Orbán gazdasági varázslóiról szóló podcast epizódunk már elérhető Soundcloudon, Spotify-on, Youtube-on.

„Egyelőre nem annyira látszik a Nagy Márton-féle csoda” – összegezte Szabó András a műsor elején jelenlegi gazdasági helyzetet, utalva arra, hogy továbbra is gyengén teljesít a magyar gazdaság és komoly gondok vannak a költségvetéssel is.

Galavits Patrik szerint a cikksorozatból azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az évek óta bukdácsoló magyar gazdaságon mindig valami rövid távú nagy ötlettel próbálnak valamit javítani. Az ársapkák és a választások előtti osztogatás is rövid távra szólt, a szavazatok megszerzését célozta, és nem jelentek meg benne hosszútávú érdekek.

Szabó hozzátette, hogy Nagy Mártonnak kulcsfontosságú szerepe lenne a 2026-os választásban, hiszen, ha sikerül beindítania a gazdasági növekedést, akkor az emberek többet fognak vásárolni, így több áfa-bevétel folyna be, amiből a választások előtt a kormány tudna valamennyit osztogatni.

A háromrészes cikksorozat első darabja Orbán Viktor és Matolcsy György viszonyának alakulásáról szólt. Utóbbinak a múltjáról tudni lehet, hogy már a nyolcvanas években is fantasztának könyvelték el az akkori kollégái. Orbán Viktornak ugyanakkor tetszett az a hozzáállás, hogy Matolcsy – ahogy Galavits fogalmazott – „nem fél bedobálni az ötleteit, ő nem fél nagyot mondani”.

Szabó szerint Matolcsy a mainstream liberális közgazdászokkal ellentétben nem szám- és adatalapúan állt hozzá a közgazdaságtanhoz, hanem inkább filozófiai alapon. Az állami szerepvállalást erőltette, ami az állam nagyobb hatalmával, beleszólásával járt nemzetgazdasági kérdésekben. A hatalmi központosításban gondolkodó miniszterelnöknek ez tetszett. Matolcsy 1998-ban miniszter lett Orbán Viktor kormányában.

„Amíg szaladt a szekér, amíg a Fidesz hatalmon volt, addig nyilván minden rendben volt” – mondta Galavits Orbán és Matolcsy kapcsolatáról, ami nem volt hullámvölgyektől mentes.

Miután 2006-ban is elveszítette a választásokat a Fidesz, a párton belül megingott a bizalom Orbán Viktor iránt, és kritikusai között volt Matolcsy is, aki a pártelnök személyiségét is megnevezte a vereség okai között. Később azonban helyreállt a viszonyuk, és Orbán a 2010-es választási győzelem után nemzetgazdasági miniszterré nevezte ki Matolcsyt.

„Orbán Viktor azért tartott ki mellette, mert [Matolcsy] az ő politikáját, elképzeléseit valósította meg” – fogalmazott Szabó arról, hogy a 2010 után időszakban miért ragaszkodott Orbán Matolcsyhoz, akinek a nevéhez rengeteg konfliktusos intézkedés fűződik. Ilyen volt például az egykulcsos adórendszer, a magánnyugdíjak államosítása és a különböző szektorokra kivetett különadók.

Matolcsy később mégis kegyvesztett lett. Szabó szerint Matolcsy és Orbán kapcsolatának megromlásában szerepet játszott az is, hogy nagyon nagy egókról van szó. Matolcsy meg volt győződve róla, hogy hogy a gazdaság rendbetétele 2010 után neki volt köszönhető és rosszul érintette, hogy a miniszterelnök vele szemben Varga Mihályra vagy éppen Nagy Mártonra hallgatott.

Matolcsy jó érzékkel tudta maga köré gyűjteni a tehetséges, feltörekvő fiatalokat, közéjük tartozott Nagy Márton, akiről a Direkt36 cikksorozatának második része szól. Nagynak erőssége volt, hogy jól értett a monetáris politikához. Szépen haladt a karrierje, 2015-ben monetáris politikáért felelős alelnök lett az MNB-nél. Ő volt az, aki szorgalmazta, hogy gyorsítsák fel a devizahitelek forintosítását, ami sikeres ötletnek bizonyult.

Matolcsy is támaszkodott rá, gyakran az Orbán Viktorral való találkozóira is elvitte. Az ötleteire és képességeire így később a miniszterelnök is felfigyelt. Nagy pedig ezen felbátorodva elkezdte nagyhatalmú kormányzati figurák társaságát keresni, mint amilyen Rogán vagy épp Lázár János volt abban az időben.

„Matolcsy is megérezte Nagy Mártonban az ambíciót, hogy Úristen ez a fiatal csávó még a fejem tetejére fog nőni” – mondta Szabó.

Nagy Márton többre vágyott, elkerülhetetlen volt kettejük között a konfliktus. 2020 május környékén lemondott az alelnöki pozíciójáról, de ez egyértelműen Matolcsy kezdeményezésére történt. Ezután gazdasági tanácsadó lett Orbán Viktor mellett, innen indult a politikai karrierje.

Galavits szerint Orbán Viktornak nagyjából ugyanaz tetszhetett meg Nagy Mártonban, mint ami Matolcsyban is. A lendületes ötletekkel teli személyisége és a megbízhatósága. Az ársapkák ötlete is Nagytól eredt.

„Lehetett tudni, hogy az ársapkákat azért találták ki, hogy papíron idézőjelben az inflációt megfékezzék, de akkor már kormányon belül tudták, hogy ez valójában gerjeszteni fogja az inflációt” – mondta Szabó, emlékeztetve arra, hogy mivel Orbánnak megtetszett az ötlet, így az aggályok ellenére is bevezették.

A rádióműsort vezető Pethő felvette, hogy vajon mennyire jut vissza a legfelsőbb szintre, ha egy döntés nem volt eléggé megalapozott.

„Nem hibátlan a rendszer, hiszen számos helyen mondjuk megakadhat az információnak a visszajutása. Vagy egyszerűen nem merik megmondani az emberek, hogy hát ennek a döntésnek itt helyben ilyen és ilyen rossz következményei lesznek” – mondta Galavits arról, hogy Orbán miként irányítja a fontosabb politikai területeket, köztük a gazdaságot (erről szól a sorozat harmadik része).

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a miniszterelnök víziója például az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban megingathatlan.

„Lehet, hogy nagyobb tudása van, mint más politikusoknak, de nagyon súlyos vakfoltjai is vannak” – mondta Orbán gazdasági tudásáról Galavits, aki erre egy olyan megbeszélést hozott fel példának, amin a miniszterelnök megosztotta azt a véleményét, hogy az amerikai termékek versenyképesebbek, mert ott olcsó az energia, erre megoldásként pedig arra jutott, hogy Magyarország is adja olcsón az energiát és akkor a magyar termékek is versenyképesebbek lesznek. A megbeszélésen ülő közgazdászok pedig elkerekedett szemekkel hallgatták.

Orbán gazdasági varázslóiról szóló podcast epizódunk már elérhető Soundcloudon, Spotify-on, Youtube-on.

Borítókép forrása: Kormany.hu