok, illetve olyanok is, akik a magyar gazdasági és politikai elithez kötődtek. 2011-től kezdve a magyar állami szervek egy döntéssorozattal lehetővé tették, hogy ez a cég hatalmas üzletet csinálhasson viszonylag könnyen. Nagyon leegyszerűsítve az történt, hogy a magyar állam bővítette a nyugatról behozható – és akkoriban a világpiacon olcsóbb – gáz mennyiségét, és a MET-nek adott lehetőséget arra, hogy ezt aztán jelentős haszonnal tovább értékesíthesse. Több forrás szerint az ügylet az oroszok részvételével vagy legalábbis jóváhagyásával működött, és egy korábbi kormányzati forrás szerint nyilvánvaló jele volt annak, hogy Moszkva már nemcsak a korábban velük jó kapcsolatokat ápoló szocialista üzleti körrel, hanem a Fideszhez köthető emberekkel is kész üzletelni.

Paks egy gesztus volt az oroszoknak

Bár az Orbán-kormány a kezdetekben még tárgyalt több nyugati és távol-keleti céggel is a Paksi Atomerőmű bővítéséről, végül tender nélkül az oroszoknak adták a hatalmas megbízást. Kormányzati források szerint mire a tárgyalások során eljutottak a paksi bővítés kérdéséhez, addigra már annyira szorosan összefonódtak a szálak, hogy valójában nem is volt kérdés, hogy Paks2-t az oroszok fogják kapni. “Ez már egy politikai gesztus volt az oroszok felé” – mondta egy Orbánhoz közeli forrás, aki szerint az intenzív kapcsolatépítésben nagy szerepet játszott az is, hogy ebben a 2012-13-as időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy az Orbán-kormány kibékíthetetlen konfliktusban áll a vezető nyugati hatalmakkal.

Putyin megmutatta, mennyire kemény

Vlagyimir Putyin keménykezű vezető hírében áll, és ezt bizonyította a magyarokkal folytatott tárgyalásain is. Egy magyar-orosz kormányzati találkozó résztvevője mesélte, hogy Putyin a tárgyalás közben odahívta magához a minisztereit, és pattogtatta őket. “Rájuk szólt, hogy álljanak fel, és olyanok mondott nekik, hogy ‘nem ezt kérdeztem, válaszolj rendesen'” – idézte fel a forrás. Egy másik hasonló találkozóról olyan információk szivárogtak ki, hogy a magyar delegáció döbbenten nézte, amikor Putyin odacsettintette magához egy nagy olajvállalat vezetőjét, és mindenki szeme láttára nagyon durván leszidta. Putyin és általában az oroszok ugyan a magyar tárgyalófelekkel tisztelettel bántak, de azért előfordultak így is kínos helyzetek. A 2010 novemberi Orbán-Putyin találkozón például az oroszok több mint egy tucat emberrel vonultak fel. Ott volt lényegében mindenki az orosz kormányból, aki a magyar vonatkozású ügyekben érintett volt, ráadásul nemcsak kormányzati tisztviselők, hanem állami cégek vezetői is. Orbán eközben csak egy szűkebb kísérettel érkezett, akiknek nyilvánvaló volt, hogy az oroszok a nyomásgyakorlás céljából vonultak fel ekkora túlerővel.

Hogyan dolgoznak Magyarországon az orosz titkosszolgálatok?

Több történetet is hallottunk arról, hogy az orosz titkosszolgálatok milyen mélyre nyúlva gyűjtenek információkat a magyarországi történésekről, és időnként sötét módszerekhez is folyamodnak. Az egyik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségről való lemondásához kapcsolódik. Még 2009 márciusában Moszkvában volt a két ország kormányközi konzultációja, amelynek végén Vlagyimir Putyin félrehívta Gyurcsányt beszélgetni egy kisebb terembe. Ott aztán Putyin tett egy olyan utalást, amelyből Gyurcsány arra következtetett, hogy Putyin tudott valamit a lemondási szándékáról, pedig azt akkor még csak a feleségével és néhány legbizalmasabb munkatársával osztotta meg.

Másoknak az orosz üzleti nyomulásról voltak tapasztalatai. A Bajnai-kormány egyik tisztviselője például arról számolt be, hogy őt a viszonylag rövid hivatali idő alatt több olyan ember is megkereste különböző üzleti ajánlatokkal, akik orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkeztek. Előfordult, hogy elindult, hogy ebédeljen valakivel, de még mielőtt odaért volna az étterembe, kapott egy telefonhívást a magyar titkosszolgálattól, akik figyelmeztették, hogy akivel találkozni fog, kapcsolatban áll az orosz szolgálatokkal. A tisztviselő szerint az volt a célja ezeknek a megkereséseknek, hogy az oroszok magukhoz kössék a kiszemelt embereket. “Az oroszok rögtön keresték a fogást mindenkin, hogy zsarolható-e, lehet-e közös üzletet csinálni” – magyarázta a forrás, akinek egyik alkalommal azt ajánlották, hogy meg lehetne venni egy angol vegyipari céget. “Mondták, hogy majd ők hoznak egy csomó pénzt, és nekem csak frontolni kell. Ha pedig nem akarom ezt csinálni, akkor biztos van olyan barátom, akit be lehetne vonni” – idézte fel a forrás, aki “frontolás” alatt azt értette, hogy neki kellett volna a névleges tulajdonosnak lennie. Az oroszok jólinformáltságára jellemző volt, hogy ugyanez a forrás már fél évvel az előtt hallott tőlük két MSZP-s politikus, Veres János és Dobolyi Alexandra eltitkolt szerelmi kapcsolatáról, hogy arról nyilvánosan is megindultak volna a találgatások.

Putyin furcsa látogatása

Tavaly kétszer is Budapestre utazott Vlagyimir Putyin, és a második – augusztusi – utazása több szempontól is furcsa volt. Ugyan a hivatalos közlemények szerint a Orbán hívta őt meg, hogy jöjjön el a Budapesten zajló dzsúdó világbajnokságra, magyar kormányzati tisztviselők a háttérben több diplomatának és más forrásoknak is elárulták, hogy valójában Putyin ötlete volt a látogatás. Ez megrökönyödést keltett az európai országok diplomatáinak körében. “Mi azon viccelődtünk egymás között, hogy Putyin meghívta saját magát” – mondta egy európai ország nagykövetségének munkatársa. Mások ennél sötétebben látták a dolgot. “Ez egy üzenet volt Orbánnak, hogy Putyin bármikor ide tud jönni a saját országába” – fogalmazott egy másik európai diplomata.

Orbán “kurvára” unja a belpolitikát

Orbán többször nyilvánvalóvá tette a belső körének, hogy igazából már csak a nemzetközi politizálás érdekli, a magyar belpolitika nem izgatja. “Kurvára unja, de már unta korábban is” – mondta például Orbán egyik régi bizalmasa. Előfordult, hogy a miniszterelnök szűkebb körben nyíltan ki is mondta, hogy a magyar politikát kispályának tartja, mert abban rajta kívül csak inasok vannak, és ő az egyetlen mester. Volt, hogy kijelentette azt is, senki másnak nincs olyan távlati gondolkodása a politikában, mint neki, ezért nem is számít arra, hogy a közeljövőben le tudják győzni. Az egyik ilyen beszélgetés résztvevője szerint eközben egyértelművé tette azt is, hogy “amit izgalmasnak tart, az a Putyinnal, Angela Merkellel és az amerikai elnökkel zajló játszmákban való részvétel”.

Orbán magabiztos, de fitogtatja is a hatalmát

A miniszterelnök meg van győződve arról, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel és tudással ahhoz, hogy helyt álljon a nagyhatalmi közegben. Mindenféle önirónia nélkül tesz időnként olyan megjegyzéseket, hogy ha más pályát választott volna, abban is elért volna a csúcsra. “Orbán egójában benne van az, hogy ő más. Azt gondolja, ha nem Magyarországra születik, akkor a világ vezetője lenne” – mondta egy forrás, aki többször beszélt vele az elmúlt pár évben. A magabiztosság ellenére arra is volt példa, hogy Orbán szűkebb körben azt bizonygatta, milyen komoly befolyása van olyan gazdasági érdekeltségekre, amelyek kormányközeli emberek tulajdonában vannak. “Korábban nem beszélt így. Mintha most folyamatosan igazolni akarná, hogy mennyi hatalma van” – mondta a forrás. “Az is számít persze, kik veszik körül az embert, mennyire húzzák le a földre. Ha nyolc éve vagy miniszterelnök, és mindenki nyalja a seggedet, akkor ez nehéz” – tette hozzá.